ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-08-29 / 35. szám

* Kik mennek Esztergomból a király elé ? Esztergom város törvényhatósága szintén diszkül­döttséggel járul 0 Felsége elé szeptember 2-án. A küldöttségben részt vesznek: Meszleny Pál fő­ispán vezetésével dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Reviczky Gábor tb. főszolgabíró, Bogisich Mihály c. püspök, Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató és Müller Ernő gyáros. * Főegyházmegyei cenzorok. A főegyház­megye uj könyvvizsgálói lettek : dr. Lepold Antal, dr. Pongrácz Frigyes gróf, dr. Madarász István, Hudyma Emil, dr. Sztollár Tamás, dr. Halász Vendel és dr. Zsigovits Béla. * Az alispánné ajándéka. Dr. Perényi Kálmánné az esztergomi hadi kórházban ápolt sebesültek kérelmére egy szép nemzeti szinü zászlót ajándékozott a hős katonáknak. A zászló szalagján a következő felirás olvasható: „Isten vezéreljen benneteket! — Perényi Kálmánné." Az alispánné még cigarettával is bőven ellátta a de­rék harcosokat. * Hősi halál. Váray János, cs. és kir. fő­hadnagy, Váray Károly ny. honvédezredesnek fia, a ki megboldogult Váray János óbarsi plébános­nak unokaöccse volt, — a doberdói fensikon élete virágszakában, 26 éves korában folyó évi június 31-én hősi halált halt. * A szent Benedek-rend gyásza. Bálint Venánt István nyug. alperjel és jószágkormányzó, a zalavári apátsági konvent tagja, hatvanegy éves korában a celldömölki közkórházban meghalt. Megboldogult rövid ideig Győrött is tanárkodott és volt tanítványai ma is kegyeletes szeretettel emlékeznek az őt kiválóan jellemző nemes komoly­ságról és szelidségről. * Főegyházmegyei hirek. Matusik Mór Csábrágra neveztetett ki adminisztrátornak. — Fő­városi hittanárok lettek : Bárdos István VIII. ker., Halász Pál V. ker., Sziklai Rezső (Váci-utca), Witz Béla X. ker. és dr. Zsigovits Béla IX. ker. — Fővárosi hitoktatók lettek : Ackermann Kálmán drégelypalánki, Ecker Jenő komáromi, Fehér­pataky Ferenc récsei, Gunda Jenő szentmihályfai, Kálmán György ipolysági, Leiner Mihály udvardi, Rákosi Ferenc zselizi és Tihanyi János pozsony­ujvárosi káplánok. — A segédlelkészek közül dis­ponáltattak: Haverla Péter Szeredről Pozsony­Ujvárosba, Hell Ferenc Misérdről Ipolyságra, Nagy József Ferenc Egyházgelléről Komáromba, Stibló Lajos Magyardiószegre, Garai József Pőstyénből Galgócra, Holczinger Ignác Szomorról Zselizre és dr. Martini Károly Galgócról Pozsonyba kar­káplánnak. — 1 Kapisztóry Károly Nagyszombatba neveztetett ki helyettes-prefektusnak. * Házasság. Nagymegyeri Raics Károly honvédalezredes f. hó 15.-én vezette oltárhoz kap­lati és csendéi Frideczky Timót galgóci járási fő­szolgabíró bájos leányát Margitot. Az esketési szertartás tanúi voltak: Craus István főispán kor­mánybiztos és dr. Stipl Károly koronaügyész helyettes. * A Rokitno-moesarak. A harctér egyre közelebb tolódik e nevezetes területhez, amely Rokitno-moesarak néven ismeretes s amelyet a térképek sokszor a Poleszje erdőtartomány néven is jelölnek. Ez a nagy mocsárháromszög Breszt­Litowszk, Kiev és Molihew között terül el, fővá­rosa Pinszk. Néhány vonat szeli át a gyéren la­kott, őserdőkkel borított óriási lápvilágot. Vizeit, amelyek a Kárpátok ereszkedőin erednek, a Pri­pety folyó gyűjti össze és vezeti le. Csak egy kis domborulat választja el a Búg forrásától. Maga is a mocsárban ered és alig van esése, amint roppant sok balparti mellékfolyóinak sincs, azért akárhány helyen medrük teljesen elvész az ingoványban. A Pripety balparti mellékfolyóinak forrásvidéke oly szorosan csatlakozik a Njemen forrásvidékéhez, hogy nedvesebb esztendőben a kettő egymásba megy át. A történelmi nevezetességű Berezina alsó folyása is a Poleszje-mocsárterülethez tartozik. A mocsár belső területén magasabb homokos és alacsonyabb ingoványos szakaszok váltakoznak. A geológiai kutatás megállapította, hogy néhány felsőréteg után egy vizáthatlan földréteg követ­kezik, ami a vizeinyelést erősen megnehezíti. Eh­hez járul még az is, hogy a Pripety és mellékfo­lyói a medencébe jutva elvesztik esésüket és ára­dásokat okoznak. 1874-ben elkezdték a mocsarak lecsapolását. Az egész Rokitno-terület 8,720.000 hektár (87 ezer 200 km 2 ) ennek akkor csak negyedrésze volt művelhető és lakható terület. A tulajdonképeni mocsár 6,540.000 hektár volt, ennek fele hanyas­erdő. A csatornázás által 2 és félmillió hektár területet tettek szárazzá és művelhetővé, a meg­maradt mocsárterületek még ezenkívül egy tekin­télyes részét rétekké változtatták át, úgy, hogy ma a Poleszje-mocsarak területe 2,644.000 hektárra fogyott és értékük hatszorosra emelkedett. Katonai és hadviselés szempontjából még mindig nagyon fontos ez a mocsárterület, különö­sen kellemetlen a visszavonuló oroszoknak ritka úthálózata miatt. Tavasszal még mindig majd nem egyetlen tóvá változik ez a rengeteg terület, mert Wolhyniában az olvadás februárban és már­ciusban erősen megindul, a mocsarak folyóit és állóvizeit pedig még mindig vastag jég fedi s ezen árad szét az olvadt hó vize. * A 43—50 évesek sorozása. Esztergom vármegyében a 43—50 éves népfelkelők bemuta­tása a következő sorrendben történik : az eszter­gomi járásban aug. 26—31-ike között. Eszter­gomban szept. 1., 2. és 3-án, a párkányi járás­ban pedig szept. 4—10-ig terjedő időben. * Jó napot, császárné asszony I A német császárné, mikor egyszer férjével együtt Posenban időzött, a kórházban is látogatást tett. Mikor belépett a kórházba, hangosan köszöntötte egy kis leány: — Jó napot császárné asszony! A császárnét, akit ez a bizalmas megszólítás meglepett, kérdezte aztán a kis leányt, hogy hívják? — Engem is Augusztinnak hívnak — volt a válasz. A császárné erre elmosolyodott s kérdezte tőle, hogy mi a baja. A kicsike aztán a maga gyerek eszével elbeszélte, hogy a karja törött el, azért került a kórházba, de már meggyógyult. — És holnap — fejezte be a kicsiké — a mamám hazavisz „császárné asszony." A „császárné asszony" pedig, akinek roppant megtetszett a bátor kis leány, kitudakolta a szülő­ket s nagyobb pénzösszeggel megajándékozta. * Alapitványi helyek adományozása. A hercegprímás a szakolcai Johanneum Internátus­ban létesített két alapitványos helyet Sándor Mik­lós I. oszt. tanulónak, Sándor István holicsi j. közgyám fiának és Papánek József V. oszt. tanuló­nak, Papánek Ignác gázlósi földbirtokos fiának adományozta. * Szent István napja Léván. A szokásos ünnepi fénnyel ülte meg a kath. egyház első ki­rályunk ünnepét. Dombay Nárcisz esztergomi bencés tanár mondott magas szárnyalású, haza­fias és vallásos áhítattól áthatott szentbeszédet, melynek szavai hol tüzeltek, hol meg könnyeket fakasztottak a hivők szeméből. A szentbeszéd után Báthy László prépost mondott ünnepélyes szent misét a segédlelkészek és a kispapság segédleté­vel. A misén az egyházi, világi és katonai hiva­talok egyaránt képviselve voltak. A kirendelt ka­tonaság pedig a szentmise alatt diszlövéseivel emelte az ünnepség fényét. * Egy tábori lelkész levelezőlapja. Piros tábori lapot hozott nekünk a napokban a posta. Nádai Kálmán pozsony-ujvárosi káplán, tábori lelkész, lapunk munkatársa irja nekünk, hogy „aug. elseje óta Déltirol ezerméteres hegyei kö­zött gondozza a magyar katonákat." * Kolera a kaszárnyában. Horicz József 20 éves közvitézen f. hó 26-án kolerát állapítottak meg. A beteg katonát azonnal járványkórházba szállították, ahol még az éjjel meghalt. A kaszár­nyában megtétettek a kellő óvintézkedések. * Hadi árvaügy és templomépítés. Az Országos Katholikus Szövetség a napokban Zsem­bery István dr. ügyvezető alelnök vezetésével ülést tartott, amelyen a többek között ott voltak: Breyer István dr. kultuszminiszteri osztálytanácsos, Bónitz Ferenc sajtótudósitó, Buttykay Antal Ferenc­rendi tartományi főnök, Erődi Tihamér dr. a Kath. Patronázs Egyesület titkára, Forster Gyula báró v. b. t. t. a Vallásalap Ellenőrző Bizottság elnöke, Giesswein Sándor dr. a Szent István Társulat alelnöke, Hindy Zoltán a szövetség és a Közép­ponti Katholikus Kör igazgatója, Kiss János dr. egyetemi tanár, Kiss Menyhért iró, Kohl Ferenc a Stephaneum Nyomda igazgatója, Lakatos Ottó a Minoritarend főnöke, Nemes Antal dr. c. püspök, Sághy Gyula dr. országgyűlési képviselő, Szőke Gyula dr. ügyvéd, Tőtössy Béla dr. műegyetemi tanár, Zlinszky János dr. a Katholikus Sajtó­egyesület ügyvezető alelnöke. Hindy Zoltán igaz­gató részletes jelentést terjesztett elő a szövetség működéséről, kiemelve a Szent István napi ünnep­ség rendezésében való részvételt és a hadi árvák ügyében inditott országos mozgalmat. Ezzel kap­csolatosan kimondta az igazgatótanács, hogy a legközelebbi napokban a még be nem érkezett válaszok sürgetése céljából kérdőiveket bocsát ki aziránt, hogy milyen intézmények és egyesek volnának hajlandók az árvák gondozását magukra vállalni, azután elhatározta, hogy szeptember ele­jére az árvaügyi országos bizottságot ülésre hivja össze, többek hozzászólása után pedig ugy döntött, hogy a gyűjtési akció előkészítésére már a legközelebbi napokban megteszi az intézkedé­seket. Örömmel vette tudomásul, hogy a Katholikus Patronázs Egyesület és a Szociális Missziótársulat e cél szolgálatára egy-egy árvaházat létesít. Végül elnök indítványára a szövetség templomépitési bizottságát az elnökségen kivül Breyer István dr., Erődi Tihamér dr., Fieber Henrik dr., Forster Gyula báró, Kiss János dr., Mihályfi Ákos dr., Nemes Antal dr., Sághy Gyula dr., Tőtössy Béla dr. tagokkal egészítették ki. * Beiratás a főreáliskolába. A főreáliskola I—VIII. osztályába való felvétel és beírás szep­tember hó 1., 2. és 3-án lesz délelöttönkint 8—12 óráig. A beirás alkalmával minden egyes tanuló után 20 korona és 30 fillér fizetendő az el nem engedhető dijak fejében. Ezen összeg azonban beszámitódik a tandijösszegbe, melynek fejében a helybeli tanulók 52 koronát, a vidékiek 72 koronát, a párkányiak 92 koronát fizetnek. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szept. hó 4-én lesz. A javitó, pótló és magán vizsgálatok aug. 31-én és szept. 1., 2. és 3-ának délutánján lesz. A beiratásokat a Kossuth Lajos utcai „Kapu­iskola" igazgatói irodájában tartják meg. * Szent István napjának megünneplése Kistapolcsányban. A világháború által megerő­södött nemzeti érzés a kistapolcsányi Szent István napi istentiszteleten is impozáns, ott rég nem látott módon nyilvánult meg. Az ünneplés fényét képezte József királyi főherceg családjának rész­vétele itt tartózkodó tagjai, Zsófia főhercegnő és László főherceg által. Az istentiszteleten részt vett kivülök az egész főhercegi udvar is, az uradalom egész tisztikara, nemkülönben a főher­cegi kastélyban üdülő katonatisztek, a községi elöljáróság és testületek, a nyaraló közönség és az egész intelligencia. Az ez alkalommal mondott magyar szentbeszéd a nemzeti ünnepnapnak a háború által nyomasztott kedélyekre gyakorló föl­emelő hatását emelte ki, amely után az ünnepi nagymisét Klacsánszky József esperes-plébános mondta papi segédlettel. Az imádságos ünnepi hangulatot nagyban emelte az urihölgyekből és az üdülő katonatisztekből álló ének- és zenekar, különösen pedig az offertoriumkor előadott Gounod: Ave Maria, melyet hegedűn Szamosy tartalékos zászlós játszott, mig a művészi orgonakiséretet hozzá báró Czech közöshadseregbeli huszárhadnagy szolgáltatta. Az ünnepélyes szentmise után a valláskülömbség nélkül összegyűlt intelligencia a néppel együtt meghatott hangon énekelte el a Hymnuszt és tiszteletteljes hódolattal búcsúzott el a távozó főhercegi fenségektől. * Magaslak a hadiárváknak. Magaslak község kath. híveinek nevében Guerk József plé­bános 200 koronát küldött a kath. gyermekvédő egyesületnek a hadiárvák fentartására. * A német erő. Nemcsak a hadviselő álla­mokban, hanem a neutrálisokban is igen nagy a drágaság, kivévén a legnagyobb hadviselő felet: Németországot. A nagy talentumu nép itt is győzelmesen állja meg helyét. A németek nem­csak arra gondoltak, hogy a háború ideje alatt jól el legyenek látva a katonáik jó fegyverekkel, jó ruhákkal és bőséges élelemmel, hanem arra is, hogy azok is jól és olcsón éljenek, akik oda haza maradtak. Amig nálunk a drágaság immár teljes­séggel elviselhetetlen, a népet a minden oldalról leselkedő uzsora szabad zsákmányául dobták oda, addig Németországban teljesen normális a gazda­sági élet, minden van elegendő mennyiségben és minden élelmiszer olyan olcsó, ami szinte mesébe illik. * Ezer hold a rokkant katonáknak. A kisjenői főhercegi uradalom haszonbérlet-részvény­társaság igazgatósága Libits Adolf főhercegi jószág­kormányzó elnökletével tartott igazgatósági ülésen elhatározta, hogy a társaság általt bérelt kisjenői uradalomból 1000 katasztrális hold mezőgazdasági területet bocsát a háborúban megrokkant mezőgaz­dasági munkások rendelkezésére. A társaság ezt az 1000 holdat, amely egyforma minőségű termő szántóföld, 100 egyenként 10 katasztrális holdas parcellára osztja fel és egy-egy telephelyet feles kezelésre 15 évi időtartamra kiad egy-egy oly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom