ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-03-15 / 11. szám

Esztergom város ünnepe március 15-én. Ahazafias szellem ápolásában lelkes példa­adással irányította minden évben a város vezető­sége az esztergomi lakosságot. Március 1.5-ét most is egy nagy táborba tömörülve üljük meg, ameny­nyiben az intézetek, egyesületek zászlóik alatt vesznek részt ebben a nagy menetben, amely a honvédtemetőbe vonul. A részletes programm a következő: Reggel 9 órakor a város kegyúri templomában istentisztelet lesz. Délután a honvédtemetőben nyugvó szabad­sághőseink sírhelyét hazafias ünnepség keretében megkoszorúzzák. E végből d. u. 2 órakor a Szé­chenyi-téren lesz a gyülekezés. A tanintézetek ifjú­sága saját zászlaik alatt, a polgárság pedig a város zászlajának elővitele mellett pontban fél 3 órakor indul az ünnepség színhelyére. A ^temetőben tartandó ünnepség sorrendje ez : 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja: Magos Lajos fő­gimn. VIII. o. t. 3. Március jövel! . . . — Ábrányi Emiltől. Szavalja : Gábriel István IV. éves tanítójelölt. 4. Nemzeti színek. Kárrás Kr.-tól. Énekli a tanítóképző-intézet ifjúsági énekkara. 5. A hazaszeretetről. Szabolcska Mihálytól. Szavalja: Kövesi István főreáliskolai VII. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Réthei Prikkel Marián főgimn.bencés-tanár. 7. „Nyugosznak ők a hösfiak ..." Férfi négyes Táky Gyulától. Énekiaz „Esztergomi Turista­Dalárda." 8. Ima. Mondja Perger Lajos esztergom­szentgyörgymezői esperes-plébános. 9. Szózat. Este V28 órakor a „Magyar Király" vendég­lőben, a „Polgári Egyesület" helyiségében társas­vacsora az öreg honvédek megvendégelésével. Ez alkalommal az ünnepi beszédet, a Kossuth-serleggel kezében Eolkó Béla főszékesegyházi karkáplán, az „Esztergom" szerkesztője tartja. A polgármester felkérte a háztulajdonosokat, hogy az ünnep napján házaikat fellobogózni szí­veskedjenek. Kedvezőtlen időjárás (eső, vagy sár) esetén az ünnepség a Széchenyi-téren, esetleg a városház tanácstermében fog lefolyni. * A hercegprímás március 16-án délután automobilon Budapesté utazik titkárával dr. Lepold Antallal. Dr. Csernoch János hercegprímás még aznap este részt vesz a Szegénygondozó központ alakuló gyűlésén. Ezen ujabb társulat a „Szociális missió társulat" kezdeményezésére születtett meg azon célzattal, hogy a budapesti szegényügyi szer­vezeteknek hiányait pótolja és közöttük üdvös kapcsolatot létesítsen. A „Szegénygondozó központ" törődni fog a szegények egyéni életével, gondos­kodni fog segélyezésük mellett neveltetésükkel és lelki életükkel is. Az új egyesület elnöknője Tanádi Schenek Istvánné, alelnöknö Lobmajer Etel. Az elnökségben mindig helyet foglal a szociális tár­sulat főnöknője is, a választmányban pedig a nővérek. Az egész intézmény a hercegprímás fő­védnöksége és dr. Prohászka Ottokár püspök védnöksége alatt áll. Bár katholikus kezdeménye­zésre alakult meg a társulat, működő tagjai közé nem katholikusokat is felvesz s ez a tény mintegy előjátéka a magyarországi keresztény vallásúak együttműködésének. — Március 17-én d. e. fél tiz órakor a hercegprímás budai lakásán lesz a püspök­kari előkészítő bizottság ülése. — 18-án a köz­ponti papnevelde dísztermében d. e. 10 órakor püspöki konferencián elnököl a hercegprímás. Márc. 19-én a Sz. István-Társulat közgyűlését nyitja meg dr. Csernoch János hercegprímás, továbbá e na­pokban részt vesz a Munkácsy-kiállitás megnyitó ünnepségén. — Március 26-án este 6 órakor a párbajellenes liga felolvasó estélyen kifejti a herceg­prímás az egyház álláspontját. A párbaj ellenes liga ugyanis még a mult évben diszelnökévé választotta az érseket, amikor Bourbon Alfonz herceg a nem­zetközi párbajellenes liga elnöke melegen üdvö­zölte az egyházfejedelmet, mint az üdvös mozgalom lelkes pártfogóját. * Kérelem az esztergomi hölgyközönség­hez ! Az egész országban lélekemelő mozgalom indult meg a „Vörös Kereszt" jegyében, melynek célja, hogy egy netán kitörendő háború esetére az önként jelentkező nemes lelkű ápolónők oly előzetes kiképzésben részesüljenek, melynek bir­tokában szükség esetén az orvosok és hivatásos ápolónőknek önfeláldozó s minden erejüket igénybe vevő munkájukban hathatós segítségükre lehesse­nek. Városunk hazafiasán érző és fenkölt gondol­kozásuknak mindenkor tanújelét adó hölgyközön­sége nem vonhatja ki magát ezen nemes mozga­lomból. Ezért a „Vörös Kereszt" egyesület köz­ponti vezetőségének kérelmére az esztergomi „Kolos" kórház igazgató-főorvos ura és orvos urai elismerésre méltó készséggel ajánlották fel szolgálataikat, hogy a jelentkezőket az ápolás alap elemeibe bevezessék. Felkérjük a magasztos eszme iránt lelkesülő hölgyközönséget és érdeklődőket, hogy hétfőn, folyó hó 16-án d. u. 5 órakor a városház tanácstermében minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, hol is a tanfolyam célja és keresztülvitelének módozatai bővebben ismertetve lesznek és ahol a tanfolyamon részt­venni szándékozók jelentkezhetnek. Hazafias üd­vözlettel: Esztergom 1914. március 11-én. Vimmer Imréné elnöknö. Meszleny Pál elnök. * A Szent-István-Társulat március 19-én, délelőtt V2 10 órakor Budapesten, a Társulat dísz­termében tartja LX. rendes közgyűlését. A meg­nyitó beszédet ez alkalommal dr. Csernoch János hercegprímás fogja tartani. * Nagy idők tanuja. Március 10.-én temet­ték Nagyszombatban Zsolnovszky Ferenc 48-as honvédet. A kilencven évet élt katonát nagy pompával temette el a nagyszombati közönség. Temetésére kivonult a nagyszombati 48-as függet­lenségi-kör, a hadastyán-egylet, a tűzoltóság, a városi képviselőtestület s rengeteg nép, mely egész a temetőig kisérte a nagy idők ősz harcosát. * Királyi kitüntetés. A magyar kereskedő világ egyik kiváló tagját Mauthner Ödön mag­nagykereskedőt és törvényes utódait őfelsége a magyar királyi földmivelési miniszter előterjesz­tésére díjmentesen a magyar nemességgel János­hegyi előnévvel tüntette ki. Ezen kitüntetés álta­lános rokonérzéssel találkozik, mert Mauthner Ödönnek a hazai magtermelés, magkereskedelem és kertészet terén elért sikereit jutalmazza. Meg­bízhatóságáról ismert cégének, amely az idén ün­nepli 40 éves évfordulóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket elérni. Nagy segítsége van az öreg. de még mindig fiatal Mauthner-nek két fiában Mauthner Alfréd és Mauthner Pál-ban, akik szintén páratlan szorgalommal és nagy szaktu­dással viszik tovább előre e világhírű céget elő­nyére és díszére a magyar kereskedelemnek. * Jön a vita communis. Amitől egyesek annyira megijedtek, amit állítólag hivatalosan meg­cáfoltak : a vita communis, valami átmeneti for­mában — úgy látszik — mégis csak benn van az új kánonjogban. Az egyházi törvényhozás ugy látszik mégis szanálni akarja az egyház egyetlen megsebezhető oldalát, s intézményesen akarja biztosítani az egyházi fegyelem legfőbb pontját. Valamikor ugy volt, még a kanonokok is közös életet folytattak; mostjnéhol napi járóföldön egy pap egymagában, magához való társaság nélkül, eszme­csere ellenőrzés nélkül. Ennek jó gyümölcsei alig lehetnek. Már XI. Ince pápa approbált egy a vita communis-ra vonatkozó tervezetet. Modern pastoral­teologiák kezdik újból hangoztatni az eszmét. S úgy látszik a modern korviszonyok, az intenzivebb pasztoráció szüksége, a kölcsönös helyettesítés, a nehezebb megélhetési viszonyok, s a szigorúbb nyilvános ellenőrzés végre megérlelik az egyházi élet egy jobb s tökéletesebb formáját, mint az eddigi volt, mellyel már nyakig vagyunk, mely szinte hypokrizissé teszi az összes kánonokat. Nemcsak idegenek, de a legközelebbi rokonok is csak nyűgöt képeznek a buzgó papra nézve, s akadályozzák az intenzivebb munkában. Nem a plebánosi jogok és jövedelmek rövidítéséről van szó (ellenkezőleg) hanem a nyilvános kritikát megálló, hozzáférhetlen papi honestásról, a status becsületéről. Aki a vita communis előnyeit nem látja be, s annak keretében nem tud dolgozni, az ugy sem való az apostoli hivatásra. * Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete pénteken d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Akik a pénteki napra, mely véletlenül 13-ikára esett, vihart jósoltak, nagyon csalódtak, mert a közgyűlés méltóság­teljesen folyt le. Igaz ugyan, hogy Brutsy János a gyűlés elején ismét izzó hangulatba akarta hozni indítványával a képviselőtestületet, azt kí­vánta, hogy a közgyűlés sajnálkozásának sdjon kifejezést a múltkori közgyűlés botrányos lefolyása miatt, de a polgármester nem fogadta el indít­ványát, Prokopp Gyula dr. főügyész pedig a városi tanácskozási rend 3. § ára hivatkozva, törvényellenesnek deklarálta Brutsy indítványát, mert napirend előtt csak rendes közgyűléseken szabad felszólalni, a pénteki gyűlés pedig rend­kívüli volt. Az indítványt tehát a jövő közgyűlésre hagyták. Következett a tárgysorozat. Bleszl Ferencet megválasztotta a közgyűlés az ellenőrző-bizottság ötödik tagjává. Azután elfogadták a tanácsnak az állami dunahidon gyakorolt hidvámszedés eltörlé­sére irányuló felterjesztését s deputációt küldenek a hercegprímáshoz is, hogy a kereskedelmi kor­mánynál a város kérelmét pártfogolja. Tudomásul vették Bogisich Mihály v. püspöknek a főreál­iskola segélyzö egyesülete részére tett 20Ö0 kor. alapítványát s a püspököt nagylelkűségéért lelke­sen megéljenezték. Elfogadta továbbá a közgyűlés a tanácsnak ama javaslatát, amelyben a városi erdőnek állami kezelésbe való adását elhatározta, valamint a tisztújítást megelőzőleg teendő intéz­kedésekre vonatkozó javaslatot is. Nagy meg­lepetést okozott a közgyűlésre a polgármester azon kijelentése, hogy Hoffmann Ferenc pénz­ügyi tanácsos megmarad továbbra is állásában s igy a múltkori viharos közgyűlés voltaképen meddő harcot harcolt, mert nem lesz ugyan közigazgatási tanácsos, de megmarad a régi pénzügyi tanácsos. A polgármester kijelentését Brutsy komédiának, gyerekeskedésnek tüntette fel a tanács részéről és azután statisztikailag bizonyítgatta, hogy Esz­tergom város 76 adminisztráló közegének oly fizetést ad, amelyhez hasonlóval egy város sem „dicsekedik." Vannak városok, ahol több az alkal­mazott tisztviselő s mégis kevesebb a fizetésük. Tehát a város nem takarékoskodik. Aldori Mór tanácsorvos Brutsy kimutatását nem találja helyén­valónak, mert az 1912-ben megjelent könyvből vette ki az adatokat, 1913-ban pedig a fizetést mindenütt felemelték. Azután az alföldi városok tisztviselői kevesebb fizetéssel is megelégesznek, mert birtokaik vannak, az esztergomiak pedig kizárólag keserves filléreikre vannak utalva. Végül felállott Marosi József, akinek beszéde nagy hatással volt a jelenlevőkre. Elismerte Brutsy buzgóságát a takarékosság szempontjából, de vi­szont elitélte heves támaeását a polgármesteri szék ellen. „Ne dobáljuk meg sárral — úgy­mond — azt a tisztes embert, akinek érdemei előtt kalapot kell emelnünk s akit mindnyájan tisztelünk, becsülünk. Ha nem sikerült minden úgy, ahogy szerettük volna, annak nem ő az oka, vessünk csak magunkra." Marosi higgadt, bölcs beszéde teljesen megnyugtatta a kedélyeket. Végül Zwillinger Ferenc, illetve Prikkel Marián indít­ványára a közgyűlés Marosit a kandidáló bizottság tagjává választotta. A másik tagja Bleszl lett. Azután a közgyűlés elhatározta, hogy beszünteti az erdőmesteri és a IV. számtiszti állást. Még 3—4 kisebb jelentőségű tárgy következett, mire a polgármester a gyűlést bezárta. Tehát bár péntek volt, 13-ika volt vihar mégsem volt s ez rendjén is van igy. * A kinetofon bemutatása a hereegprimás előtt. Edison legnagyobb találmánya a beszélő mozgófénykép már Esztergomban is bemutatkozott. Március 7—9-ig három napon keresztül tartottak az előadások, melyek betetőzése volt a technika e valóban csodálatos találmányának bemutatása dr. Csernoch János hercegprímás előtt. Hétfőn d. u. 4 órakor volt a bemutatás a „Fürdő" szálloda nagytermében, mely alkalommal az Edison-vállalat mérnöke, Csanády Dezső táviratilag értesitette a nagy feltalálót, hogy Magyarország hercegprímása végignézte a bemutatást és teljes megelégedésének adott kifejezést a találmány tökéletessége felett. A bemutatás, melyen a hercegprímáson kivül csak az érseki papnevelde volt jelen, valóban minden várakozást felülmúlt. Igaz, hogy a találmány nem egyéb, mint a kinematograf és a gramofon (mind­kettő -Edison találmánya) egyesítése, de oly töké­letes harmóniában, hogy az illúzió következtében a nézők ismételten megtapsolták a „szereplöket" s azok külön „megköszönték" az ovációt. Mindössze csak 4—5 kis „darab" van felvéve a kinetofon által (pl. Faust egy jelenete, a vig kovácsok, stb.) angol és francia nyelven s a hercegprímás előtt ugyanazokat a darabokat mutatták be, a melyeket nem rég a király Schönbrunnban végignézett. — Hír szerint egy nagy német vállalat fel akarja dolgozni ^kinetofonice" — állami támogatással«— az egész magyar történelmet, sőt az Ő- és Új­szövetségi bibliatörténetet, a hazai összes népisko­lák számára. * Helyőrségi hirek. A városunkban tartóz­kodó 76-ik és 26-ik gyalogezredbeli összes katholikus hitvallású katonák — mint minden évben — ez idén e hó 13-án, mult pénteken d. u. alapos okta­tásban részesültek, előkészületül a húsvéti gyónásra s áldozásra; még pedig Eitner Elemér Ákos fő­székesegyházi igazgató, succentor németül, Mátéffy Viktor szab. kir. városi plébános magyarul, dr. Drahos János hercegprimási szertartó és levéltáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom