ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-09-26 / 39. szám

azonban segítésre szorulnak s bizonyítani képesek, hogy őket az elesett, vagy elhalt katona tartotta el, segélyezni fogja. A tervezett segélyezés módja kétféle. Nevezetesen: 1. ha az elesett, vagy elhalt katona középiskolát, vagy ezzel egyenrangú tan­intézetet végzett, minden 8 éven felüli hátraha­gyottja részére fejenkint és havonkint 60 korona, a 8 éven aluliak részére pedig 30 kor.; 2. ha az elesett, vagy elhalt katona nem végzett középis­kolát, vagy ezzel egyenértékű tanintézetet, minden 8 éven felüli hátrahagyottja részére fejenkint és havonta 30 kor., 8 éven aluli hátragyottjai részére fejenkint és havonkint 15 korona biztosíttatnék. Minthogy az említett módokon való segélyezés már most kérhető, értesíttetnek az érdekeltek, hogy SLZ országos hadsegélyző bizottsághoz (Budapest) címzett kérvényeiket, amelyek mellett helyhatósági bizonyítványban feltüntetendő, hogy a hátraha­gyott az elesettel, vagy elhalttal minő viszonyban volt, valamint, hogy a hátrahagyottat valóban az elesett, vagy elhalt katona tartotta el; továbbá, hogy a hátrahagyottak az elesett, vagy elhalt katona támogatásának hiánya miatt nélkülözésnek vannak kitéve, illetőleg megélhetésük biztosítva nincs, végül, hogy név és kor szerint hány hátra­hagyott segélyezendő, — a polgármesteri hivatal­hoz nyújthatják be. * Pauer Károly magasabb kitüntetése. Emiitettük annak idején, hogy Pauer Károly fő­székesegyházi karkáplán május havában katona­lelkészi minőségben Bécsbe utazott, hogy az ot­tani járványkórházak kolerában, kiütéses typhusz­ban fekete himlőben és vérhasban szenvedő ka­tonáit ellássa a szentségekkel. Mivel a gyóntatás életének veszélyeztetésével járt, Ferenc Szalvátor főherceg, mint az önkéntes betegápolás főfelügye­lője, Pauernek érdemei elismeréséül a vörös-ke­reszt-egylet II. oszt. diszkeresztjét adományozta. A napokban Pauert ujabban arról értesítette a vörös-kereszt-egylet, hogy az előbbi keresztet té­vedésből küldték meg neki, mert az egylet veze­tősége magasabb rendjellel kívánja jutalmazni ér­demeit. Ö fensége Ferenc Szalvátor főherceg tehát az I. oszt. hadiékitményes nagy keresztet ado­mányozta Pauernek. Az előbbi keresztet Pauer nyomban visszaküldte az egylet vezetőségének s egyúttal hálásan megköszönte a magas kitüntetést. * Kérelem. Kéretnek a m. t. oltáregyleti tagok, hogy csütörtökön a szokásos varró dél­utánra a vízivárosi zárdában minél többen meg­jelenni szíveskedjenek, mert egyben értekezletet tartunk s a meleg ruha varrását és a kötést is megkezdjük a katonák részére. Elnökség. * Igazgatói cim. Klinda Károly tanító­képző intézeti tanár, mint helyettes igazgató kiváló pontossággal és teljes megelégedésre vezette az esztergomi érseki tanítóképző intézet ügyeit az igazgatói szék hosszú üresedése alatt. Ezért a bibornok hercegprímás Klinda Károlynak elisme­résül az igazgatói cimet adományozta. * A régi menetrend visszaállítása. Az •esztergomi m. kir. államépitészeti hivatal f. évi augusztus havi jelentése kapcsán dr. Wipplinger Ödön közigazgatási bizottsági tag azon indítványt tette, hogy bizottságunk irjon fel kereskedelemügyi miniszterhez azon célból, hogy a budapest-eszter­gom-füzitői h. é. vasúton, mely a hadiszállítások által vagy egyáltalán nem vagy csak rendkívül csekély mérvben van igénybe véve a hadiállapot előtti vasúti menetrend s különösen az Eszter­gomból reggel 7 óra 40 perckor indult vonat állit­tassék vissza s hogy az Esztergomból d. u. 3 óra óra 17 perckor Budapestre induló vonat, vagy V2 órával később, vagy annyival előbb indittassék, hogy a Budapestről 2 óra 30 perckor induló vonat­tal vagy Dorogon, vagy Piliscsabán találhozhassék, s ne kelljen az utasoknak Leányváron 25—30 percet várakozniok, mikor a megelőző állomáson Dorogon mozdony kicserélése cimén ugyanis már 15—20 percet vesztegeltek. Határozat: Bizottsá­gunk az indítványt magáévá tette és kimondja, hogy a régi menetrend visszaállítását és az Esz­tergomból d. u. 3 óra 17 perckor induló vonat menetrendjének az indítvány szerinti módosítását a közlekedő közönség érdeke szempontjából felette fontosnak tartja s ily irányú intézkedés végett feliratilag kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztés kapcsán határozatilag értesíttetni ren­deltetnek. Kelt Esztergomban a vármegye közigaz­gatási bizottságának 1915. évi szeptember hó 9.-én tartott rendes havi gyűléséből. Dr. Perényi alis­pán, h. elnök. * A Női Mária-Kongregáeió a mult vasár­nap tartotta meg az 1915—16. tanévre vonatkozó tisztuiitását. Ez alkalommal elöljárók és tisztvise­lők lettek: Sipos Antal Félix prézes, Benkő M. Szeréna igazgató, Mattyasovszky Marianna elnök. Assistensek: Reviczky Erzsike és Bleszl Margit. Tanácsosok: Bleszl Erzsike, Écsy Gizella, Mattya­sovszky Olga, Miller Irma, Honig Karolin és Vezér Mariska. A pénztár őrei: dr. Hamza Józsefné szül. Wayand Ilonka és Trexler Kata. Titkár és jegyző: Szabó Margit. A sajtó-szakosztály vezetője: Bedros Erzsike. A szegényügyi szakosztály vezetője: Hor­váth Sári. Előolvasók: Szabó Ágnes, Grafel Ilona. Zászlótartó : Schalkház Berti. Sekrestyés : Clemen­tis Edith. A jelöltek vezetője: Zsiga Annuska. Könyvtárosok: Majer Aranka és Jedlicska Margit. Beteglátogatók : Koditek Mária és Zeke Margit. Ugyanezen alkalommal kiegészíttetett a kong­regáció gondossága alatt álló Bottyán utcai hábo­rús napközi gyermekotthon vezető személyzete is, amely szolgálatra a mult számunkban közölt egyé­neken kivül még vállalkoztak: Kerschbaummajer Erzsike, Grafel Ilonka, Imely Erzsike, Brilli Karo­lin, Horváth Sári, Krajcsovics Anna, Szabó Ágnes, Tölgyesy Katus, Trexler Katus és Zsiga Anna. Ezekkel ugyan az órarend kitöltetett, de hogy főleg ebédosztáskor ketten is legyenek, még egypár olyan jelentkezőt kérünk, akik délben l /a 1-től 2-ig idejükkel szabadon rendelkeznek. A közös szentgyónás napjai 1915-ben: Okt. 9. Nov. 13. Dec. 7. - 1916 ban: Jan. 8. Febr. .12. Marc. 11. Ápr. 8. Máj. 13. Jun. 10. Jul. 8. Aug. 14. és szept. 9. Ezenkívül elhatároztatott, hogy a kongregáció nagynevű alapitójának, dr. Prohászka Ottokár sz.-fehérvári püspöknek nevére keresztelt „Ottokár­Hadiárvaház" céljaira a tagok maguk között s a város lakosságánál gyűjteni fognak s az igy befolyt összeget a helybeli lapokban nyilvánosan fogják elszámolni. A kongregáció belső élete egyébként jónak bizonyult, régi megállapodások szerint fog működni az idén is, a legszükségesebb tudnivaló­kat megőrisés végett kinj^omatva fogják a kong­reganisták megkapni. * Eldugott öreg ezüst koronák. A lefolyt háborús esztendőt sok pénzéhes ember használta fel arra, hogy nem egészen tiszta utakon nagy csomó, a közforgalom lebonyolítására szolgáló aprópénzt, az 1 és 2 koronás ezüst pénzt rakásra gyűjtötte azzal a gondolattal, hogy a papiros pénz értek vesztettsége után jó üzlethez fog juthatni. A hatósági figyelmeztetések és felvilágosítások hatástalanok maradtak s most is érezni a 2 és 1 K-ás pénzek hiányát. Nagyon hisszük azonban, hogy az osztrák-magyar bank legújabb elhatáro­zása napfényre fogja hozni az eldugott ezüst ko­ronásokat. Ugyanis a napokban kerülnek forga­lomba azok az új egy koronások, melyek külső alakjuknál fogva könnyen lesznek fölismerhetők. Az uj 1 koronások külső képe más lesz, hátlapju­kon az — »1914—15" — fölirás babérkoszoru­zottan lesz föltüntetve. November 15-ike után a régi ezüst koronákat már csak ezüst értékükben fogják beváltani, s igy nagyon valószinü, hogy a forgalomból önkényesen kivont rengeteg ezüst 1 koronás rövid időn belül ismét visszakerül a jegy­bankba. * Utazási igazolványok. A magy. kir. bel­ügyminiszter 32000. ein. 1915. számú rendelete alapján a város közönségét értesiti a rendőrkapi­tányság, hogy a hadműveleti területekre a sze­mélyforgalom (gyalog, kocsin, vasúton stb.) tekin­tetében a háború tartamára a hadviselés érdekében 1915. szept. 20.-tól kezdődőleg szigorú igazolási kötelezettség lép életbe. A hadműveleti területekre utazni szándékozók a rendőrkapitányságon nyerhet­nek bővebb felvilágosítást. * A beszállásolt egyének bejelentése. Azokban a városokban, községekben és lakott helyeken, amelyekre a minisztérium a bejelentési kötelezettséget az 1912: LXIII. t.-c. 6. §-a alapján kiterjesztette, a bejelentés teljesítésére és az ezzel kapcsolatos eljárás az alábbi rendelkezések irány­adók. Köteles minden szállásadó vagy megbízottja minden külföldi vagy belföldi egyént, aki nála bármily rövid időre megszáll, akár ingyen, akár ellenérték fejében, állandóan vagy ideiglenesen, bérlőként, vagy rokonság, szolgálat, vagy munka­viszony cimén, avagy bárminő más cimen részesül szállásban. A zárdák, nevelő- és egyébb intézetek elöl­járói az intézetek lakói szempontjából szintén szállásadóknak tekintetnek. A bejelentési kötele­zettség az érkezésre és távozásra egyaránt kiter­jed. Be kell jelenteni azokat is, akik az 1. §-ban emiitett miniszteri rendelet hatálya lépte előtt érkeztek, de a község (város) területén 3 hónap­nál rövidebb idő óta tartózkodnak. (1912: LXIII. t.-c. 6. §. 3. bekezdés.) A nyilvános szállóhelyek tulajdonosai (kezelői) kötelesek a megszállótól a bejelentés adatait tüstént megérkezése után be­szerezni, és mind az érkezésről, mind a távozás­ról szóló bejelentést városokban naponként kétszer, nagy és kis községekben vagy egyéb lakott helye­ken pedig még a megszállás vagy távozás napján, és ha ez nem volna lehetséges, legkésőbb a kö­vetkező napon reggel 9 óráig megtenni. Más szál­lásadó vagy megbizottja a bejelentést legkésőbb a megérkezést vagy eltávozást követő napon reggel 9 óráig köteles megtenni. Az érkezést lehetőleg az eltávozás előtt kell bejelenteni. A bejelentéseket a községekben a községi (kör) jegyzőnél, oly kis községekben, amelyekben a körjegyző nem lakik, a községi bírónál a városokban a rendőrkapitány­nál kell benyújtani. Ha a megszálló a bejelentés­hez szükséges adatok közlését megtagadja, vagy bevallása aggályos, vagy a szállásadónak (megbí­zottjának) olyan körülmények jutnak tudomására, amellyek az állam érdekeire, a közbiztonságra vagy a közrendre veszélyes üzelmek gyanúját kel­teni alkalmasak, köteles erről a szállásadó vagy megbizottja a helyi hatóságnál haladéktalanul je­jentést tenni, amely azt az illetékes rendőrható­ságnak tudomására juttatja. A rendőrség azt a magyar állampolgárt, akinek illetőségi községe nem fekszik a törvényhatóság területén, a törvényható­ság egész területéről kitilthatja, ha ott tartózko­dása az állam érdekeire, vagy közrendre és a köz­biztonságra aggályos. Ha fenti körülmények olyan egyénre forognak fenn, akinek illetőségi községe ugyanabban törvényhatóságban van, azt a rendőr­hatóság arra kötelezheti, hogy illetőségi községét a meghatározott idő alatt amely azonban ennek a rendeletnek a hatálya tartamát nem haladhatja tul, hatósági engedély nélkül el nem hagyja. * Az Oltáregylet részére a következő nagy­lelkű adományok érkeztek: Mélt. Főkáptalan 100 K, Bencés székház 57 K 20 fill., özv. Frey Fe­rencné 10 pár meleg cipőt, 10 csomag kártyát, Magos Sándorné meleg ruhát, Gyurkóczy Izóra 2 drb imakönyvet és fehérneműt, Reviczky Aladár imakönyveket. — Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. . * Csalán gyűjtése. A cs. és kir. hadügy­minisztérium monarchia szerte elrendelte a csalán gyűjtését. Ezen gyűjtés a katonaság által meg­kezdetett és folyamatban van. A lakosság általi csalán gyűjtést a helyi hatóság rendelje el. Az egyes községekben gyűjtött csalán szár (koró) kötegek (kévék) szárított vagy szárítatlan állapot­ban összegyűjtve, vagy gyűjtők szerint külön beszállítva az esztergomi katonai laktanya udvarán vétetik át suly szerint. A gyűjtés mielőbb meg­kezdendő és a beszállításnak szeptember hó 30-ig kell megtörténni. A beszállítónak átadatik a gyűjtőknek járó jutalóm, mely métermázsánként száraz, lelevelezett csalánszárért 80 fill., nyers és lelevelezett csalánszárért 40 fill, tesz ki. * Leégett nagykereskedés. Péntekre virra­dólag hajnali két órakor kigyulladt a Brenner-féle „Vörös rák-"hoz címzett nagykereskedés. Az üz­letnek raktárai a háborús viszonyok folytán tömve voltak értékes árukkal s mivel a tűz jóformán mindent elpusztított, a kár mintegy 100,000 koro­nára rug, amely összegnek csak egy része térül meg a biztosítás utján. A tüzet a katonaság és a tűzoltóság lokalizálta s a körüllevő épületek kárt nem szenvedtek, bár a raktárakban robbanások is történtek. Az álmából felriasztott család baleset nélkül menekült ki az ablakokon, azonban az ol­tást végző katonák közül többeket ért súlyosabb és könnyebb baleset. * Három mise halottak napján. XV. Bene­dek pápa apostoli konstituciót bocsájtott ki, amely a Szentszék hivatalos lapjának 14-ik számában jelent meg. A konstitucióban a pápa felhatalma­zást ad minden katholikus papnak, hogy halottak napján három szent misét mondhat. Ez az intéz­kedés nem egészen uj. Eddig is szabad volt kará­csony napján három szent misét mondani. Spanyol országban és Portugáliában pedig régóta szokás halottak napján három szent misének bemutatása. Ujságszerü az egészben mindössze csak az, hogy a pápa egy részlegesen élvezett kiváltságot a hí­vek és papság-kérésére kiterjesztett az egyetemes egyházra. A pápai irat értelmében a pap, halottak napján első miséjét elmondhatja a saját szándé­kára, a másodikat a tisztító tűzben szenvedő lel­kek javára kell felajánlania, a harmadikat a Szent­atya szándékára. A konstitucióban a pápa elmondja, hogy két körülmény indította különösen ennek a lépésnek megtételére. Tudott dolog, hogy az örök­hagyók lelke javára tett sok jámbor alapítvány az idők viszontagságaiban vagy elveszett, vagy jelen­tékenyen megcsorbult. Emiatt tapasztalt, jámbor személyek nem egyszer indíttatva érezték magukat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom