ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-10-11 / 41. szám

zönségét, hogy a hadbavonultak részére szükséges keztyük készítéséhez megkívánt prémféléket minél nagyobb mennyiségben fent jelzett címre bekül­deni méltóztassanak. Esztergom^ 1914. évi október hó 5.-én. Dr. Perényi Kálmán alispán. * * A tábori lelkészekről eddig csak annyit hallottunk, hogy hivatásuk buzgó teljesítése köz­ben sokan meghaltak, megsebesültek, megbeteged­tek, fegyvertelen hősiességükről másképen nem esett szó az újságokban. Most a Dunántúli Hírlap ezen a cimen: „Győri pap a harctéren" hozza a következőket: Egy Győrbe érkezett sebesült érdekes epizó­dokat beszélt el az északi harctér eseményeiről, köztük egyik győri pap harctéri szerepléséről. — Ütközet előtt álltunk — mondotta a sebe­sült — mindnyájan oszlopot alkotva néztünk a domb felé, hol az ezred tisztikara gyülekezett az ezred-páter köré. A Győrött jól ismert fiatal vézna pap katona­csákóban, karján három aranyrojtos Ferenc József kabátban, sárga gamáslival ott állt a domb leg­magasabb pontján, vállain violaszinü stóla csüngött Iá. Egyszer csak kiterjesztette karjait s elkezdett beszélni. Hangját alig hallottuk. A hideg idő miatt erősen be volt rekedve, de azért erőteljesen csen­dült itt-ott a szava, mikor Istent, a hazát és a királyt emlegette. Beszédje végén pedig áldásra emelte jobb kezét s az egész ezrednek megadta a generális abszoluciót. Azután nemsokára elfoglaltuk hadállásainkat. Megkezdődött a harc, melynek eredményeiről itt nem akarok beszélni. A harc után az ezred Ravaruska felé vonult. Az ut, a mező tele voltak a háború sebesültjeivel, tört fegyverekkel, szabadon futkosó paripákkal, menekülő lakossággal. Az ezred tisztikara előttünk lovagolt. A páte­rünk is lovon ment az ezredes mellett. Szemeivel fürkészően tekintett jobbra-balra, mikor a mene­külök között észre vett egy ruthén papot. A pap­nál vastag bot volt és hívei között sietve ment előre. A mi páterünk oda lovagolt hozzá. Egész jól hallottuk, amint németül megszólította. Meg­kérdezte hová való s miért hagyták el a községet. Az öreg pap végig törölte izzadó homlokát s elkezdett panaszkodni. Sürün emlegette a csá­szárt s a hazához való hűségét. De megmondta azt is, hogy van olyan ruthén pap is, ki ruszofil érzelmű, ilyen az Ő saját káplánja is, aki otthon maradt a faluban. Fölemelte vastag botját és fenyegetve mula­tott kelet felé. Arra, ahol a falujában a ruszofil káplán otthon maradt. A páterünk vigasztalta őt, aztán biztatta, hogy csak menjen előre. Ne hagyja el a népét, majd csak biztos helyet találnak nemsokára. — 0 meg visszalovagolt a tisztikarhoz, az ezredes mellé. Vékony, hosszú alakja, sötét ruhája messze kitűnt a tisztek szürke ruhája közül. Az Isten szolgája ment előre, hogy sok száz társával együtt nélkülözések és veszedelmek között még a harctéren is ott legyen a hívek tábora mellett. * A Katholikus Kör kórháza. A Közép­ponti Katholikus Kör fehértermében berendezett kórház szeptember 3. óta állandóan tele van az odaszállított sebesültekkel. Az orvosi kezelést dr. Pákozdy Károly látja el, az ápolást pedig a Sz. Vince apácák és az egyetemi hallgatónők Szent Margit Körének tagjai, akik Zichy Sarolta grófnő védőelnök állandó vezetésével működnek, végzik. A kórházat az utóbbi napokban meglátogatták mint vendégek: Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, Festetics Pálné grófnő, Farkas László dr., Vörös Kereszt Egyleti főorvos, Batthyány Lajos gróf, Zichy Aladár gróf, Zichy Rafael gróf, továbbá Hanuy Ferenc dr., Kmoskó Mihály dr., Lukcsics József dr. egyetemi tanárok stb. A kórház céljaira eddig a következő adományok érkeztek: Glattfelder Gyula dr. 200 K, Festetics Pálné grófné 200 K, Luif Teréz 20 K, Mihályfi Ákos dr. 50 K, Molnár Imre 10 K, Országos Pázmány Egyesület 200 K, Raszter Béla 30 K, X. Y. 20 K. * A háború és a munkásbiztositó pénz­tárak. A hadiállapot folytán elrendelt moratorium következtében az a téves nézet támadt a munkás­biztositási intézménynél érdekelt munkaadók egyes köreiben, hogy a moratorium hatálya a betegsegélye­zési és balesetbiztositási járulékok fizetésére vonat­kozólag is kiterjed. Ez a felfogás teljesen téves, mert a moratórium hatálya a közadókra és az ezekkel egyenlő elbírálás alá eső munkásbiztositó pénztári járulékokra egyáltalában nem vonatkozik. Ennélfogva a pénztári járulékok éppen ugy befize­tendők, mint az egyéb adótartozások! A kerületi munkásbiztositó pénztár a jelenlegi nehéz helyzet­ben nyomatékosan felkéri az összes munkaadókat, hogy járulékfizetési kötelezettségeiknek hathatósan eleget tenni szíveskedjenek. A köz iránt való köte­lességek lelkiismeretes teljesítése az ország jelen­legi súlyos helyzetében elsőrangúan hazafias feladat. A munkásbiztositó pénztárak kétszeresen nehéz és jelentős feladatot teljesítenek most, amikor a törvény értelmében a hadbavonultak családtagjait segélyezik, noha a hadbavonulás tartamára a biz­tosítottak után járulékot nem vesznek be. Millióra tehető azoknak a családtagoknak a száma, kiket ez alapon a pénztárak — tekintet nélkül a járulék­jövedelmük igen nagymérvű apadására — hathatós segélyezésben részesítenek. E törvényes és hazafias feladatának a pénztár csak abban az esetben képes eleget tenni, ha a munkaadók is teljesitik az intéz­ménnyel szemben hazafias kötelezettségeiket, mely a járulékok lelkiismeretes megfizetésében nyilvánul. * Köszönet. A hontmegyei garamsallói kör­jegyzőnek kedves leánya, Németh Etelka úrhölgy, az alulírott polgármesterhez 102 csibét, kettő ka­csát és egy pár galambot küldött azon rendelte­téssel, hogy azokat a helyben levő sebesültek élelmezésére a „Vörös Kereszt" kórház helyi fiók­jához beszolgáltassam, amint ezt nyomban meg is tettem. A fennebb irt szállítmány 85 tételből álló fáradtságos gyűjtésnek az eredménye, mely nemeslelkü és hazafias irgalmasságért a fennebb nevezett gyűjtőnek és az adakozó irgalmas hon­leányoknak a nyilvánosság előtt ezennel legszíve­sebb köszönetet mondok. Vimmer Imre, Eszter­gom sz. kir. város polgármestere. * Katonáink családjaik segélyezésére e héten adakoztak: Környey Imre járásbiró 20 K, Einczinger Ferenc (névnapi megváltás) 20 K, Eizler Bernát és neje 20 K, Niedermann József 10 K, Sándorné Koperniczky Boriska (II. részlet) 10 K, Hübschl Sándor és neje (II. részlet) 5 K. Egyben folytatjuk a korábbi adományok közlését, mely szerint Halmos Margit és Globotschnig Anna gyüjtő­ivén adakoztak: dr. Berényi Zsigmond 10 K, özv. Lindtner Jánosné 5 K, Einczinger Sándor, dr. Katona Sándorné, Marosi Ferencné, Marosi József­né, Perényi Árpádné, dr. Popper Dezsőné. Porgesz Béláné, Réger István, özv. Schleiffer Lajosné, Szatzlauer Gyuláné 2—2 K, Benedek Istvánné, Cseicsner Ferencné, özv. Diamant Bernátné, Jacoby Gáborné, Karácsonyi Sándorné, Kubányi Sándorné, Náhrády Jánosné, Starkbauer Győzőné, Sziklai Ödön, Tóth Irén, dr. Vörös Istvánné 1—1 K, Névtelen adakozóktól összesen 4 K 60 f. Összesen : 50 K 60 fillér. — Rothnágel Kató gyüjtőivén be­folyt adományok: özv. Wacker Henriimé 5 K, Pilinyi Gyuláné 2 K 10 f., Marx Antalné, Pfalcz Józsefné 2—2 K, ifj. Földes Sándor, Nóvák József, olvashatatlan aláírás, R. F.-né, V. A. 1—1 K, 1 K-án aluli adományok 1 K 20 f. Összesen : 17 K 30 fillér. — Mindezen nemesszivű adományokért ezúton is hálás köszönetet mond a segély-akció pénztárosa. * A párkányi gyakorló-tér és az állomás. Mig a kürtösök és a dobosok a Duna partján tesznek jerichói lármát, addig a sereg kivonul a Nánára vezető" uton s jobbra letér a kissé mo­csaras rét-legelő szárazabb helyeire, amelyek a magas vasúti töltésen innen vannak. Ropog a gépfegyver és a rajvonalak bátran rohannak neki a vaktöltések záporában. Ha az igazi golyózápor­ban is ily bátran nyomulnak majd előre, minden géppuskáját elveszik a muszkának. Egyik csapat szuronygyakorlatot végez : — Bajonet auf! — a szegény újonc még lassan tudja feltűzni az éles vasat a puska végére. Amott a puskával gyakorolnak, de az egyik szöszke fejű újoncnak galíciai fülei még nem szoktak hozzá a német vezényszóhoz s mig a többi vállra teszi a puskát, ő kinyújtott karral előre emeli. Csodálatos, hogy ezekben az izgatott idők­ben mily türelemmel oktatják a teljesen tudatlan ifjakat az öreg altisztek és bakák. Ilyen baklö­vésre még csak el sem káromkodja magát, ha­nem szépen odalép az újonchoz és atyailag ok­tatgatja. Figyelnek is ám a fiuk és nagy jóakarattal végzik a gyakorlatokat. Azóta már bizonyosan jól tudja mind. Az uton elhaladva épen a gépfegyverek csö­vei elé kerülök, de megkegyelmeznek a katona bácsik s a csövek némák maradnak. * A párkánynánai állomáson nyoma sincs an­nak a sürgő-forgó életnek, amelyhez szokva va­gyunk. A reggeli vonatok távozása után utas nem látható délig, bérkocsi se ácsorog az épület előtt, csak „untauglich" munkások bővítik az állomás sin-terét s néhány hasonló minőségű bakter törtet munkája után. A máskor szörnyen zajos tolatást egy kis kehes mozdony végzi, de a mozdonyve­zető ráér munkája mellett még engemet is szívé­lyesen üdvözölni. Az állomási étterem néma ürességéből lá­tom, hogy felvonul a népfelkelő őrség s a jóképű reservista hadnagy ur ide kölcsönzi az újságjait, mert a trafik is zárva van. * Hamisitott ötvenkoronás bankjegyek. A megrögzött bankópréstulajdonosok, kik minden­áron az Osztrák-Magyar bank megkerülésével akarják kielégíteni papírpénzszükségletüket, a há­ború morajában is adnak hirt magukról s iparkod­nak becsempészni embertársaik zsebébe saját gyárt­mányaikat. Ujabban olyan ötvenkoronás bankjegy­hamisítvány került forgalomba, amelynek feltűnőbb ismertető jelei a következők: — A hamisítvány két milliméterrel magasabb, mint az eredeti bank­jegy. A papir valamivel vastagabb, érdesebb és kevésbé rugékony. Alapszíne halványabb rózsa­színű, mint az eredetié. A felnyomatú kép színe ultramarinkék. A kép körvonalai kevésbé élesek, durvábbak és homályosabbak. Az eszményi alakok rajza viszont erősebb és durvább. A magyar érték­jelző lapon a jobboldali alak feje feltűnően durva. A haj göndörödése elfolyt. A német oldal képe általában homályosabb. Magyar oldalán az egyen­lőtlenül színezett sötétebb kék körökben elhelyezett felső kisebb 50-es számjegyek körei egyenlőtlenek. A nagyobb ötvenes számok körvonalai vékonyak, nem élesek és feltűnően világosak. Viszont az alsó középső ékitményes 50-es számjegy, mely az eredeti bankjegyen világosabb szinü, a hamisít­ványnál a feiülnyomattal egyformán sötét szinü. Magyar oldalán benyomott piros 94346 számot visel, német oldalán „288 Serie" jelzésű. * Adomány a sebesülteknek. Maksay Gyuláné prirnási körvadász neje e hó 5.-én a sebesült harcosok részére 5 drb. vánkost, 10 drb. huzattal, 3 drb. inget, egy csomag tépést küldött be, amelyet a csapat-kórház vezetőségének ugyan­aznap átadatott. * Aranyat vasért cimen Köbölkúton az alábbi felhívásra „Auguszta gyors-segélyalap" ja­vára egy-két nap alatt befolyt 175 drb. arany és ezüstnemű, amelyek között nem egy szép példány fordul elő. Igy van közöttük egy 9 mm. széles, 2 méter hosszú ezüstlánc, aranygyűrűk, függők, ezüst kanalak, órák, tallérok stb. A hadsegélyző hivatal részére pedig befolyt 70 drb. prém, bunda s egyéb ruha-féle. A melegítő ruhák is egyre készülnek, az úri- és polgárnők között egyaránt. Legközelebbi vasárnap pedig az orosz foglyok részére gyűjtenek zsákokat és ruhaneműket. A nép között kiosztott felhívás igy szól: Aki érez, az tudja, hogy a világon nincs az a kincs, amellyel fel lehetne mérni katonáink hősies Önfeláldozását, akik ifjú életükkel és vérükkel védelmezik hazánkat száz ellenség ellen. Épen azért, akinek tort aranya, vagy ezüstje van, tegye le a haza oltárára, mert az a háború által nyomorba jutott özvegyeknek és árváknak segélyezésére lesz beküldve, amelyért a nagy idők emlékéül kinek-kinek egy-egy vas­gyűrűt küld Auguszta főhercegnő őfensége. E tár­gyakat kérem szíveskedjenek hozzám hozni. — Hasonlóképen, akinek van régi bundája, (bárány-, nyúl-, róka-, vagy kecskeprémje, még ha nyers is, vagy báránybőrsapkája, amit már nem használ) és szeretettel gondol a nemcsak száz ellenséggel, hanem a beállott hideggel is küzdő katonáinkra, az ma reggelre szíveskedjék kikészíteni, amidőn kis kocsikon fogják összegyűjteni. — A jószívű asszonyok és lányok pedig csak szorgosan dol­gozzanak a hósapkákon, kar- és hasvédőkön. Szabadidejükben ez legyen legkedvesebb foglal­kozásuk, mert az a kis tű most valóságos fegyver az ő kezükben, amellyel ők a mi katonáinkat védel­mezik meg a legnagyobb ellenség, a tél hidege ellen. A pamut kilója 9 K 50 fill. Kapható Bérczy Sándornál, Bádapesten, VI., Dessewffy-utca. 5. sz. a. — Éljenek hős katonáink ! — Éljen a haza! — Kérem e lapot a következő házakhoz szíveskedjék továbbítani. * Kolostor mint kórház. Negyven sebesült katona számára rendeztek be kényelmes és egész­séges otthont a gahíóci szentferencrendi szerzete­sek. A betegek ellátását Galgóc képviselő-testülete vállalta magára, ami tetemetes összeget fog kitenni, mert az állam egy-egy sebeült katona részére élelmezési költség cimén mindössze 1 koronát folyósít, ami az élelmi szerek mostani magas árai mellett kevés Összeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom