ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-06-13 / 24. szám

beszéljenek s megkezdjék a színházlátogatást. Pénteken különben a dorogi önkéntes-iskola műsoros estélyének hatása erősen redukálta a publikum számát. De hisszük, hogy a szinházlátogatási kedv arányban fog állani a művészgárda elsőrangú kvalitásaival s akkor sok telt házat jósolunk Kissnek. * Kérelem. A szentgyörgymezöi kath. kör a szokáshoz hiven ez idén is részt vesz a Jézus sz. Szive tiszteletére rendezendő körmeneten. Kéretnek a tagok, hogy gyertyával a kezükben és jelvénnyel a keblükön ma délután 5 órakor jelenjenek meg a Körben, a honnan a kör zászlajának elővitele mellett 746-kor a belvárosi templom elé vonulnak. A tagoknak nagy számban való megjelenését kéri az elnökség. * Űrnapja Mogyorósbányán. E kis községben, Szentkereszt leányegyházában, szokatlan fénnyel tartották meg Űrnapját. Ez alkalomra ide rándultak ki a szentkereszti szalézi intézet növendékei összes elüljáróikkal. Az ünnepi hárompapos mise a szabadban felállított és szépen díszített oltárnál lett megtartva. Az egyházi énekeket a növendékek rövidmultu fúvós zenekara kisérte nagy hatással. A körmenet ünnepi fényét is nagyban emelte a nemcsak nagyszámú papság, hanem a banda szereplése is. A d. u. istentisztelet ugyancsak a szabadban lett megtartva nagy papi segédlettel és a zenekar közreműködésével. Igazi diadalnapja volt ez az Oltáriszentségben jelen levő Űr Jézusnak ebben a kis .faluban. A község elöljárósága és hívei deputációval mondtak köszönetet lelkészüknek, a szalézi intézet igazgatójának, a fényes ünnepi rendezésével községüket ért megtiszteltetésért : Dániel Fülöpné és Urbanics Pál tekintélyes gazdák pedig a háborús időket megcáfoló bőkezűséggel látták vendégül az összes növendékeket elöljáróikkal. A d. u. istentisztelet után a növendékek nagy körúttal bebarangolták a páratlan szépségű vidéket és késő este tértek vissza otthonukba egy igazán szépen sikerült ünnep emlékével. * Hadikölesön-jegyzés az Iparbanknál. A második hadikölcsönre az Iparbanknál összesen 525.400 korona jegyzés történt. Ezen összegből a bank saját részére 112,400 koronát jegyzett. Az első (487,700 korona) hadikölcsönnel együtt tehát az Iparbanknál eszközölt jegyzések összege 1.012,400 korona. * Nyomtatott szövegű levelezőlapokat küldenek az orosz fogságból. Hojsza János 14-ik gyalogezredbeli honvéd a mult év október havában írt utoljára. Őt is mint oly sok magyar foglyot elveszettnek hitte családja és mint ilyent siratta és gyászolta. Az elsiratott honvéd e hó 8-án írt Paláston lakó feleségének egy lapon, melyben írja, hogy orosz fogoly és hogy jól van. Érdekes a nyomtatott lap fogalmazása, amit bizonyosan olyan muszka fogalmazott, aki legalább is tökéletesen jártasnak tartja magát a magyar nyelvben. Adjuk amint írva, illetve nyomtatva van. „Tessék most küldeni rokonaimhoz. Orosz fogolyságban vagyok városban Csita guberniába Antipicha. Egészséges és nem sebesülve vagyok. Lehet írni hozzám is magyarul. Szives üdvözlet. Névém és keresztnevem Hojsza János Nro 791 Csita. Vnma. Sibiria. Rusland. * Ujabb adomány a vörös kereszt egylet részére: Erőss Rezsöné adománya 30 korona, amiért ezúton is hálás szívvel mond köszönetet az elnökség. * A metzi püspök a nők szertelen ruházkodása