ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-06-20 / 25. szám

* Simop-rekviem. Boldogult Simor János bibornok-hercegprimás lelkiüdvéért szerdán d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise lesz a főszékesegyházban, melyet dr. Machovich Gyula prael.kanonok celebrál. * A köztisztaság fentartása. A belügyminiszternek a köztisztaság fenntartását célzó rendeletét a vármegye alispánja szigorú átirat kíséretében küldte meg az alárendelt hatóságoknak. Különösen felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a mai időkben nagyon fenyeget minden vidéken a kolera, de más járványoktól is tartani kell. Az alispán is meglátta azt, amit már számtalanszor hangoztattunk, hogy egyes utcák közepén a csatornát helyettesítő gödrökben bűzös, miazmás folyadékok forrnak a nap melegétől. A számtalan sok kis udvar sincs valami rózsás állapotban a város területén. Az átirat ezen intelemmel fejeződik be: Jelen rendeletem pontos és azonnali végrehajtását, különösen az I. fokú egészségügyi hatóságoktól — legelső sorban pedig Esztergom város polgármesterétől várom, de sőt személyes felelősség terhe mellett egyenesen megkövetelem. Mert a háborúra való tekintettel Esztergom város területén, különösen a botrányos köztisztasági állapotok nemhogy javíttatnának, de sőt állandósittatnak, holott a háborúval járó pusztító járványokra való tekintettel az amúgy is rosz közegészségi viszonyok között sínylődő város köztisztasági állapotaira fokozott gondot fordítani és a javítási munkálatok körül fokozott tevékenysége kifejteni az illetékes I-ső fokú hatóság felelős képviselőjének eminens feladata. Midőn végül a folyton fenyegető kolera veszedelem és egyéb fertőző kórok elhárítását elsősorban, de az általános közegészség megóvását másodsorban célzó jelen rendeletem azonnali és pontos végrehajtására, az orvosok szakszerű közreműködését megkövetelve az I. fokú egészségügyi hatóságokat, a vármegye tiszti főorvosát pedig az ellenőrzés és felülvizsgálat gyakorlására újólag is utasítom, egyben felhívom az I. fokú egészségügyi hatóságokat, hogy tett intézkedéseikről, illetve jelen rendeletem végrehajtásáról legkésőbb 15 nap alatt hozzám kimerítő érdemleges jelentést tegyenek. * Ujabb adományok a Vörös Kereszt részére. Az esztergomi Oltáregyesület elnöknője, özv. Reviczky Gáborné úrasszony küldött a Vörös Kereszt-tartalékkórház betegei részére 12 pár papucsot és 24 pár harisnyát. Az adományért ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. * Női Kereskedelmi Szaktanfolyam. A most folyó évvégi vizsgálatok befejezéséül a nyilvános záróvizsgálat e hó 24-én, csütörtökön d. u. 2 órakor lesz a takarékpénztar üléstermében. E vizsgálatra a kereskedelmi társulat és a városi tanács hivatalosak, de megjelenhet mindenki, aki eljövetelét előzetesen bejelenti a tanfolyam vezetőségénél; a szülők ilyen bejelentés nélkül is szívesen látott vendégei a vizsgálatnak. A jövő tanévre való előjegyzés július hó első hetében lesz (Német-u. 28. sz. a.). * A zselizi vallásos ünnepségek. Nem közönséges eseménynek voltak tanúi f. hó 13-án, vasárnap a zselizi anya- és fiókegyházak hívei. Aznap áldotta meg ugyanis Epölyi Ferenc a lekéri kerület tanfelügyelő esperese Csémy Antal alsóváradi plébános, a zselizi papság és kispapság segédkezése mellett az uj zselizi Garam-hidat, az Oroszkai Cukorgyár R. T. iparvasútját, egy teljes vonatját s a nevezett társaság által emelt kerekudvard-pusztai hatalmas és szép uj r. kath. elemi iskolát. Az ünnepségek két szintéren játszódtak le: a szépen földíszített vashídon és a nevezett pusztán. D. u. 3 órakor indult ki az impozáns processzió a Mindenszentek litániájának éneklésével az ősi zselizi templom fönséges boltozatai alól a hídhoz. Ott Csémy Antal térdenállva elmondta a litániát záró imádságokat és az egész közönséggel hazánk sorsáért könyörgött. Ezután Epölyi Ferenc kezdte meg rövid, de szivhezszóló szentbeszédét, melyre magyar és latin énekek és imádságok közben a hidnak, a rajta álló vonatnak és a vaspályának egyházi áldásban való részesítése következett. Most a cukorgyár képviselete, a jelenlevő úri közönség, a zselizi községi elöljáróság és a papság felszállott a megáldott vonatra, mely a hidat ellepő közönség lelkendezése között lassan megindult