ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-09-26 / 39. szám

azonban segítésre szorulnak s bizonyítani képesek, hogy őket az elesett, vagy elhalt katona tartotta el, segélyezni fogja. A tervezett segélyezés módja kétféle. Nevezetesen: 1. ha az elesett, vagy elhalt katona középiskolát, vagy ezzel egyenrangú tanintézetet végzett, minden 8 éven felüli hátrahagyottja részére fejenkint és havonkint 60 korona, a 8 éven aluliak részére pedig 30 kor.; 2. ha az elesett, vagy elhalt katona nem végzett középiskolát, vagy ezzel egyenértékű tanintézetet, minden 8 éven felüli hátrahagyottja részére fejenkint és havonta 30 kor., 8 éven aluli hátragyottjai részére fejenkint és havonkint 15 korona biztosíttatnék. Minthogy az említett módokon való segélyezés már most kérhető, értesíttetnek az érdekeltek, hogy SLZ országos hadsegélyző bizottsághoz (Budapest) címzett kérvényeiket, amelyek mellett helyhatósági bizonyítványban feltüntetendő, hogy a hátrahagyott az elesettel, vagy elhalttal minő viszonyban volt, valamint, hogy a hátrahagyottat valóban az elesett, vagy elhalt katona tartotta el; továbbá, hogy a hátrahagyottak az elesett, vagy elhalt katona támogatásának hiánya miatt nélkülözésnek vannak kitéve, illetőleg megélhetésük biztosítva nincs, végül, hogy név és kor szerint hány hátrahagyott segélyezendő, — a polgármesteri hivatalhoz nyújthatják be. * Pauer Károly magasabb kitüntetése. Emiitettük annak idején, hogy Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán május havában katonalelkészi minőségben Bécsbe utazott, hogy az ottani járványkórházak kolerában, kiütéses typhuszban fekete himlőben és vérhasban szenvedő katonáit ellássa a szentségekkel. Mivel a gyóntatás életének veszélyeztetésével járt, Ferenc Szalvátor főherceg, mint az önkéntes betegápolás főfelügyelője, Pauernek érdemei elismeréséül a vörös-kereszt-egylet II. oszt. diszkeresztjét adományozta. A napokban Pauert ujabban arról értesítette a vörös-kereszt-egylet, hogy az előbbi keresztet tévedésből küldték meg neki, mert az egylet vezetősége magasabb rendjellel kívánja jutalmazni érdemeit. Ö fensége Ferenc Szalvátor főherceg tehát az I. oszt. hadiékitményes nagy keresztet adományozta Pauernek. Az előbbi keresztet Pauer nyomban visszaküldte az egylet vezetőségének s egyúttal hálásan megköszönte a magas kitüntetést. * Kérelem. Kéretnek a m. t. oltáregyleti tagok, hogy csütörtökön a szokásos varró délutánra a vízivárosi zárdában minél többen megjelenni szíveskedjenek, mert egyben értekezletet tartunk s a meleg ruha varrását és a kötést is megkezdjük a katonák részére. Elnökség. * Igazgatói cim. Klinda Károly tanítóképző intézeti tanár, mint helyettes igazgató kiváló pontossággal és teljes megelégedésre vezette az esztergomi érseki tanítóképző intézet ügyeit az igazgatói szék hosszú üresedése alatt. Ezért a bibornok hercegprímás Klinda Károlynak elismerésül az igazgatói cimet adományozta. * A régi menetrend visszaállítása. Az •esztergomi m. kir. államépitészeti hivatal f. évi augusztus havi jelentése kapcsán dr. Wipplinger Ödön közigazgatási bizottsági tag azon indítványt tette, hogy bizottságunk irjon fel kereskedelemügyi miniszterhez azon célból, hogy a budapest-esztergom-füzitői h. é. vasúton, mely a hadiszállítások által vagy egyáltalán nem vagy csak rendkívül csekély mérvben van igénybe véve a hadiállapot előtti vasúti menetrend s különösen az Esztergomból reggel 7 óra 40 perckor indult vonat állittassék vissza s hogy az Esztergomból d. u. 3 óra óra 17 perckor Budapestre induló vonat, vagy V2 órával később, vagy annyival előbb indittassék, hogy a Budapestről 2 óra 30 perckor induló vonattal vagy Dorogon, vagy Piliscsabán találhozhassék, s ne kelljen az utasoknak Leányváron 25—30 percet várakozniok, mikor a megelőző állomáson Dorogon mozdony kicserélése cimén ugyanis már 15—20 percet vesztegeltek. Határozat: Bizottságunk az indítványt magáévá tette és kimondja, hogy a régi menetrend visszaállítását és az Esztergomból d. u. 3 óra 17 perckor induló vonat menetrendjének az indítvány szerinti módosítását a közlekedő közönség érdeke szempontjából felette fontosnak tartja s ily irányú intézkedés végett feliratilag kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztés kapcsán határozatilag értesíttetni rendeltetnek. Kelt Esztergomban a vármegye közigazgatási bizottságának 1915. évi szeptember hó 9.-én tartott rendes havi gyűléséből. Dr. Perényi alispán, h. elnök. * A Női Mária-Kongregáeió a mult vasárnap tartotta meg az 1915—16. tanévre vonatkozó tisztuiitását. Ez alkalommal elöljárók és tisztviselők lettek: Sipos Antal Félix prézes, Benkő M. Szeréna igazgató, Mattyasovszky Marianna elnök. Assistensek: Reviczky Erzsike és Bleszl Margit. Tanácsosok: Bleszl Erzsike, Écsy Gizella, Mattyasovszky Olga, Miller Irma, Honig Karolin és Vezér Mariska. A pénztár őrei: dr. Hamza Józsefné szül. Wayand Ilonka és Trexler Kata. Titkár és jegyző: Szabó Margit. A sajtó-szakosztály vezetője: Bedros Erzsike. A szegényügyi szakosztály vezetője: Horváth Sári. Előolvasók: Szabó Ágnes, Grafel Ilona. Zászlótartó : Schalkház Berti. Sekrestyés : Clementis Edith. A jelöltek vezetője: Zsiga Annuska. Könyvtárosok: Majer Aranka és Jedlicska Margit. Beteglátogatók : Koditek Mária és Zeke Margit. Ugyanezen alkalommal kiegészíttetett a kongregáció gondossága alatt álló Bottyán utcai háborús napközi gyermekotthon vezető személyzete is, amely szolgálatra a mult számunkban közölt egyéneken kivül még vállalkoztak: Kerschbaummajer Erzsike, Grafel Ilonka, Imely Erzsike, Brilli Karolin, Horváth Sári, Krajcsovics Anna, Szabó Ágnes, Tölgyesy Katus, Trexler Katus és Zsiga Anna. Ezekkel ugyan az órarend kitöltetett, de hogy főleg ebédosztáskor ketten is legyenek, még egypár olyan jelentkezőt kérünk, akik délben l

/a 1-től 2-ig idejükkel szabadon rendelkeznek. A közös szentgyónás napjai 1915-ben: Okt. 9. Nov. 13. Dec. 7. - 1916 ban: Jan. 8. Febr. .12. Marc. 11. Ápr. 8. Máj. 13. Jun. 10. Jul. 8. Aug. 14. és szept. 9. Ezenkívül elhatároztatott, hogy a kongregáció nagynevű alapitójának, dr. Prohászka Ottokár sz.-fehérvári püspöknek nevére keresztelt „OttokárHadiárvaház" céljaira a tagok maguk között s a város lakosságánál gyűjteni fognak s az igy befolyt összeget a helybeli lapokban nyilvánosan fogják elszámolni. A kongregáció belső élete egyébként jónak bizonyult, régi megállapodások szerint fog működni az idén is, a legszükségesebb tudnivalókat megőrisés végett kinj^omatva fogják a kongreganisták megkapni. * Eldugott öreg ezüst koronák. A lefolyt háborús esztendőt sok pénzéhes ember használta fel arra, hogy nem egészen tiszta utakon nagy csomó, a közforgalom lebonyolítására szolgáló aprópénzt, az 1 és 2 koronás ezüst pénzt rakásra gyűjtötte azzal a gondolattal, hogy a papiros pénz értek vesztettsége után jó üzlethez