ellen. Benzler metzi püspök legutóbbi körlevelében élesen kikelt a nők szertelen ruhaviselete ellen. Megbélyegzi azok illetlen ruházkodását különösen a mostani világháborúban, amely sok százezer hős vérét kívánja áldozatul s a női nem még e komoly időkben is ízléstelen ruhaviseletével kérkedik, botrányul szolgál más tisztességes családanyáknak s a társadalomnak. A püspök a többi között a következőket irja: „Megfoghatatlan, hogy sok férjes asszony és hajadon dacára az idők nagy komolyságának, úgy öltözködik, mintha az erkölcs szabálya rájuk nézve abszolúte nem bírna érvénnyel. Mikor sz. Pál apostol azt akarja, hogy „a nők tisztességes ruházatban, a szeméremérzettel és erkölcsiséggel feldíszítve" járjanak, sokan épen az ellenkezőjét teszik. A mi katonáink a háború minden baját szenvedik el hősiesen, életüket teszik ki kockára és íme — keresztény asszonyok és hajadonok veszik maguknak azt a szomorú bátorságot, hogy oly ruházatot viseljenek, mely nemcsak a keresztény erkölcscsel ellenkezik, hanem egyúttal gúny tárgyává teszi a legfenségesebbet: férjeik, rokonaik, jegyeseik hősi önfeláldozását a csatatéren. Katholikus asszonyok és hajadonok jusson eszetekbe keresztény méltóságtok és ne engedjétek meg magatoknak, annál kevésbbé leányaitoknak olyasmit a ruházatotokban, ami e komoly időkkel össze nem egyezhető. Óvakodjatok különösen attól, hogy az Isten haragját magatokra ne vonjátok. A bűnbeesés miatt természetünk rosszra hajlik, különösen testünkben hordjuk a bűnre való alkalom és a romlottság csiráját. Épen azért azt kívánja tőlünk a keresztény erkölcs, hogy testünket tisztességesen befödözzük és ne mutassuk azt mezítelenül és kihivó módon másoknak. Hogy állhat meg a keresztény erkölcs fóruma előtt oly női ruha, mely szűk, testhezálló és átlátszó voltával nem takarja be illendően a testrészeket : a karokat, a lábakat és a keblet ? Gondoljátok meg keresztény nök, hogy a szemérmetlen ruhaviselés tisztességtelen és becstelen gondolkodásmódot rejt magában! Aki ily ruhát visel, önmegát alacsonyítja le, rossz hírnévre tesz szert és nemcsak önmaga vétkezik, hanem idegen bűnökkel is terheli lelkiismeretét, amelyekért egykor Isten Ítélőszéke előtt számolni fog. Éváról azt mondja a szentírás: „Az asszonytól vette kezdetét a bűn és ő miatta halunk meg mindnyájan." Ne kövessétek tehát a mi bűnös anyánkat, hanem utánozzátok mindenben az Isten szűz anyját, aki által kegyelmet és örök életet nyerünk. Gondoljatok a Boldogságos Szűzre és kövessétek tiszta, szent szivét. Kérdezzétek meg magatokat: Vájjon mit mondana a Szűzanya ruházatomhoz? És akkor azután távolítsátok el kíméletlenül magatoktól mindazt, ami ő neki semmiképen sem tetszhetik." * Pályázat a Horváth-alap dijaira. A Hittudományi Kar 1914. évi január hó 27-én tartott IV. rendes ülésében a Horváth-alapból két tételre hirdetett pályázatot 1915. május l-ig terjedő határidőre. Minthogy a jelzett határidőig egyik tételre sem érkezett pályamunka, a Kar 1915. június 1-én tartott IX. rendes ülésében elhatározta, hogy mindkét tételre uj pályázatot hirdet. 1. Az egyháztörténelemböl: „A magyarországi boszorkányperek története." 2. Az ószövetségi szentirástudományból: „A bibliai őstörténet (Gen. 1-3.) ujabb értelmezésének története és annak bírálata, valamint a kérdés állásának tudományos kifejtése." A munka a müveit közönség igényéhez legyen szabva, az alapító szándéka szerint irodalmi értékű magyar nyelven irva, legalább 15 nyomtatott ívnyi terjedelemben. A pályamüvek idegen kézzel olvashatóan irva, szerző nevét rejtő zárt levélkével 1916. október l-ig a Hittudományi Kar dékáni hivatalához nyújtandók be. Jutalomdijuk egyenként 1200, egyezerkettőszáz korona. A nyertes szerző köteles művét nyomtatásban, külön könyv alakjában, vagy folyóiratban közzétenni. Budapest, 1915. június 5-én. Mihályfy Ákos dr. s. k. hittudománykari dékán. * Tiszta buzakenyérliszt árusítása. Pécs város tanácsa a legutóbbi miniszteri rendelet nyomán olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek lényegesen megjavították a hadikenyeret amely ellen az eleinte elég gyakori panaszok az utóbbi időben már teljesen megszűntek. A közönség azonban nem felejti a tiszta búzakenyeret és igy egymást érték azok az óhajok, hogy a város ne kötelezze a fogyasztó közönséget arra, hogy a hetenkint immár külön kiszolgáltatott buzakenyérlisztet megfelelő mennyiségű tengeriliszttel együtt szerezze be. A közönségnek ezt az óhaját méltányolta is a város tanácsa és elhatározta, hogy ezután a buzakenyérlisztet megfelelő mennyiségű tengeriliszt vásárlása nélkül szolgáltatja ki. A heti kenyérutalványok ellenében tehát mindenki megkapja a 800 gramm tiszta buzakenyérlisztet. A pékek ugyan ezután is csak az előirt kenyeret fogják árusítani, de a legutóbbi miniszteri rendelet értelmében a hozzájuk vitt bármilyen keverésű kenyeret megsüthetik. * Rézgálic-kiosztás. Mindazok, akik Pauer Károly főszékesegyházi karkáplánnál, mint a szentgyörgymezöi kath. kör elnökénél rézgálicot jegyeztek, felkéretnek, hogy ma vasárnap délután 1 órakor jelenjenek meg a kör helyiségében, a hol a jegyzett mennyiséget készpénzfizetés mellett átvehetik. * A csendőrség* alá tartoznak. Az illetékes minisztériumok megállapodása szerint a hadifoglyok mezőgazdasági munkákra alkalmazhatók az előirt feltételek mellett. A fegyelem fenntartása érdekében a foglyokat a csendőrség felügyelete alá helyezik, amely rendes portyázások alkalmával a hadifogoly munkásosztagokat ellenőrizni tartozik. Ha a csendőrség által használt fenyíték nem vezetne eredményre, akkor az ellenszegülő hadifoglyot a katonai parancsnokságnak adják át. * A nép jegyzése. A helembaiak a hadikölcsönnel szemben való maguktartása bizonyítja, hogy a kisebb magyar községek is mily buzgósággal siettek anyagi erejükkel a haza segítségére. A helembaiak Kégly György plébános buzdítására a II. hadikölcsönre 8100 koronát jegyeztek. Az első hadikölcsön 15.100 koronájával együtt tehát 23.200 korona. * Hivatásos tolvaj. Az utóbbi időben több tolvajlás és betörés történt a város területén, de a kisebb stilü müveleteknek nem akadt gazdájuk. A rendőrség azonban erősen hitte, hogy „a korsó végre is összetörik", mert a gyanúsabb egyéneket szigorúan szemmel tartotta. Végre e hó 9-ről 10-re virradó éjjel nagy fordulat történt az ügyben. Pathy Istvánnénál az udvarban tolvaj járt azon éjszakán 12 óra körül s a libákat s tyúkokat akarta elemelni. Már vitte a tolvaj kifelé a zsákmányt,, amikor .az udvarban lakó egyik asszony véletlenül kijött a lakásából. Erre a betörő eldobta az állatokat és a saját személyét