ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-02-08 / 6. szám

ezen estére hazautazott s amint belépett a szom­szédos szobába, megérezte a széngaz szagát. Be­hívta nővérét és sógorát és ezeknek segítségével felnyitotta az ajtót. Apjuk azonban már teljesen halott volt, sőt teste meg is merevedett. A szeren­csétlen eset nagy részvétet keltett az egész községben s a temetésen igen sokan vettek részt. * A szentgyörgymezői tréfás kabaré es­tély. Igen élvezetes módon összeállított meghivó jelzi a szenlgyörgymezöi kath. kör február 15-iki estélyét. Az estély sikerén Pauer Károly elnök, Táky Gyula, Homor Imre, Kántor Félix, Kellner Gyula, stb. buzgólkodnak s igy az igen sikerült­nek ígérkezik. A rendezőségnek sikerült Szabó János udvardi és Báthy Dénes ebedi fötanitókat is megnyerniük. A helybeliek közül Walter Béla gyógyszerész is alakit egy kacagtató szerepet. Az előadás után tréfás és elces újságot is fognak elárusítani, a mi nagyban fogja emelni az estély sikerét. * Legényvirtus. Nagy mulatság volt a baj­tai korcsmában, amelyen résztvett Kormos Károly 20 éves helembai legény is. A mulatság vége felé Kormos kijött a korcsmából, hogy hazafelé tartson. Amint az ajtón kilépett, eléje ugrott egy Grausz nevü legénytársa és zsebkésével nyakon szúrta Kor­most, kit most az esztergomi „Kolos" kórházban ápolnak. Hogy Grausz miért követte el ezen me­rényletet, arra Kormos nem tud semmi okot sem felhozni. * A Tangóról. Időszerű lesz ez a vélemény­nyilvánítás a tangóról, miután Esztergomban is akarták előadni e táncot. A bécsi udvari opera ballettmestere és ballett­rendezője igy vélekedik a Tangóról, amelynek közvetlen megítélésére a laikus publikumnak még ma igen kevés alkalma nyílott eddig: A tangó igen szép, elegáns és kecses tánc, amelyeket, ha illedelmesen táncolnak, minden előkelő asszony és minden bakfis bátran táncolhat. Nem fogadom el azt a véleményt, mely szerint a tangó önma­gában illetlen volna. Természetesen ne nézzük meg a tangót bizonyos éjjeli lokalitásokban. Nemcsak a tangót, hanem a bécsi keringőt is lehet durván táncolni. Nem szabad azt sem kérdezni: Tangó-e, vagy keringő? Mind a kettő­nek megvan a maga baja. Nagyon szépen meg­maradhatnak egymás mellett. A táncművészet tör­ténetében ismételten előfordult, hogy bizonyos táncokat illetlen elfajzásuk miatt magas körök el­tiltottak. Igy pl. a spanyol „Zarebadé"-t a XVI. században a spanyol erkölcsbírák ugy jellemezték, mint amelyet egy ördögi asszony talált ki, túlsá­gosan kifejező testmozgásai miatt. Richelieu herceg eltiltotta a Pavanne-t, egy régi figuratív táncot, amely lassan szintén elfajzott. Azonban minden épen azon fordul meg, hogy valamit hogyan táncolnak. Lehár Ferenc: Nem tudom, hogyan tán­colják ős hazájában. A szalonjaink stilizált formája nagyon kecses és nem illetlen. Alapfeltélele a tánc­nak a kölcsönös megértés, egymáshoz alkalmaz­kodás, a nö részéről bizonyos akaratnélküliség. Ha ez a föltétel hiányzik, ez a tánc teljesen lehe­tetlen. De ép ez óvja meg minden profanációtól és ez annak oka, hogy a tangó mindig jobban terjed. A tangó uj poézist visz a táncterembe és keres az ifjúság mást? Stefánia, kir. hercegnő, Lónyay Elemér grófné: Szépen, előkelően, nyugodtan táncolva teljesen méltó a tangó idősebb testvéréhez, a ke­ringöhöz. Triviálisan táncolva ép oly utálatos, mint minden más tánc. Sonia Pawlow, a párisi Opera Comique első ballerinája: Kollégáimra és kolléganőimre való tekintettel legjobban szeretném elhallgatni véleményemet. Csodálkozom, hogy ez a tánc amely­ben semmi klasszikus báj és semmi aeszthetikai jelentős vonás nincs, hivatásos táncosok között is követökre talált. A Tangóban nincs ßnomsag, formaszépség és eredetiség. Ha illedelmesen táncolják, akkor monoton ide-oda forgolódás, ha pedig úgy táncolják, ahogy eredetileg kellene, akkor a táncolót érzéki mámorba kergeti és vonalai visszataszítók mindazokra, akiknek tiszta szépér­zékük van. Parisban a Tangó divat tánc is, meg üzleti kérdés is. Mennyi pénzt hoznak mégis a délamerikaiak ide. Viszonzásul szeretik látni egyik kedvelt táncukat. Kétségkívül elég illetékes helyről hangzott el ez az Ítélet és mi igazat adunk a művész­nőnek, mert ö leplezetlenül megmondja az igazságot. A legtöbb véleményező külsőségeken csüng s nem mer, nem akar, vagy nem tud többet mondani, mint azt a banálisan könnyű bon mot-ot: attól függ, hogyan és ki táncolja. Hivatásos tán­cosok és táncosnők mind úgy gondolkodnak, mint Sonia Pawlow. A tangó legnagyobb fokban unal­mas, vagy legnagyobb fokban érzéki tánc. Befejezzük a vélemények sorát Zierer, cs. és kir. udv. bálzenedirektor keresetlen szavával: A tangótáncolás szemlélésénél érzi és látja csak igazán az ember, hogy milyen szép — a mi bécsi keringőnk. * Az étkezőkocsi mint üzlet. A Német Vasúti Étkezőkocsi Társaságnak a lefolyt üzemév­ben ca 100 étkezőkocsija volt forgalomban. Az ételek és italok eladásából maradt nyershaszon 2'96 millió Márkát tett ki. Egy kocsi tehát hozott 29,500 márka nyers hasznot. Az üzleti költségek levonása után fenn maradt tiszta haszon 831,953 márka volt. Ebből 10°/o-os osztalékra fordított a 317,249 márkát és 612,904 márkát tartalékba helyezett. Mindezekből látszik, hogy az étkező­kocsi nem a rossz üzletekhez tartozik. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1914. február 1-től 8 ig Születtek: Parti Anna rk. napsz. leánya, — Kovács Simon Anna rk. csizmadia leánya, — Mogyoróssi Gyula rk. napsz. fia, — Forró Béla Kálmán rk. férfiszabó fia, — Gubó Mihály rk. földm. fia, — Gerendás Gyula rk. földm. fia, — Gál Julianna rk. 26. gy. e. tizedes leánya, — Szmrtka Katalin rk. cipész leánya. Házasságot kötöttek: Béták János földm. és Novak Erzsébet Esztergom, — Wagenknecht Ferenc földm. és Gerendás Teréz Esztergom, — Máléfi Ferenc cipészsegéd és Jákics Gizella Esz­tergom, — Hárman Kálmán vasúti munkás Léva és Navratil Anna Esztergom, — Vajand Mihály földm. és Nagy Rozália (özv.) Esztergom, — Majer Lajos vonatkísérő Bpest és Érős Erzsébet Eszter­gom, — Henczi Béla asztalossegéd és Juhász Mária Esztergom. Meghaltak: Siruch Mihály rk. 72 éves takács (id. veselob), — Mach Márton rk. 44 éves napsz. (tüdővész), — Kovács János rk. 78 éves földm. (oibánc), — Kovács Péter rk. 84 éves majoros­gazda (ülőérelmes/esedés), — özv. Schmied Istvánné Kulm Anna rk. 77 éves (agyguta), — Maszlák Ist­ván rk. 66 éves földm. (id. veselob), — Tölgyesi Ferenc rk. 17 éves cipésztanonc (ált. gümőkór), — Fuchs Erzsébet izr. 7 éves (hevenyféregnyulvány­hashártyagyulladással), — Kiffer József rk. 82 éves földm. (agygula). Irodalom és művészet. Kis Könyvtár. A kath. hívek számára. Kiadja a Jézustársasági rendház Budapesten, VIII., Mária-utca 25. Egyes szám 10 f, kettős szám 20 f; 100 drb egyes szám 8 K, kettős szám 16 K. Kis Könyvtár közös címe számos füzetnek, melye­ket Jézustársasági atyák részben már megírtak és kiadtak, részben ezután fognak megírni és kiadni. Eddig öt füzet jelent meg. A Kis Könyvtárt eddig még kevés helyen ismerik az országban; de ahova híre elhatott, ott megkezdte hóditó útját a kath. családok körében. Mióta az első füzet megjelent, három hónap telt el s azóta máris 24 ezer pél­dányban forognak a Kis Könyvtár eddigi számai a kath hivek kezén. Ez a gyors elterjedés legjobb ajánlása a Kis Könyvtárnak és azt bizonyítja, hogy a Kis Könyvtár nemcsak hasznos, de kedves ol­vasmánya is a katholikus híveknek. A füzetek megjelenése nincsen időhöz (s sorrendhez kötve. Uj füzetek megjelenését a kath. lapok jelzik. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. 7113/1913. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat Az esztergomi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság, a komáromi kir. törvényszék kerületébe tartozó ezen kir. tkvi hatóság területén Esztergom szab. kir. város határában fekvő 1. Esztergom szab. kir. város IV. ker. szentgyörgymezői 346. sz. tkvi betétben Bartal János nevén álló í. 1—2. sorsz. 464., 465. hrsz. beltelki udvarra és 213. népsorsz. házra 1600 kor., 2. u. o. f 1. sorsz. 2510. hrsz. szamárhegyi szőlőre 268 kor., 3. u. o. f 2. sorsz. 3914. hrsz. dunadülői szántóra 121 kor., 4. az u. o. 343. sz. tkvi betétben ugyanannak nevén álló f 1. sorsz. 3473. hrsz. zsellérföldi szőlőre 713 kor., 5. u. o. 341. sz. tkvi betétben ugyan­annak nevén álló f 1—3. sorsz. 3370., 3371., 3372. hrsz. zselíérföldi szántóra s rétre 703 kor. becs­árakban özv. Bartal Flóriánné sz. Kaszner Teréz esztergomi lakosnő végrehajtatónak Bartal János (Váli Anna férje) esztergomi lakos végrehajtást szenvedett elleni 70 kor. töke, ennek 1911. július 12-töl járó 5°/o kamata, 10 kor. 88 fill, eddigi s ezúttali 13 kor. 30 fill, kérvény költség követe­lése, valamint a csatlakozott Singer és Leimdörfer cég 71 kor., az Esztergomi Takarékpénztár 3000 kor. és jár. és Popper Dezső ügyvéd 75 kor. 34 filL és jár. s Marmorstein Mór 108 kor. 30 fill, töke s jár. követelései kielégítése végett is a kért árverést elrendeli s az árverés feltételeit a következőkben állapítja meg : 1. Kikiáltási árak a becsárak. 2. Az árverésnek ezen tkvi hatóság árverési helyiségében leendő megtartására 1914. évi márcj hó 5. napjának d. u. 2 óráját határidőül kitűzi, amikor a fentebb jelzett ingatlanok a becsár 2 /» részén alul nem fognak elárvereztetni; ha azon­ban a kikiáltási ár fokozatos leszállítása követ­keztében a legalacsonyabb árt elérő ígéret nem tétetik, az árverés felfüggesztetik. 3. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10 °/o-át készpénzben, vagy óvadékképes érték­papírban bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni s a kikiáltási áron felül tett magasabb igéret tétele esetén a bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi %-ig kiegészíteni, különben Ígérete figyelmen kivül marad s az árverésen többé részt nem vehet. Az 1908. évi 41. t.-c. 21. §-a értelmében a kincstár mint árverelö bánatpénzt nem tartozik letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő rész­letben az árveréstől számított 30, 60 és 90 nap alatt 5 %-os kamattal az esztergomi kir. adó, mint bírói letétpénztárnál a 39425/1881. I. M. számú rendelet módozatai mellett lefizetni; a bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Esztergom, 1913. december 13-án. Körmendy s, k. T kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Ticseries, kir. telekkönyvvezető. WEIGL ANTAL papi és polgári ruha-készitö NYITRA, Megyeház-utca. - ALAPÍTTATOTT 1889. ~ Ajánlja dús raktárát angol és hazai szövetekből s mindennemű szőrmékből. Készit ugy egyházi mint világi urak részére téli s nyári felöltőket, öltönyö­ket, bundákat, reverendákat, cimádá­kat, mucetum- és biretumokat stb. Ízlé­sesen, pontosan s jutányosán. Vidéki megrendeléseket pontosan esz­közöl s mintákkal készségesen szolgál. HARANG-GYÁR. a^"" Párisi világkiállításon kitüntetve. Szlezák László harangöntő, harangfelszerelés és harangállvány gyára Budapest, YL, Frangepán-u. 11. (saját ház) B. U. R. villamosvasút (őrház) megállóhely. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, u. m.: uj harangok öntését, régi ha­rangok átöntését, régi harangok át­szerelését legújabb — általa tökéletesitett — rendszerű forgatható vaskoronára; to­vábbá készit álló és fekvő harang-vas­állványokat. Költségvetéssel díjmentesen szolgál. Kívánatra saját költségén a helyszínre utazik. Telefon 174—16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom