ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-31 / 5. szám

jelmondatot: „Nagyasszonyunk hazánk reménye" és a most duló háború évszámait: „1914—1915" tüntetik fel. Mindkét tárgy művészies és Ízléses alkotás s felette alkalmas arra, hogy azt — úgyis mint talizmánt, úgyis mint a mai nagy időknek a jövőben egyre értékesebbé való történeti emlékét — minél többen megszerezzék és viseljék. Ugy az érem, mint a gyürü darabja 3 kor. egységárban kerül forgalomba. Midőn ezt a most meginduló akciót buzgó felkarolásra melegen ajánlom, egyben megemlítem, hogy az Országos Hadsegélyző Bizottság készséggel bocsát utólagos elszámolásra megfelelő érem, illetőleg gyürükészletet rendelkezésre. Budapestről e mozgalom tárgyában még a következő jelentést küldték hozzánk: Az a gyönyörű akció, melyet az országos Hadsegélyző Bizottság a „Magyar Talizmán" ezüst gyürü és érem forgalombaliozatalával indított, a közönség körében lelkes fogadtatásra talált. Óriási már azok száma, kiknél a jellegzetes, a „Patrona Hungáriáé" képével és a történelmi évszámokkal díszített ezüst gyürü és érem látható és naponta tömegesen vásárolják ugy a fővárosban, ahol minden előkelőbb üzletben kapható, mint vidékről, ahová a bizottság darabonként 3 korona utánvéttel készséggel küldi. A „Magyar Talizmán" kétségtelenül egyik legszebb és legbecsesebb emléke lesz a mostani történelmi időknek. Ezt megerősíti Majláth Gusztáv Károly gróf, v. b. t. t. erdélyi püspök is, ki a bizottságnak a talizmánokról a következőket irta: „E művészi emléktárgyakat terjesztésre kiválóan alkalmasnak és érdemesnek tartom s a legnagyobb készséggel fogom azokra papjaim és híveim figyelmét felhívni." * Imádság- a békéért. A február hó 7.-ére Őszentsége XV. Benedek pápa által elrendelt könyörgő imádság a hivek közt való kiosztás céljából hiteles fordításban magyar, német és tót nyelven Buzárovits Gusztáv kiadásában megjelent és ugyanott kapható 100 példányonként 1 koronáért. * Főegyházmegyei hirek. Szloboda Lajos ujvároskai káplán adminisztrátor lett Kisvendégen, Ackermann Kálmán segédlelkész Drégelypalánkra helyettes plébánossá neveztetett ki. — Allersdorfer Julián András nagyszombati tábori főpap meghalt január 23 án. Született a mosoni Boldogasszony községben 1854 ben és 1878- ban szentelték áldozópappá. Kopcsányi László lozornói plébános meghalt január 25 én. Kopcsányban született 1867-ben, áldozópappá pedig 1890-ben szenteltetett. * Adomány. Klinda Teofil dr. prel.-kanonok a helybeli Vöröskereszt-kórház céljaira 100 koronát adományozott. * A zsinati vizsgák ideje. A főegyházmegyei hatóság a zsinati vizsgák idejét ezen évben május 5-re és szeptember 15-re tűzte ki. — A hittanári vizsgák az előbbiekkel kapcsolatosan május 6-án és szeptember 16-án tartatnak meg. * Főegyházmegyei névtár. Az 1915-re szóló főegyházmegyei schematizmus elkészült és a főegyházmegyei hivatalnál 2 korona 40 fillérért kapható. * Három birodalom sarka. Van egy pontja az osztrák-magyar, német és orosz birodalmaknak, ahol egymással mindhárom birodalom alattvalója érintkezett béke idején. Ezt az érdekes pontot általában a három birodalom sarkának nevezik. Itt, mint magától érthető, folyvást nagyon élénk volt a forgalom, főleg egyházi ünnepek és vásárok alkalmával. Lényegesen megkönnyítette a közlekedést az a célszerű intézkedés, hogy a határkerületek lakosaitól a határ átlépésénél nem követeltek útlevelet, elég volt, ha a községi hatóságtól mutattak fel igazolványt, mely azonban csak rövid tartózkodásra adott az illetőknek jogot és csak bizonyos megnevezett helyre volt érvényes. E megkönnyítést nagy mértékben igénybe is vette a föld népe, valamint a munkások is. A háború kitörése előtt azonban külön szabályok hozattak az átkelés ellenőrzésére és ezek lényegesen megnehezítették korábbi időkkel szemben a forgalmat. A zsidók távoltartására például egészen furfangosan azt eszelte ki az orosz kormány, hogy az oroszországi zsidóknak megtiltotta á fülök mellett lelógó tincs viselését, a galíciai zsidókat tehát rögtön felismerték tincsökről odaát, s ha tovább tartózkodtak orosz területen, kíméletlenül levágták féltett ékességüket. Az osztrák zsidó tehát, hogy ezt a veszélyt elkerülje, minél gyorsabban kisietett Oroszországból. A határt a három birodalom sarkán a hajózható Przemsa folyócska képezi, melyen a varsói vasútnak hidja vezet át. Most ez a híd fel van robbantva. A vasúti töltés mellett, a folyón innen, fekszik Szulkovszki lengyel herceg uradalmának ősrégi törzsét képező Slupna. Egy fahid Myslowicz községet a szemben fekvő Modrzejov orosz faluval köti össze. A három birodalom sarka természetesen súlyosan szenved a háború iszonyatosságaitól. * Felhívás. A budapesti kir. magy. Tudomány-egyetem Hittudományi Kara a jelen tanévben a Horváth féle alapítványból jutalmazhat oly egyházirodalmi jeles és hasznos müveket, melyek az 1913. és 1914. években magyar nyelven jelentek meg. A megjelent müvek beküldés nélkül is pályáznak uiryan, mégis az eljárás megkönnyítése és esetleges feledés elkerülése végett felkérem az illető szerzőket, szíveskedjenek a nevezett időben megjelent egyházirodalmi müveik egy-egy példányát a Hittudományi Kar dékánjához legkésőbb március l-ig beküldeni. Budapesten, 1915. január hó 27 én. Mihály fi Ákos dr. s. k. hittudománykari dékán. * Mikor a koldus haragszik. Városunknak bizonyos útvonalán, hol tehetősebb egyházi urak sietnek napi kötelességük végzésére, hivatalos pontossággal jelennek meg azon közismert alakok, akik élhetetlenségük vagy kényelmességük folytán egyedül az alamizsnából akarnak megélni. Nyáron ez könnyebben megy mint télen, amikor a kenyéren kivül fűtésre és fokozottabb ruházkodásra is szükség van. Ezzel a körülménnyel párhuzamosan növekedik a kéregetők hevessége és a sikertelenségen való boszankodása. Legokosabban cselekszik az, aki nem akarja meglátni a kéregető munkabiróságát s minden fontolgatás nélkül osztja az adományokat, mert ha véletlenül ily szavakra fakad: — Hiszen maga erős, egészséges, keressen magának munkát! . . . a következő alkalommal viselnie kell eljárásának következményeit. A haragos kéregető „ellenségének" láttára háttal fordul az útvonal felé, mintha a bokrokban valami érdekes madarat látna s a világért se köszön, csak a nyomor bizonyságául magával cipelt gyermekek rebegnek üdvözletet gúnyos mosoly kíséretében, miközben jelentőségteljesen pislognak szülőjük konok hátára. Mikor két lépésnyire elhaladtál, pattogató hangon rikácsol a jó szülő gyermekeire, hogy jól meghalljad: — Elment már az a . . .?! — Nem, még itt van nem messzire — felelik a jól betanított csemeték. A jól elvégzett bosszú után a szülő vezérkarával elhalad abban az irányban, amerről az ellenség jött. * Melegruhára ujabban szívesek voltak adakozni : Schiffer Ferenc prelátus-kanonok 100 K. Koszorú megváltás cimén az Esztergomi kerületi munkásbiztositó pénztár Fekete Ferenc számtiszt elhalálozása alkalmával 30 K-t. Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Összeírják a haza özvegyeit. Illetékes helyen nyert értesülés alapján közölhetjük, hogy a közigazgatási hatóságok már legközelebb megkezdik a harcban elesettek családjainak nyilvántartását. Az összeirási munkálatok alapja a veszteségi kimutatás lesz. Az elesett katonák hátramaradottjainak személyesen kell jelentkezniök az illetékes községi elöljáróságnál és fel kell mutatniuk a halálesetet közlő veszteségi kimutatás egyik példányát. Semmiféle más iratot, értesítést, hatósági igazolást a haláleset bizonyítására el nem fogadnak. Az elesettek családjairól törzslapok készülnek, amelyek majd a további segélyezés és eljárás alapjául fognak szolgálni. A halálesetet követő első hat hónapon át a család a rendes, törvényszerű katonai segítséget kapja meg, azontúl pedig az elesett katona rangjával arányban álló tartásdijat utalnak ki számukra. Külön jegyzék készül azokról a katonákról, a kiket a veszteségi kimutatás „eltünt"-nek minősít, ezek hozzátartozói mindaddig a törvényes állami segítséget kapják, mig a háborúban eltűntek holttá nyilvánítási eljárása szabályozást nem nyer. Január elején megkezdték az újonnan besorozott és behívott népfölkelök családjainak összeírását is, ezek segélyezésének módja és mértéke csak az összeírás alapján készült statisztika eredményének ösmertetése után fog megállapítást nyerni. Áz elesettek és az újonnan behivottak összeírásának megkezdését hirdetményben közlik a közönséggel. * Kiadóváltozás. A „Havi KözlönyM a praktikus theologiai irodalomnak előnyösen ismert XXXVIII. éves munkását eddigi kiadójától Gzapik Gyula dr. temesvári theol. főiskolai tanár vette meg. Az uj kiadó, kinek neve a theologiai irodalomban előnyösen ismeretes, a lapot kiváló és neves munkatársak segélyével tovább fogja folytatni. Munkatársak közül megnevezendők : dr. Vass József, dr. Notter Antal. dr. Babura László, Fieber Henrik, dr. Mester János, dr. Saly László, dr. Sipos István, Járosy Dezső, Kovács István, dr. Kováls Sándor, P. Zadravecz István, dr. Császár József, dr. Hám Antal, dr. Horváth Jenő, Mayer Ker. János, dr. Luttor Ferenc, dr. Csepregi Imre, Fiedler István, Hügel Antal, Hodács Ágoston, dr. Korner József. E nevek szép jövőt Ígérnek a lapnak, melynek kiadóhivatala Temesvárott, az uj szemináriumban lesz. * A bedöntött villa pöre. Apáról-fiura fog szállni annak a szent János kúti Öreg fának története, mely kivágatása közben nem arra dőlt, a merre a favágók irányították, hanem egész hosszában ráfeküdt az özv. Reusz Ferencné villájára, szétnyomva az egész tetőzetet és a falaknak is egy részét. Minthogy a fának a város volt a tulajdonosa és az is vágatta ki, özv. Reuszné ügyvédje által kártérítési pört indított a város ellen. Áz első bíróság ítélete a városnak kedvezett, amenynyiben mindenféle anyagi felelősség alól felmentették. A második bíróság azonban szigorúbb volt, mert a várost a kár felének megtérítésére és a perköltségek kifizetésére kötelezte. A város az ítélet ellen felebbezett s most az utolsó forum fogja az évek óta húzódó ügyet eldönteni. * Kéregető katonák. Gyakran megtörténik nálunk, hogy az esti homályban sebesült, sántikáló katonák a tehetősebbeknek látszó járókelőktől alamizsnát kérnek. Különböző okokat hoznak föl. Egyiknek az a baja, hogy felesége messzi vidékről eljött látogatására és most pénz hiányában nem tud haza utazni. A másik otthon maradt gyermekeinek akar egy két garast haza küldeni. Tekintettel a tényleg felmerülő nyomorúságra és nehéz esetekre, szívesen nyújtunk az illetőknek alamizsnát, mégis félni lehet, hogy a tapasztalt eredmények olyanokat is rávisznek a koldulásra, akiknek semmiféle jogcímük sincs erre a lépésre, hanem egyedül a saját kényelmükön akarnak lendíteni. Még furcsább, amikor egészséges katona tartja elénk sipkáját s igy szól: — Adjon egy hatoskát. •—• Minek az magának ? — Kenyérre, kérem alásan. — Hiszen maguk kapnak kenyeret, jó ebédet, levest, húst, főzeléket. — Hát akkor egy kis dohányra — javit a kérésen a katona. Valamennyire menti az esetet az a körülmény, hogy a kéregető katona füstös képű cigány. \ Schrank Béla és Ödön J kisárusitása o ó 3? cs. és kir. udvari szállítók SR Q l likőrgyárának $ o o $ a cég Ferenc József út 15-17. sz. 2 A alatti gyártelepén ^ «r & 13Z 2 0 IV megnyílt, v 0 i 0 kon, kis me

nnyiségekben is kaphatók. o Összes gyártmányaink — p

alackozva és kimérve — szigorúan szabott gyári ára1