ESZTERGOM XX. évfolyam 1915
1915-12-19 / 51. szám
ugyanis hadsegélyző célra egy fillért ajánlottak föl skatulyánként, ha megengedi az ujabb áremelést. A kormány azonban átlátott a szitán s kijelentette, hogy szó sem lehet az ujabb áremelésről. Ez azonban aligha fogja a gyárosok pénzéhségét lelohasztani. Valószínűleg ezután még kisebbre csinálják a skatulyát és rosszabbra a gyufát. * Hercegi adomány a segélyakcióra. A midőn a világháború kitört és Esztergom város közönsége egyesült erővel és hazafias lelkesedéssel tömörült a hadbavonult hőseink hátramaradt családtagjainak segélyezéséhez, szeretve tisztelt föpásztorunk dr. Csernoch János hercegprímás 2000 korona nagylelkű adományával sietett a segélyakció támogatására és ezáltal nemcsak nemes példával járt elől, hanem e hercegi adománnyal egyúttal megvetette a segélyezés tekintélyes alapját is s ennek és hasonló támogatásoknak köszönhető, hogy a segélyező bizottság teljes 15 hónapon át akadálytalanul teljesíthette emberszerető, hazafias feladatát ugy, hogy egyéb apróbb segélyezéseken kivül három gyermekotthonában most is naponta átlag háromszáz katona gyermeket lát el, nemcsak keresztényi gondozásban, hanem meleg szobával és egész napi élelemmel, sőt még jó ruházattal is. Ámde a közel másfél esztendő alatt felmerült kiadások lassan kimerítik a bizottság anyagi eszközeit, nehogy e miatt a segélyezés megakadjon, 0 Eminenciája tegnap ismét 500 koronás nemesszivü adományával támogatta a bizottságot, mely nagylelkű karácsonyi ajándékot midőn ezennel nyugtázom, egyben bíboros Föpásztorunknak hálatelt szívből mondok köszönetet ezen ujabbi hercegi adományáért. A segélyző bizottság nevében Bleszl Ferenc pénzkezelő bizottsági elnök. * Dr. Fehér Gyula alapítványa. Dr. Fehér Gyula prel.-kanonok 1885. óta igazgatója volt az esztergom-belvárosi elemi iskoláknak. Most e tisztségéről lemondott azon indokolással, hogy az iskolák községiek lettek. Egyben 3000 koronás alapítványt tett oly céllal, hogy a három elemi iskola szegény tanulói annak kamataiból felruháztassanak. * Az állam részesedése a győri ágyugyártoan. A kormány javaslatában nem történt említés arra nézve, hogy a győri ágyúgyár uj részvényeinek átvételében mily arányban vesz részt az állam és a Skoda gyár. A „Budapesti Hírlap" arról értesül, hogy a győri ágyúgyár 40 millió K ra növelt alaptőkéjében a két tényező érdekeltségének aránya változást szenved. Ez az arány tudvalevően az eredeti tizenházom millió K-s részvénytökénél 6: 7 volt a kormány javára most azonban egyenlő lesz, amennyiben az osztrák gyár részvénybefektetése 20 millióra nő. Skodáék a tiszta nyereség 10°/o-át (mely azonban 200.000 K-nál kevesebb nem lehet), továbbá husz éven keresztül a bruttó forgalom 8°/o-át kötötték ki maguknak. Egyelőre a felek csak 7 millió korona befektetésre vállaltak kötelezettséget s ebből 3.3 millió korona esik a pilzeni gyárra, mely ezek szerint alaposan biztosította magát a gyár jövedelméből — az állam kárára. * Megsajnálták a jegyzőket. Á kormány belátta azt, hogy a jelenlegi drágaság súlyosan nehezedik a fix fizetéssel biró állami tisztviselőkre, azért segélyezésükről már előbb gondoskodott. Most a községi és körjegyzőkről óhajt hasonlóképen gondoskodni s részükre a segély összegét a fizetés 15%-ban állapítja meg. Utasítja a községi képviselőtestületeket, hogy méltányolják a jegyzők nagy munkáját. * Abba járok. Egy székely csizmadiáról beszélik a következő történetkét. Az öreg tiszteletes egy pár kiérdemült csizmát Magyari uramhoz küldötte javításra. Az öreg pap megtisztelése kettős haszonnal járt Magyarira: először, mert volt munkája, másodszor, mert volt miben járnia alkalomadtán, mivel a javítandó lábbelit hűségesen viselni is szokta, nem lévén neki tulajdon lábbelije. A csizma sokáig nem került haza. Egyszer találkozik a tiszteletes a mesterrel s megszólítja: — Hozza-e haza azt a csizmát, Magyari uram ? — Abba járok instálom, — felelte a mester. Minthogy tényleg a lábán is volt a csizma, de a tiszteletes arra magyarázta a feleletet, hogy: készíti már. Azóta maradt fönn a Székelyföldön: Abba járok, mint Magyari a csizmában. * Olcsóbb lesz a hús. Az utóbbi napokban Romániából több nagyobb falka szarvasmarha került a román határmenti városainkba. Ezek a falkák mind odakerülnek, ahol a husdrágaság elviselhetetlen már. Hiteles forrás szerint a vezető körök azon í vannak, hogy Romániából annyi szarvasmarhát kapjanak, amennyi elegendő lesz arra, hogy a jelen állapotok egyszersmindenkorra megszűnjenek. Nem csak Budapest kap — amint először mondották — hanem minden vidéki város is, ahol rémes a drágaság. Ezenkívül enyhíteni fog a husdrágaságon az is, hogy Szerbia elfoglalt része igen erős szarvasmarhaállománnyal rendelkezik, amit a visszavonuló szerbeknek nem sikerült elvinniök. * Érdekes tervek által vezettetve vásárolta meg az esztergomi kereskedelmi és iparbanktól a Szent Lőrinc-utca végén levő és jelenleg a Sziklai-féle kertészetet magában foglaló telket Por gesz Béla bérlő. A telek vételára 60,000 korona volt. A háború végével az uj tulajdonos modern szállodát és állandó színházat építtet e helyen. * A hadifoglyok élelmezése. A mostani rendkívüli husdrágaság mellett igen sok szempont szól amellett, hogy a hadifoglyok húsfogyasztása mérsékeltessék. Értesülésünk szerint erre való tekintettel gondoskodott a hadügyi kormány nagymennyiségű tengeri hal beszerzéséről, mely által lehetővé teszi, hogy a hadifogoly táborok élelmezésében betenkint két napon hal legyen étkezésre használható. A katonai parancsnokságok egyúttal intézkednek arra nézve, hogy akiknél orosz hadifoglyok dolgoznak, azok hetenkint kétszer hus helyett tengeri halat kötelesek adni a munkásaiknak. Akinél 50-nél több hadifogoly dolgozik, az köteles bizonyos mennyiségű tengeri halat átvenni a kincstártói az élelmezésre. Egy hordó heringet (500 darabot) 70 K-ért, egy q húsos tengeri halat 100 K-ért ad a kincstár a fogyasztó gazdáknak. } * Igyák meg a sósvizet! A disznótorok vidám hangulatában szóba kerülnek az angolok, akik hajóikkal elállják a tengeri utakat, hogy a keleti országokból ne tudjunk hozni fűszereket és gyümölcsöket. — Miért is féltik az ángliusok azt a sok sósvizet? — kérdi az asszony, aki nem érti a politikát. — Azért —• feleli az ember — hogy legyen mibe belefulladniuk. Mi meg iszunk finom kínai teát, mert az ánglius hajók nem tudják elállni a Brutsy Gyula boltjának ajtaját, ahol a finom kinai tea kilója 20 korona, fél kiló 10 korona, egy deka 24 fillér. * Leányszuszterinasok. Nyitva van már sok minden pálya a nők előtt, de ennyire, mint most a háború alatt, még sohasem volt nyitva. Most már uj mesterség számára is tauglichok-nak találták őket, bebocsátják őket a vargamühelyek mennyországába is. Egy brünni mester hirdetést tett közzé a lapokban, hogy sürgősen szüksége van két izmos, egészséges leányra, akiket inasoknak fogad fel. Semmi kétség, tömegesen érkeztek ajánlatok s a két egészséges, izmos leányzó talán már ott is ül a háromlábú alkalmatosságon, szurkolja a fonalat s lesi, hogy kell bánni árral, dikicscsel, kalapáccsal. Csak az a kérdés, lesz-e dolga náluk is a lábszijnak! Valószínűleg nálunk is utánozni fogják a brünni mestert, ugy hogy nemsokára leányok fognak verekedni, csinyeskedni az utcákon. * A Korona-mozi jövő heti műsora a budapesti nagy mozik műsoron levő legszebb filmműveit foglalja magában. Igy kedden egy kiváló öt felvonásos drámai életkép, szerdán „A báró úr" c. detektív-vigjáték kerül bemutatásra, melynek főszerepét Erna Tren és Felix Bäsch játszák. Ugyancsak kedden „A kegyelmes asszony" cimü müvészdráma lesz műsoron, melynek a hires Felix Saiten a szerzője, főszereplője pedig Leopoldina Konstantin. E két elsőrangú slágerdarab most éli premierjét a Mozgókép-Otthonban. Csütörtökön „A hamis Asta Nielsen" ezernyi bohóságán fogja végigkacagni a közönség az előadást. E darabhoz hasonló kedvesen komikus és ötletes vígjátékban nagyon régen nem volt része az esztergomi moziközönségnek. * Gyapjubehozatal a Balkánról élénken foglalkoztatja az érdekelteket. Számos katonaposztógyár, kereskedő és bank kiküldte megbízottját Bulgária és Törökországba, de ezzel párhuzamosan azon is fáradoznak, hogy Romániából is importálhassanak gyapjút. Az utánjárás eddig csak részben járt kézzelfogható eredménnyel: Törökországból sikerült mohair- és angora-kecskeszőrt a gyapjú pótanyagául behozni. Az nem állapitható meg, hogy mekkora az importált mennyiség, de valami nagy nem lehet, hanem talán később nagyobb arányokat ölthet a behozatal. A posztógyárakban az ezzel az anyaggal végzett kísérletek várakozáson fölül jól sikerültek: a kecskeszőrből szőtt posztó és pokróc könnyű, lágy tapintatú és meleg, úgyszólván semmi tekintetben sem áll a gyapjúból készült áru mögött. Csak az a baj, hogy kevés lévén ez az anyag, műgyapjúval, (-cska posztóból nyert gyapjúval) és pamuttal kell keverni, ami természetesen a keverés arányában sokat levon a minőség értékéből. A mohair kg.-ja Brassóba szállítva kb. 12 K-ba jön, és minthogy aránylag kevesebb tisztátalanságot tartalmaz, mint a gyapjú, mosott állapotban sem igen drágább 16—17 K-nál. Gyapjú eddig a Balkánról még nem érkezett hozzánk. Egy budapesti nagybank Szófiában és Ruszcsukban járt igazgatójának, értesülésünk szerint, sikerült két uszályt bolgár gyapjúval megrakodtatni. De hogy ezek elindulhattak-e, illetőleg, hogy a gyapjú kivitele elé nem görditenek-e majd a bolgár hatóságok elháríthatatlan akadályokat, azt egyelőre nem lehet tudni. Tanügyi hirek. Tanítói választások megerősítése. Csernák Mária felsőbodoki és Hajdú Lajos battonyapusztai r. kath. tanerők választását az egyházmegyei főhatóság megerősítette.