igyekezett kellő biztonságba helyezni. A kalandos éjszaka után értesítették a rendőrséget, amely „a régi ismeretsége alapjén egyszerűen nyakoncsipte Hamara Endre csavargót, aki épen régi helyén : a piacon álldogált és támogatta a falakat. A hidegvér nem imponált a hatósági embereknek s úgy ráolvasták Hamarára a gonoszságot, hogy az a gyanuokok súlya alatt töredelmes vallomást tett az éjjeli kaland felől. Á többi eseteket még nem akarja vállalni, bár több mint bizonyos, hogy azoknak nagy része is az ő lelkét terheli. * Rázog-assuk-e a gyümölcsfákat ? A szomszédom szokása, hogy így mikor a gyümölcs már fejlődésben van, gyakrabban megrázogatja a fát. Azt mondja azért teszi, hogy a férges gyümölcs időben, addig hulljék le, mig a féreg benne van. — Helyesen cselekszik a szomszéd ur. Az úgynevezett eszelésnek számát, melyek a gyümölcsöt lenyakasztják, csakis, ugy lehet apasztani, ha a fákat hajnalban megrázzuk, hogy a megdermett eszelények s fa alá kiterített ponyvára lepotyogjanak. A férges, lehullott gyümölcsöt egy napig sem szabad a fa alatt megtűrni. Minél gyakrabban fel kell szedni, mert a férgek a lehullott gyümölcsből elmenekülnek vissza a fa kérgébe. * Bérbeadó nyaralók. A kath. tanítóknak a Balaton somogyi partján: Balaton-Lellén, két percre a déli vasút megálló helyétől levő üdülő házában egy, két sőt kívánatra három szobás lakások konyhával, cselédszobával az egész nyári és őszi idényre is jutányosán bérbeadandók. Csendes, ligetes otthon, pormentes levegő, pompás homokaljú fürdő, ami sok tekintetben helyettesíteni tudja a külföld hírneves fürdötelepeit, amelyek most a nyaraló hazai közönség elöl el vannak zárva. Jutányos étkezésről is gondoskodva van. Megkeresések Bona Lajos igazgató-tanitó úrhoz intézendök Balaton-Lellére. Somogy megye. Posta helyben. * A harctéri párbaj. Kötetszámra lehet majd leírni azokat a harctéri epizódokat, melyek milliószámra felvetődnek s nincs most idő és alkalom azok megörökítésére mikor még az ágyúk rémesen dörögnek. Majd elérkezik ennek is az ideje, de ami eddig is úgy néha napján elvetődik mihozzánk, minden szónál fényesebben bizonyítja a magyar katona, a vitéz honvéd idegrendszerének legyürhetetlenségét. K. J. 14-es népfölkelő tizedest, 5 gyermekes családapát, az oroszokkal szemben épített lövészárok előtt a bal felső karon lőtte meg az orosz. Akkor lőtték meg, mikor valami dolga akadt az árok előtt s az oroszok mihelyt észre vették, rálőttek. A honvédtizedes nem vesztette el lélekjelenlétét s a lövés irányába vérző karjával visszalőtt a muszkára. Kitűnően találta el támadóját, mert tányér sipkája is meg ő maga is nagyot ugrott a levegőbe majd a következő pillanatban összerogyott. Ezzel a rövid párbaj véget ért, a honvéd beugrott az árokba s mint aki jól végezte dolgát maga kötötte be sebét. Kötözés közben mosolyogva jegyezte meg: Buta muszka ! Nem tud célozni . . . Csak a karomat találta el . . . * A második hadikölcsönre a Párkányjárási iparosok, kereskedők és gazdák hitelszövetkezeténél Párkányban a következő újabb jegyzések történtek: Geyer Irma 10.000 kor., Perlusz Mór Zebegény 10.000, Párkányi szegényalap 5000, Leimdörfer Ignác 4.000, Dr. Schrank Mór 3.000, Sturm Károly 3.000, W. I. 2.500, Stern Hermann Gyiva 2.000, Horvát János 1.200, Urbán Ferenc 1.000,