ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-08-09 / 32. szám

teljesen díjtalanul. A kisdedek délben főtt ételt kapnak, ha azt a szülők külön kérik a gyermek beadásakor, egyéb élelmezésükről (ozsonna) a szülők gondoskodnak olyképen, kogy a gyermek átadásakor az intézetben átadják az ozsonnájukat. A napközi otthonok reggel 5 órától esti 7—8 óráig tartatnak nyitva, éjjelre nem vállal gondozást egyik otthon sem. A Szt. Anna zárdában és a Simor árvaházban az irgalmas nővérek, a belvárosi kisdedóvóban pedig az intézeti óvónő vezetése mellett a kisdedek ápolására önként jelentkező végzett óvónők, kongreganista hölgyek, jószívű urilányok fognak felügyelni. A belvárosi kisdedóvóban teljesítendő felügyeletre önként és díjtalanul vállalkozó hölgyek kegyeskedjenek e célból vagy Mattyasóvszky Marianna úrhölgynél, vagy az intézeti kisdedóvónőnél jelentkezni, hol a részletes felvilágosítást megkapják. A jelentkezők számához képest 3—4 órás időbeosztás van tervbe véve, összesen heti 6—8 órával személyenkint. Ugyanezen kisdedóvóban szíveskedjenek jelentkezni a jószívű családanyák, kik a kisdedek ételét a déli órákban (11—1) megfőzni szívesek volnának. Ezen áldásos intézmény megnyitásának az a célja, hogy a mezei vagy ipari munkával elfoglalt kenyérkereső anyák nyugodtabban végezhessék dolgukat azon tudatban, hogy gyermekeik biztos helyen, gondos felügyelet alatt tölthetik a napot. Az otthonok megnyitásának napja az „Esztergomi Friss Újság"-ban fog közzététetni. * Bíboros a trónörököspárnál. Csernoch János dr. biboros-hercegprimás kedden délután Lepold Antal dr. föszentszéki tanácsos, hercegprimási titkár kíséretében automobilon Budapestre utazott. A bíboros föpásztort még aznap délután kihallgatáson fogadta Károly Ferencz József trónörökös, amely kihallgatáson fenséges neje Zita főhercegasszony is részt vett. A hosszabb ideig tartó kihallgatás után a bíboros titkára kíséretében ismét visszatért székvárosába. * Népkonyha. A segélyző bizottság a harcba szállt katonák családait az esetleg beköszöntő nyomortól óhajtván megmenteni, a háború idejére népkonyhát nyitott a városi szegényházban. Ingyenes ebédet kaphatnak mindazok a családok, a melyeknek fenntartójuk, kenyérkeresőjük a katonasághoz bevonult. Hogy azonban a szegényházat vezető irgalmas nővérek tájékozhassák magukat, hány család részére főzzenek naponként, az ingyenes ebédet óhajtó anyák előzetesen jelentsék be kérelmüket a szegényházban. * Nagylelkű adomány. Az esztergomi székesfőkáptalan a harctéri sebesülteket ápoló Orsz. Vörös Kereszt Egyesületnek 10.000 koronát adományozott. A főkáptalan ezt az összeget az alapítványi pénztárból nyomban kiutalva, a rendeltetési helyére küldötte. * Ujabb ápolónői tanfolyam. Esztergom és környéke hölgyeinek tömeges jelentkezése folytán egy ujabb Vörös Keresztes ápolónői tanfolyam hétfőn nyílik meg a főgimnázium dísztermében. E tanfolyamra máris harmincnál többen jelentkeztek, azonban ha katonatisztek nejei és tanítónők jelentkeznek, ezek a Vörös Kereszt Egylet központjának egyenes kívánságára előnyben részesülnek. A jelentkezésre vonatkozó felhívást Gonczy Béla dr. kórházigazgató, főorvos bocsátotta ki. * A hercegprímás a harcba vonult katonák családtagjaiért. Dr. Csernoch János biboroshercegprimás a harcba vonult esztergomi katonák hátrahagyott családtagjainak segélyezésére alakult bizottságnak a pénzkezeléssel ideiglenesen megbízott tagjához Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóhoz egy 2000 koronás utalványt küldött azon céllal, hogy azt a bizottság emberbaráti akciójára felhasználja, ujabb fényes tanújelét adva ezen bőkezű adományával annak, hogy amidőn legutóbbi fejedelmi adományával a hasonló célból megindult országos segély-akciót az ország első főpapjához méltó támogatásban részesítette, nem feledkezett meg székvárosa polgárságáról sem, hanem annak humánus mozgalmát szintén megsegíti. A bíboros főpap fejedelmi adományáért a segítő-bizottság ezúton is hálás köszönetet mond. *Az esztergomi Oltáregyesület és a háború. Az esztergomi Oltáregyesület pénteken délután 6 órakor özv. Reviczky Gáborné elnöklete alatt rendkívül népes értekezletet tartott, amelyen az egyesület választmányi tagjain kivül számos vendég is részt vett. Az értekezlet kizárólag a háborúval foglalkozott s a városban megindult segélyakcióhoz a következőkben járult hozzá: 1. Elhatározta, hogy a háború sikereért s a harcolók lelki-testi üdveért kilencedet tart, mely alatt mindennap d. u. 6 órakor a zárdatemplomba szentségkitétel mellett ájtatosságra gyül össze s annak végén a „Boldogasszony Anyánk"-at énekli. A kilenceden való minél számosabb részvételre a város közönségét ez uton hívja fel. A városi hatóság és a társadalom által megindított gyűjtéshez a katonák családjai számára jelentékeny adománynyal járul hozzá, melyhez csatolja a kilenceden persely utján begyült összeget. 2. Az egyesület tagjai elvállalják az egyedül hagyott családoknak lakásukban való fölkeresését, hogy azok élelmiszer-segélyezésében személyesen részt vegyenek. Ugyancsak ezen családok gyermekei számára létesítendő napközi otthonban segítségüket készségesen felajánlják. 3. Gondoskodnak arról, hogy a nemesszivü adakozóktól az elavult fehérneműeket a katonák vagy a vörös-kereszt céljaira összegyűjtsék, úgyszintén az elszakadt fehér ruhák javításában és hasonló munkákban a zárda nővéreinek segédkeznek. E munkálatok már folyamatban is vannak. 4. Végül minden csütörtök délelőtt gyűlést tartanak az esetleges fölmerülő ujabb teendők megbeszélése végett. * Tele van a város katonával. A szinte tömérdeknek látszó bevonulókat hamarosan beöltöztették katonaruhákba. Akik még este vidéki paraszt öltözetekben, civil ruhákban járkáltak az utcákon, másnap reggel már tetőtől talpig uj szürke ruhákban tűntek elénk. A nagyobb középületek és a tágasabb magánházak valóságos kaszárnyák. A katonák raja jár ki és be a kapukon. A katonák hozzátartozói pár napig kitartanak a szállások kapuinál, majd valamennyire megnyugodva visszatérnek otthonukba. A katonai mozgókonyhák az utcán felállítva főzik az ebédet és a vacsorát. A vitézek földrehevernek körülöttük és várják az ünnepélyes pillanatot, amikor az ételt kiosztják nekik. Ennyi katona régen volt elszállásolva a városban, mégsem kellemetlenek senkinek. Mindenki szívesen látja őket udvarában s a katonák se pajkoskodnak úgy, mint nagygyakorlatok idején tapasztalható. A nagybajuszu tartalékosok elfelejtik, hogy katonák és szépen leemelik szürke sapkájukat, ha egy-egy lelkiatyával találkoznak s áhítatosan mondják a köszöntést: — Dicsértessék a Jézus Krisztus! Utána megkönnyebbül a szivük: — Talán ezért a dicséretért megsegít a csatában a jó Isten. De nemcsak a köszönésben nyilvánul meg a bevonulók ájtatossága. A szomszédos falvakból jelentik, hogy a tartalékosok otthon meggyónnak bevonulás előtt. Itt is tele vannak a templomok szürke ruhájú katonákkal, akik süfün járulnak a szentségekhez s felveszik a szent skapulárét. A mult vasárnap reggelén egyik idevaló tartalékos tiszt azon kesergett, hogy nyolc órára be kell vonulnia s még nem hallgatott szentmisét. Megszólította a szembe jövő papot: — Tisztelendő úr! hol van most sz. mise ?! — így félnyolckor talán sehol sincs, de jöjjön be hadnagy úr a templomba, tüstént felöltözöm és mondok egy kis misét — válaszolt a pap. Ily katonákkal győzelmesen lehet harcolni és az Isten megáldja fegyvereinket. * Halálozás. Polatsek Ernő szt.-széki tanácsos és Szered nagyközség plébánosa augusztus hó 6.-án a haldoklók szentségeinek áhítatos felvétele után életének 61-ik, áldozárságának 38-ik évében elhunyt. A buzgó és érdemekben gazdag plébános temetése augusztus 8 án d. e. 10 órakor ment végbe Szereden a kerületi papság és nagy közönség részvétele mellett. Az örök világosság fényeskedjék neki! * Főegyházmegyei hirek. Klima István bajnai segédlelkész hasonló minőségben Zselizre helyeztetett át. — Rothnágel Sándor ujmisés Esztergom-Baj nára káplánnak neveztetett ki. * A katonalelkészek behivása. Az általános mozgósítást elrendelő hirdetmény minden kivétel nélkül szólította bevonulásra a póttartalékosokat és más katonaviselt embereket. A vidéki, de még az esztergomi hatóságok sem tudtak felvilágosítást adni a besorozott és katonailag nyilvántartott tábori lelkészeknek, hogy az általános mozgósítás folytán be kell-e vonulniok. A daliás termetű katonalelkészek ezért odahagyták állomáshelyüket s bevonultak ezredeikhez, ahol bizony nem tudtak velük mihez kezdeni, hiszen a tartalékos tiszteket is alig tudták elhelyezni. Különben is a szükséges katonalelkészeket névre szóló behívókkal már előzetesen szolgálatba szólították s igy a fölösleges lelkész urakat visszaküldték hiveik közé, kik már meg is siratták a jó tisztelendő urat, mondván: — Hátha nem is jön vissza már többet a szörnyű ágyúgolyók közül. Nagyobb baj volt azonban, hogy a katonalelkészek „előírásos ruhában" akarván szolgálatba állani, az egyenruha üzletekben beszerezték a katonasapkát és a többi kellékeket — persze jó borsos áron. Ezeket most, ha szerencsésen otthonmaradnak, eltehetik a háborús idők emlékei közé. A póttartalékos lelkészek kötelesek lakóhelyükön tartózkodni és ott várni az esetleges behívót. * Esztergomból eddig a tartalékos és póttartalékos lelkészek közül csak Mátéffy Viktor plébános hivatott be és 24 óra alatt elutazott ismeretlen állomáshelyére. * Katonai kinevezések. A Teréziánum katonai akadémia végzett növendékei közül a király Radvány Ottót hadnaggyá, Baczó Jenőt és Kovács Jenőt zászlósokká nevezte ki a 26-ik gyalogezredbe. * Értesítés. Alulírott szíves tudomására adom ezennel az összes m. t. érdekelteknek, hogy az „Orsz. kath. tanítói Segélyalap" középponti bizottságának f. hó 27.-ére tervezett közgyűlését a fennálló háborús állapotok miatt bizonytalan időre el kellett halasztani. Esztergom, 1914. aug. 8. Dr. Walter Gyula, a Segélyalap elnöke. * A milliós autók. A felvidékről hazabocsátott póttartalékosok, népfelkelők hozták az érdekes hirt, hogy a franciák aranyban egy milliárdot küldenek a szerbeknek automobilokon szétosztva. Hétfőn terjedtek el az első hirek és már a következő éjszakán sokan látták a titokzatos autót. — Mint a szélvész száguldott és Pilismarót felé futott —• mondja az egyik. — Komárommegyében már elfogtak egyet. Hölgyek ültek rajta. így akarták a hatóságokat félrevezetni. Hatósági személyek is komolyan beszélnek az aranyat szállító automobilokról, de már ők azt mondják, hogy a franciák nem a szerbeknek, hanem az oroszoknak küldik. „Az Est" hosszú értekezésben bizonyítgatja, hogy oly nagymennyiségű aranyat nem lehet autón szállítani, mert sok kocsi kellene hozzá. Lehet, hogy az egész hir onnan keletkezett, mert a katonai őrszemek minden gépkocsit tényleg megállítanak, amire háborús időben megvan az alapos okuk. * Kinevezés. Buchler Adolf magyaróvári és Ulreich Rezső soproni számgyakornokokat a pénzügyminiszter a helybei kir. számvevőség mellé számtisztekké nevezte ki. * Áthelyezés. Turcsányi Gyula párkányi kir. járásbirósági írnokot az igazságügyminiszter a komáromi kir. törvényszékhez hasonló minőségben áthelyezte. * Kémeket keresnek. A háborúról szóló borzalmaknak nem megvetendő fejezete az, amely az ellenséges kémekről szól. A hatóságok természetes elővigyázatból őriztetik a hidakat, a vasutvonalakat és a katonai raktárakat és megfigyelik szigorúan a gyanús alakokat. Ez az óvatossági intézkedés megihleti a közönség képzeletét és utolérhetetlen rémmeséket alkot. Vasárnap minden ember igy szólította meg egymást: — Nem hallotta, hogy a bazilikát két barátnak öltözött szerb kerülgette? Megfogták őket s bombákat találtak náluk. Az okosabbak nevettek rajta, a kevésbé okosak elhitték, sőt tovább is adták. Ugyanezen időben Kétyen egy rabbinak öltözött kémet fogtak el. Leszedték a bajuszt, a szakállt és más jellemző kellékeket s ekkor tünt ki, hogy magasrangu szerb tiszt. Hétközben kék reverendás kispapok kerültek a kémkedés vádja alá, mert a piacról hazatérő földmives asszonyok láttak két behívott kispapot, akiket egy katona kalauzolt be a kaszárnyába. Párkánynánán egy gyanús egyéniséget tartóztattak le, aki semmiképen sem tudta magát igazolni, a zsebében azonban táviródrótot és telefon kagylót találtak, miből nyilvánvalóan következtették, hogy ez a szerb kém a Budapest-Bécs közötti táviratokat és távbeszéléseket akarja kitudni, illetőleg kihallgatni. — Ezek a nevezetesebb kémhistóriák, amelyek közszájon forognak, bár sokkal jobban tenné a nép, ha maga is vigyázna az értékes építményekre, vasutakra. Az utasok a vonaton