ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-03 / 40. szám

döttje, Nóvák Mártonné a Sajtóhölgybizottság al­elnöknöje, Rejtő Sándorné az Országos Katholikus Nővédőegyesület alelnöknöje, Szőke Gyuláné a Józsefvárosi kath. munkásnők egyesületének elnöke, Törökné Kovács Hermin irónö. Elnök megnyitó beszédében vázolta a mozgalom fontosságát, majd Hindy Zoltán igazgató részletes jelentést tett az előkészítés munkájáról, melynek során tudomásul vették, hogy a püspöki kar tagjai a helyi bizottság szervezéséhez hozzájárultak, majd megállapították a bizottságok tagjainak névsorát, továbbá tudomá­sul vették az erdélyi pártfogó egyesületnek e moz­galom támogatására vonatkozó átiratát, végül pedig erre a célra beérkezett adományokat, első­sorban Festetics Tasziló herceg 2000 kor. támoga­tását.. Zsembery István dr. ügyvezető alelnök a helyi bizottságok szervezésére vonatkozólag és az országos gyűjtés megindításáról tett javaslatokat, miket egyhangúlag elfogadtak. Majd Zichy János gróf indítványára RufTy Pál, Bangha Béla, Giesswein Sándor, Károlyi Gyuláné grófné hozzászólása után kimondották az árvák, az árvatartók és árvagyámok nyilvántartására vonatkozó adatgyűjtés megindí­tását, Budapestre egy külön bizottság szervezését, továbbá megbízták az elnökséget egy országos fölhívás kibocsátására, a helyi bizottságok útmu­tatójának elkészítésére és egy országos végrehajtő bizottság szervezésére. Végül Erődy Tihamér dr. indítványára felkérték az elnökséget, hogy az olyan rendkívüli esetekben, amikor az árvák elhelyezé­séről azonnal kell gondoskodni, már most saját hatáskörében bármely irányú intézkedést meg­tegyen. * Uzsora a tűzifával. A tűzifa után való­ságos hajsza indult meg egyes spekulánsok részé­ről, a termelők pedig egyre nagyobb árigényekkel lépnek föl. Elérkeztünk már arra a képtelen álla­potra, hogy a hatalmas tűzifa termeléssel biró országban a tűzifa drágább mint a messziről jövő és sokkal nagyobb belső értékű porosz kőszén. Az illetékes hatóságok terveznek ugyan ez ellen intézkedéseket, amelyeknek sorát a tűzifa-készletek összeírását kimondó rendelet nyitotta meg; de ezek az intézkedések soká késnek és a közbeeső időt a termelök arra használják föl, hogy az ára­kat mind följebb és följebb hajszolják. * Adományok a Vöröskeresztnek. A vörös­kereszt egyles esztergomi választmánya részére Dág község (bírságpénz) 12, özv. Kubicza Ferencné 4 koronát adományoztak, melyért zz egylet nevé­ben köszönetét fejezi ki Zsiga Zsigmond pénz­táros. * A bor igazi ára. Az országos bor-piacon az olcsóbb 7—872% fehér merkantil borok be­szerzése már nagy nehézséggel jár, mert ilyen bort a vevők oly nagy mennyiségben vásárolták össze, hogy a készletek első kézből teljesen ki­apadtak, de másodkézben alig található s ezekért 74—76 K-t igényelnek. Jobb minőségű 9—10% bor egyes tételekben 77—80 K-n adatott el. Pe­csenye- és fajborok 1072% felüli minőségben, melyekért 82—84 K-t kérnek, még mindig elha­nyagoltak. Uj, 1915-iki termésű borokban a kíná­lat és kereslet egyaránt élénk; a nagykereskedők és spekulánsok részéről erős a vetélkedés és szá­mos nagyobb kötés történt, merkantil bor 52—56 K-ig, előbbi kiforrva, söprüstől, utóbbi kiforrtan, fejtve, november-decemberi átvételre, vevő hordóiba szűrve. Urasági faj termés 60—67 K, részben söprüstől, részben fejtve, vidék és fekvés szerint, november és decemberi átvétel mellett, ott, hol pince és hordó áll vevő rendelkezésére, termelő­állomásra szállítva. * A petróleum hiánya. Petróleumban a hiány a szállítási eszközök hiánya folytán még tart. A nyersolajkészletek nagyok, ugy hogy a télre e cikk elegendő mértékben lesz. Németország sok ezer kocsirakomány nyersnaftát biztosított magá­nak központi szerve utján. * A Petőfi fogata. Egy időben Petőfi, a halhatatlan népköltő, ki, mint tudjuk, országos hire dacára sem volt soha gazdagnak nevezhető, több barátjával sétálva a Váczi-utcán, egyszer nagy sebességgel lát maga mellett elvágtatni egy falusi fogatot, melynek négy sárkánylovát parlagi gavallér hajtotta, bő ingben, tollas kalapban, vállra­vetett dókával és bőrkeztyüben. — Hej Sándor, — mond egyike az ifjaknak vidáman — lesz-e neked valaha ilyen négy paripád? — Lesz, ha kocsis leszek — felelt rá a költő. * A csütörtöki templom, mint renovált műemlék. Pár évvel ezelőtt már megírta egyik laptársunk a csütörtöki templomról, hogy az a hagyomány szerint egyike azon 12 templomnak, amelyeket még sz. István király építtetett a Csalló­közben. A templom, mely mindenesetre az Árpád­ház korából való, nagyon magán viselte a régiség nyomát s az idők által rányomott nemesi jelleg mellett a csallóközi vizes talaj is mind bősége­sebben áztatta fel az öreg falakat. Pázmány Adolf csütörtöki plébános, ki 30 év óta működik elisme­résreméltó buzgósággal e plébánián, ottani műkö­désének ötödik évében — tehát 25 évvel ezelőtt — az öreg templomot uj mezbe akarta öltöztetni, vagyis szépen kifesttette. Azonban a vizes falak nem tűrték a diszes festést. Hamarosan lemosódott, lepergett minden disz a vakolattal együtt. 1913-ban Pázmány Adolf plébános a bécsi Haumann-céggel lépett összeköttetésbe, mely épületszáritó munká­kat végez. A cég utasítása szerint és a cég anya­gával Németh Imre somorjai épitövállalkozó sike­resen elvégezte a szárítás és renoválás érdekes munkáját. A templom uj berendezése nem kisebb gondot okozott az ügybuzgó plébánosnak, mert Winer­Walten lovag kegyúr természetesen csak a külső tatarozást végeztette, a többi költséget a plébános hozta össze részint gyűjtéssel, részint pedig a sajátjából is sokat áldozott e célra. Igy a hétfájdalmu Szűz szobrát és oltárát Pázmány Adolf plébános a saját költségén készíttette. Ezen a szép példán lelkesülve a hivek, kisebb­nagyobb adományokkal vettek részt a nagy mű létrehozásában. A szószéket é« a főoltárt Schill Jakab és neje csütörtöki lakosok készíttették, a lourdesi szobrot özv. Kállayné, akiken kivül ifj. Kállay Imre, özv. Kiss Mihályné, özv. Kiss György né is nagy összegeket áldoztak a szent célra. E nagy mü elvégzése azonban csak egy kiemelkedő mozzanata annak a folytonos buzgól­kodásnak, amelyet 30 év óta teljesít Pázmány Adolf plébános Csütörtökön, mert gondja van a szent missiók tartására s a nevezetesebb alkalmak­kor tekintélyes egyházi férfiakat hiv meg, hogy a hivek az ősi templomban az egyházi szertartások­nak fényén épüljenek. A sz. kereszt felmagasztal­tatása ünnepét követő vasárnapon ez évben Brühl József prel.-kanonok celebrált ünnepi nagymisét a környékbeli papság segédletével a gazdagon fel­ékesített Árpádház korabeli ősi templomban. * Furfangos pénzlopás. Nagy panaszkodás­sal adta elő szomorú esetét a rendőrkapitányságon szerdán késő délután Vodicska István földmivesnek felesége. Az asszony gyermekeivel a Mező-utca 5. szám alatti házban lakik Szentgyörgymezőn s miután férje a tavaszon bevonult katonának, maga vezeti a kis gazdaságot. A jelzett napon délelőtt gyermekeit a szomszédnál helyezte el az asszony, a szobát bezárta, a kulcsot eltette, a pitvarajtóban benne hagyta a kulcsot, a kaput szintén bezárta és igy ment el a mezőre. Délben hazajött s a dolgát elvégezve, a gyermekeket az udvaron hagyta és ismét csak a szobát és a kaput zárta be. Alkonyat előtt hazajött Vodicskáné s a szobában mindent rendben talált első pillantásra, de a szek­rényt kinyitva látta, hogy a ruhák teljesen fel vannak forgatva. Majd az ura ládáját vizsgálta meg s ekkor észlelte, hogy a láda erőszakosan fel van törve és hiányzik belőle a több mint félezer korona, amelyet ott rejtegetett. A gyermekek nem láttak semmit, azt se lehetett megállapítani egyelőre, hogy délelőtt vagy délután történt-e a lopás. * Egy tanitó kalandja. Kellemetlen kalandja volt Farkas Kálmán tanítónak, aki Fiúméból Kapos­várra utazott és mivel várakozni kellett neki, a III. osztályú váróterembe tért be. Itt egy csomó 44­es baka tartózkodott, akikkel Farkas beszélgetni kezdett. A bakák meg akarták tréfálni a tanítót és azt mondták neki, hogy tartsa fel a kezét olyan formán, mint a harctéren teszik azok az orosz katonák, akik meg akarják magukat adni. A tanitó beugrott s kezeit ismételten feltartotta. A vasúti állomáson lévő 98-as katonák azt gondolták, hogy a tanitó őket akarja heccelni és mivel beszélni nem tud velük, igy akarja kifejezésre juttatni, hogy ők is gyávák. — Szóltak az ottlevő őrségnak, mely azután az állomásparancsnokságra vitte a tanítót. Itt kihallgatták, majd a rendörségre küldték, ahol ismét kihallgatták és csak másnap reggel eresztették szabadon. A tanitó ellen megindították az eljárást. * Mozinap a rokkant katonák javára. Háziezredünk rokkanttá vált hőseinek segélyezésére alakult bizottság felhívására, — melyet lapunk mult számában közöltünk, — a Korona-mozi tu­lajdonosa elhatározta, hogy a rokkanttá vált 26. gy. ezredbeli katonák javára f. hó 8-án pénteken mozinapot rendez, melynek teljes bruttojövédel­mét átengedi a segélyező bizottság rendelkezé­sére. E célra megszerezte a „Győznünk kell !•* c. három felvonásos gyönyörű filmet, mely az Ant­werpen körüli harcokból mutat be egy epizódot, melyben Jeanette, egy kastély gyönyörű úrnője játszik egy érdekfeszítő szerepet. A filmmű a né­metek győzelmével végződik. Amellett, hogy ki­tűnően fog mindenki szórakozni a hatásos szín­művön, hazafias és felebaráti kötelességet teljesít mindenki, ki jegyét, melyet katonák fognak áru­sítani, megváltja. Persze felülfizetéseket is hálásan fogadnak. Itt emiitjük meg, hogy a Korona-mozi jövő heti műsora is csupa válogatott filmművet fog tartalmazni, amennyiben kedden „Vasárnap február 31" c. szenzációs kémdrámát, szerdán „A becsület mezején* c. háborús filmet, csütörtökön pedig „A frakkos Rómeó" c. pompás vígjátékot fogja bemutatni, persze más darabok kíséretében. — De azért ne feledjük a pénteki napot s áldoz­zunk szívesen rokkant hőseink javára. * Az esztergomi hentesek. Legalább tiz újságban olvashattuk, hogy mi történt az esztergomi hentesekkel és hogy mit csináltak a zsírral. Az ország minden részében tárgyalják az esztergomi hentesek esetét s a vidéki lapok ezzel a példával ijesztgetik a városbéli henteseket. * A bolgár kereskedelem. A bolgárok sorsa mindég jobban hozzáfüződik a mi sorsunkhoz, azért érdekes tudni, hogy a mindenfelől körülzárt Bulgáriában milyen a kereskedelmi élet. A Keres­kedelmi Múzeum burgaszi levelezője, Oyenese Károly jelenti Bulgáriából: Piacunk kikötőjének blokirozása és az olasz behozatal megszűnése következtében csak Ramadan és Oborischten át érkeztek hozzánk kisebb mennyiségű árukülde­mények. Kereskedőink egyrésze bevásárlás céljából személyesen utazik Budapestre s a megszerzett árut podgyászként hozza magával. Ilyen körül­mények között csak a legégetőbb szükségletek részleges fedezéséről lehet szó, minek következté­ben a régi készletek napról-napra fogynak, az árucikkeknek tekintélyes része pedig egyáltalán már nem is kapható. Az üzlettulajdonosok kurrens árukért rendkívül magas árakat követelnek, mig a divatját mult, régi idénycikkek, melyek évek óta eladatlanul hevertek az egyes raktárakban, most igen magas áron kelnek el. Az ilymódon szerzett ártöbbletek kereskedőinknek nem remélt hasznot juttattak és ennek következtében tartozásaikat simán kiegyenlítik. Óriási hiány észlelhető bőr, textil, papír, üveg, vegyi, vas és gyarmatárukban. A divatáruk postacsomagokban jönnek hazánkból, Ausztriából és Németországból. Ä francia és angol behozatal, kikötőnk elzárása következtében, teljesen szünetel. Gyáraink közül az itteni két szappangyár nyersanyag — különösen kókuszolaj •—• hiányában kénytelen volt üzemét beszüntetni. Ellenben a vasszeggyár, chamotte-, tégla-, locuum-gyár és a hengermalmok igen jó eredménnyel dolgoznak. * A diszciplína. A népfelkelő, aki a papucs­hősök alosztályába tartozik, szabadságot kap és hazautazik a feleségéhez. Az asszony, aki csaknem egy éve nem látta az urát, nagy örömmel fogadja; csak az bántja őt, hogy a férj most sokkal öntudatosabban be­szél vele, mint azelőtt. Végre is megsokalfja a dolgot és fejcsóválva megjegyzi: — Te, Ákos, ugylátszik a katonaságnál el­felejtetted a diszciplínát! * Megérkezett a khinai tea. A Lazarista atyák által szállított legjobb minőségű friss aratású Khinai tea Hollandián keresztül megérkezett. Dacára annak, hogy a tea-termékek árai tetemesen emelkedtek, e kiváló minőségű teát m. t. Vevő­imnek még mindig a régi árban adom. 1 kg 16 K, 72 kg 8 K, 1 dkg 20 f. Kapható Brutsy Gyula üzletében Esztergom. * Pénzküldés a hadifoglyaink részére. Azon összeköttetés, melyet az esztergomi Keres­kedelmi és Iparbank létesített az ellenséges álla­mokban levő hadifoglyoknak szóló pénzküldemé­nyek minél biztosabbá és gyorsabbá tételére, rend­kívüli módon megkönnyíti Esztergom város, és vármegye és szomszédos vármegyék ama lakos­ságának helyzetét, akik hadifogságban levő hozzá­tartozóik sorsán aggódnak. Az Iparbank ugyanis egyes fővárosi nagybankok magas díjtételeitől eltérően rendkívül jutányos díjtételek mellett juttatja el (bankutalás révén) a pénzküldemé­nyeket rendeltetésük helyére, mert nem tartja humánus eljárásnak, hogy a különben is eléggé sújtott családok kényszerítő helyzetén nyerész­kedjék. A megbízók kívánságukhoz képest hadi­fogoly hozzátartozójuk saját keze aláírásával ellátott nyugtát is kaphatnak. És jóllehet a bank ezen akciót csak nyolc héttel ezelőtt indította meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom