ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-10 / 2. szám

* Aranyat-vasért cimen Köbölkutról ismét 140 drb arany és ezüst tárgy és 106 kor. 70 fillér küldetett be az Auguszta Gyorssegély Alaphoz. Ezen összegben azonban bennfoglaltatik Szabó Endre szőgyéni ig.-tanitó gyűjteménye 39 darab arany és ezüst tárgygyal és 43 kor. 10 fillérrel, valamint Berényi Kornélia gyivai állami tanítónő gyűjteménye 31 drb arany és ezüsttel és 26 kor. készpénzzel. Igy az „Auguszta-alap" köbölkuti fiókjától 244 vasgyürü fejében az első szállítás 267 darabjával együtt beküldetett 407 drb arany és ezüst és 106 kor. 70 fillér készpénz. Stampay Erzsébet urleány fáradhatlan buzgalma folytán mintegy 200 iskolásgyermekkel tanítás utáni időben több héten át tartó munkával 20 kgr. finom tépést készíttetett, amelyet 70 kgrnyi fehérneművel együtt mult héten a Vöröskeresztnek küldött. A többi uri és polgárnők s iskolásleánykák szorgalmából a köbölkuti segélyalap pénztárából beszerzett pamutból egyidejűleg negyedízben 17 hósapka, 14 pár térdmelegitö és néhány karvédö, nemkülömben 10 drb nyulprém a hadsegélyzőhöz küldetett. * Műlábak és karok. A hadjárat folyamán gyakran oly sérülések történnek, amelyek miatt egyes végtagokat amputálni szükséges. A közös hadügyi kormány elhatározta, hogy az amputált katonáknak tárcája terhére szerez be megfelelő művégtagokat, tiszteknek és közlegényeknek is egyformán, hogy a polgári életbe való visszatérésük után lehetőleg megkönnyítsék számukra foglalkozásuk tovább folytatását. Egy ilyen művégtag maximális költségét 250 koronában állapítja meg a minisztérium. A katonai kórházakban ápolt katonák művégtagjainak beszerzését közvetlenül a katonai hatóság intézi, a polgári kórházakban ápolt amputáltak részére pedig a legközelebbi katonai parancsnokság hadbiztossága útján kell a költséget kérelmezni. * „Kérek két katonát vacsorára". Karácsony estéjén Nyitrán sok lábadozó katonát hívtak meg az egyes családokhoz. Az egyik jószívű család elküldte a kis fiát a fiu-iskolában levő kórházba és miután a kis gimnazista végig élvezte a katonák karácsonyfa estélyét, oda áll az egyik orvos elé és kér tőle — két katonát vacsorára. Az orvos nagyot néz, azt hitte talán valaki rossz viccet csinált a fiúval, böjti nap lóvén, talán valaki orosz halat emlegetett és a fiú két orosz helyett két katonát kér. De a fiúcska nem jön zavarba, hanem megismétli, hogy tiszteletét küldi a mama és szeretne a sebesültek közül kettőt megvendégelni, legyen szives azért adni — két katonát vacsorára. A kis fiu boldogan vitte a két katonát a vacsorára. Boldog* újévet! Az újév alkalmából kedves kötelességemnek teszek eleget, midőn hálás köszönetet mondok és boldog újévet kívánok a mélt. Főpapságnak, a helybeli és vidéki főtisztelendő papságnak az elmúlt évben tanusitott kitünö pártfogásért. Fizessen meg érte a jó Isten! Adjon erőt, örömet és egészséget! Az újév kezdetén ismét kérem nagyrabecsült pártfogásukat. ígérem, hogy mint eddig, úgy ezután is minden néven nevevezendö papi ruhát, civil-ruhákat a legpontosabban elkészítek. A vidéki főtisztelendő urakat a legnagyobb gonddal szolgálom ki. A levelezésre nagy gondot forditok, értesítem a megrendelőket és a kiszolgálásról, annak előnyös módozatairól értesítéssel szolgálok. Mindezekre bátorkodom magamat ajánlani annál is inkább, mert munkaerőm ajánlatomnak csalhatatlan biztositékát képezi. Isten áldja a tisztes ipart! Mély tisztelettel Polusin Mátyás papi és polgári szabó Esztergomban. * Hirdetmény. A budapesti egyetem hittudományi kara f. é. november 24-én tartott III. rendes ülésében tárgyalta a Vallás lélektana c. pályatételre beérkezett két pályamunkát. A kaiegyiket sem Ítélte megjutalmazásra méltónak, mert bár mindegyik sok kiválóságot tüntet fel, mégis alapos átdolgozást igényel. A pályázók igazolt megbízottjaik révén a jeligés levéllel együtt, de a szerző nevének titokban tartásával átvehetik a pályamunkákat a kar dékáni hivatalában, sőt, ha óhajtják, a kar kifogásait is zárt borítékban megkaphatják. A kar a tételt újból kitűzi. Ezen uj pályázatban résztvehetnek a most meg nem jutalmazott müvek szerzői is, de uj jeligével. A pályatétel a következő: „A vallás lélektana." (Fejtessék ki a vallás lélektanának általános és alapvető része, amely folytonos tekintettel lévén az ujabb tapasztalatelvi, akaratelvi és az öntudat-alatti lelki életet előtérbe állító elméletekre, megállapítsa az egyes lelki tehetségek és lelki működések szerepét ugy a természetes, mint a természetfeletti vallás terén s amely a már részleges vallásos jelenségekkel, sőt vallási betegségekkel csak annyiban foglalkozzék, amennyiben a vallási lélektan általános része rájuk való tekintet nélkül meg nem alkotható.) A munka a müveit közönség igényeihez legyen szabva és az alapító szándéka szerint irodalmi értékű magyar nyelven írva, körülbelül 30 nyomtatott ivnyi terjedelemben. A pályamű idegen kézzel olvashatóan írva, a szerző nevét rejtő zárt jeligés levélkével 1916. május lő-ig a Hittudományi Kar Dékáni Hivatalánál nyújtandó be. Pályadíj kétezernégyszáz (2400) korona. A nyertes szerző köteles müvét nyomtatásban, külön könyv alakjában vagy folyóiratban közzétenni. Budapest, 1914. november 25. Mihály fy Ákos dr. s. k. hittudománykari dékán. * Csúfság* most farsangolni. A magyar vidéki lapok egyre-másra panaszkodnak, hogy a társadalom minden rétegéből kerülnek ki nagy számban hivatásos lumpok, akik se harcot, se hazát, se veszedelmet nem tekintenek, hanem botrányos hangoskodással belefogtak a farsangi szórakozásokba. A hatóságokat szólítják fel az újságok, hogy a külföld mintájára szigorú intézkedésekkel fékezze meg azokat, akik e napokban a gyászolókat vigságukkal botránkoztatják. — Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy miként fest a helyzet Esztergomban. A rend őreinek körében főleg illetékes személyekhez kérdést intéztünk: — Van-e valami kihágás? Csirketolvajlás, szurkálás. éjjeli csendzavarás?! — Nem lopnak most az emberek — hangzott a felelet — van pénz elég. Még dolgozni se akarnak. Hanem lump több van, mint azelőtt. Az itthon maradt „untauglich"-ok bátran legénykednek, mert nem félnek a katonafiuk markától. — Aztán urak mulatnak, vagy parasztok is? — Kiveszik részüket az urak is, de mégis csak a földmivesek korhelykodnak jobban. Persze a sok hadisegély, meg a termények szörnyű nagy ára elbizakodottakká teszik az atyafiakat. * Az élet problémái sokkal szebben festenek a regényekben, meg a mozidarabokban, mint a valóságban. Itt csupa durva realizmus, nyers valóság, amott komoly tanulmányok alapjául szolgáló reflexiók kötik le figyelmünket. Most csupa ilyen tanulságos társadalmi színmüvet mutat be a Korona-mozi s e darabok értékét mi sem mutatja jobban, mint az a nagyfokú érdeklődés, mellyel a város intelligenciája az előadásokat kiséri. Jó szolgálatot vélünk tenni olvasóközönségünknek, ha ez előadásokra fölhívjuk a figyelmét. * Kórházviselt lovak. Kicsit furcsa elnevezés, elismerjük, de miért ne lenne a név furcsa, ha a tény sem mindennapi. A háború megteremtette a lókórházakat, amennyiben a harctéren elcsigázott, de még teljesen tönkre nem ment lovakat visszaszállítják és részökre telepeket rendeztek be, hol nagy gonddal ápolják és lábra állítják őket. Az ilyen lovak a kincstár tulajdonát képezik s mivel már a harctérre nem ajánlatos ezeket visszaküldeni, itthon kell elhelyezésükről gondoskodni. Több vármegyében lóhiány merült föl a katonailag besorozott paripák bevonulása folytán. Most azután, hogy a munkaerő ne hiányozzék és a lótenyésztés se szenvedjen kárt, a lókórházakban felépült lovakat kiadja a kincstár a ló hiánya miatt szűkölködő gazdaközönségnek. Ezzel az intézkedéssel ismét leesett egy súlyos kő azoknak szivéről, akik a magyar állattenyésztésnek a háború folytán előállott pangásáról, sőt veszedelméről panaszkodtak. Egy orosz kapitány vallomása. Hárman ülünk egy kupéban : egy orosz tiszt

7 egy közös főhadnagy és én. Az orosz tiszt természetesen fogoly s a mi tisztünk kiséri. Az igy mutatkozott be: s — Hauptmann N. — és mosolyogva tört németséggel tette hozzá: — Asser Dienst. (Szolgálaton kivül.) Előbb a főhadnagy mondta el, hogy megbízatása van az orosz kapitányt a többi fogoly tiszttől elkülönítve kisérni, hogy miért, azt nem mondta meg. N. kapitány erős, tagbaszakadt férfi, ruhája, amelynek bal vállán széles aranyzsinórok mutatják rangját, több helyen ki van szakadozva, csizmája sáros. Nincsen elkeseredve, sőt ellenkezőleg. — Maguk félreértenek bennünket, — kezdte a kapitány, mégsem várva kérdésemet, — mi nem vagyunk olyan hitványak és komiszak, amilyenekre festenek bennünket. Minket oroszokat külön kell választani a. politikánktól, amelytől mi irtózunk a legjobban. Vagy azt hiszik, hogy mi egyet értünk azzal a kormányrendszerrel, amely évtizedek óta folytonosan a halál karjaiba dob bennünket ? Azt hiszi, hogy a cár önkényeskedése tetszik nekünk? Elég baj, hogy nem sokat tehetünk ellene, mert egyikünk se megy szívesen a szibériai ólombányákba. — Nem keseríti el, hogy fogságba került ? — kérdeztem. — Hová gondol, kérem, ez volt legfőbb vágyam ! Néhány percig komoran tekintett maga elé: — Ne ítéljen el, de vájjon akadhat-e orosz

T aki kedvvel és lelkesedéssel harcolna ebben a háborúban? Nem tudjuk, hogy miért hadakozunk,, jobban mondva nagyon is tudjuk, hogy az ellenség részén van az igazság. Az önök katonái: Az más ! Ott van tüz, lelkesedés, de van is miért l Uram, tiszti becsületemre mondom, hogy a magyarnál elszántabb, bátrabb, vakmerőbb katona nincs. Mig a mieink reszketve félnek a sturm-tól, addig a maguk legénysége dalolva, kurjongatva megy előre. Ha az orosz katonák is ilyenek volnának,, nem fájna a mi hadvezetőségünk feje ! Mert ne higyje, hogy a mi vezérkarunk nyugodt, óh dehogy, jól tudják ők is, hogy milyen a helyzet. Adja az Isten, hogy mielőbb vége szakadjon a heccnek ... Ki tudja, mikor látom viszont családomat ... Az orosz tiszt könnyes szemmel nézett ki a párával bevont ablakon. Mi meg, a közös tiszt ésén, összenéztünk, sajnáltuk ezt az embert, mert az „atyuska" alattvalója s nekem oly érzésem támadt, hogy miképpen nekünk ilyen katonasággal okvetlenül győznünk kell, a muszka hadsereg csak kudarccal végezheti dicstelen munkáját. Szegény boldog muszka kapitány. Irodalom és művészet. Játszótársak. Irta Handel-Mazzetti Enrila

r fordította Auer István. Budapest, Stephaneum. 1914. 2 kötet 127—122 1. Ára 2 K. A karácsonyi könyvpiacon megjelent uj könyvek között egy igen kedves műre van szerencsém figyelmüket felhívni. Handel-Mazzetti osztrák írónőnek egy kitünö könyvére, mely a mai hideg, profán irodalomban úgy tűnik fel, mint tavasszal a szerény ibolya a sárga ELVÁLLAL: mindenféle magas épitést, hidat, partvédmüveket, épület átalakítást és javítást, konyhák és folyosók talajozását saját készítésű cementlapokkal. SüSüST KÉSZÍT: cementlapot minden szinben és formában, cementcsöveket, kagylót tetővízcsatorna alá, fedlapokat kémények és kerítés falakra, házicsatorna folyókákat minden alakban. ^!3£:S£:!2£3Ä!St Költségvetéssel és árjegyzékkel szívesen szolgálok.