ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-03-21 / 12. szám

XX. évfolyam. Esztergom, 1915. március 21. 12. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szerkesztőség: Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eiraére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Az egyház kilátásai. Esztergom, 1915. március 20. A bibornok hercegprímás a Szent-IstvánTársulat 61-ik közgyűlésén ezúttal harmadszor mondotta el a megnyitó beszédet. Mindegyik beszéd esemény a magyar katholicizmus történetében. Az ország legelőkelőbb társulatában a hazai katholikusok vezetői előtt mindig a legaktuálisabb tárgyakat fejtegette. Legelőször a katholikus szervezetek egységességét, másodszor az egyház tevékeny szeretetét sürgette a terméketlen és az integralizmus mezében fellépő kritika ellenében. Most a világháború folytán kialakuló helyzetet világította meg, rámutatott az egyház egyetemességének, a nemzetközi pápaságnak nagy jelentőségére és a nemzeti egyházak részéről különösen a görögkatholikus ruténeket fenyegető veszedelemre. Az egyetemes egyház a világháborúban föltétlenül semleges. Kikapcsolta a nagy mérkőzésből a vallási elemet s egyforma szeretettel és részvéttel van a különböző táborokban küzdő fiai iránt. Mivel azonban a nemzeti vallások, különösen az orosz egyház beleavatkoznak a küzdelembe, a katholikus egyház kénytelen a támadással szemben védekezni. Nem háborúval, nem hatalmi eszközökkel rendezi e védelmet, mert ez nincs módjában s ellenkeznék is hivatásával, hanem kizárólag erkölcsi hatásokkal, s a védelemre alkalmas erkölcsi tényezőket sorolta föl a bibornok hercegprímás. Ezek a tényezők a latin és a görög szertartású katholikusok szoros összetartása és benső testvérisége, az egyház egyetemessége és a pápai primátus nagy jelentőségének kidomboritása, a görögkatholikusokban a hit ismeretének és a kegyelmi életnek emelése, hogy a vallásban senki se találjon akadályt hazafiúi kötelességének teljesítésében, hanem benne inkább erőt nyerjen a hazához való ragaszkodásban. Nagy történelmi perspektívában bemutatta a katholikus egyháztól elszakadt egyházaknak, különösen az orosz egyháznak kialakulását és a politikai hatalom alá jutását. Oroszországban az orthodox vallás és az orosz nemzetiség egy fogalommá lett. Azért minden orosztól megkövetelik, hogy orthodox legyen és minden orthodoxtöl elvárják, hogy az orosz uralmat támogassa és terjeszkedését elősegítse. Ez az orosz felfogás veszélyezteti hazánkat is, ahol a kisoroszok a római katholikus egyházzal unióba léptek és a magyar hazához hűségesen ragaszkodnak. Ha Oroszországnak sikerülne az uniót megbontani, úgy megingathatná a hazai ruténekben a hazafias érzéseket is s irredenta törekvéseket támasztana. Azért az unió védelme nemcsak katholikus, hanem nemzeti kötelesség is. A hercegprímás nagysúlyú szava a legjobb időben hangzott el. Magyarország bíboros főpapja, aki nemcsak a magyar katholikus egyház feje, hanem a nemzet első közjogi méltósága is, egyaránt szivén viseli a katholikus egyház és a hazának érdekeit. Mint nagy elődei, különösen a nagy Kollonich Lipót, aki a magyar földnek skizmatikus vallású uj telepeseit igyekezett az uniónak megnyerni: ugy a mostani hercegprímás is felismerte az Osztrák-Magyar Monarchiának azt a nagy összetartó erejét, amely a katholicizmusban rejlik. A különböző nemzetiségű népek között olyan sok a centrifugális erö, hogy a monarchia léte állandóan a szétbomlás veszedelmének van kitéve, ha nem gondoskodunk egy magasabb rendű, az összes bomlasztó energiákat ellensúlyozó kapcsoló erőről. Ezt az összekötő erkölcsi erőt a nagy prímások a katholikus vallásban találták meg, amelynek hűséges hivei a Habsburgház tagjai s amely a népeket állandó, törhetetlen hűségben tarthatja meg a katholikus uralkodók szelid kormányzása alatt. A magyar hazának története összeforrt a katholicizmussal. Nagy nemzeti emlékei egyúttal a katholikus egyháznak is trofeumai. Azért a magyar haza őszinte szeretetét csak fokozhatja a katholikus öntudat. Elévülhetlen érdemet szereztek tehát a múltban mindazok, akik az idegen nemzetiségű magyar állampolgárokat a katholikus vallásnak nyerték meg és elszakították azokat a kötelékeket, amelyek a skizma révén őket más nemzeti jellegű orthodox egyházakhoz kapcsolták. A skizma állandó veszedelmet jelentett volna, ha nagy tömegekben laktak volna e hazában az orthodoxok. Az unió megakadályozta az ugyanazon nemzetiségű orthodoxokkal való teljes egyetértést. Sőt az unitusok ragaszkodása a katholikus uralkodó-családhoz és a katholikus hagyományokban élő országhoz az orthodoxokat jótékonyan befolyásolta, mert az alattvalói hűségben és a hazafiasságban nem akartak az unitusok mögött maradni. A mostani világháború beigazolta, mily AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Egy éjszaka az ellenség házában. Nehéz köd ereszkedett. A levegőben függő fátyolleplek mindinkább lefelé húzódtak. A meszszeségben derengett némi piros fény. Napnyugta-e, vagy égő helységnek lángjai, ki tudná meghatározni ? De bárhonnan, bármiként eredt is a vöröses világosság, némi vigaszt keltett ebben a köd előttem, köd utánam időben. Mindamellett hosszú járás után, ahelyett hogy kijutottak volna erdőből, ugyanazon helyre tértek vissza ahonnan elindultak. A patak mellé jutottak ismét, melynek szélén öt levágott fatörzs feküdt. Roham után véletlenül tévedtek az erdőbe. Miután az utolsó ellenséggel is végeztek, visszafordulva saját csapataikat keresték. A köd azonban elvágta előttük a látóhatárt, s igy százan verődtek itt össze az erdőben. Két tiszt is. Horváth Sándor főhadnagy és Kádár Dénes zászlós szintén idetértek. Néhányan sebesültek voltak, kiket bajtársaik kötöztek be. A zászlós vállsebét is, melyet egy srapnellszilánk ejtett, a főhadnagya kötötte be. A legénység szívesen megpihent volna az erdőben éjszakára, de a főhadnagy egyenes parancsa ez volt: — Ki kell jutni az erdőből! — Innen ki kell jutni még az éj beállta előtt — gondolták a fiúk — de merre, hová? A két tiszt hiába futkározott ujjaival gyufaszál világítása mellett a térképen, az irányt nem találták meg. Elindultak hát találomra. A katonák fagalyakat törtek le és az útra fektették jelnek, nehogy harmadszor is meglátogassák a piszkosvizü kis patakot. A köd gyönyörűen sűrűsödött. Az erdő fái fantasztikus alakokat öltöttek. Egy-egy csoport nagy várkastélynak látszott. Majd tátongó ágyú, vagy egy sereg lovaskozák rémlett. A csapat élén mentek a tisztek. Mindkettő ideges volt. A lefolyt harc kóválygott a szemük előtt. De épen ez eseményekről nem beszéltek. Nagy botanikusnak mutatkozott mindakettő, pedig béke idején nem törődtek azzal, melyik a tölgy, melyik a bükk. Mintha épen erre az időre tartogatták volna egykori tanulmányaikat. Fölfedezték egyes különleges cserjék tulajdonságait. Tudták melyik fának milyen a gyümölcse, virágja s mily hasznára vannak az emberiségnek. A zászlós néha csak úgy közbevetve mondotta : — Láttam kapitány G.-t mikor lefordult a lóról. Mellette rohantam, mint egy veszett őrült. Vájjon meghalt-e? — Az őrmester Cs.-nek a hasába szúrt egy nyomorult. . . A főhadnagy leintette a beszédet, nem volt kíváncsi ezekre a dolgokra. De szemei különös fényben csillantak föl. Egy ideig hallgatagon mentek. Útvesztőbe már nem jutottak, végre is kiértek az erdő szélére. Nagy sötét síkság feküdt előttük. Szántóföldek. A táj néma volt, nem hangzott ott távoli mélabús kutyaugatás, mint a mi Alföldünkön. Még arra gondolni se lehetett, hogy ház vagy tanya közelében volnának. A nagy nincstelenség állott előttük. Egyetlen zavaró hang se verte föl a csöndet. ÜT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~W valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Ú£Ú£ Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.