ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-03-28 / 13. szám

hak látszó áremelésekbe. A termelő nép azonban mentségül azt hozta fel, hogy a kereskedők maga­tartása teszi lehetetlenné az árak leszállítását, mert a háztartásban nélkülözhetetlen sónak, pet­róleumnak, fűszereknek és más cikkeknek árát napról-napra emelik, már pedig ezeket a bevásár­lásokat a földmivelő nép a tejnek és tojásnak árából eszközli. Tehát a kereskedők tekintet nélküli magatartása vonja maga után a piacnak drágulá­sát. A piaci rendre felügyelő hatóság a maga hatáskörében radikálisan intézkedett s megszabta a tojásnak és a tejnek legmagasabb árát. Aki nem akarta elfogadni az árakat, annak árúival együtt távoznia kellet a piacról. A vásárló közönség azon­ban most furcsa helyzetbe került, mert a termelők inkább nem hozzák el árúikat a piacra, hogy ne legyenek kénytelenek a megállapított árakon el­adni azokat. A piac ennek folytán szegényes, sőt üres lett. Most tehát a kereskedők áraival kellene végeznie hasonló szigorú rövidséggel a hatóság­nak. Erre azonban nem találták meg a kellő utat és módot. A kereskedők hozzáférhetetlenek a kar­hatalom részére. Legalább egyelőre. A termelők a tejet a piac kikerülésével házilag értekesitik, a tojást pedig a napi étkezéseknél maguk fogyaszt­ják el, mert igy sikerül nekik elkerülni a magas árakkal dolgozó kereskedéseket és mészárszékeket. Ennek a piaci háborúnak keserű levét tehát ismét a szegény városi bevásárlók isszák meg s remény­kedve várják, hogy mikor kerül a sor a kereske­dőkre, mert csak azoknak kellő megrendszabályo­zása után remélhető, kogy a termelők ismét piacra hozzák terményeiket. * A nagyheti szertartások sorrendje az Esz­tergom szab. kir. városi plébánia templomban a következő: Virágvasárnap: Reggel 9 órakor pálma szentelés; utána nagy mise passióval. — Nagyszerda: Este 6 órakor Lamentáció. —Nagy­csütörtök : Reggel 8 órakor nagymise, mely után az Oltáriszentség körmenetben áttétetik a főoltár­ról a Mária kápolnába. Az oltárok leszerelése. Este 6 órakor Lamentáció. — Nagypéntek: Reg­gel 8 órakor kezdődik a szertartás, mely alatt az Oltáriszentség körmenetben átvitetik először a fő­oltárra, onnét pedig a szent sirba helyeztetik. A szertartás végén szent beszéd. Este 6 órakor La­mentáció. — Nagyszombat: Reggel 6 órakor az Oltáriszentség a szent sirba kitétetik, utána tűz, keresztkút szentelés és nagymise. Este 7 órakor feltámadási körmenet. — Húsvétvasárnap: Reg­gel 9 órakor nagymise. Délután 4 órakor szent beszéd és ünnepi vecsernye. * Elemi iskolai évzáró vizsgálatok. A bibornok hercegprímás az idei VII. körlevélben a többi között igy intézkedik: A vall. és közokt. m. kir. miniszter úrnak f. évi febr. hó 27 én 19570. sz. a. kiadott rendelete szerint „tekintettel arra, hogy a VI. osztályt végzett tanulóknak a gazda­sági munkákra való igénybe vétele sok helyen szükségesnek mutatkozhatik, a záróvizsgák indo­kolt esetekben lehetőleg április hónapban tar­tandók meg." Ezen rendelkezéshez képest fordul­janak az iskolaszéki elnökök a körzetbeli iskola­felügyelőkhöz azon jelentéssel, hogy a záró vizsgálatot mely időtájban óhajtják megtartani. Ily módon a VI. évfolyamú növendékeknek — tehát a legfejlettebbeknek — a gazdasági munkákra való korai felszabadításához a mód meg van adva. Az őszi gazdasági munkák elvégezhetése céljából ki­adott rendelkezések szellemének megfelelően meg­engedem továbbá, hogy az elemi iskolák III., IV. és V. évfolyamába tartozó tankötelesek, akik tény­leg beiskoláztattak, évzáró vizsgálatai is április hó folyamán megtartassanak. Az évzáró vizsgá­latok napjait illetőleg a szokásos módon állapod­janak meg a ker. tanfelügyelök az iskolaszékekkel, illetőleg a főegyházmegyei és a kir. tanfelügyelö­ségekkel. Az I. és II. évfolyamba tartozó tankö­telesek továbbra is beiskolázva maradnak és ezek évzáró vizsgálatai csak a törvényszabta szorgalmi idő leteltével tarthatók meg. * Köszönetnyilvánítás. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás úr a bussai r. kath. kántor­tanítói lakás újraépítésének költségeire 2000 azaz kettőezer korona kegyadományt volt kegyes folyó­sítani. A bussai róm. kath. iskolaszék nevében és megbízásából hálás szivvel ez úton is mélységes köszönetet mond Karkecz Lajos iskolaszéki elnök. * Szentgyakorlatok. Az érseki tanítóképző növendékeinek húsvétkor szokásos szentgyakorlata a mult hét szerdájának délutánján kezdődött és szombaton reggel a szent áldozással végződött. Itt az idén az elmélkedéseket dr. Pécsi Gusztáv theol. tanár tartotta, kinek magasszárnyalásu be­szédein a tanári kar is épületes buzgósággal részt vett. Ezen szentgyakorlat egyszersmind búcsúz­tatóul is szolgált a tanítójelöltek egy részének, kik közül ismét harminchetén az ünnepek után katonáknak mennek, hogy fegyverrel a haza védel­mére keljenek. — A vízivárosi leánynevelő inté­zetben ez évben a szentgyakorlatokat maga a hitoktatójuk, Siposs Antal végezte, hol szombaton reggel közel 350 növendék járult a sz. áldozáshoz. * Pályázat. A budapesti kir. magy. tudo­mányegyetem hittudományi karán megüresedett ószövetségi szentírástudomány tanszéke betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel, ha nyil­vános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 (hatezer) K fizetés, az 1914. évi. I. t.-c, illetőleg az 1906. évi IX. t.-c. alapján járó szabályszerűen emelkedő személyi pótlék (400, 1200 2000 K), továbbá ötévenként 800 K-val emelkedő, legfeljebb 4000 K korpótlék, nemkülönben 2000 K lakáspénz, mely a III. ötödéves korpótlék után 2500 K-ra emelkedik, van egybekötve. Ha pedig nyilvános rendkívüli tanár neveztetik ki, 4000 K törzsfizetés és az 1904. évi I. t.-c, illetve az 1906. évi IX. t.-c. alapján járó szabályszerűen emelkedő sze­mélyi pótlek (800, 1400, 2000 K), továbbá öt, egyenként 400 K-ás ötödéves korpótlék és 1600 K lakáspénz élvezete van egybekötve. A pályázó kath. egyházi rendbeli férfiak korát, végzett tanul­mányait, megfelelő theologiai képzettségét, irodalmi munkálkodását és eddigi működését igazoló okira­tokkal s az egyházi hatóság elbocsátó levelével felszerelt folyamodványok, a folyamodó azon kije­lentésével kapcsolatosan, hogy hajlandó a rendkí­vüli tanári kinevezést is elfogadni, a m. kir. Val­lás- és Közoktatásügyi Miniszterhez címezve 1915. április 15.-ig a budapesti tudományegyetem hittu­dományi karának dékáni hivatalánál nyújtandók be. Mindazon pályázni kívánók pedig, kik eddig nem olyan állást töltöttek be, mely álláson eltöl­tött idő az 1912. évi LXV. t.-c. 127. §-a szerint beszámítható lenne, felhivatnak, hogy pályázati kérvényeikben korábbi (szabad pályán töltött) ide­jük meghatározott részének beszámitása iránt igénybejelentésüket is megtegyék. * Adomány. Dr. Fehér Gyula a sz. Ignác­ról és a sz. Péter és Pál apostolokról nevezett temetkezési egyleteknek 100—100 koronát volt kegyes adni. — Fogadja ez uton is az egyesületek hálás köszönetét. * Gyerekek a katonák mellett. Mióta a családapák is katonasorba kerültek, a katonai gyakorlóterek vendégeket kaptak az iskolából kinőtt gyerekek személyében, akik komikus komolysággal oda állanak a sorok végére s teljes pontossággal végzik a gyakorlatokat. Az öreg katonák bizonyos családias érzésektől vezettetve, nem űzik el az apró önkénteseket, de az altisztek se igen bántják őket, miután a fegyelmet pontosan betartják s a katonai tudomány elsajátításában fogékonyabbak, mint az öreg újoncok. A gyerekek önkéntes katonás­kodásának azután folytatása is van, mert azt tart­ják, hogy kiki ott egyék, ahol dolgozott. A déli étkezésnél kanállal és cseréptállal felszerelve jelen­nek meg a konyha előtt s addig ácsorognak a párolgó üstök körül, mig csak meg nem szánja őket a szakács egy kanál leves, vagy főzelék erejéig. Sőt még valamire jók is ezek a kolduló gyerekek. Eddig ugyanis megtörtént, hogy a kato­nának nem izlett az étel, hát befordította a csator­nába, ahol addig disztelenitette az utcát, mig a szennyvíz el nem sodorta. Ez a fölösleges étel most a gyerekek táljába kerül, tehát az utca is tisztább, a szegény családban pedig egy korgó gyomorral kevesebb található. * A sebesült hősök húsvéti ünnepei. Esz­tergom város és vármegye közönségének azon része mely át tudta érezni, mit jelent az, ha a derűs és meleg családi fészekben rettegés és pusz­tulás nélkül várhatja be a világot feldúló irtóztató háború végét, és amely azt is átérezte, hogy csak dicsőséges katonáinknak köszönheti ezt a megbe­csülhetetlen, alig is meghálálható, de mindenesetre életet és vagyont megmentő helyzetet, hálája je­léül nem szűnt meg munkálkodni azon, hogy se­besült hős katonáink szenvedései lehetőleg enyhi­tessenek. Ez a közönség megfeszítette minden ere­jét, hogy munkát és pénzt áldozhasson a legma­gasztosabb célra, hős katonáinak enyhülésére. Igy születtek meg rendre azok a mozgalmak, melyek számos ezer koronának áldozatkész odaadása és saját erőink megfeszítése révén lehetővé tették katonáink meleg ruhával való ellátását és kórhá­zainkat azon helyzetbe hozták, hogy a sebesült hősök ápolása is kisebb örömök szerzése által megközelítsék azt a szent kötelességteljesitést, mely­lyel nekik tartozunk. Igy jött létre a karácsony kedves megünneplése és aki látta a zöld fenyő lombok alatt kitörő örömöt, hőseink hálás tekin­tetét, az a legszebb jutalmát nyerte áldozatkész­ségének. A karácsony elmúlt és itt a húsvét. Lan­kadatlan erővel folynak a véres csaták és hazánk határainak megvédése ma is tenger vérbe és ifjú életbe kerül. A sebesült hősök napról napra ér­keznek, mert a csatamezőkön, nincsen karácsony és nincsen húsvét, kell tehát, hogy idehaza, ahová a vérhullámok el nem érnek, ahol még lesz hús­véti ünnep, legyen nekik is, akik értünk annyi szenvedést és nélkülözést viseltek el, akik életet és egészséget zokszó nélkül hoznak áldozatul. Ezért az esztergomi oltáregyesület elhatározta, hogy a karácsonyi szép ünnepség példájára hús­véti ünnepeket is rendez, a katonai kórházakban és ismét csak a kipróbált hazafiasságu lelkekhez fordul, hogy ebben segítségüket kérje. Városunk­nak minden szépért és nemesért lelkesedő fia Bleszl Ferenc az adakozást 100 K-ás nagylelkű adományával kezdte meg. A közönség zaklatásá­nak elkerülése végett felkérem a hazfias közönsé­get, hogy jószivének adományait juttassa bizalom­mal én hozzám, vagy özv. Reviczky Gáborné úr­nőhöz, ahol az adományok összegyűjtetnek. Szük­ség van nagyobb mennyiségű borra, süteményekre, szivarra, cigarettára, tojásra és hideg húsfélékre. Az adományok nyilvánosan nyugtáztatnak. A szét­osztást az oltáregylet hölgyei és dr. Perényi Kál­mánné urnő voltak kegyesek magukra vállalni. Hazafias tisztelettel dr. Katona Sándor. * Az esztergomi főszékesegyházi énekkap nagyheti műsora. Márc. 31-én. Nagyszerdán: D. u. Matutinum és Laudes koraliter a III. lectio férfikarra (szemináriumi férfikar), Seyler K. Mise­rere (G moll) 6 szól. vegyeskar. Április 1-én. Nagycsütörtökön: Thielen: Ecce Sacerdos, 6 szól. v. kar. Ebner: Grad., Chri­stus factus est, 5 szól. v. kar. Mitterer: Off. Dex­tera Domini, 4 szól. v. kar. Haller: Missa XIX. 5 szól. v. kar. Szent áldozás alatt Rosselli: Adora­mus te 4 szól. v. kar. Thomaso Bai: 0 bone Jesu, 4 szól. v. kar. Kersch: 0 salutaris, 6 szól. v. kar. Lábmosáskor ifj. Büchner: Mandátum no­vum, 4 szól. férfikarra (szemináriumi férfikar). D. u. Matutinum és Laudes koraliter. Diebold: Miserere 4—5 szól. v. kar. Április 2-án. Nagypénteken: Haller: Ecce quomodo 4 szól. v. kar. Tractusok koraliter, Pas­sió alatt Nekes Turbái férfikarra. Keresztcsóko­lás alatt Vittoria: Popule meus 4 szól. férfikar fölváltva korállal. Körmenetre Mitterer: Vexilla regis, 5 szól. v. kar. Midőn a szentséget a sirhoz viszik ifj. Buchner: Tenebrae factae sunt 4—6 szól. v. kar. D. u. Matutinum és Laudes koraliter. Seyler: Miserere (f moll) 6 szól. v. kar. Április 3 án Nagyszombat: ifj Büchner: Missa X. Sabbato Sancto vegyeskarra. Feltámadás­kor. Griesbacher: Ecce Sacerdos 6 szól. v. kar. Matutinum és Laudes koraliter. Seyler: 1. Resp. Angelus Domini, 2. Resp. Cum transisset 4 szól. v. karra. Ifj. Buchner: Exsurge 4 szól. férfikarra (szem. férfikar). Kersch: Intelexisti férfi- és vegyes kar korállal fölváltva. Kersch: Resurrexi v. kar. Föltámadt Krisztus népéneke. Quadflieg : Te Deum 5 szól. v. kar. Ifj. Büchner: Regina coeli 6—8 szól. v. kar. Haller: Tantum ergo 6 szól. v. kar. Pápai hymnusz. * Ki árusitsa a lisztet? A most érkező hatósági lisztnek meg van állapítva hivatalosan a keverési aránya, ugyancsak meg van szabva a három fajtájú lisztnek az ára is. A rendőrségnek feladata most már gondoskodni róla, hogy a liszt árusítása körül semmiféle visszaélés ne történ­hessék. A rendőrkapitány tekintetbe véve emberei­nek csekély számát, ugy rendelkezett, hogy csakis a kimondottan lisztkereskedéssel foglalkozó üzletek bízassanak meg az darusítással a város belső területén. Minthogy pedig a külső területeken tisz­tán lisztkereskedők nincsenek, jónak látta felkérni a belvárosi és a szentgyörgymezői kath. kört ezen üzletnek lebonyolítására. Különben a közvélemény miatt kénytelen lett volna a lisztárusitásával az összes kisboltosokat megbízni, igy azonban az ellenőrzést gyakorolni képtelen lett volna a kis számú rendőrséggel. A dolognak mélyére pillantva belátjuk, hogy ezen intézkedésnél a rendőrkapitány szociális érzékéről tett tanúságot, midőn mintegy szövetkezeti uton akarja a népet jó liszttel ellátni. Külön kiemeljük ezt a tényt, mert a háborús kap­kodások között ritka és igazán dicséretreméltó jelenség. * Az oltáregfylet által rendezett III-ik hang­versenyen a következő nagylelkű felülfizetések történtek: Dr. Klinda Teofil kifejezetten a Vörös­kereszt kórház javára 100 K, dr. Fehér Gyula, dr. Machovich Gyula, Schiffer Ferenc 50—50 K, Brühl József 30 K, Bogisich Mihály, dr. Koper-

Next

/
Oldalképek
Tartalom