ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-07-30 / 31. szám

A főkáptalan tagjai a főszékesegyházi tanácsterem­ben gyülekeztek össze s a semmit sem sejtő püs­pököt harsány „éljen"-nel fogadták. Majd Graeffel János éneklő-kanonok szívélyes szavakban fejezte ki a főkáptalan jókivánatait. Többek között azt kivánta az ünnepeltnek, hogy gyémánt miséjét is ily erőben és egészségben érje meg. — A püspök ünneplésére Lollok Lénárd prel.-kanonok a kül­földről jött haza Esztergomba. Ugyancsak ezen célból utaztak városunkba Molnár János és dr. Rott Nándor prel.-kanonokok. * Vizivárosi búcsú. Az esztergom-vizivárosi plébánia-templom búcsúja holnap, lojolai sz. Ignác napján lesz. Az elönapján, vasárnap délután 4 órakor litániával kapcsolatban vizszentelés lesz sz. Ignác ritusa szerint. Hétfőn, az ünnep napján reggel fél 8 órakor nagymise, délután 6 órakor litánia lesz. A búcsú külső egyházi dísszel szent Ignácot követő vasárnapon, tehát mához egy hétre lesz megtartva. Ezen alkalommal fél 8 órakor csendes mise, 10 órakor prédikáció, fél 11 órakor ünnepélyes nagy mise s d. u. 4 órakor litánia lesz. * Az aranymisés püspök köszönete. Esz­tergom szab. kir. város közönsége, tanácsa és tisztikara nevében üdvözlő feliratot intézett dr. Antony Béla polgármester dr. Rajner Lajos püs­pökhöz aranymiséje alkalmából. A püspök ezen üdvözlésre a következő levéllel válaszolt: Nagyságos dr. Antóny Béla urnák, Esztergom sz. k. város polgármesterének — Helyben. Esztergom, 1916. jul. 25. Esztergom szab. kir. város f. hó 17-én tar­tott közgyűléséből mai aranymisémre hozzám in­tézett üdvözlő irata mélyen meghatotta lelkemet. Ezen nagybecsű üdvözletért valamint az ab­ban megnyilvánuló elismerésért, melyben tisztelt polgártársaim ezen városban 46 éven át szaka­datlanul egyfolytában teljesitett szerény működé­semet annyi szeretettel és egyedül ezen szeretet­nek betudható kitüntetéssel részesiteni szivesek voltak, lelkem mélyéből mondok köszönetet. Ha immár hosszura nyúló szolgálati pályá­mon munkásságom valamelyes eredménnyel járt, azt egyedül Isten bőséges kegyelmének köszön­hetem, ki a gyöngéket megerősíti, az alázatos szívűeket felemeli s az Ö nevében és az 0 dicső­ségére végzett, magában talán kevésbé értékes munkát is áldásával sikeressé és gyümölcsözővé teszi. Azért áldozó papságom ötvenedik évforduló­ján nem mondhatok egyebet mint hogy az örökké­valóság halhatatlan és láthatatlan királyát, Istent, egyedül illet meg minden tisztelet és dicsőség. Midőn igen tisztelt polgártársaimat a mai nap alkalmából tisztelettel arra kérem, hogy eddig mindenkor tapasztalt s aranymisém alkalmából fényesen megnyilvánult s általam igen nagyra becsült jóindulatukban megtartani szíveskedje­nek: a végtelen jóságú Istent, az áldások és ke­gyelmek bőséges osztogatóját pedig arra kérem, hogy Esztergom sz. k. város közönségét, annak tisztikarát és minden egyes polgárát védje, óvja, oltalmazza, tegye gazdaggá kincsekben és eré­nyekben, tetézze jóléttel és boldogsággal. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Rajner Lajos püspök. * Egy érdekes kérdés. Emlékszel ugy-e, oh nyájas olvasó, hogy a kormány tavaly ilyenkor is megállapította az összes gabonanemüek maxi­mális árát és szigorúan ráparancsolt a termelökre, hogy terményeiket ezen a megszabott áron mi­lőbb szolgáltassák át a Haditermény-részvénytár­saságnak. A tél és tavasz folyamán Árgus-szemű rekvirálókkal még egyszer átnézette a termelők pincéit, padlásait, kamráit, itt-ott még a földet is fölturta, hogy nem rejtettek-e el valahol gabonát, szóval valóságos rendőri házkutatást rendezett ná­luk. Szegény megijedt parasztasszonyok, akik ta­vasszal csirkéket szoktak ereszteni, nyáron libát hizlalni, kocát árpázni, a kert végébe egy kis csalamádét vetni, ijedtükbe taligára tették azt a félmázsa kukoricát és árpát is, amit a mondott célra félretettek s áttolták szépen a zsidóhoz, a Haditermény-részvénytársaság falusi megbízottjá­hoz. Nyikorogtak a kis taligák heteken át. A fa­lusi raktár megtelt gabonával, a parasztasszonyok pedig megkapták a maximális árat. Amikor aztán már minden gabona a Hadi­termény-részvénytársaságnál volt, amikor a terme­lőtől minden gabonát elvettek, a maximális ár hirtelen befagyott, hatályát veszteni látszott, mert ettől fogva a gabona ára folytonosan emelkedett. Akkor senkinek se jutott eszébe hogy megkérdezze, miért? Mi történt? Örült mindenki, ha kaphatott mindenki az egyre dráguló gabonából, elsősorban árpából és kukoricából, amelynek ára napról-napra följebb szállt s csakhamar kétszeresre emelkedett. Mindenki elfelejtette megkérdezni, amit mi most utólag — a jövő okulásáért — megkérdezünk: vájjon talán a kormány hatályon kivül helyezte a maximális árakat? Igen? Vájjon miért és mikor? Mert köztudomású tény, hogy a tavasztól kezdve mindenki magasabb áron vette a gabonát a maxi­mális árnál, hogy például a falusiak által 32 K-ért betalyigázott kukoricát, 60—65 koronájával fizet­tük, erről mindenki, még a hatóságok is tudomás­sal birtak. Szóval a maximális ár egy bizonyos idő­pontban megszűnt, csak azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor és miért? Egyet tudunk. Azt, hogy ez akkor történt, amikor a termelőnél már nem volt gabona. Amikor már a kereskedelem kezében volt. Ezért aggodalommal, egyben ökölbe szoruló kézzel megkérdezzük: az idén is igy lesz ? Most megint el kell adnia a termelőnek a gabonát a maximális áron, de a jövő tavasztól kezdve ismét kétszeres áron fogjuk azt visszavásárolni ? Kiktől és miért? Feleljen, akinek felelnie kell! hl. * Ellenőrző mérnökök. Kint a megyében is folyik a fémrekvirálás. A fémközpont igazolványos mérnököket küldött ki a beadandó tárgyak ellen­őrzésére. Tehát az igazolvány nélküli ügynökök ebben a szakban nem garázdálkodhatnak. * Jubiláris adományok. Dr. Rajner Lajos püspök iránt arany miséje alkalmából a ragaszko­dás s tiszteleten kivül a vezetése alatt álló ke­resztény gyermekvédő egyesület iránt is felmele­gednek a szivek. Csekó Gábor egri prépost-kanonok üdvözletét tolmácsolva, egyben 2000 koronát kül­dött az egyesület háborús árvái számára. Magu­rányi József ügyvéd, az egyesület elnökhelyettese a jubileum emlékére alapítványi tagsági diját ujabb 100 koronával 200 koronára emelte fel. Dr. Kováts Kálmán budapesti apát-plébános ugyancsak a ju­bileum emlékére 100 koronával alapító tag lett. * Rendőri útbaigazítás. A jelenleg Eszter­gomban levő kadettok tiszteletére a „Korona" szálloda előtt a mult hét egyik napján térzenét rendezett a katonabanda. Két rendőr vigyázott a rendre. Mindkettő fiatal, de az egyik már csillagos. Arra sétál egy öreg úr. Tisztes kinézésű, ősz hajú. Feltűnik neki, hogy a térzene most nem a Széchenyi-téren van. Megkérdi hát a csillagos rendőrt: — Miért muzsikálnak most itt a katonák? — Azért, hogy a csukák ki ne gyüjjenek a Dunábúl — feleli fölényesen és kényesen a rendőr. Az öreg úr nem hagyta annyiban a dolgot s imigyen pirongatta a szellemes rendőrt: — Magát nem azért állították ide, hogy öreg emberekkel gorombáskodjék, hanem hogy a rendre vigyázzon. Ha nem tudja tisztességesen betölteni a hivatalát, menjen haza. Az egycsillagos már megbánta sziporkázását, de kénytelen volt a közönség előtt végighallgatni a jogos és megérdemelt rendreutasitást. * A szülőhely ragaszkodása. Jedlicska Pál nagyszombati érseki helytartó 50 éves papi jubileuma alkalmából Alsólopassó község nagy szülöttének örömünnepében résztvenni óhajtván, rendkívüli közgyűlést tartott július 22-én, amelyen az aranymisést díszpolgárrá választották, arcképét a tanácsterem részére megfesttették. Továbbá 200 koronás szegényalapitványt tettek „Jedlicska Pál alapítványa* cimen. — Az aranymise napján a község zászlódiszt öltött és Sándorü Nándor esperes-plébános az elöljáróság élén Máriacellben nyújtotta át az ünnnepeltnek a község hódoló fel­iratát. A község virágzó két szövetkezete szintén disztagnak választotta meg a főpapot, arcképét megfesttette és 500—500 koronás alapítványt tett a szegények javára. * Plebánosi installáció. Szakács Viktort, a lévai róm. kath. hitközség uj plébánosát jul. 23-án délelőtt 10 órakor tartott ünnepélyes szentmise alkalmával iktatták be hivatalosan uj állásába. * A mult évi termésfelesleg rekvirálása. A belügyminiszter körrendeletet intézett a törvény­hatóságokhoz, amelyben felhívja a figyelmüket arra, hogy a közeli jövőben katonai kirendeltségek érkeznek, akik a mult évi termésből megmaradt felesleget a katonaság számára rekvirálni fogják. A kirendeltségeknek mindenütt, malmokban, keres­kedésekben, magánosoknál jogukban áll a rekvi­rálás. A belügyminiszter felszólította a polgári ható­ságokat, hogy a katonai kirendeltségeket támogassák. * Szegény esztergomiak I (Levél a szerkesz­tőhöz.) Nem tudom, hova lukadunk ki lassacskán. Ahelyett hogy javulnának a viszonyok, még rosz­szabbakká lesznek. Tetszik gondolni miről van szó ! Kovácspatakról — ez oly találós kérdés volt, amely nem szorul hosszas fejtöréses megfejtésre — bi­zony arról a sokat emlegetett Kovácspatakról, ahová most már két propellerrel szállítják a vá­rosban gulyássá főtt embertömeget, — amely fölé odaírják a világ minden nyelvén (még franciául is!) hogy: Klimatikus üdülőhely, de ebből csak azt az egyet szabad kimagyarázni, hogy a leve­gőből ott megélhet az ember (jobban mondva : meg kell élnie). Nehogy azt higyje Kedves Szerkesztő úr, hogy én a jó levegő miatt panaszkodom. Koránt­sem. Sőt. Hiszen örül az ember, ha a késő d. u. órák alatt tikkasztó hőségre egy kis oázisra talál, ahol kibontakozva a város petyhüdt zajából, fel­lélegezhetik, mélyen, üdítően. De azt már a ter­mészet törvénye is megköveteli, hogy ahol oázis van, ott szomjatenyhitö italnak is kell lennie. Nem akarom azt mondani, hogy Kovácspatakon nincs vendéglő, mert van. Csak az az egyedüli baj, hogy a vendéglőben asztalon, széken (no meg fol­tos asztalteritőkön) kivül egyebet alig lehet kapni. Ide-oda szaladgál ugyan egy üdülő sebesült, nagy­szóval kínálgatja portékáit, de eláll a vendég szeme­szája, ha megérkezik a sörrel (állítólag „frissen"

Next

/
Oldalképek
Tartalom