ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-09-10 / 37. szám

hidgyarmati káplánok segédkezése mellett. A temetési szertartást a szentmise után Pelczer Lipót kéméndi esperes-plébános végezte Pauer Károly plébános és az előbb emiitett káplánok segédkezése mellett. Az üvegfedelü szép gyászhintóba helyezett és koszorúkkal diszitett fémkoporsót négy fekete ló vonta a kistatai temetőbe, ahol a Szentes család sírboltjába helyezték el örök nyugalomra •a városunkban is jól ismert polgár holttestét. Halála alkalmából a család külön gyászjelentést is adott ki. * Adományok a közkórháznak. A kórházban ápolt katona betegek részére özv. Reviczky dáborné utján az oltáregylettől harminc korona érkezett. Walter Gyula dr. a kórház könyvtárának ujabban ismét több kötet könyvet adott. Jakus János a kórháznak 6 kg darát és 7 kg lisztet küldött. A szives adományokért ez uton mond köszönetet a kórház igazgatósága. * Húrban Svetozár halála. A tót nemzetiségi aspirációk egyik legrajongóbb hive és apostola hunyta le örök álomra szemeit mult hó 17-én Turócszentmártonban. Húrban Svetozár tót költő és a „Národnie Noviny" erősen tót túlzó szellemben vezetett újság szerkesztője volt. Húrban 1847ben, a nyitramegyei Hlboka községben született, hol atyja evangélikus lelkész volt s mint ilyen a hírhedtté vált 1848-iki tót felkelésnek vezére volt. Neve és szereplése mélyen van bevésve a 48 iki magyar szabadságharc történetébe, s most elhunyt fia is, mindenben követte atyja gondolkodását és soha sem tudott együtt érezni a magyar haza érdekeive), mert az anyatejjel szivta magába a nagy szláv ábrándokat, melyekért ügyes tollal és energiával egész életén át küzdött. * A katonatisztek fűtési pótdija. Esztergom város képviselőtestülete a szállodákban elszállásolt katonatisztek részére napi 1 K 60 f fűtési pótdijat állapított meg a vármegyei katonabeszállásolási alap terhére. A vármegye törvényhatósági bizottsága a pótdijat 80 f-re szállította le azon indokolással, hogy a katonai személyek fűtési igénye csakis a legnélkülözhetetlenebb szükségre szoritkozhatik. * Adományok. Az Oltáregylethez, a sebesültek részére a következő nagylelkű adományok érkeztek: Mélt. Főkáptalan 200 K, Schiffer Ferenc prelátus-kanonok 100 K, özv. Frey Ferencné 24 «somag játék-kártya. — Hálás köszönettel nyugtázza Reviczky Gáborné. * Milyenek az oláhok otthon? Az erdélyi menekülök sokat beszélnek az oláhok barbárságáról. Az egyik bányamunkás, a 38 éves Jakab Sándor elmondta, hogy 15 éves korában járt Romániában. A fővárosban, Bukarestben egyszer kérdezősködött két rendőrtől, merre van az az utca, amelybe ő akar menni. A rendőrök nagy buzgalommal állottak melléje és mikor egy mellékutcába értek, megkérdezték a gyanútlan gyermektől, hogy van-e pénze. 0 azt mondta, hogy 8 krajcárja van. Előmutattatták vele a pár krajcárt, azután elvették tőle mind a 8 krajcárt és ott hagyták a faképnél. * A kolera elleni védekezést a hatóságok újra megkezdték s figyelmeztetik a Duna-menti községek lakosságát, hogy a Duna vizét ivásra ne használják. Tovább igy szól a rendelet: „A községi biró az elöljáróság egy tagjával va^y a körorvossal hetenkint köteles helyszíni vizsgálatot tartani az utcák, terek, középületek, korcsmák, mészárszékek, istállók, óvodák, vágóhidak, gyárak, ipartelepek, bányatelepek, munkás- és cselédlakások helyiségeiben a köztisztaság szempontjából. Épúgy vizsgálandók a magánházak udvarai, az ólak, árnyékszékek stb." — Ezt bizony nálunk, a városban még fokozottabb mértékben meg kellene tenni. * Hadifoglyaink. A Külügy-Hadügy irja: Érdekes adatokat közöl a hadügyminisztérium intendatura-osztályának hivatalos közlönye a fogolytáborok népességéről, az adminiszráció költségeiiről és a foglyok foglalkoztatásának pénzügyi eredményeiről. Ezek szerint a magyar és az osztrák monarchia területén a hadifoglyok száma kerek számban egy millió; ezeknek évenkiti költségei a következők : Ellátás 320 millió korona. Őrzés 90 millió korona. Ágy- és ruhanemű 130 millió kor. Kisebb szükségletek 20 millió korona. Építés és fenntartási költség 500 millió korona. Összesen 860 millió korona. Munkára összesen mintegy 400.000 hadifogoly van kiadva; ezek napi munkájának értéke fejenkint átlag 3 korona; vagyis 300 munkanapot számítva, ez egy év alattt 360 milliót tesz, amivel szemben a kiadás 860 millió. Ez a különbözet azonban egyrészt azért térül meg, hogy a fogolytáborokat béke idején is gazdaságosan fel lehet használni, az ellátás és ruha költségét pedig az ellenséges államok kötelesek megtéríteni. Az említett hivatalos közlés a többi közt megjegyzi, hogy az oroszok lassú de jó indulatú, munkakedvelő munkások; a