fog juthatni. A hatósági figyelmeztetések és felvilágosítások hatástalanok maradtak s most is érezni a 2 és 1 K-ás pénzek hiányát. Nagyon hisszük azonban, hogy az osztrák-magyar bank legújabb elhatározása napfényre fogja hozni az eldugott ezüst koronásokat. Ugyanis a napokban kerülnek forgalomba azok az új egy koronások, melyek külső alakjuknál fogva könnyen lesznek fölismerhetők. Az uj 1 koronások külső képe más lesz, hátlapjukon az — »1914—15" — fölirás babérkoszoruzottan lesz föltüntetve. November 15-ike után a régi ezüst koronákat már csak ezüst értékükben fogják beváltani, s igy nagyon valószinü, hogy a forgalomból önkényesen kivont rengeteg ezüst 1 koronás rövid időn belül ismét visszakerül a jegybankba. * Utazási igazolványok. A magy. kir. belügyminiszter 32000. ein. 1915. számú rendelete alapján a város közönségét értesiti a rendőrkapitányság, hogy a hadműveleti területekre a személyforgalom (gyalog, kocsin, vasúton stb.) tekintetében a háború tartamára a hadviselés érdekében 1915. szept. 20.-tól kezdődőleg szigorú igazolási kötelezettség lép életbe. A hadműveleti területekre utazni szándékozók a rendőrkapitányságon nyerhetnek bővebb felvilágosítást. * A beszállásolt egyének bejelentése. Azokban a városokban, községekben és lakott helyeken, amelyekre a minisztérium a bejelentési kötelezettséget az 1912: LXIII. t.-c. 6. §-a alapján kiterjesztette, a bejelentés teljesítésére és az ezzel kapcsolatos eljárás az alábbi rendelkezések irányadók. Köteles minden szállásadó vagy megbízottja minden külföldi vagy belföldi egyént, aki nála bármily rövid időre megszáll, akár ingyen, akár ellenérték fejében, állandóan vagy ideiglenesen, bérlőként, vagy rokonság, szolgálat, vagy munkaviszony cimén, avagy bárminő más cimen részesül szállásban. A zárdák, nevelő- és egyébb intézetek elöljárói az intézetek lakói szempontjából szintén szállásadóknak tekintetnek. A bejelentési kötelezettség az érkezésre és távozásra egyaránt kiterjed. Be kell jelenteni azokat is, akik az 1. §-ban emiitett miniszteri rendelet hatálya lépte előtt érkeztek, de a község (város) területén 3 hónapnál rövidebb idő óta tartózkodnak. (1912: LXIII. t.-c. 6. §. 3. bekezdés.) A nyilvános szállóhelyek tulajdonosai (kezelői) kötelesek a megszállótól a bejelentés adatait tüstént megérkezése után beszerezni, és mind az érkezésről, mind a távozásról szóló bejelentést városokban naponként kétszer, nagy és kis községekben vagy egyéb lakott helyeken pedig még a megszállás vagy távozás napján, és ha ez nem volna lehetséges, legkésőbb a következő napon reggel 9 óráig megtenni. Más szállásadó vagy megbizottja a bejelentést legkésőbb a megérkezést vagy eltávozást követő napon reggel 9 óráig köteles megtenni. Az érkezést lehetőleg az eltávozás előtt kell bejelenteni. A bejelentéseket a községekben a községi (kör) jegyzőnél, oly kis községekben, amelyekben a körjegyző nem lakik, a községi bírónál a városokban a rendőrkapitánynál kell benyújtani. Ha a megszálló a bejelentéshez szükséges adatok közlését megtagadja, vagy bevallása aggályos, vagy a szállásadónak (megbízottjának) olyan körülmények jutnak tudomására, amellyek az állam érdekeire, a közbiztonságra vagy a közrendre veszélyes üzelmek gyanúját kelteni alkalmasak, köteles erről a szállásadó vagy megbizottja a helyi hatóságnál haladéktalanul jejentést tenni, amely azt az illetékes rendőrhatóságnak tudomására juttatja. A rendőrség azt a magyar állampolgárt, akinek illetőségi községe nem fekszik a törvényhatóság területén, a törvényhatóság egész területéről kitilthatja, ha ott tartózkodása az állam érdekeire, vagy közrendre és a közbiztonságra aggályos. Ha fenti körülmények olyan egyénre forognak fenn, akinek illetőségi községe ugyanabban törvényhatóságban van, azt a rendőrhatóság arra kötelezheti, hogy illetőségi községét a meghatározott idő alatt amely azonban ennek a rendeletnek a hatálya tartamát nem haladhatja tul, hatósági engedély nélkül el nem hagyja. * Az Oltáregylet részére a következő nagylelkű adományok érkeztek: Mélt. Főkáptalan 100 K, Bencés székház 57 K 20 fill., özv. Frey Ferencné 10 pár meleg cipőt, 10 csomag kártyát, Magos Sándorné meleg ruhát, Gyurkóczy Izóra 2 drb imakönyvet és fehérneműt, Reviczky Aladár imakönyveket. — Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. . * Csalán gyűjtése. A cs. és kir. hadügyminisztérium monarchia szerte elrendelte a csalán gyűjtését. Ezen gyűjtés a katonaság által megkezdetett és folyamatban van. A lakosság általi csalán gyűjtést a helyi hatóság rendelje el. Az egyes községekben gyűjtött csalán szár (koró) kötegek (kévék) szárított vagy szárítatlan állapotban összegyűjtve, vagy gyűjtők szerint külön beszállítva az esztergomi katonai laktanya udvarán vétetik át suly szerint. A gyűjtés mielőbb megkezdendő és a beszállításnak szeptember hó 30-ig kell megtörténni. A beszállítónak átadatik a gyűjtőknek járó jutalóm, mely métermázsánként száraz, lelevelezett csalánszárért 80 fill., nyers és lelevelezett csalánszárért 40 fill, tesz ki. * Leégett nagykereskedés. Péntekre virradólag hajnali két órakor kigyulladt a Brenner-féle „Vörös rák-"hoz címzett nagykereskedés. Az üzletnek raktárai a háborús viszonyok folytán tömve voltak értékes árukkal s mivel a tűz jóformán mindent elpusztított, a kár mintegy 100,000 koronára rug, amely összegnek csak egy része térül meg a biztosítás utján. A tüzet a katonaság és a tűzoltóság lokalizálta s a körüllevő épületek kárt nem szenvedtek, bár a raktárakban robbanások is történtek. Az álmából felriasztott család baleset nélkül menekült ki az ablakokon, azonban az oltást végző katonák közül többeket ért súlyosabb és könnyebb baleset. * Három mise halottak napján. XV. Benedek pápa apostoli konstituciót bocsájtott ki, amely a Szentszék hivatalos lapjának 14-ik számában jelent meg. A konstitucióban a pápa felhatalmazást ad minden katholikus papnak, hogy halottak napján három szent misét mondhat. Ez az intézkedés nem egészen uj. Eddig is szabad volt karácsony napján három szent misét mondani. Spanyol országban és Portugáliában pedig régóta szokás halottak napján három szent misének bemutatása. Ujságszerü az egészben mindössze csak az, hogy a pápa egy részlegesen élvezett kiváltságot a hívek és papság-kérésére kiterjesztett az egyetemes egyházra. A pápai irat értelmében a pap, halottak napján első miséjét elmondhatja a saját szándékára, a másodikat a tisztító tűzben szenvedő lelkek javára kell felajánlania, a harmadikat a Szentatya szándékára. A konstitucióban a pápa elmondja, hogy két körülmény indította különösen ennek a lépésnek megtételére. Tudott dolog, hogy az örökhagyók lelke javára tett sok jámbor alapítvány az idők viszontagságaiban vagy elveszett, vagy jelentékenyen megcsorbult. Emiatt tapasztalt, jámbor személyek nem egyszer indíttatva érezték magukat,