ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-31 / 44. szám

vélemények valamely népfelkelő alkalmasságára nézve eltérnek, akkor az illetőt felülvizsgálatra utasítják. Az uj sorozásnál tehát háromféleképen fogják osztályozni a népfölkelöket: népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmas, vagy népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmatlan, vagy népfelkelési felülvizsgálatra utasittatik. Ugyancsak felülvizsgálatra küldik azokat is, akiknek olyan szervi, vagy egyéb bajuk van, amely a bemutató szemlén azonnal nem konstatálható. A felülvizsgálati bizottságok az egyes honvédkerületi parancsnokságok székhelyén fognak összeülni annak a főispánnak elnöklete alatt, akinek hatásköre alá tartozó városban van a honvédkerületi parancsnokság. A felülvizsgálaton már csak kétféle osztályozás lessz: alkalmas és alkalmatlan. A felülvizsgálatra utasitottakat annak idején idézéssel fogják behívni. A felülvizsgálaton résztvevő orvosok csak véleményt mondanak s a katonai képviselők szavazata alapján az elnök dönt arról, hogy az illető népfelkelő alkalmas-e vagy nem. * Közgyűlés a városházán. Csütörtökön délután tartotta a város képviselőtestülete közgyűlését, amelyen Vimmer Imre polgármester elnökölt. Felolvasták a bibornok-hercegprimás levelét, amelyet a Szent-István-rend nagykeresztjével való kitüntetése alkalmából a városhoz intézett, midőn a város üdvözlésére felelt. Vaszary Kolos bibornokról Gróh József dr. ügyvéd emlékbeszédet mondott. Szóba került a Szentendre-Visegrád közötti villamos ügye, a kanonokházak előtti kövezet fentartását a város nem vállalta, a fogolytábor által elfoglalt területek használati díja, a város hadikölcsöne, a társaskocsi viteldija. Nevezetes pontja volt a közgyűlésnek a polgármester lemondása, amelyről sajnálattal értesült a képviselőtestület. Bleszl Ferenc szép beszédben méltatta a lemondó polgármester munkásságát és érdemeit. * Egy gyermekhadnagy hősi halála. Egy szép hőskölteménybe kívánkozik ez a megindító esett. Ifj. Toldy Zsigmond, a H. G. E. titkárának fia, egy alig 16 éves gyermek ifjú mint újonnan felavatott zászlós ment ki az orosz harctérre. Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásáért a király rövidesen soron kivül hadnaggyá nevezte ki, s a hős gyermekhadnagy mint a nagyszebeni 23-ik honvédgyalogezred egyik századának parancsnoka vezette ütközetről-ütközetre századát, mig e hó 8-án Tarnopol vidékén egy ellenséges kézibombától találva, elesett. Társai ott katonai disszel temették el. * Jön a tűzkereszt. Hónapokkal ezelőtt beszelték, hogy a király rendjelet alapit, melynek tűzkereszt lesz a neve. Most már egészen biztos forrásból hirlik, hogy rövid időn belül meg lesz a tűzkereszt.- A tüzkereszttel akarják elejét venni annak, hogy azok, akik nincsenek kitüntetve ne érezzék magukat többé kevesebbnek, mint a kitüntetettek. Kétféle kereszt lesz: első és másodosztályú. Az első osztályú tűzkeresztet azok kapják, akik a tűzvonalban voltak és vannak. A másodosztályút pedig azok, akik a belső hadtápterületen teljesítenek és teljesítettek szolgálatot. A tűzkeresztet a katonák, ugy a tisztek, mint a legénység gomblyukban fogják hordani és pedig ugy, hogy teljesen látható legyen. Ezzel a rendjellel el lesz intézve egyúttal a kávéházi Konrádok igen egyszerű kérdése: volt a fronton? * Koszorú megváltás cimen a következő kegyes adományok érkeztek szeretett katonáinknak meleg ruhára: Dr. Walter Gyula 50 K és 20 db vallásos füzet, Herczegh G. Lajosné 20 K, Magos Sándor 10 K, Grósz Ferencné 10 K, Schmidt Lujza 10 K. Azonkívül özv. Dubánszky Rezsőnétől egy db szvetter és egy db gyorsforraló. Háber Jánosnétól 7 pár érmelegitő. A nemes áldozatkészségnek ezen megnyilatkozását forró köszönettel viszonozza és hálásan nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * A szaléziánusok alapkőletétele. Szerénységében is szép ünnepély keretében játszódott le a szentkereszti szaléziánusok uj intézetének alapkőletétele. Okt. 20-án, sz. Vendel búcsúnapján, folyt le e lélekemelő szertartás. Az ünnepély nagy mise után alkalmi dallal kezdődött. Erre következett Hermán József esperes lelkes beszéde, melyben a búcsúra összesereglett hivek előtt a szertartás jelentőségét fejtette ki. Utána az alapkőben elhelyezendő okiratot olvasták fel, melyet többek között az esperes, dr. Metzger J. nyergesujfalusi, Foltin János bajóti plébános urak, Gyory V. bajnai káplán, az intézet igazgatója és papjai; majd Bajts György jegyző, Schmied N. erdőmérnök, Maksay Gyula primási körvadász, Sándor J. kántortanító irtak alá. Megáldás után az okiratot néhány ez évben vert pénzdarab s egyéb emléktárgyak kíséretében a neki szánt helyre tették és befalazták. Végezetül az esperes megható szavakban Isten áldását és a hivek közreműködését kérte a szegény ifjakat felölelő szaléziak vállalkozására s egy rövid énekkel végett ért a szép ünnepély. * Tanítónő a főgimnáziumban. Az érsekújvári közs. kath. főgimnázium tanári testületéből is többen teljesítenek katonai szolgálatot s minthogy a helyettesítésre megfelelő szakerők nincsenek, a város képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén az egyik helyettesi állásra Finta Ilona oki. tanítónőt nevezte ki. * Búcsúzkodnak a népfelkelők. November harmadikán ismét néhány meleg családi fészek válik néptelenebbé, ismét néhány szomorú sejtéssel teli sziv önti bánatos könnyükbe vigasztalan bánatát. E napon vonulnak be a 39-42 éves népfelkelők, kik itt-ott hajukban ezüst szállal, de lelkükben vidám gondtalansággal sietnek a haza védelmére. Csak persze az asszonyi szivek, ölelő gyermeki karok ne volnának olyan marasztalók . . .! De félre a búval, a szomorú gondolatokkal, melyek csak nehezebbé teszik a válást, a búcsúzást. Az öreg népfelkelők egymástól, jó barátaiktól vasárnap este vacsora utáni barátságos beszélgetésben, egy pohár bor mellett fognak elbúcsúzni a Magyar Királyban, hogy másnap reggel pántlikás kalappal vonuljanak be a kaszárnya — hej, haj! — rézveretes kapuján. * A szövetkezet káposztája, minthogy száz fej 31 koronába került, hamarosan lefogyott a hajóról. Csütörtökön délután már üres zsákkal tértek haza, akik vásárolni akartak, mert bizony egyeseknek nagyban is adtak a káposztából, holott az előirányzat szerint a szövetkezeti tagoknak családtagok arányában szándékozták az olcsó káposztát kiárusítani. Mondják vigasztalásul, hogy ujabb szállítmány érkezik nemsokára. * Olcsóbb lesz a dió. A képtelenül magas árak, amelyeket egyes lelkiismeretlen bevásárlók kapkodása idézett elő, nagyot hanyatlottak, különösen egy budapesti pénzintézet, a Forgalmi bank halmozott föl óriási készleteket, most azonban a vásárlást egészen megszüntette. A reális kereskedelem a termelők tulcsigázott árköveteléseivel szemben elejétől fogva tartózkodó volt és mert a gazdák nem tudják árujukat máskép értékesíteni, kénytelenek árköveteléseiket mérsékelni. Az árak hanyatlását előmozdítja az is, hogy Törökországban állítólag igen nagy mogyoró-készletek vannak fölhalmozva, amelyek, mihelyt az összeköttetés meglesz, Magyarország felé áramlanak majd. A mint a hadmüveletek előbbre haladnak, Bulgáriából is elég nagy behozatalra számithatunk, de a boszniai dió sem fog végleg elmaradni a magyar piacról. Erdélyi diót ma 150—155 K-ért, moldvait Brassóra szállítva 135 K-ért, szlavóniait 130 K-ért ajánlanak. De ezek az árak is előreláthatólag még tetemesen hanyatlani fognak, mert az idei termés meglehetősen nagy volt és a fogyasztás bőséges ellátására van kilátás. * Mult heti jegyzések a III. hadikölcsönre. Az uj hadikölcsön jegyzésére kitűzött egy havi határidő első fele a tegnapi nappal lejárván, hazafias örömmel konstatáljuk, hogy városunk és vármegyénk lakossága már ez idő alatt is teljes lelkesedéssel sietett a háború győzedelmes befejezéséhez szükséges pénzt hős hadseregünk rendelkezésére bocsájtani. Még nem volt alkalmunk az összes helybeli intézetek jegyzését összegezhetni és igy egyelőre csak azt közöljük, hogy a lefolyt 14 nap alatt egyedül vezető intézetünknél, az Esztergomi Takarékpénztárnál 508.000 K hadikölcsön jegyeztetett. Az első heti nagyobb takarékpénztári aláírók névsorát már mult vasárnap közöltük, az elmúlt héten pedig tekintélyesebb tételeket a következők jegyeztek: Főkáptalani urad. nvugdijalap 50.000 K. Vármegyei szegényalap 28.000 K, Brutsy János 11.000 K, Bleszl Margit 10.000 K, Porga Gyula 10.000 K, Hajts Teréz Süttőről 10.000 K, Hauer Mihály Bpest 10.000 K, Czobor Gyuláné 6000 K, Csomor Sándor Nagyölvedről 6000 K, Klein Gábor 6000 K, Markusz József 6000 K, Duschek Anna Udvardról 6000 K, Niedermann Károlyné alap 5100 K, dr. Majer Imre plébános Párkány 5000 K, Rudolf Irma 5000 K, Benedikovich Jusztin Nagyszombat 5000 K, Páva József Buzsákról 5000 K, Nyergesujfalusi téglagyár betegpénztára 5000 K, Ruhás Márton Baj ót 5000 K, ifj. Eisler Bernát 5000 K, Erdős Dezső 5000 K, Henning János 4500 K, Szombathelyi Antalné Koltháról 4400 K, Pozsár Istvánné Párkánynána 4200 K, Kamenitzky Janka Dorogról 4000 K; ezen felül igen sok 4000 koronán aluli tétel jegyeztetett követésre méltó például azoknak, akik még nem tették le filléreiket a Haza oltárára, de akiknek még a jövő 2 hét alatt elég idejük lesz hazafias kötelességük lerovására. * A katonai imakönyvekre ujabban egy névtelen jótevő Esztergomból 100 koronát adományozott, mely összeget köszönettel nyugtázza lapunk kiadóhivatala. * Az ebzárlatot nagyon szigorúan veszik a gyepmesterek, amennyiben a múltkori vadászat alkalmával még a félig nyitott kapuból kikandikáló ebet is kihúzták a dróthurokkal, bár szép nikkel láncon a biléta is ott lógott az ölebecske nyakában. A ketreces kocsi után szórták is a sole jókívánságot, de az tovább döcögött a ködös utcán a rendőri fedezet alatt. * Katona az ut porában. Pénteken délelőtt tiz óra tájban egy félig szürkébe öltözött fiatal katonát vett körül a szánakozó tömeg a váruton. A katona mozdulatlanul feküdt a földön, panaszos szemekkel, tótul-magyarul jajgatott s ki lehetett venni, hogy a szivére panaszkodik. Az asszonynép már-már sírásba fogott, amikor egy legényke kibökte, hogy a várut aljában ö felvette a katonát trágyás kocsijára, mert nagyon dülöngözött, de itt fent egy zökkenésre lefordult, a vitéz és elterült az uton. — Kicsit sokat ivott bizonyosan — toldotta hozzá. Egy másik katona és egy kéményseprő felemelték a földről az ital áldozatát és elcipelték Szentgyörgymező felé. mielőtt a kórházi katonák a helyszínére érkeztek volna. Igy aztán az italos ifjú elkerülte a reá váró keserű kúrát. * Nem Müller. Egy dunántúli városban, a hol majdnem minden második embert Müllernek hívnak, Hegedűs kereskedelmi minisztert várták nagy pompával. A pályaudvaron csupa díszruhás magyar gyülekezett, akiket az éljenzés és üdvözlő dikció után a polgármester mutatott be a kegyelmes urnák: — Müller városi tanácsost vagyok bátor excellenciádnak bemutatni. — Müller helybeli gyujtógyáros. — Müller helybeli főkapitány — és igy tovább. A miniszter melegen szorongatta a helybeli Müllerek kezét, azután egy a sorban álló díszruhásöreg kuruchoz fordult: — De urambátyám már csak nem Müller ? — Nem, kegyelmes uram, — dünnyögi a vén kuruc — én Obermüller vagyok. * A Női Mária-Kongregáció gyűjtése. Előttünk, esztergomiak előtt, mindvégig tiszteletben marad dr. Prohászka Ottokár, Székesfehérvár lánglelkü püspökének egyénisége. Itt, közöttünk tevékenykedett ő, mint tetterős teológiai tanár, sőt többször eljött közénk szent gyakorlatok tartása végett mint egyetemi tanár és mint püspök is

T hogy Szent Pál apostol buzgóságával lelkesítsen, bátorítson bennünket ideális törekvéseinkben mindennapi életünk egyszínű, közönbösségre hangoló küzdelmei között. Főképen a vízivárosi zárdatemplom volt apostoli tevékenykedésének központja s az Oltáregyesület szeretetének tárgya. Konferenciái révén az urinők évek multán, ma is emlegetik, 0 volt megalapítója s egyik szervezője az „Esztergom-Vízivárosi zárda Női Mária-Kongregációjá"nak is. Érthető tehát az a lelkesülés, melyet ezen kongregáció tagjai az alapitója nevéről elnevezendő országos „Ottokár-Hadiárvaház" céljaira való gyűjtés körül kifejtettek. Igaz, súlyos időket élünk, nehéz napok járnak a háború okozta általános drágaság miatt, mégis figyelemre méltó eredményt értek el, tisztességes összeget szedtek össze a magasztos cél megvalósítására. — Összesen 478 K 21 f folyt be, amit a kongregáció vezetősége az utasításhoz hiven a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesülethez már be is utalványozott. Elismerés és hála illesse a nagylelkű adakozókat l A gyűjtött összeget ivek szerint az alábbiakban nyugtatjuk: Az első iven Horváth Sárika gyűjtőnek adakoztak: Siposs Antal Félix 10 K, a vizivárosi-zárda 2 K, Mattyasovszky Marianna 2 K, Mattyasovszky Lajos 2 K, Bleszl Nővérek 2 K, özv. Laczkó Pálné 2 K, dr. Walter Gyula 20 K, Cselka Margit 2 K, Mihalek Erzsi 1 K, Mihalek Ida 1 K, Rothnagel Piroska és Margit 1 K, Horváth Endre 2 K, Nagy Mariska 1 K, Gy. A. 1 K

r Schalkház Berta 1 K, Magos Margit 2 K, Isten nevében 4 K, Schmidt Lujza 10 K, Marosi Ferencné 1 K, Jacoby Gáborné 1 K, Jacoby Elluska 1 K, Marosy Józsefné 2 K, Sándor Endréné 4 K, Vezér Mariska 1 K, Isten nevében 1 K, Horváth Klárika