ESZTERGOM XX. évfolyam 1915
1915-06-27 / 26. szám
jedelmű lakások átkutatásához igazán a legnagyobb fokú energia szükséges. Az ágyakat, a szalmazsákokat, benhagyott batyukat, eltitkolt helyeket nehéz mesterség volt átkutatni. S ehez bizony jó gyomor is kell. A poros, piszkos szalmazsákokban kotorászni, még piszkosabb ruhadarabokat megnézni, bizony nem tartozik az élvezetes mulatságok közé. De hát parancs, parancs. Azzal nem lehet kesztüs kézzel bánni. Sok, kétes kinézésű szalmazsákot kellett megmotozni, hátha a ravasz atyafiak odadugdostak valamiféle öldöklő szerszámot. Néhány pisztoly, egy bajonett, kések kerültek elő a bűzös szalmából. Hatalmas csákányt is találtunk az ágy alá rejtve. Vájjon milyen célból dugták el a selymák ezt a veszedelmes szerszámot? A titkos lyukak rejtekéből előkotorásztunk egy nagy csajka avas zsirt, egy üveg denaturált szeszt s más holmit. Az egyik hátizsákban néhány vég posztót is találtunk. Biztos, hogy valahol a Kárpátokban rabolhatta valamelyik fogoly. Ez se látja többé viszont rejtelmes gazdáját. A lakás egyik sarkában keskeny bádog polcot találtunk. Azon elfonnyadt orgonavirág-csokrot pohár vizben. A falon kopott aranyrámás szent kép függött. Az oroszok hires kazáni szűz Mária képe. Bájos jelenet. A razziának vége szakadt. Erős nap volt ez. Az izzadság csak ugy ömlött rólunk. Nehéz szagú por lepte be izzadt, nedves arcunkat. A sok hajladozásban bizony megfájdult a hátunk és derekunk. Ezért megérdemeltük a menázsit. Fery. Krónika az idegenből. Mi újság van otthon ? mohón kérdezgetjük, Hogyha egy levél jő valamelyikünknek. Négy-öt esztergomi összebújik olykor : Egy-egy levéljötte valóságos ünnep. Messze idegenben mint testvérek élünk, Egymás búját, baját százszor kicseréljük, Miközben a könnyű megreszket szemünkben S a győzelmet, békét vágyódva reméljük. Milyen szép is lesz az, mikor hazaérünk. . . Erről beszélgetve múlnak el az esték S mielőtt a kürtszó nyugalomra szólit, Megirunk]még haza egy-egy levelecskét. S amikor az álmok szép arany fonalát Széttépi a reggel, ez az imádságunk: „Istenünk, óh áldd meg az otthonvalókat S minket, akik tőlük leveleket várunk!" (-•) A malom-üzlet az uj kampányban. Szakkörökben élénk megbeszélés tárgyát képezi, hogy az uj gabona feldolgozása: az őrlés hogy fog alakulni az uj kampányban? Erre vonatkozólag ujabb kormányrendelet kerül kibocsátásra, amely nagyjában a következő alapelveket fogja tartalmazni: Mindenekelőtt a tengerit teljesen fel fogják szabadítani tulajdonképpeni rendeltetése céljára és a most elkövetkező időszakban élelmezésre nem fog fölhasználtatni. (Eltekintve természetesen azoktól a vidékektől, amelyek minden időkben fogyasztják a tengerit, figyelem nélkül arra, hogy a többi gabonafélékben minő az ország termése.) A finom tésztaliszt (a régi nullás), amelynek termelését a búzadarával együtt legutóbb 10°/o-ban állapították meg, az uj rend szerint mintegy 20— 25°/o-ban fogják a malmok kitermelni, amire a kitűnő minőségűnek Ígérkező buza bőséges alkalmat fog nyújtani. Szükség esetén pedig akként állítják majd elő a finom tésztalisztet, hogy minél nagyobb százalékos arányszám legyen elérhető, hogy a finom tésztaliszthez hozzáadják azokat az őrleményeket is, amelyeket a háborút megelőző időszakban egyes minőség gyanánt állítottak elő. A főzőlisztet, amely eddig többféle arányú keverésben és mindenkor árpával, utolsó időben pedig tengerivel is keverten került forgalomba, a jövőben tiszta búzalisztből állítják elő és meg fog felelni a régi 2-ős, 3-as és 4-es átlagos típusának. Ami végül a kenyérlisztet illeti, amely a fogyasztás szempontjából legfontosabb, valószínű, hogy az őrlésből eredő többi búzaliszt-típusokat, nevezetesen az 5-ös, 6-os, 7-es és 7 3 A-es típusokat egyetlen minőségben és azt is 30% árpával keverve bocsátják majd a fogyasztás rendelkezésére. A korpafélék előállítására, minthogy a gabonafélék túlságos kiőrlésére a folyó esztendőben nem lesz szükség, minden valószínűség szerint nagyobb percentuációt állapítanak meg, már azért is, hogy a gazdák és állattartók részére a szükségelt korpamennyiség könnyebben legyen hozzáférhető. * A kormány 2071/1915. M. E. szám alatt rendeletet adott ki, mely a vámőrlést ismét szabaddá teszi. A vámőrlőmalmok tekintetében az 1113/1915. M. E. számú rendeletben (megjelent a M. K. L. folyó évi 14. és 22. számaiban) megállapított rendelkezések hatályon kivül helyezéséről szóló rendelet igy szól: 1. §. A közfogyasztásra szánt buza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt előállításának és forgalombahozatalának szabályozásáról 1113/1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletnek 10. §-ában a vámőrlő malmok tekintetében megállapitott rendelkezések hatályon kivül helyeztetnek. Ehhez képest a vámőrlő malmok ezentúl búzát és rozsot szabadon őrölhetnek és az őröltető fél nem köteles árpát vagy tengerit őrlés végett egyidejűleg magával hozni, vagy a vámőrlő malomtól beszerezni. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1915. jun. 17.) lép életbe s hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. * A hercegprímás Budapesten. Csernoch János dr. bibornok a mult héten Budapestre utazott s ma vasárnap a budavári Mátyás-templomban délelőtt 11 órakor hálaadó istentiszteletet tart Lemberg diadalmas visszavétele alkalmából az ország előkelőségeinek jelenlétében. E hét elején visszatér Esztergomba a bibornok-hercegprimás. * Személyi hip. Schiffer Ferenc praelátuskanonok pozsonyi miniszteri biztosi útjából ma érkezik Esztergomba. * Szent Péter és Pál ünnepén a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz, melyet Graeffel János praelátus-kanonok, nagyprépost-helyettes celebrál. * A bibornok-hercegprimás névnapján, csütörtökön a helybeli és vidéki papság, a környékbeli előkelőségek és városunk polgárságának nagy tömege jelent meg a primási palotában s aláírták a kitett ivet, hogy hódolatuknak, tiszteletüknek és őszinte jókivánataiknak tanújelét adják. * Az első csatában épte a golyó. Nagyrészvéttel hallottuk a szomorú hirt, hogy Rajner Lajos honvédzászlós, dr. Rajner Lajos püspök unokaöccse a harctéren elesett. A halál, mely ifjúkora elején érte a zászlóst, annál tragikusabb, mert amint elvégezte a pécsi honvédhadapródiskolát, azonnal a harctérre került s a legelső csatában fején érte a golyó s rögtöni halálát okozta. * Öröm a visszafoglalt Lembergért. Lemberg elfoglalásának estéjén Esztergom csöndes volt és néma, mert egyáltalában nem is tudtuk, hogy ez a nagy esemény megtörtént. Valószínű, hogy a városunkben lakó hatóságoknak megjött a nevezetes sürgöny, de nem tették közzé. Sőt a rákövetkező napon, szerdán se történt intézkedés az iránt, hogy a lelkesedés nyilvánosan megnyilatkozhassak. Végre csütörtökön megjelent a felhívás, hogy rakjuk ki a zászlókat s világítsuk ki az ablakokat. Mindenki örült e rendeletnek és sietett annak értelmében cselekedni. Este felharsant a katonabanda zenéje s a katonaság fáklyákkal, lampionokkal felvonult a hercegprimási palota elé, hol a zenekar több darabot eljátszott. Azután visszaindult a menet a városba s az ezredest tisztelte meg zenével. A polgármester kivilágított ablakai alatt eljátszották a Himnuszt és a Szózatot. Sajátságos, hogy a közönség némán hallgatta végig a nemzeti dalokat, csak néhány katona dúdolgatta félhalkan. Az alispán lakosztálya előtt szintén szerenádot adott a katonabanda s gyönyörűen eljátszott magyar darabokkal emelte a hangulatot. A lengő lampionokon betűk voltak, amelyek a következő szavakat mutatták: „Éljen a király, császár és a haza !* Ez volt az egyedüli, de néma beszéd, mert a zajos és ünnepélyes est hangulata senkit se ihletett meg annyira, hogy rövid, talpraesett beszédben méltatta volna Lemberg visszafoglalásának jelentőségét és hadseregünknek vitézségét. * Választmányi gyűlés. Az esztergomi Oltáregyesület f. hó 24-én tartotta választmányi gyűlését a vízivárosi zárda egyik termében. A szép számmal megjelent tagokat az elnöklő özv. Reviczky Gáborné az egyesület lelki vezetésében beállott változásról értesítette. Hálás szavakkal emlékezett meg a volt titkár, dr. Breyer István min. osztálytanácsos buzgó és szeretetteljes működéséről, melyért a választmány jegyzőkönyvi köszönetet is szavazott. Majd bemutatta és üdvözölte a hercegprímás által kinevezett uj igazgatót, dr. Madarász István, primási szertartót, levéltárost, aki megköszönvén az üdvözlést, emelkedett beszédben fejtette ki az egyesület magasztos hivatását, melyet az önmegszentelödésben s az eucharisztikus Jézus külső s belső tiszteletének intenzív terjesztésében jelölt meg s erre buzdította a tagokat. Majd szeretetteljes együttműködésre s buzgó tevékenykedésre szólította fel a választmányt. Az elnöknő néhány üdvös indítvány után előterjesztette az egyesületnek a hadi jótékonyság terén kifejtett áldásos működéséről s anyagi áldozatkészségéről szóló számadást, melynek financiális részét Magos Sándor és neje, Marosiné, Mátéffy Viktor és dr. Katona Sándor nézték át és a legnagyobb rendben találták. A választmány helyeslőleg vette tudomásul az előterjesztést és megadta a felmentvényt. Végül a választmány a nagyobb összetartás és intenzivebb munkálkodás előmozdítására elhatározta, hogy ezentúl minden hét csütörtökén tartja munkadélutánjait a vízivárosi zárda helyiségében. A legelső ilyen munkadélután július 8-án lesz. * Sirbaszállt nemzeti hős. A régi nagy idők tanúinak száma ismét kevesebb lett Lósy Károly nyug. primási intéző halálával, aki mint honvédfőhadnagy védte 1848-ban a magyar hazát, majd mint gazdatiszt példás pontossággal és tudással töltötte be hivatalát. A régi higgadt idegrendszerü embereknél tapasztalható különös jelenség Lósy halálának körülményeiben is megnyilatkozott, amennyiben épen születése napján ragadta el a halál. Seyler Vilmos főkápt. főszámvevő neje édes atyját gyászolja az elhunytban. A család a következő gyászjelentést adta ki: Az összes rokonság mély fájdalommal tudatja, hogy a szeretett apa, nagyapa és dédapa Lósy Károly nyug. primási intéző, volt 48-as honvédfőhadnagy hosszas szenvedés után 88-ik születése évfordulóján az utolsó szentség felvételével jobblétre szenderült. A boldogult hült teteme f. évi június hó 23-án d. u. 4. órakor fog a halottas házban beszenteltetni s örök nyugalomra a bajcsi sírkertbe kisértetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. évi június hó 25-én reggel fél 8 órakor az érsekújvári plébánia-templomban fog a mindenhatónak bemutattatni. Érsekújvár, 1915. évi június hó 22-én. — Meggyötört lelke találjon enyhet a Mindenhatónál! * A liszt vagy gabona beszerzése. A hatóság tudtára adja a közönségnek, hogy már most megkezdheti a f. évi szeptember 15-től egy évre szükséges lisztnek vagy gabonának beszerzését. Egy-egy személyre körülbelül másfél métermázsát lehet számítani. * Hálaadó istenitisztelet. Hős hadseregünk galiciai nagy diadalai és Lemberg visszafoglalása alkalmából az izraelita templomban vasárnap, azaz f. hó 27-én d. e. V4II órakor hálaadó istentisztelet van, melyre a hitközség tagjait ezúton hívja meg az Elnökség. * A hadiárvák ügye. Az Országos Katolikus Szövetség a háborúban elesettek árváiért indított mozgalom érdekében a püspöki kar tagjaihoz fordult, hogy az egyes helyi bizottságok megalakításánál a szövetséget főpásztori támogatásukban részesítsék. Széchényi Miklós gróf nagyváradi püspök és Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök már válaszoltak, megnevezve azokat, akiket a helyi bizottságok tagjaiul ajánlanak. Széchényi püspök levelében többi között a következőket mondja: „Készséges örömmel veszek részt magam és egyházmegyém nevében is abban a hazafias munkában, melyet a háború folytán árvaságra jutott gyermekek gondozása körül az Országos Katolikus Szövetség Nagyméltóságodnak e hó 15-én kelt nagybecsű átirata szerint megindított. A háborúban elesett hőseinkért csak kötelességét teljesiti a társadalom, mikor árváikról gondoskodik és mikor az Országos Katolikus Szövetség ebbe a legszentebb kötelesség teljesítésébe kapcsolja be akcióját: a keresztény társadalom szent lelkesedéssel és hazafias áldozatkészséggel fog melléje állani." * A Szent István-napi országos köpmenet. Az Országos Katolikus Nagygyűlések ismételten elhatározták, hogy a Szent István-napi körmenet országos és hivatalos jellegének kidomboritására mozgalom indittassék. Az Országos Katolikus Szövetség, mint a nagygyűlések határozatainak végrehajtója, az erre vonatkozó intézkedéseket minden évben megtette és különösen tavaly az összes előkészületeket megtette, hogy az ünnepség méltó keretekben folyjon le. A világháború kitörése megakadályozta, hogy vidékről nagyobb tömegek jöjjenek a fővárosba és igy azoknak részvételétől el kellett tekinteni. Ugyanaz az esemény, amely akkor a viszonyokat hirtelen megváltoztatta, most
