ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-04-30 / 18. szám

* A kormány a gyapjúról. A gyapjú árá­ról és a gyapjúközponthoz való beszolgáltatás módozatairól szóló kormányrendelet — értesülé­sünk szerint — ma, vagy a napokban fog meg­jelenni a hivatalos lapban. * A szépités szomorú oldala. Előre gon­doltuk, sőt az előjelek után tudhattuk is, hogy Szenttamás népe nem tűri el szó nélkül a tisztál­kodást és féregtelenitést, amely a hegy szépítése érdekében folyt és folyik. A rendőrségre egyre­másra jönnek a szomorú hirnökök: — Megint kihúztak tövestől egy csomó fenyő­fát. El is lopták! A rendőrség a merényletet tudomásul veszi, kikutatni azonban nem tudja, mert azok ott a púpon ugyan el nem árulják egymást. Rendőrt meg nem küldhet a fenyőfák mellé, hiszen más­hová se telik. Legjobb volna, ha a Szépítő egylet, amely már igy is nagy áldozatokat hozott, most még állandó őrt is állítana az ültetvények mellé. * A helyi hajózás. Május lén a szerződés értelmében meg fog indulni a csavargőzösjárat Kovácspatakba. Az uj társaság még nem nyilatko­zott arról, hogy mindig a most megjelent propel­lert fogja-e járatni. A kikötő a régi helyen ma­rad s a társaság 60 méter hosszú partot kért a várostól kikötőnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy esetleg nagy hajók is bejönnek a Kisdunába s a nagyobb személyszállítást azok fogják végezni. * Nikita kegydija. Nikita, a főfő-kecske­pásztor, minden fáradalmát kipihenendő, a franciák vendégszeretetére számítva, kereket oldott és a franciák ölelő karjába dobta magát. Igaz ugyan, hogy ez az ölelő kar legjobban szerette volna az öreg kecskepásztort addig ölelni, mig a túlvilágra nem száll a lelke, de ezzel Nikita nem törődött. Egész háznépével, azaz udvartartásával együtt le­telepedett a franciák honában. Mivel pedig Niki­tának volt annyi üzleti érzéke, hogy pénzt ha vitt is magával, azt valahol jó kamatra elhelyezte, a francia kormánynak vált feladatává a montenegrói királyt és udvarát pénzzel ellátni. Meg is szavaz­tak neki 80.000 frank segélyt. Ez az összeg hadi­segélynek elég Nikitának. Majd ö a még hiányzó aprópénzt ki fogja pumpolni. Elvégre ő Montenegró királya és nem Szerbiáé, sőt talán Petárnak is fog juttatni napi 10 frankot, 2 frank kamat mellett. * A főreáliskola „Kárpáti ünnepélye". A vallás- és közoktatásügyi miniszter 30.000. sz. alatt elrendelte, hogy a tanuló ifjúságban a haza földjének és ezúttal különösen a Kárpátok iránti szeretet és hálaérzet ápolására, valamint a Kár­pátok nagy ; — a most dúló világháborúban iga­zolást nyert — jelentőségének méltatása érdeké­ben a tanuló ifjúság számára ünnepély tartassék. A főreáliskola ifjúsága május hó 1-én, hétfőn d. e. 11 órakor tartja ezen ünnepélyét a Bottyán János utcai elemi leányiskola emeleti tantermében a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Beszédet mond Krompaszky Sándor főreálisk. tanár. 3. Gyóni Géza: „Csak egy éjsza­kára..." Szavalja Weisz József főreálisk. IV. o. t. 4. Petőfi Lányi: „Csatadal." Előadja a főreálisk. ifjúsági ének- és zenekara. — Ezen iskolai ünne­pélyre az összes egyházi és világi hatóságokat, a t. szülőket és a n. é. közönséget tisztelettel meg­hívja az igazgatóság. * A rendőrfogalmazói állást már betöltik, mert az illetékes vezetőkörök megtalálták e munka­kör betöltésére vállalkozó egyént. Tagadhatatlan, hogy az állás betöltése nem elhamarkodva, hanem nagyon is hosszas megfontolás után töltetik be, azonban az ügynek a rendőrség körében folyta­tása lesz. Ugy halljuk ugyanis, hogy Véren János rendőrbiztos, aki a fogalmazói állás ügyeit eddig igen sikeresen és nagy ambícióval vezette, mellöz­tetése miatt el fog távozni Esztergomból. A bel­ügyminisztertől Szerbiába való kivezényeltetését kérte. * Gondolkodnak a vízvezetékről. A háború nem akasztotta meg a létesítendő nagy műveknek előkészítését és előmunkálatait. A városi műszaki hivatalban most is élénken foglalkoznak a vízveze­ték ügyével, amely annál aktuálisabbnak látszik, minél gyakrabban keresik fel a járványok városun­kat. Csak anyagi oldala ne volna a dolognak. Az egymillió korona befektetés semmiképen se hozná meg a kamatját. Ez a legnagyobb baj. Azután valóságos babiloni tornyot kell építeni, hogy a viznek olyan nyomása legyen, hogy a várhegy és & szenttamás is vizet kapjon. A vasgyári héviz­kútról már lemondtak a szakkörök, mivel a vizet nem tudnák lehűteni, már pedig a közönség túl­nyomó része a hideg vizet kedveli, ha már egyszer •vizet iszik. * A Sétahely Szépítő Egylet uj alapító tagjai. Példát ritkító szép eredménnyel jár a Sétahely Szépítő Egylet közgyűlése által kiküldött taggyüjtő bizottság fáradozása. Az uj tagok tö­meges belépésében az egylet sikeres működésé­nek méltó elismerése nyilatkozik meg. Egyelőre az uj alapító tagok névsorát közöljük a követke­zőkben : dr. Rott Nándor és dr. Walter Gyula praelatus-kanonokok 100—100 kor. lefizetésével, Bleszl Ferenc igazgató, Erős Rezső igazgató, Erős Rezsőné, Esztergomi fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet, Draxler Alajos ipartársulati elnök, Ganz­féle villamos társulat helybeli üzeme, Grósz Fe­renc igazgató, Jedlicska Pál praelatus-kanonok, Jelűnek Ignác fogorvos, Kaán Károly főkönyvelő, Kerschbaummayer Károly gyógyszerész, Keményfy Kálmán plébános, Komáromy Ferenc fakereskedő, Mattyasovszky Ödön főpénztáros, dr. Molnár Szul­pic igazgató, Philipp Konrád könyvkereskedő és Sólyomy Lajos jószágfelügyelő pedig 50—50 ko­ronával léptek az egylet alapító tagjai sorába. A szép és nemes ügy ezen lelkes pártolását a nagy közönség és a későbbi nemzedék őszinte elisme­rése és hálája fogja kisérni, miért is feltehető, hogy e közleménnyel még nem záródott le a ne­mes adakozók névsora. * A heves záporok megrongálták az utakat s a lejtősebb földeken elmozgatták a termőtalajt. Most épen kapóra jön az a sok kő, amelyet a télen a muszkák a várútra felhordtak. A várhegyről lerohanó csapadékvizek a kőkockákból csinált jár­dát is alámosták, a kocsiútról pedig mindent le­sodortak, ami csak mozgatható, volt. A sok kő, amelyből másfelé is akartak valamit szállítani, teljesen eltűnik a nagy kátyúkban. Talán még elég se lesz, ha az utat igazán helyre akarják állítani. A muszkák serényen teregetik a követ, a simitó hengert azonban lent hagyták a meredek út aljában. * A szederlevelekért köszönetet mondott az iskoláknak a hadügyminiszter. A csomagoló zsákokért és ládákért 11.482 koronát küldött át a kultuszminiszternek, aki a pénzt — miután az is­kolák nem kérik — a tanítók és tanárok árváinak fogja juttatni. A miniszter felhívja újra a tanuló­ifjúságot, hogy már most kezdjék újra a levelek gyűjtését, de vigyázzanak, hogy a szederlevélhez hasonló nadragulya leveleket bele ne keverjék a gyűjtésbe. * Csak a lukszusra. Azok, akik a hadsereg­szállitásokból s az üzleti konjunktúrák felhaszná­lásából hirtelen vagyonra tettek szert, mint már irtuk, elsősorban a színházban keresnek szórako­zást és élvezetet. Hogyan költik és használják fel vagyonukat, arról kereskedőink körében úgy nyi­latkoznak, hogy csupán lukszus dolgokra költenek. Elsősorban ruhára s itt lehet megismerni a hirtelen felgazdagodottakat, akik rikitóan elütnek a régen kulturált családoktól s differenciált izlésü uriasszo­nyoktól. Azután zongorát vásárolnak, hogy otthon zene legyen, ami ismét helyes dolog. Idáig fejlő­dik az ízlésük, tovább nem. Bútort vesznek, de gyári fajtát. Műtárgyak nem érdeklik őket s ezeket inkább a kiránduló pesti felgazdagodottak veszik. A vidéki földbirtokosok már fejlettebb Ízlésűek, ezek vesznek régi bútort, műtárgyakat. A friss gazdaság inkább a ruhában tombolja ki magát. Ideje, hogy társadalmilag s ha igy nem lehet, hatóságilag fékezzék meg a ruhaőrületet. * Köszönetnyilvánítás. Az esztergomi Vörös­kereszt tartalékkórház parancsnoksága ezúton is hálás köszönettel elismeri és nyugtázza, hogy dr. Perényi Kálmánné őnagysága által a sebesült katonák húsvéti megajándékozására a következők adományoztattak: 600 darab tojás, 40 üveg bor, 2000 db cigaretta, 45 db kalács (ezek közül 9 nagy kalács és 32 ugyevezett töltött peigli). * Burgonyakészletek bejelentése. A mult év tavaszán a vasúti szállítási nehézségek és egyéb akadályokból kifolyólag az ország némely részén nagyobb burgonyakészletek eladatlanul és felhasználatlanul maradtak és elrothadásuk által a gazdát érzékeny veszteségek sújtották. A folyó évben, midőn a burgonya szállítása kormány­intézkedések által is bizonyos mértékig korlátozva van, még fokozottabb mértékben fennáll annak lehetősége, hogy az ország egyes vidékein a gazdákat ily károk érthetik, mig az ország más vidékein a lakosság az élelmezési célokra szük­séges burgonyát is alig tudja biztosítani. Ezért a földmivelésügyi miniszter felhívja a vármegyék alispánjait, hogy figyelmeztessék a gazdákat arra, hogy amennyiben még eladatlan burgonyakészleteik lennének, azokat a földmivelésügyi miniszternél haladéktalanul jelentsék be, aki ezen készletek megvétele iránt a szükséges intézkedéseket a lehető legrövidebb idő alatt meg fogja tenni. Ha a gazdák a bejelentést meg nem teszik, az ebből kifolyólag őket érő károsodásárt senkit felelőssé nem tehetnek. * Megérkezett a csavargőzös. A találga­tásoknak vége. Megjött az uj propeller. „Budafok" a neve s alakja, berendezése, nagysága majdnem azonos a régi „propi"-éval. A kapitány ezen is Huszár bácsi lesz. Talán egy újság vár majd ben­nünket az uj hajón: nem fog mindenütt füstölni a kazánja. A propellert a Kisduna barátságtalanul fogadta — megduzzadt vize lehetetlenné tette a Kolos-hid alatti átjárást. Most tehát a primási pa­lota előtt horgonyoz. Hétfőn reggel 6 órakor indul s azután minden két órában indulni fog. * Szabad az ut Szerbiába. Szerbia és köz­tünk való gyér üzleti összeköttetést rendkívül meg­nehezítette eddigelé az a körülmény, hogy ha egy kereskedő utazási és ott tartózkodási engedélyt kért a katonai parancsnokságtól, az engedélyt oly későn kapta meg, hogy lejárt az a terminus, a melyhez az engedély kötve volt. Ezen a bajon segített a Kereskedelmi Múzeum akként, hogy érintkezésbe lépett a katonai parancsnoksággal és ezután, ha egy kereskedő Szerbiába akar utazni, elegendő, ha a rendőrségtől beszerzett engedé­lyével jelentkezik a Múzeumnál és a Kereske-

Next

/
Oldalképek
Tartalom