és csakhamar a legfürgébb szaladással vitte terhét a gyönyörűen hullámzó vetések, majorok és berkek között — maga mögött hagyva a sok hidat és kanyarulatot — Kerekudvardra. A puszta szélén levő keresztfánál már várakozó állásban volt a nyíriek gyönyörű processziója, melyet maga a biró vezetett. A vonat közönsége és a papság a keresztfához ment, ahol a puszta népe és a nyíriek voltak. Epölyi Ferenc alesperes először kis imádságot végzett a sokasággal, majd a Szentlelket hítta segítségül. Ezután szép menetben a szépen felkoszorúzott iskolához vezette az egybegyűlteket. Odaérve, az iskolához fölvezető lépcső magaslatáról mondta el második szentbeszédjét a lent hullámzó seregnek : a vallásos iskoláról, tanításról és nevelésről. Kiterjeszkedett a cukorgyár áldozatkészségére, melyet — mint monda — azért tud különös örömmel üdvözölni, mert nemcsak óriási áldozatot hozott ezen az egész kerületben páratlanul álló nagyszerű építmény felállításával, hanem mert áldozatát úgy hozta meg, hogy az Ur Jézus gondolatának és óhajtásával felelt meg vele a legtökéletesebb módon. A szép beszéd után az iskola és tanitói lakás külső és belső megáldása következett. A sz. ténykedés legmeghatóbb mozzanata a tanterem feszületének megáldása volt. melyet gyönyörű rózsakoszorú ékesített. Áldás után a nép megtekintette az iskola belsejét és gazdag fölszerelését és egy igazán szép emlékkel szivében ment kiki a maga útjára. A nyírieket azonban birájuk rendes processzióban vezette haza — amint jöttek is. * Milyen a német szive. A pályaudvaron a minap kiszállítanak egy vaggon sebesültet. Magyart, németet vegyest. Egy német gárdagyalogos altiszt botra erősített szuronyt szorongat markában. Orosz szuronyt, amilyennel a fegyvertelen orosz gyalogságot küldik mészárszékre az orosz vezérek. A furcsa fegyver megtetszik egy urnák, aki alkuba bocsátkozik a némettel. Száz koronát kinál neki. De a német sehogyse adja. — Még ha százezret ad is az úr, akkor se ... Azt hiszi, hogy tréfál. Fölemeli az ajánlatát. — Százötvenet adok ! — Még százezerért sem! Nem is lett az üzletből semmi. De lebicegett a vaggonból egy magyar katona. Asszonya, gyermeke várja. Rajtuk a nyomorúság, a szegénység. A német katona nézi őket. Majd utánaszól az urnák: — Eladom a fegyvert százötvenért! A jólöltözött úr előveszi a pénzt és át akarja adni. De a német a fejét rázza: — Ne nekem adja, hanem annak a szegény asszonynak! De ne mondja ám meg, hogy tőlem való. Mert rátarti fajta ez a magyar . . . Igy történt s a hogy történt, ugy mondtuk el. * Hová lett a pénze?! Megunta a fogolyszagot és a tábori egyhangú életet Weisz Arnold népfelkelő, aki az esztergomi táborban őrzi a muszkákat s egyik este berándult ide, a városba, hogy megízlelhesse a pénzért kapható örömöket. Talán a hosszú szünet után kiment a gyakorlatból, vagy pedig más baj érte, mert annyira elázott a nagy szárazság dacára, hogy reggelre már már nem tudta, hogy hová lett a pénze. A kijózanító feleség nem lévén közelben, a rendőrségnek panaszolta el baját s erősen állította, hogy 32 koronáját egyik mulatóhelyen vették ki a zsebéből. A rendőrség utána járt a dolognak s a kávéházak alkalmazottai tanúskodtak, hogy bizony a különböző szórakozások között „törvényes módon" fogyott el a 32 korona. Egy sokáig szomorkodó, 41 éves népfelkelőnek azonban megéri az egész éjszakai múlatás azt a 32 koronát. * A háborús rombolás hatása. A művészi építmények, székesegyházak és paloták összeroppannak a háború szörnyű léptei nyomán. A kényszerűségből, az önvédelemből történő rombolás azonban nagyon demoralizáló hatással volt egy esztergomi iparos ifjúra, aki „ünnepélyesen semmibe vette" a vármegyeházának díszes külsejét s valamelyik borongós estén hegyesre faragott karóval állott neki a falnak s a vakolatot tehetségéhez képest leverte. Az érthetetlen csínyt csakis valamelyes háborús őrületből lehet kimagyarázni. * Kaszárnyában. A kapitány dühösen szól az önkéntesekhez: —

1 Mivel pucolják a puskát ? — Száraz ronggyal, — mondja az egyik. — Olajjal, —- szól a másik. A kapitány nagyon haragszik. — Hallatlan tudatlanság! Hát nem olvasták a szabályzatban, hogy a puskát a legnagyobb gonddal kell pucolni? * Életmentő leány. F. hó 7-én történt Gyerk hontmegyei községben, hogy az Ipolyban fürdő gyermekek közül három fiút az ár belesodort a malom gátja mögötti embermagasságot jóval meghaladó örvénylő vizbe. Szikora Rozi, a molnármester 16 éves leánya mezei munkájáról hazajövet meghallotta a parton álló gyermekek sikoltozását s ledobván válláról kapáját, a magas gátra rohant és hirtelen a mély vizbe vetette magát. Nagynehezen és saját életének kockáztatásával partra vonszolta a három egymásba kapaszkodott fuldokló fiút, akiket még sikerült életre kelteni. A minden dicséretre és elismerésre méltó bátor leánynak ez már második hőstette, amenynyiben a tavalyi év folyamán is megmentette egy fuldokló asszony életét. * Pénzküldés hadifoglyaink részére. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága közhírré teszi, hogy sikerült összeköttetést létesítenie a semleges államok bankjaival, melyek révén az Oroszországban és Szerbiában levő hadifoglyok részére a lehető leggyorsabban módjában áll pénzküldeményeket közvetítenie. Aki tehát hadifogoly hozzátartozóinak pénzt akar küldeni, a délelőtti hivatalos órák alatt intézkedhetik az Iparbanknál. Az Esztergommegyei párkányi takarékpénztár a semleges államokban levő bankok utján szintén elvállalja az Oroszországban hadifogságban lévő foglyokhoz küldendő pénzösszegek átutalását, úgy levél mint távirati uton is. * Szövetségi hüség-gyürű. Az országos hadsegélyzö bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: Az Országos Hadsegélyzö Bizottság jelvény osztálya az eléje tűzött céloknak mindeddig teljes mértékben megfelelhetett, mert a magyar közönség hazafias lelkesedéssel vásárolta a. hivatalos jelvények közül legelsőnek megjelent Szövetségi Hüségjelvényt, amely külsőleg is szimbolizálja a két szövetséges nemzet együttérzését. De a háború okozta sebek gyógyítása még óriási munkát és kötelezettséget hárit ugy a Bizottságunkra, mint hazafias közönségünkre. Nem szabad megállanunk a megkezdett uton! Nagy idők nagy eseményei közepette sem szabad megfeledkeznünk arról a nemes célról, melyet Bizottságunk a Szövetségi Hűség jelvényével maga elé tűzött. E jelvények milliós forgalma után arra határoztuk el magunkat, hogy ugyan ily formában gyűrűket hozzunk forgalomba, melyeken gyönyörű kivitelben a két szövetséges uralkodó dombornyomásu arcképét zománcozva a szövetséges színek veszik körül. E gyűrű örök emlékei maradnak a most duló népek csatáinak és aki e gyűrűt beszerzi magának, nemcsak egy szép emlékkel lesz gazdagabb, de az a tudat töltheti el lelkét, hogy hozzájárult a Hadbavonultak családjainak és mindazon jótékony célú alapok segélyezéséhez, melyek az Országos hadsegélyzö Bizottság körébe tartoznak. A Szövetségi Hűség gyűrűket kétféle kivitelben bocsátják forgalomba: Szinezüstböl bármely nagyságban 3 korona. Ezüstözött fémből bármely nagyságban 2 korona. * A száját kinyithatja. Mikor a nap lemenőben van s a meleg alább száll, kinyílnak a külvárosi kapuk és a járni tudó apróságok: lányok, fiúcskák az utcán folytatják a játékot, mely egész nap az udvaron járta. Vagy husz darab gyermek szorgalmatoskodik a porban, mikor arra megy olyan valaki, akinek a gyermekek „hivatalból" köszönnek. Mind a husz külön mondja el a mondókáját s elvárja, hogy külön feleljen rá a megtisztelt egyén. — Ni, a Jóska nem köszönt — üvölti egyik maszatos gyerek. — Nem bizony, mert mindkét kezében tejeskanna van s nem veheti le a kalapját — mentegeti a „megtisztelt egyén* az arra menő fiúcskát. — De ám a száját kinyithatná, mert abban nincs tejeskanna — vágja ki mérgesen az ellenvetést a fiúcska. S az nem vicc, hanem megtörtént eset. Tanügyi hirek. Tanitói előléptetések. A nm. m. kir. vallás- és közokt. miniszter Glacz Ede modori, Kohút Alajos nagykosztolányi tanítókat a III. fizetési osztály 3. fokozatába, — Árendás József komáromi, Buresch Zsófia felsöradosi tanerőket a III. fizetési osztály 1. fokozatába, Sátori Károly nemcsényi tanítót a III: fizetési osztály 2. fokozatába, Lóhner József komáromi, Lehotai Gyula sándorfai tanítókat pedig a II. fizetési osztály 2. fokozatába sorozta s részükre az államsegélyt folyósította. Fizetéskiegészitő államsegély. A nm. m. kir. vallás- és közokt. miniszter Berencsy Mária jókői tanítónő részére 600 kor. és Schéri Géza alsódiósi tanitó részére 100 kor. államsegélyt engedélyezett.