ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-06-06 / 23. szám

esett esztergomi katonák árvái javára 100 K, a szentgyörgymezői, szent Antal perselyébe befolyt összegből pedig Perger Lajos plébános 40 K-t bocsájtott rendelkezésünkre, mely hazafias ado­mányokért hálás köszönetet mond és a nemes célú ügy további kegyes támogatását kéri a segély­akció elnöksége. * A rendőrkapitányi állás helyettes ellátá­sára dr. Brenner Antal városi tanácsjegyző nevez­tetett ki. A helyettes még nem foglalhatta el hiva­talát és igy a rendőrkapitányi ügyeket ideiglenesen Nothnagel Ferenc városi tanácsos látja el. * Adomány. Molnár János prelátus-kanonok, orsz. képviselő 100 K-t adományozott a kath. gyer­mekvédő egyesületnek. * Keresztély Ágost szász fejedelmi her­ceg", bibornok-hercegprimás élete. Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás elhatározta, hogy nagynevű elődjének életét, ki a primásságnak a római szent birodalmi hercegi cimet és rangot szerezte meg, hálás emlékezetül megíratja és kiadja. A mü az ősz folyamán fog megjelenni. * Hazahozott hős temetése. Eggenhof­fer Aladárt, a csász. és kir. 26-ik gyelogezred kapitányát, a hadi ékitményes 3. oszt. katonai érdemkereszt, a signum laudis és más érdemren­dek tulajdonosát, aki életének delén 39 éves ko­rában, a királyért és hazáért halt hősi halált ak­kor, amidőn f. é. febr. 6-án Lutoviska köröl vívott emberfölötti kárpáti csatákban imádott hazájának földjét hősi zászlóaljának véres küzdelmeivel vé­delmezte, a napokban hazaszállították. A hős ka­tona hült teteme a messze idegenben érte rajongó bajtársai által megásott bús sírból kiemeltetve Esztergomban június 5-én d. u. 5 órakor a bel­városi sírkert kápolnájából a megvédelmezett haza földjébe örök nyugalomra tétettek s lelke üdvéért ugyanazon napon d. e. 10 órakor a belvárosi plé­bánia templomban szent misét mutattak be. A te­metésen a jóbarátok és a tisztelök nagy serege jelent meg. * A tej szállító bűnhődése. Az élelmiszer uzsora különös fellendülése idején, április 11-én történt, hogy a piacot akkor különösebben szem­mel tartó rendőrség gyanúsnak találta egy vidéki nagyobb tejszállitónak áruját. Nagyobb üzletről lévén szó, nem lehetett vele oly egyszerűen elbánni, mint a tejet köcsögökben áruló asszonyokkal, akiknek portékáját egyszerűen kifordítják, ha vizes­nek találtatott. A fent nevezett tejszállítónak két nagyon gyanús kannájából mintát vett a rendőrség s gondos csomagolásban felküldte a budapesti vegyészeti hivatalhoz. A vizsgálat megtörtént és a válasz a napokban jött meg s így szólt: „Az egyik kannából való tej vizes." „A másik nagyon vizes." Egy napon rajta csípték azt a tisztelt hon­polgárt, de hány napon nem csípték rajta s áru­sította uzsorapénzen szegény népeknek, üres gyomrú gyermekeknek, táplálékot kívánó embereknek a vizet megfehérítve, amikor „ fehérítés * nélkül ihat­tak volna vizet ingyen, amennyi csak beléjük fért volna. A vegyészi hivatalos vélemény alapján a rendőrség kimondta a bűnösre az Ítéletet, de ki tudja, nem menti-e fel a felsőbb fórum jószívű­sége, amely míg egyeseket megvigasztal, ezreknek nyakába ülteti a tej csalókat. * Pauer Károly ujabb kitüntetése. A most dúló világháborúból a kath. egyház papjai is ala­posan kiveszik a részüket, nemcsak azáltal, hogy sokan közülök halált megvető bátorságukkal a harctéren szereznek dicsőséget, hanem