szerbek ellenben nem olyan szerények, mint az oroszok, megférhetetlen természetűek, ezért szigorú felügyelet alatt állanak. * A becsületsértés. A vidéki büntető járásbiró előtt sirva jelent meg egy asszony. Az ura ellen jött panaszra. — Kérem, tessék az uramat jól megfenyíteni, tekintetes uram, — mondja zokogva. — Hát mi panasza van az ura ellen jó aszszony ? — kérdi részvéttel a biró. — Nagyon, de nagyon megsértett. A dolog úgy történt . . . — Csak röviden mondja el a sértést! — Igenis, kérem szépen. Hát megijesztettem, hogy elválok tőle, mire ő dühösen rámkiáltott és olyan borzasztót mondott a szemembe, pedig én tisztességes asszony vagyok. — No, mit mondott? — Szégyellem kimondani. — No, csak ki vele! — biztatja a biró. Azt mondta, hogy: agyő. A biró fölkacagott. — Hát ezt nevezi maga becsületsértésnek? Mit gondol, mit jelent ez? — Tudom én, kérem, nagyon jól. Azt jelenti, hogy: ott egye meg kendet a fene, ahun van! * A Korona-mozi uj szezonja bár rendszerint csak október 1-én szokott kezdődni, ez évben a sok kitűnő filmujdonságra való tekintettel már most megkezdette azoknak a legújabb filmműveknek a bemutatását, melyeket az őszi-téli idényre lekötött. Igy a Nordisk filmek kizárólagos előadási jogát a Korona-mozi megszerezvén, páratlanul finom és válogatott filmek kerülnek majd bemutatóra a Korona-moziban. De figyelemmel van a Korona-mozi más filmgyárak uj műveire is és semmi áldozatot nem kiméivé, iparkodik azokat is megszerezni az esztergomi közönség szórakoztatására. Most az Apollóban naponta zsúfolt ház előtt bemutatásra kerülő „Boston Cézárja" c. páratlanul látványos filmcsoda is bemutatásra fog kerülni a Korona-moziban. De a Koronamozi tulajdonosa az uj szezonra egyéb, — a közönség kényelmét célzó ujitást is szervez más nagy városok mozijainak példájára, de erről részletesebben máskor irunk. Itt még csak azt jelezzük, hogy ma az „Idegen akarat hatalmában" c. 5 felvonásos igen hatásos szinmű van műsoron. Tanügyi hirek. Tanítói államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Schimcsig Margit garamkeszii r. k. el. iskolai tanitónőt a III-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába, Mohai Ferenc alsószelii és Dicskó József eberhardi r. k. el. iskolai tanítót a III-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába, Lehotay Károly ottóvölgyi, Budinszky János ludányi, Eggenhoffer Gyula hontfüzes gyarmati, Janda Aladár harangfalui, Schmidberger János hegybányai és Feriencsik Mária felsöszelii r. k. el. iskolai tanítót illetve tanitónőt a III-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába sorolván illetve előléptetvén, részükre a megfelelő államsegélyt folyósította. Háborús segély. Wunsch Kálmán hegybányai tanitó részére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1916. január 1-től 1916. október hó végéig terjedő 10 hóra 400 korona egyszeri háborús segélyt engedélyezett. Irodalom és művészet. Az Élet szépirodalmi és művészeti hetilap (szerkeszti Andor József) szeptember lO.-i száma következő tartalommal jelent meg: Vasárnapra, — deák. — Költemények: Uj Golgothán jár a magyar... Anka János. — Csillag-sorban öcsémhez. Fábián Géza. — Nostalgia. (Elbeszélés.) Pokorny Margit. — A nagyhatalom. (Regény.) Kádár Lehel. — A piaristák uj gimnáziuma. Dr. Csák Zoltán. — Váljunk el! (Elbeszélés.) Zsoldos László. — Kultúra. — Hétről-hétre. — Glosszák. — Szerkesztői üzenetek. A kitűnő lapot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I. Fehérvári-ut 15/c. Előfizetési ár félévre 10 K. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. A „Zászlónk Diáknaptára" az 1916—17. iskolai évre. A Zászlónk Diáknaptárának VI. évfolyama is nagy tudással és meleg szívvel kidolgozott kötete a magyar diákenciklopédiának. Tudományos cikkek, tréfás történetek, komoly gondolatok között ott melegít egy nagy sziv, az, amelynek sugárzó erejét a Zászlónk olvasói eddig is érezték. A nagyobb cikkek közül kiemelendő a „Vegytan dióhéjban", „Ki a szerencsés ember", „Hogyan készül a térkép?", „Három hadvezéri portré", „A világháború második esztendeje", „Hogyan készíthetünk házi színpadot?", „A volt- és ampere-mérők készítése". Ezeken kivül tréfás képek, adomák, szivnemesitő történelmi apróságok, versek tarkítják a 240 oldalas kötetet. Ára a Zászlónk előfizetőinek 1*10 K., nem előfizetőknek 1'50 korona. A Zsászlónkkal együtt rendelve 4'10 K. Könyvkereskedőknél rendelve 1'50 K. Megrendelhető a Zászlónk kiadóhivatalában: Budapest, VII., Damjanich-u. 50. szám. Értesítés. A Szentháromságról nevezett pozsonyi temetkezési egylet bizományosa: Csenke István Angyal-utca 8. sz. a. lakik. Érdekeltek oda forduljanak. :: :: :: :: ::