ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-10 / 2. szám

szólnak majd anyám és testvéreim és a falu gazdagai? És a nationalisták és a fejedelem? Azok gyanakodni fognak, ezek megfenyegetnek, a fejedelem meg fogságba ejt . . . Rajta, változtatnom kell a dolgokon. Tarka és fényes ruhákba öltözködöm, a csodák és nagy tettek fényébe és aztán . . . hát aztán: Én vagyok a Messiás! Elő a karddal." Ez a modernek Jézus Krisztusa! De azért nem ámitó, mert szeretetből cselekedett, mert népét meg akarta váltani a földi szolgaságtól. Ami ennek az alapgondolatnak nem felel meg, arról hallgat a szerző. A halottak feltámasztása és a többi nagy csodák egyszerűen kimaradnak ebből az Evangéliumból. A betegek gyógyulása : autosuggestio. Krisztus meghalt eszméiért, mert nem akarta megfosztani országát a Megváltás álmától. Szépen halt meg, csendesen. Ahogy egy népét szerető vezérhez illik. De nem jelent meg többé — soha. Tanítványai, a buzgók, a rajongók látták őt, igen, mert kellett őt látniok! Hiszen lelkükben folyton látták. De a többiek? „Sie warteten und warteten. Aber er kan immer noch nicht." A feltámadástól kezdve egészen a mai napig átláthatatlan felhővel vonták körül a Krisztus arcát. Az egyház ! Luther! A theologusok ! Amikor ezt kimondotta, akkor az egyház elitélte munkáját, a protestánsok megfosztották hivatalától. Nem baj! Most aztán kimondotta hitvallását. „Érzem, tapasztalom és hiszem, hogy az örök hatalom jó, hűséges és szent. És előtte állok gyermeki bizalommal: bizom benne, örvendek és vonzódom hozzája. És ebből a viszonyból életre kel az öröm, a vasárnapi öröm, a magam és más lelkének értékelése, az értelmes, éles szem és erő, amely a bátor haladáshoz és boldog jövőhöz visz engem." „Ez az én hitem, mert a lelkemnek megfelel," Beletekintettünk a szent földre és láttunk egy Krisztus-arcot szomorút, fakót. Mintha kérdezné a szemlélőt: — Szerencsétlen! Hol keresed lelked szent földjét, Hilligenleit? Bräutigam Ferenc. A ferencesek múltja Esztergomban. — Rendi adatok nyomán. — Befejező közlemény. A mostani ferences-templom alapkövét 1700ban tették le nagy ünnepség keretében. Az épités azonban igen lassan haladhatott előre, mert egyrészt nagy hiány volt alkalmas mesteremberekben, másrészt pedig a nép nem adakozhatott az építkezésre szegénysége miatt. Különben a kuruclabanc torzsalkodás is akadályozta az építkezést. a kereszt jelét maga az Ur mutatta meg a küzdelem éjszakáján Konstantinnak: In hoc signo vinces, ugy az ujabb korban maga az Ur mutatta meg ennek a kornak krisztusi jelvényét: a szivet, a győzelmes, a megváltó sebbel, a töviskoronával, a szeretet lángjaival. Ugy hisszük, az Ur mutatta övéinek, hogy akik e jelben küzdenek, győzelmet aratnak. Mi azért ezt a Szivet hadizászlónkul választjuk, ennek nyomában küzdjenek a mi katonáink. Ezt viseljék pajzsul hősi szivük felett, ennek esküdjenek hűséget, mint ahogy a legfőbb hadúr dec. 8.-án hűséget fogadott neki. A legfőbb hadúr példáját követik a katonák s ma számtalan katona teszi le erre a szentséges jelre a fogadást. A mi küzdelmünk célja a béke. Az isteni Sziv legnagyobb ajándéka a béke. Amikor az utolsó vacsorán búcsúzott, végrendelete volt: Békét adok nektek, az én békémet hagyom nektek. A föltámadás után ugy üdvözölte övéit: Békeség nektek. Tanítványait utasítja, hogy mindenütt a békét hirdessék: Békeség e háznak. A keresztény köszöntés: béke veled. Már Izaiás a béke fejedelmének hirdette a Messiást. Az angyalok karácsonykor békéről daloltak. Most is hallottuk ez éneket karácsonykor, de mintha idegenül hangzott volna. A föld vonaglott hatalmas ágyuk lökéseitől, a levegő reszketett dübörgő hangjaiktól, katonák fáztak a hideg lövészárkokban és megrázkódtak a lövedékek csattanásaitól. Itthon a szivek remegtek s a karácsonyfák fénye könnyekben fürdött. Amint az Ur első jövetelekor, az első karácsonykor az emberi szenvedély megzavarta a békét és az angyalok énekét Heródes tömeggyilkolása követte, sírás és jajgatás hallatszott Ráma így érthető, hogy a mostani templom a jelenlegi szentély nélkül — bár elég kezdetlegesen — csak 1716-ban készült el. A templomot 1716. október 4.-én Illés János esztergomi apátkanonok benedikálta. A templom mellett épült fel szerény cellákkal és ebédlővel a zárda. A Rend tagjainak ünnepélyes bevezetését a Tartományfőnök páduai sz. Antal napjára tűzte ki, mely épen Szentháromság vasárnapjára esett. Ezen ünnepségre a környékbeli plébániák hivei lelkészeik vezetése alatt körmenetileg jelentek meg. Nagy számmal voltak képviselve sz. Ferenc III. Rendjének tagjai is zászlóik alatt. Ezen ünnepre az Egyházhatóság nyilvános könyörgést rendelt el, hogy a törökök ellen Belgrád alatt küzdő keresztény seregek küzdelmét siker koronázza ! Kora reggel a szab. kir. város plébániatemplomában ünnepélyes istenitisztelet volt, melynek végeztével megindult a körmenet a vízivárosi ferences-residentiához, hol szintén a keresztény fegyverek győzelméért imádkoztak. Kuckländer generalis intézkedése folytán a körmeneten megjelent az Esztergomban tartózkodó katonaság is teljes számban. Közvetlen az Oltáriszentség előtt haladt Esztergom városának világi hatósága nagy költségen készített fehér zászló alatt. E zászló egyik oldalán Szűz Mária képe diszlett e felirattal: Pro urbe hac et patria devote tu precare Maria. E felírás alatt Esztergom városának címere volt látható. A zászló másik oldalát a stigmatizált szent Ferenc képe díszítette a Rend és Rendtartomány címereivel. A kép alatt e felirat volt olvasható: S. Franciscus per suos fratres intrando beat urbem. Hogy mily impozáns keretben folyt le a bevezetési ünnepség, mutatja azon körülmén}

T

, hogy 10 ezer ember vett részt a körmeneten s 5 ezer hivő járult a szentségekhez. Á hívek ájtatos imáit siker koronázta, mert VI. Károly serege savojai Jenő herceg vezérlete alatt augusztus hónapban a törököket legyőzte, Belgrádot és a többi erődöket elfoglalta. A templom és zárda további építéséhez nagy Összeggel járult Kuckländer várkapitány, ki a főoltár, a xaveri sz. Ferenc-oltár és az orgona költségeit fedezte. Bőkezűségében követte jámbor neje, báró Triklin Katalin, ki 1722. ápr. 18.-án kelt végrendeletében 7 ezer rajnai forintot hagyott a templom mellett létesítendő lorettói kápolna építésére és felszerelésére. A Bendhez való ragaszkodásukat jellemzi azon óhajuk, hogy a Rend sírboltjában, rendi ruhában óhajtottak végső pihenőre térni. Óhajuk teljesült, mert a Rend kevárosából, Rachel asszonynak siralma : ugy a mostani karácsonyt is tömeggyilkolás szentségtelenig meg, sirás és zokogás hallatszik, panaszszó kél Róma városából, a kereszténység atyjának, a pápának fájdalmas panasza, mert híveinek százezrei nincsenek többé. Heródes gyilkos kardja nem érhette az Üdvözítő szivét, a mostani háború sem érheti. Békét lehelő szeretetével itt uralkodik az oltáron köztünk s őrzi az idők viharában az Ő örök békéjét. A neversi kolostorban a Boldogságos Szűz látogatásáról nevezett apácák őrzik alapitónőjüknek, Chantal szent Franciskának szivét. Azt mondják, hogy ez a sokat zaklatott sziv halála után is érzi az egyházra váró csapásokat s ilyenkor megdagad, mintha könnyek gyűlnének benne, hogy sirva fakadjon. Az egyház Alapitójának Szivét minden temlomban megtaláljuk. Nem halott, hanem örökké élő Sziv. Megérzi az egyház minden bánatát, fájdalmát. Mi ezt a Szivet figyeljük most a szorongatás idején. S mintha ez az isteni Sziv most megnagyobbodnék, megdagadna. Magába fogadja minden szomorúságunkat, bajunkat, siralmunkat. S mintha nőne benne a szeretet, a gyöngédség mi irántunk, a háború borzalmaitól szenvedő fiai iránt. Ennek a Szívnek egy irgalmas könnye megvált minket minden nyomoruságunktól. Előtte állunk aggódó, de rendületlenül bizó lélekkel s figyeljük őt. S ő véghetetlen szeretetével magához szólit : Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok és terhelve vagytok s én megenyhitlek titeket. Bízzatok a győzelemben és az eljövendő békében. Meg ne háborodjék a ti szivetek. Bízzatok, én meggyőztem a világot. gyeletes tisztelettel őrzi címerrel ellátott sírjukat mai nap is a megújított lorettói kápolna sírboltjában. Mivel a templom mocsaras helyen épült, néhány évtized alatt alapjai annyira megrongálódtak, hogy 1745-ben a boltozatokat meg kellett ujitani. E2zel kapcsolatban épült fel a jelenlegi szentély, a sekrestye és a torony. 1755. május 6.-án szerelik fel a Budán öntött négy harangot. A költséget részben Guarits György, részben a „Rózsafüzér-társulat" fedezte. 1823. okt. 5-én Rudnay Sándor hercegprímás a templomot és a főoltárt ünnepélyesen felszentelte. Az 1838-iki árvíz a ferenceseknek is nagy kárt okozott. Míg a veszedelem a zárda épületét nem fenyegette, a zárda 760 világi személynek adott menedéket, gondoskodva eltartásukról is. Március 12.-én azonban a templomba és rendházba is behatolt a viz. így mindenkinek távozni kellett a rendházból. A veszedelem elmultával mutatkoztak az árvíz következményei. A zárda és templom falai meglazultak. Különösen a chorus forgott veszedelemben. A zárda 1857-ben tudta jótevők támogatásával a templomot annyira rendbehozni, hogy a nép minden veszedelem nélkül látogathatta. A szabadságharc idején, 1849. ápr. 11-töl jul. 13-áig majd császári, majd magyar katonaság szállta meg a zárdát, melyben ilyen körülmények között szerzetesi fegyelemről szó sem lehetett. 1849. ápr. havában a magyar kormány az összes posztógyárakat lefoglalta. így a rendház posztógyára is — melynek szabad üzemét III. Károly kiváltságlevéllel biztosította —• katonai célra készített posztót, melyért Kossuth-bankókkal fizettek. így a posztógyár válságba került. 1875-ig a rendház egyemeletes volt. Ez év jun. 11-én az akkori Hercegprímás a minisztérium megbízásából tárgyalásba bocsájtkozik a Rendtartománnyal, hogy a boszniai ferences-növendékeknek Esztergomba való jövetelét biztosítsa. A magyar kormány ugyanis tekintetbe véve a boszniai ferenceseknek a magyarok javára kedvező munkásságát, azzal akarta elismerését nyilvánítani, hogy a boszniai ferencesek közül többet Magyarországban akart felsőbb kiképzésben részesíteni, számítva arra, hogy megkedvelve a magyar népet, otthon is a bosnyák népet hasonló irányban fogják vezetni. A Rendtartománnyal való tárgyalás sikerrel járt. A magyar kormány költségével két oldalon a zárdára második emeletet építenek. Az építkezést már okt. 1-én befejezik. 1876. jul. 27-én érkeznek meg a bosnyák növendékek, 1880. nov. 15-én azonban már eltávoztak, nem birván uralkodni honvágyukon. A ferencesek második letelepedésük óta is hiven teljesitik lelkipásztori kötelességüket. Főkép a kolera-járványok idején adták tanújelét önzetlen munkásságuknak. 1776—1809-ig ők látták el — világi papok segítségével — a gimnáziumot tanerőkkel. Később a város elemi iskolájában, majd reál-iskolájában végeztek hitoktatást. Hogy az esztergomi kath. közönség menynyire hálás a ferencesek iránt, mutatja az, hogy ujabban néhány év leforgása alatt bőkezű adományaival lehetővé tette a templom külső és belső restaurálását és 4 uj harang beszerzését. Mindez pedig arra buzditja a Rendet, hogy fokozottabb buzgalommal gazdagítsa Esztergom kath. híveit a lelkiekben. y

< JJ

# R

# Háborús adományok. Adományok a Vöröskereszt részére. Az esztergomi Vöröskereszt tartalékkórházban megtartott karácsonyfa-ünnepély költségeihez dr. Machovich Gyula prelátus ur, a kórházbizottság elnöke 400 koronát adományozott és azonkívül 18 tucat különleges angol pipát, 13 tucat szivarszipkát és 100 darab imakönyvet volt szives ajándékozni. Ezen több száz koronára rugó kegyes adományával dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok ur a sebesült harcosok iránti nagy szeretetének tanújelét adta s a Vöröskeresz-egyesület kötelességének tartja, hogy ezen nemeslélekre valló adományért ez uton is legbensőbben érzett hálás köszönetét nyilvánítsa. Ugyancsak a karácsonyi ünnepekre adományoztak: özv. Reviczky Gáborné elnökno utján az esztergomi oltáregyesület 190 kor. értékű karácsonyi cukorkákat, süteményt és cigarettákat stb., mely tekintélyes összegű kegyes adományért ez uton mond a kórház vezetősége hálás köszönetet. Gzoborné és Reviczky Erzsike élelmicikkeket küldek. Adakoztak: Csupor István,