ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-05-21 / 21. szám

a kilátásban gyönyörködjék, hanem a város szebb jövőjét készítette elő mint a Szépítő egyesületnek folyton tervező és fáradozó elnöke. Az egykor omlatag Kisdunapart, hogy néz ki most kis ligeteivel, fasoraival és pihenő padjaival. Erre is sokszor járt Bleszl Ferenc s e sétáknak köszönhetjük a szép eredményt. Felhozhatnánk még a sz. Lőrinc-utcát, a fürdőteleppé növekedő uszodákat, de akkor hogyan számolunk be az ő közéleti szerepléséről. Mélytekintetü és okos politikus, de az esztergomi benszülött jobban megérti, ha az ö városházai agilitását ecseteljük. A városnak sok fontos ügye nyert jobb sorsot, amikor azt a takarékptári igazgató szakavatott kezeibe vette. A vármegyeházán szintén előkelő tényező volt mindig nem állásánál fogva, hanem az esze miatt. Társadalmi közkedveltségéről, a jótékonyság terén való buzgólkodásáról már nem is beszélünk. Minek sértenénk tovább közismert szerénységét? Azt azonban mondhatjuk, hogy a takarékpénztár ünnepe nem házi ünnep, hanem az egész Esztergomnak őszinte örömnapja. R. * A hercegprímás papokat szentel. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás szombaton délben Budapestről Esztergomba érkezett s ma, vasárnap délelőtt 9 órakor 10 szerpapot szentel áldozópapokká a főszékesegyházban. * Személyi hirek. Schiffer Ferenc prel.kanonok a mult hét első napjaiban Budapesten volt s a Központi Kath. Legényegylet közgyűlésén elnökölt s a „Szent Szív" zárdában tartott bérmáláson segédkezett a bibornok-hercegprimásnak. — Kanter Károly prelátus-kanonok több napot Budapesten töltött s az urak kongregációjában, valamint több egyesületben előadásokat tartott. — Brühl József prel.-kanonok Budapestre, Báthy László prel.-kanonok, Mária-Grünbe utazott egészségi okokból. * A hercegprímás adományai. A bibornok hercegprímás a Központi Kath. Legényegyletnek 1000 koronát, a Kath. Tanítónők Egyesületének 1000 koronát és a Közp. Kath. Körnek szintén 1000 koronát adományozott. * Az egri érsek a hadiárvákért. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek 10.000 koronát juttatott az Orsz. Kath. Szövetséghez a kath. hadiárvák érdekében indított mozgalom támogatására. Ez az összeg, amely jelentékenyen gyarapítja a hadiárvák ügyében megkezdett gyűjtést, az egri főegyházmegye áldozatkészségének ismét egyik szép bizonyítéka és az egyházmegye főpásztorának a kath. mozgalmakra kiterjedő gondoskodó figyelmét igazolja. Zichy János gróf, az Orsz. Kath. Szövetség elnöke meleghangú levélben mondott köszönetet az adományért. * Irodalmi pályázat. Az esztergomi székesfőkáptalan gróf Forgách Ferenc bibornok-érsek halálának (1615. okt. 16.) és Pázmány Péter érsekké való kineveztetésének (1616. szept. 27.) háromszázados évfordulója alkalmából, a következő pályatételeket tűzi ki: I. írassék meg gróf Forgách Ferenc bibornok, Magyarország prímása, esztergomi érsek élete. Terjedelme 5—10 ny. ivnyi lehet. Jutalma ezer korona, mely csak önálló, levéltári kutatásokon alapuló, absolut becsű munkának adatik ki. II. Fejtessék ki Pázmány Péter hitvitázó rendszere; megjelölve részletesen a tőle védett hitigazságokat, használt érveit, tanulmányainak forrásait és kiemelve önálló nézeteit és felfogását. A mű terjedelme 10—15 ny. ivnyi lehet, jutalma ezer korona, mely csak önálló felfogású, absolut becsű műnek adatik ki. Apályamüvek beadásának határnapja ujabb határozat szerint, 1917. augusztus elseje. Mindkét pályázatban csupán a főegyházmegye papja és végzett papnövendékei, valamint a főegyházmegye területén szolgálatott tejesitő más megyebeli és szerzetes papok vehetnek részt. A pályamüvek, a szerző nevét rejtő jeligés levélkével együtt, a székesfőkáptalan cimére küldendők be. A pályadijat nem nyert művek a postai feladóvevény, illetőleg az átvételi elismervény beküldése ellenében a kivánt címre fognak visszaküldetni. Esztergom, 1916. május hava 8-án tartott fökáptalani rendes tanácsülésünkből. A főkáptalan nevében: Dr. Rajner Lajos püspök, nagyprépost. * Iskolaszéki elnökválasztás. A városi iskolaszék gyűlést tartott pénteken délután. Ezen gyűlésen Vimmer Imre ny. polgármester lemondott az elnöki tisztségről s helyébe nag3>- lelkesedéssel dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokot, eddigi alelnököt választották meg. Az igy megüresedett alelnökséget Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóval töltötték be. * Vármegyei közgyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága május 25-én tartja meg tavaszi rendes közgyűlését. A tárgysorozat 71 pontja közül kiemeljük Etter Gyula bérlő indítványát, amelyben kívánja, hogy a községi jegyzők, segédjegyzők nyugdíjaztatásánál a háborús évek kétszeresen számíttassanak. — Mindenesetre csakis dicsérni lehet Etter Gyula indítványát s ezen indítvány nagy elismerés a jegyzőknek, mert az indítványozó nagyon jól ismeri, mérlegelni tudja és éber szemmel figyeli a jegyzők munkálkodását. Most csak annyit füzünk hozzá, hogy vannak még a falvakban olyanok, akik szintén rászolgáltak hasonló elismerésre és méltánylásra. * A zsinati vizsgák eredménye. A május 17-én tartott zsinati vizsgákat kedvező eredménynyel állották ki a következő lelkészek: Barkóczy Sándor nagymarosi segédlelkész, Bartusz Lajos oki. hittanár, fővárosi hitoktató, Czintula István nyitrapásztói h. plébános, Jankó István fővárosi hitoktató, Klein Endre süttői h. plébános, Kosztka József tábori lelkész, Kuti Pál kéméndi segédlelkész, Nagy József Ferenc pozsonyeperjesi h. plébános, Pauer Károly kőhidgyarmati h. plébános, Rabenseifer Alfréd nagykosztolányi káplán, Solymossy Dezső hidaskürti segédlelkész. * A vasárnapi hang-verseny. A mult vasárnap nagy zenei örömet és élvezetet hozott az esztergomi műértő közönségnek. Az esztergomi Zeneegylet, mely ifj. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetése alatt működik, háborús jótékonyságra hangversenyt rendezett, amelyen fellépett J. Geyer Stefi kiváló hegedű-művésznő. Az összes programmszámok magas művészi színvonalon folytak le és méltó környezetet szolgáltattak a nagy művésznő játékának, amelynek méltatására a zenei műszavak és kifejezések teljesen elégtelenek. A művésznő ünneplésére megjelent a város közönségének szine-java. Az estélyen megjelentek a főkáptalan tagjai, a vármegye, a város vezetősége. Nagy elismerés illeti a hires művésznőt önzetlenségeért és a rendezőséget müizléseért és fáradhatatlan munkásságáért. * Épitészeti bizottsági ülés. A város építészeti bizottsága szombaton délután ülést tartott a Kufmann Ferenc és neje által rokkant katonák részére létesíteni szándékolt alapítványi lakóházak ügyében. A bizottság tegnap délután a 3 órai vonattal kiszállt a helyszínére. * Hajófelavatás Esztergomban. A Dunagőzhajózási Társaság, hogy a dunai hajózást személy- és áruforgalom tekintetében fejlessze, öt egészen új hajót építtet és a modern hajóépítés minden újdonságát felhasználja ez alkalommal. Az öt hajó teljesen egyforma lesz s nemcsak szerkezetükkel, formájukkal és berendezésükkel alkalmazkodnak a modern idők követelményeihez, hanem elnevezésükben is ki fogják domborítani egyrészt a Dunának, mint a középeurópai országok nagy viziutjának jelentőségét, másrészt a mostani világháborúban testvériesen együtt harcoló nemzetek szövetségét is. Ezért az első négy uj hajó neve : I. Ferencz József, II. Vilmos, I. Ferdinánd, V. Mohamed lesz, mig az utolsó a szövetségről „Viribus Unilis" nevet kapja. Az első hajó az I. Ferencz József, felavatásra készen áll már az óbudai hajógyár kikötőjében. Bízvást mondhatjuk, hogy ennél hatalmasabb hajó még nem úszott Európa folyóin s a Volgán közlekedő hajókat is felülmúlja. Ereje átlagos 1000 lóerő, de ez egész 2500 ig fokozható, óránkinti átlagos sebessége 23 km. A hajó teljes hossza 78 méter, a hajótest szélessége 9 m., a kerékdobokkal együtt 15 m. A magasságát elképzelhetjük abból, hogy másfélméteres mélyjárat fölött, vagyis a viz színétől 9 m. magasan van a II. emeleten elhelyezett fedélzeti sétánya. Az egész egy úszó, hófehér, emeletes palota, melyet este összesen 250 villamlámpa és 25 ívlámpa von tündéri világításba. A hajót 1914ben kezdték építeni s most, hogy elkészült: dr. Csernoch János bibornok-hercegprimást kérték fel ünnepélyes, diszes felavatására, ki azt kegyesen el is fogadta. Igy június 3-án Esztergomból I. Ferencz József, dicső királyunk nevével indul első útjára nagy ünnepséggel: Európa legszebb és leghatalmasabb folyamhajója. * Halálozás. F. hó 15.-én halt meg Szászrégenben Magyarország egyik legrégebben működő tanítónője, Schrimanek Katalin. Született 1842-ben Nagyszebenben. Mindjárt képesítése után a szászrégeni róm. kath. elemi iskolához kerül, amelyben teljes félszázadon keresztül működött páratlan nevelői buzgalommal. Az 50 esztendei emeletjárás megbénította a jeles tanítónő lábát, s igy 1914-ben nyugdíjba vonult, melynek jól megérdemelt csöndjét csak az iskola utáni nagy vágyakozása zavarta meg. Majdnem az egész város közönsége az ő neveltje s szanaszét az országban ezer és ezer tanítványa él. Anyák és nagyanyák már az ő tanítványai, sőt az óvodába tipegő dédunokákat is figyelhette csöndes magányából. Nyugdíjba vonulásakor a király az arany érdemkeresztet adományozta neki. * Főegyházmegyei hirek. Lapicz János alsószerdahelyi káplán behivatott katonalelkészi szolgálatra. — Klincsik Henrik János nagymányai plébános május 15-én meghalt életének 70-ik és áldozópapságának 45-ik évében. R. i. p. * A főgimnáziumi tanév vége. A főgimnáziumban a folyó tanévet szerdán zárják le. Azután az évvégi vizsgákat tartják meg, június 3-án a vizsgáknak is be kell fejeződniök. * Szerbia papjai fizetést kapnak. Belgrádból irják: A szerbiai hatóságok elhatározták, hogy a görög-keleti szerb orthodox papokat anyagilag is támogatják. A szerb húsvéti ünnepek alkalmából minden lelkész 100 koronát kapott és ezentúl rendes fizetésben lesz részük. A cs. és kir. hatóságok ezzel az intézkedéssel olyan kérdést oldottak meg egy csapásra, melyet a korábbi szerb kormányzat harminc év alatt sem tudott véglegesen elintézni. * A vezérkari főnök és a bérkocsis. Egy nagyon kacagtató históriát beszélnek most Bécsben, mely Hötzendorfi Konrád, báró vezérkari főnökkel történt volna meg, nem is olyan nagyon régen, a közelmúlt napokban! A vezérkari főnöknek dolga volt Bécsben, de mert minden feltűnést és ünnepeltetést kerülni akart, civilben utazott s természetesen nem azon a napon, amelyen jelezve volt, s amelyen az egész város türelmetlenül és izgatottan várta, — hanem egy nappal előbb. A vezérkari főnököt igy nem ismerte fel senki, feltűnés nélkül járkált Bécs utcáin, mig másnap aztán arra határozta el magát, hogy kimegy a. pályaudvarra, hogy messziről szemlélje ezt a néptömeget, amely őt koszorúval, dikciókkal várja. Kint nagy volt a tömeg, ember-ember hátán tolongott, az egész pályaudvar el volt lepve, mindenld izgatottan várta az udvari vonatot, hogy mikor száll ki belőle a hatalmas vezérkari főnök. Mikor azonban a vezérkari főnök meggyőződött róla, hogy a város mily szeretettel, hazafias büszkeséggel várja, odaintett egy fiakkert, hogy vigye haza. — Nem érek rá uram, — szólt azután a kocsis. — Miért? — Mert várom a vezérkari főnököt, én is látni szeretném. — De kap tőlem dupla taksát. — Nem, nem, ha 50 koronát adna az ur, akkor se megyek. A vezérkari főnököt ugylátszik érdekelte a dolog, mert tovább folytatta: —• Na jó, kap száz koronát, de ekkor aztán semmi szó. A kocsis vakargatta a fülét egy darabig, mig végre is nehezen ráállt, a hatalmas ur pedig jóleső öntudattal mosolygott. — Mikor a vezérkari főnök kiszállt a kocsiból, az álmélkodó kocsisnak nem száz, de kétszáz koronát adott át a következő szavakkal: — No most elmehet megnézni a vezérkari főnököt. — Már most nem vagyok rá kíváncsi — szólt örömmel, zsebrevágva a kétszáz koronát s úgy eltűnt az álmélkodó vezérkari főnök elöl, — mint a füst. Dinnyés Árpád. * Jegyzőváltozás. Az ebedi jegyző nyugdíjba vonulása folytán megüresedett körjegyzőség munkáinak ellátásáról úgy gondoskodott a vármegye vezetősége, hogy Hessky László barti jegyzőt Ebedre rendelte át, Bartra pedig helyettest nevezett ki. * Bécsbe viszik a fog-asokat. A balatoni Halászati Társaság, amelynek Siófokon van a főtelepe, legutóbb olyan szerződést kötött egyik bécsi céggel, amely szerint halanyagának felét a bécsi szükséglet fedezésére az osztrák fővárosba fogja szállítani. Ebbe a dologba remélhetőleg beleszól a földmivelésügyi miniszter is, akinek a hatáskörébe tartozik a halászati társaság fölött való felügyelet, mert a mostani magas húsárak mellett országos érdek, hogy a balatoni halak elsősorban a mi szükségletünk kielégítésére szolgáljanak.