azzal az önfeláldozó munkával is, melyet a járványos beteg­ségben szenvedő katonák körében töltenek, felál­dozva sok esetben életüket is. Ilyen életveszélyes, de különösen szép működést fejtett ki április elején Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, aki az osztrák Vörös Kereszt egylet meghívására Bécsben gyóntatta a járványkórházak beteg kato­náit. Fáradhatatlan, buzgó működéseért és érde­meinek elismeréséül most Ferenc Szalvátor fő­herceg, az önkéntes betegápolás főfelügyelője Őfelsége a király nevében Pauernek az osztrák vörös kereszt egylet „Patriae ac Humanitati" fel­írású diszkeresztjét adományozta a piros-fehér szalagon. * A moratórium megszűnése. Á hatodik moratórium-rendelet bejelenti, hogy július 31.-én a moratórium megszűnik és azon tul az ez idő után esedékes tartozásokra, tekintet nélkül arra, hogy a tartozás mikor jött létre, további halasz­tásnak csak annyiban lesz helye, amennyiben a kormánynak a moratórium megszűnése tárgyában kiadásra kerülő rendelete a tartozások bizonyos nemére vagy bizonyos adósokra nézve nem fog kivételt tenni. Azokra a moratórium alá vont követelésekre nézve, melyek 1915 jul. 31. előtt jártak vagy járnak le, a kormánynak szóban levő rendelete abban az irányban, fog intézkedni, hogy minő fizetési módozat mellett törlesztendők 1915. július 31. után a moratóriumos tartozásoknak az eddig kiadott moratórium-rendeletekben még fel nem oldott részei, ami tehát annyit jelent, hogy azokra a tartozásokra, amelyek 1915. július 31.-ig még moratórium alatt maradtak, további részlet­fizetési kedvezményt fog engedélyezni egy ujabb kormány-rendelet. Ez a rendelet fogja megszabni a moratóriumos jogrend egész likvidálását és en­nélfogva közgazdasági életünkre nézve ez a ren­delet igen nagy horderejű lesz. * A bűzök utcája. A papneveidei kisegítő katonai kórházban működő orvosok bizonyára nem tudják, hogy a szanitéc-katonák csupa jóindulat­ból és buzgalomból miféle kellemetlenséget okoz­nak egy egész városrésznek, amely adójáért úgy sem élvez semmi előnyt a várostól, tehát legalább falusi levegőjét akarja tisztaságában élvezni. Az illető katonák ugyanis összegyűjtik az elhasznált kötéseket, vattákat, amelyek a jodoformtól és min­den más fertőtlenítő tinkturáktól bűzlenek s azt a szemináriumi kertnek — szerintük —> legelhagya­tottabb részén elégetik. Igaz, hogy a kert azon részén csak bodzafák nyiladoznak, de mellette visz el a gyár felé vezető út. mely elég forgalmas, az út túlsó oldalán pedig házak vannak. Ez a kórházas és ruhaégésszagu füstfelhő ráül az utcára, bele száll az udvarokba, a nyitott ablakú szobákba s ha szél nincs, rászáll az egész Szentgyörgymezöre. Ez ellen mindenesetre kell tenni valamit. * Szétszakított bankjegyek. Megtörtént ugyan a béke szelid napjaiban is, hogy egy-egy szétszakadt, össze vissza ragaszgatott papírpénz került kezeinkbe ; de a háború most valami ujat produkál e téren is, mikor a még nem régen használatban levő kétkoronás papírpénzeket sokan a váltási nehézségek és aprópénz hiánya miatt kétfelé szakították s igy fizettek ki 1—1 koronát. Ezen rövid és radikális váltási mód ellen azonban az Osztrák Magyar Bank tilalmi rendelkezést állított fel, amennyiben minden kétkoronás bankjegy után, melyet erőszakosan kétfelé osztanak, 10 f-t levon a bankjegy értékéből a beváltásnál. * Magyar virtus. Egy magyar honvéd legényről beszélik, hogy valami mély, kardvágás­tól eredt sebet kapott a vitéz. Megoperálták, aztán összevarták a nagy sebet, de mihelyt hegedni kezdett, újra fel kellett bontani, mert valami uj baj keletkezett. Elmérgesedett a baj szörnyen. Már vagy tizedszer került a műtőasztalra. Mikor legutóbb mosogatták, tisztogatták a sebét, az or­vos újra kezdi összevarrni a nyilast, a honvéd meg­állította az orvost ezzel a kérésével: —- Kérem doktor ur, nem volna jobb, ha talán gombokat varrna a seb szélére. * Sebesült katonák részére az Oltáregylet­hez a következő nagylelkű adományok érkeztek : Mélt. Főkáptalan 100 korona, Kemenczy Mihály esp.-plébános (Héreg) hívei gyűjtése 10 korona, két drb vánkos Uramovszky Károlynétól. Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Az új termés értékesítése körül bekövet­kezhető bajok lehető elhárítása végett értesítjük a gazda közönséget, hogy azok a gazdák, akik mag­tár hiányában nem tudják a termésüket eltartani s e miatt a gabonájukat a múltban is mindjárt a gép mellől szokták eladni, jelentsék be idejekorán ezt a körülményt annak a központnak, amelyet a kormány a gabona vásárlásával meg fog bízni. Ugyanakkor kérjék az illető gazdák, hogy termé­nyüket a rendeltetési helyre cséplés után azonnal elszállíthassák. * Fogságba jutott orosz tisztek. Az orosszal való háborúnk folyása alatt a vezérkari jelentések­ből többször feltűnhetett, hogy aránylag kevés orosz tiszt kerül hadifogságba. Erre az érdekes problémára kaptunk feleletet a minap egy harc­térről hazaérkezett hősünktől. Elbeszélőnknek 8 hónapos harctéri élete alatt többször volt alkalma fogoly tisztekkel és fogoly legényekkel beszélgetni. A legérdekesebb találkozása, mely a tavasz elején volt, mikor egy karján megsebesült orosz tartalé­kos századossal hozta össze a sorsa. A százados igen világlátott, finom modorú úri ember volt. Elmondta, hogy részt vett az orosz-japán háború­ban is. Ezen háború után az orosz haditörvény­székek rendkívüli szigorúan ítéltek azok fölöt, akik sebesülés nélkül jutottak fogságba. A rangtól való megfosztás a legenyhébb kegyelem, az akasztás, főbelövés a leggyakoribb büntetés volt a tisztek számára. A mostani háború kitörésekor a tisztikar előtt megújultak ezek a rettenetes emlékek, azért ma az orosz tisztek, csakhogy elkerüljék a fog­ságba jutást, mélyen a tüzvonalon túl keresnek maguknak fedezéket. Ezért van az, hogy katonáink csak nagy ritkán ejtenek az első rajvonal elfogla­lása esetén megfelelő arányú és magasabb ranyu orosz tisztet. Azok a veszedelem közeledtekor még hátrább húzódnak. Egészen más a helyzet, ha valamelyik orosz tiszt megsebesül. Ilyenkor szinte keresi a fogságot, mert jobb ápolást remél, mint odahaza. Itteni fogságában sebesüléséről Írásbeli bizonyítékot tud felmutatni, amely mentesíti a haditörvényszék Ítéletétől. Tehát ez az oka, amiért aránylag kevés orosz tiszt eszi a Monarchia kenye­rét, de annál több muzsik, kik szintén elszenve­dik majd az- orosz nemzeti jelvény, a kancsuka sújtó fájdalmát. * Búcsú. A Jézus legszentebb Szíve tiszte­letére emelt dunahidasi templomban az isteni Szív ünnepe, mint egyházi búcsúnapja, f. évben június hó 13-án fog megtartatni. A búcsúnapját megelőző három napon pedig szent beszéddel összekötött ájtatosság lesz. Június 12-én este fél 9 órakor gyertyásmenet a templom körül és kivi­lágítás. Junius 13-án az istentisztelet sorrendje a következő : reggel 6 órakor szent mise ; 7 órakor a második szent mise ; fél 8 órakor a harmadik szent mise; 8 órakor a negyedik szent mise Ol­táriszentség kitételével; 9 órakor infulás tábori szent mise a templom előtt levő téren. Az ünnepi szent mise után magyar szent beszéd lesz a sza­badban, ugyanekkor német prédikáció a temp­lomban, mely után a legfelségesebb Oltáriszentség­gel hódoló körmenet tartatik. * Rézgyüjtés és hadikölcsönjegyzés. Kö­bölkuton az ottani igazgatótanitó „Telefon" felhí­vására eddig négy métermázsa fém jött össze, a melynek legnagyobb része sárga és vörös réz. A gyűjtés még mindig folyik. Szó és írásbeli agitá­lására hasonlóképen szép eredménnyel folyik a hadikölesönre való jegyzés is, amelyből csak kész­pénzben 20 ezer koronán felül jegyeztek a posta­hivatalnál. Különböző takarékoknál még cirka két annyit jegyeztek. Jövő vasárnapi templomtéri be­szédével ismételten szép sikereket remél elérni. * A Kolos közkórházban elhelyezett harc­téri sebesültek részére lefolyt héten a következő adományok érkeztek : Magurányi Józsefné utján a szemináriumban felügyelő hölgyektől 6 db töltött kalács (pünkösdi ajándék), Havasi Jolántól 20 K cigarettára, özv. Reviczky Gáborné utján az oltár­egyesülettől 500 db cigaretta, 3 csomag játszó­kártya. — A szives adományokért ez uton mond köszönetet a kórház igazgatósága. * Szarvasmarha-állomány védelme. Még mindig megtörténik, hogy a gyengébb felfogásúak, vagy a különösen nagy üzleti haszonra leső gazdák a fiatal üszőket is eladják fogyasztás céljaira. Ujabban ismét szigorú rendelet jelent, meg, amely kimondja, hogy a tulajdonosok még saját haszná­latukra sem vághatnak le 3 éven aluli üszőt és borjas tehenet. —• Ez a rendelet már régen ér­vényben van a mészárosokra nézve, azért kevés város volt, ahol komolyan utána néztek volna, hogy milyen nemű borjukat visznek a vágóhidra. * Hadi célokra alkalmas vegyi anyagok­nak a hadvezetőség részére való átengedéséről szóló körrendeletet tesz közzé a hivatalos lap ut­ján a honvédelmi miniszter. A nitrogén tartalmú anyagokat ennek értelmében kötelesek a birto­kosok vagy azok, akik ilyen készleteket más ré­szére őrizetben tartanak, a katonai igazgató kí­vánságára az általa megjelölendő helyre teher­áruként elszállíttatni. Továbbá ugyancsak az ilyen birtokosok a csomagolt és szállított anyagról jegy­zéket kötelesek kiállítani, amelyben jelezve kell lennie a feladott mennyiségnek, a feladónak és a feladó tartózkodási helyének. A jegyek szintén az átvevő hivatalnak küldendő be. * Zsirfelesleg árusitása. Egyes vidéken a magánosok által eredetileg házifogyasztásra leölt sertések szalonnájából és zsírjából számottevő mennyiség található, mely az illető magán háztar­tásokban mint felesleg jelentkezik. A földmivelés­ügyi miniszter a husvizsgálati rendelet előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseitől eltekint s megengedi, hogy a törvényhatóság területén lakó magánosok által már ezideig levágott sertéseknek az illető egyének saját háztartásában fogyasztásra nem kerülő felesleges szalonnája állatorvos-husvizs­gáló utólagos vizsgálata alapján közfogyasztásra bocsátható legyen. Az ily szalonnát árusítani kí­vánó magánfelek kötelesek az áruba bocsátás ^lött hatósági állatorvossal mégvizsgáltatni. : !

Next

/
Oldalképek
Tartalom