ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-03 / 1. szám

nay Gáborné, őzv. Feichtinger Győzöné (Bpest) 10—10 K, Szecskay Kornél 6 K, Katona Sándor­né, Czobor Lajos (Farkasd) 5—5 K. Hálás köszö­nettel nyugtázza : özv. Reviczky Gáborné. Ugyanezen cim alatt 6 K-t adott a Vörös­kereszt céljaira Vodicska István. Ezen összeget Zsiga Zsigmond pénztáros nyugtatta szerkesztő­ségünkhöz beküldött soraival. * Imakönyveket kaptak a sebesültek. A Vöröskereszt-kórházban és a szemináriumban levő sebesült katonák a többi között szép imakönyveket is kaptak a nemesszivü jótevőktől. A különböző nyelvű imakönyvek szétosztását lehetővé tették pénzbeli adományaikkal a következő jótevők: dr. Machovich Gyula prel.-kanonok 200 kor., a sze­minárium 60 kor., a fökáptalan 50 kor. és Pauer Károly karkáplán 20 kor. * A sebesült katonák köszönete. Közelből és távolból jószivü adakozók küldtek karácsonyra a szemináriumban ápolt sebesült monarkiabeli katonáinknak különféle élelmiszert, almát, kalácsot, narancsot, diót, bort, sört, gyomorerősítőket, ciga­rettát, stb. Midőn a karácsonyi angyalok az egyes termekben megjelentek a karácsonyfákkal és külön­féle nyelveken hirdetni kezdték a karácsonyi ün­nepet, akárhány kemény harcos, mint a kis gyer­mek sirva fakadt, vagy a paplan alá dugta fejét elérzékenyülésében. Egész hasábot kellene meg­töltenünk az adományok részletes felsorolásával. Álljanak itt e helyt az adakozók puszta nevei: dr. Katona Sándor gyűjtéséből 500 korona, az esztergomi fökáptalan több tagja több száz K-ra menő adományával. Schrott Amália, Magurányi Józsefné, Földváry Istvánné, Magos Sándorné, Schrank Béláné, Vajda Árminné, Keményfy Kál­mán, Mészáros Sándorné, Rotsing Sándorné, Bauner Soma, Szekér Gyuláné, Bleszl Margit, Szabó Margit, Jacoby Gáborné, Vavrecskáné, Ma­rosi Józsefné, Krizmanitsné, Leitgeb Jánosné, Buchner-család, Hübschl-család, Pathy Istvánné, dr. Berényi Zsigmondné, Erőssné, Tóth Sándorné, Nábrády Jánosné, Bagin Jánosné, Palik Julia, Szabó Ilonka, R. T., özv. Kartaly Istvánné, E. R., Ne­deczky Miklósné és több névtelen. Záradékul áll­jon itt a levél, melynek kíséretében a szőgyéni elemi iskola küldte be ajándékát: A szőgyéni rk. elemi népiskola növendékei a szeretet és béke ünnepének közeledtével igaz szeretettel gondolnak a szenvedő „hősökre" s ártatlan szivükből fakadó ájtatos imával kérik a kisded Jézust, hogy árassza el a népeket a béke s felebaráti szeretet áldásaival. Enyhítse a sebesült hősök szenvedéseit s adja vissza őket szeretteiknek. Őszinte örömmel küldik szerény karácsonyi ajándékaikat a szenvedőknek. Szőgyén, 1914. évi dec. 22. Az ifjúság nevében szeretettel Szabó Endre, ig.-tanitó. * A Vörös-kereszt kórházban megtartott karácsonyfa ünnepélyen a diszités kedves mun­kájában részt vettek: dr. Seyler Emil kórházigaz­gató vezetésével Vimmer Imréné, Frey Ferencné, Machovich Jánosné, Andrássy Jánosné és Mariska, özv, Czobor Gyuláné és Mici, Simonyi Józsefné, Bartalné Seyler Leona, Hajas Naca, özv. Reviczky Gáborné, Holly Sándorné, Mihalik Ida és Erzsébet és az ápoló nővérek. A szemináriumban a díszí­tésnél segédkeztek: Magoss Sándorné, Erőss Re­zsőné, Földváry Istvánné, Magurányi Józsefné, özv. Sándorné Koperniczky Boriska, Vajda Árminné, Schrank Béláné, Krán Irén. * Anyaghalmaz miatt a sebesültek és be­tegek számára történt nagymennyiségű adományok és adakozások nyugtázása jövő számra maradt. Addig is gondosan fel vannak jegyezve jó helyen az élet könyvében. * Rendőr a katonák között. A mostani súlyos körülmények között, amikor a város bizton­ságáról a rendőrség a csendőrökkel és a katona­sággal karöltve gondoskodik, kissé kínosan érintett mindenkit azon híradás, hogy Varga János köz­rendőr a Szentgyörgymezön elszállásolt katonák­kal összeverekedett. Hétfőn este 8 óra tájban az említett rendőr tényleg be akart hatolni a katonák szállásául szolgáló körhelyiségbe, hogy — amint ö mondja — a Brenner-féle pince betörői után kutasson. Ezen kutatás a közrendőrnek magán­vállalkozása volt és civil ruhában jelent meg az illető helyen kard és szolgálati revolver nélkül. A katonák vallomása szerint Varga lövöldözött rájuk, ezen fegyver azonban sajátja lehetett. A katonák, miután jól helybenhagyták, a kaszárnyába akarták vinni, azonban Peterdy rendőrkapitány, akit gyor­san értesítettek az esetről, kiszabadította a rendőrt a katonák kezei közül és a Kolos-kórházba szállít­tatta ápolás végett, mert erre nagy szüksége volt. Egyben közölte a kapitány a rendőrrel, hogy a rendőrség szolgálatából elbocsátotta. * Karácsonyest a párkányi kisegítő kórház­ban szintén megtartatott, mikor is két karácsony­fát állítottak fel a fáradságot nem ismerő kórház­bizottság tagjai. A karácsonyfák alatt az ünnepi beszédet Majer Imre pápai kamarás plébános tartotta, könnyekig meghatva az otthonuktól távol­levő vitézeket és jelenvoltakat. A beszéd befejezte után mindegyik katona kapott ajándékot és utána mint egy családhoz tartozók ülték meg a béke és szeretetnek megérkezését hirdető estét. Az ünnepélyt Istvánfy Elemérné, dr. Kuffler Hugóné, Nagy Istvánné és Renner Gézáné úrnők rendezték. A jelenvoltak között ott láttuk Handel-Mazetti báró századost a 89 gyalogezred zászlóalj parancsno­kát és nejét valamint a község lakosainak nagy részét. Palkovics László főszolgabíró a gyász miatt nem jelenhetett meg. * Adományok a seg-ély-akcióra. Az Esz­tergomi Fökáptalan dec. havi, negyedik részlet­képen 150 K-t; az újévi üdvözlet megváltása cimén pedig: Bleszl Ferenc, Etter Gyula, Reusz Ferenc, Rudolf István, dr. Wiplinger Ödön, dr. Áldori Mór, dr. Mattyasóvszky Béla 10—10 K-t, dr. Berényi Zoltán 6 koronát, Brenner Ferenc, Berán Károly és Etter Ödön 5—5 koronát voltak szívesek a hadbavonultak családjainak felsegélye­zésére alakult bizottság pénzkezelőjéhez küldeni. A kegyes adományokért ez uton mond hálás kö­szönetet a segélyező bizottság. Katonák és sebesültek karácsonya. Egyre-másra érkezik hozzánk a gyűjtésekről, ado­mányokról szóló beszámolás, hogy már alig va­gyunk képesek azokat közölni. Ettől eltekintve na­gyon örvendetes ezen felbuzdulás, mert nem volt városunkban egyetlen fiókkórház, sőt fiókkaszárnya sem, hol a sebesült vagy egészséges katonák szé­pen feldíszített karácsonyfa körül ne örvendez­tek volna. Az esztergomi ipartestület székházában el­helyezett 30 sebesültet Magyary Lászlóné és Neményi Károlyné felhívására jószivü családok egymással versenyezve vendégekül látták a ka­rácsonyi ünnepek alkalmából. * Ujabb adományok a Vöröskereszt ré­szére. Dr. Machovich Gyula prael. kanonok 22 K 10 f, Henning János és fia 50 K, Magoss Sándorné Mattyasóvszky Kálmán koszorúja megváltására 20 K. A karácsonyi ünnepélyekre adakoztak: And­rássy Jánosné 10 db. narancs és cigaretta, Özv. Brunner Ferencné 25 kalácsot, Dóczy Aranka 150 tollszár és tollat, Frey család 20 K-t, Rencz nővé­rek 10 K-t adtak ugyanezen célra koszorumegvál­tás cime alatt. A kegyes adományozók fogadják az egyesület hálás köszönetét. Boldog* újévet! Az újév alkalmából kedves köteles­ségemnek teszek eleget, midőn hálás köszö­netet mondok és boldog újévet kivánok a mélt. Főpapságnak, a helybeli és vidéki fő­tisztelendő papságnak az elmúlt évben tanusitott kitűnő pártfogásért. Fizessen meg érte a jó Isten! Adjon erőt, örömet és egészséget! \^£t 'fac^J Az újév kezdetén í^rét kérem nagyra­becsült pártfogásokat. ígérem, hogy mint eddig, úgy ezután is minden néven neve­vezendö papi ruhát, civil-ruhákat a legpon­tosabban elkészitek. A vidéki főtisztelendő urakat a legnagyobb gonddal szolgálom ki. A levelezésre nagy gondot forditok, érte­sitem a megrendelőket és a kiszolgálásról, annak előnyös módozatairól értesítéssel szolgálok. Mindezekre bátorkodom magamat aján­lani annál is inkább, mert munkaerőm aján­latomnak csalhatatlan biztositékát képezi. Isten áldja a tisztes ipart! Mély tisztelettel Polusin Mátyás papi és polgári szabó Esztergomban. * A prelátus tolvaja. Vácról jelentik: mult napokban tolvaj járt dr. Galcsek György prelátus­kanonok, szemináriumi igazgatónál. Egy apáti láncot a kereszttel és két brilliánssal kirakott apáti gyűrűt vitt el. A láncot utoljára pénteken hasz­nálta Galcsek prelátus és amikor kedden délelőtt kereste, már nem találta. A lopás a reggeli órák­ban történhetett, amikor a prelátus a székesegy­házban misézni szokott. Legvalószínűbb, hogy va­sárnap reggel történt, mert akkor 6—8 között gyóntatott a károsult prelátus. Kára néhány ezer korona. — Ugyancsak betörő járt vasárnap reggel 6 és 7 óra között a váci ferencrendiek zárdájában és a házfőnök lakását álkulccsal kinyitva, abból mindent ellopott. Schmidt Fulgens házfőnök mind­járt jelentést tett a rendörségen, mely a tettes kézrekeritése iránt széleskörű nyomozást indított. Annyit megállapított a nyomozás, hogy a betöré­ses lopást ügyes kezű, már gyakorlott egyén kö­vette el. A szegény ferencrendieket a lopás igen érzékenyen érintette. A betörő elvitte minden pénzüket, mellyel az utolsó negyed kiadásait fe­dezni óhajtották. * Az iskola és a mozi a mi megnyugtatónk ebben a háborús világban. Mig gyermekeink há­boritlanul szívják magukba a kultúra friss szellőit, üditő harmatát s mig a polgári foglalkozású em­bereknek éppúgy, mint a hadba készülő katonák­nak kedvük van nap-nap után elszórakozni a mo­zik vidám, kacagtató filmjein, addig nem kell fél­teni a közhangulatot a háborús események de­pressziójától. Már pedig nálunk nyitva vannak az iskolák s minden este tömve van a Korona-mozi, mi azt bizonyítja, hogy az öt hónapja duló háboru hullámcsapásai — Istennek legyen hála! — min­ket megkíméltek eddig a nagyobb bajtól. Legyen ugy továbbra is az uj évben. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1914. december 20 tói 1915. január 2-ig. Születtek: Griviőic Livia Eugénia Michaela m. kir. honvédhuszárföhadnagy leánya, — Puksa Antal urasági inas fia, — Gyurcsovics Mária kocsis leánya, —• Baronyai Sándor háztartásbeli fia, — Jónás Mária háztartásbeli leánya, — Baros Gyula népzenész fia, — Farsang Etelka Anna cipész leánya, — Kohutik Károly háztartásbeli fia, — Adorján Pál Géza építőmester fia, — Herezog Erzsébet könyvelő leánya, — Sári Anna cipész leánya, — Szlanina László Szilveszter szabósegéd fia, — Manczi Rozália földm. leánya. Házasságot kötöttek: Fleischner Jakab szállító és Kaufmann Adél Esztergom, — Hro­mádka Gáspár cipészsegéd és Engloner Róza (özv.) Esztergom. Meg$ßltak: Özv. Méry Ferencné Kovács Antónia 7& éves napszámosnő, •— Ö2v. Szaár Já­nosné Moravian Mária 65 éves, —• Tóth János 56 éves kocsis, —• özv. Wéber Károlyné Waldherz Janka 82 éves aggokházabeli, —Tóth József 77 éves földm., — Erős Jolán Etelka 16 hónapos, — Stribik Mária 15 hónapos, — Khéh József 7 éves, — Keller Józsefné Üregi Anna 35 éves, — Fe­hér János 11 hónapos, — Korompai Anna 3 éves, Irodalom és művészet. Büchner „Temetési Könyve". Az eszter­gomi bazilika produktiv tehetségű karnagya az egész ország egyházi énekére áldásthozó nagy munkába fogott. A „Katholikus Kántor Könyvtára" címen a templomi népénektől kezdve a temetési énekekig tervszerűen mindent fel akar dolgozni, ami a kántori teendők körébe vág. Most megjelent „Temetési Könyve" — mondhatjuk — a magyar szertartásos ének legszegényebb pontját van hivatva megreformálni. Ismeretes, hogy még Budapesten is mily szánalmas karikatúra volt eddig a teme­tési ének. S még jobb helyen is a ^circumdederunt ÍC kiforgatott melódiáján kivül alig lehetett hallani a „Mért oly borús" és az „Ah mily szép az ártat­lanság" c. éneknél egyebet. Büchner jelen müvé­ben csaknem száz négyeshangá énekszám talál­ható a halottak kora, rangja szerint csoportosítva. A könyv a teljes temetési rítuson kivül tartalmaz még magyar-német-tót nyelvű imákat is, melyek a háznál, vagy a sirnál mondhatók s a katholikus szertartásból (rendes körülmények közt) kiküszöbölt halotti beszédeket a leghathatósabban pótolják. A mű megjelent Rozsnyay Károlynál (Budapest, IV., Muzeum-körút 14.), de kapható a szerzőnél, vagy Buzárovits Gusztávnál is. Ára a teljes műnek 4 kor. Külön az első rész „Temetési szertartások" 1 kor. 50 fill. A második rész : „Gyászkarok" 2 kor. 50 fill. Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom