ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-01-25 / 4. szám

Csuda-e, ha ilyen hitbeli meggyőződés mellett ilyen az élet is és hiába keresünk a szabad gyakorlás érájában, korában szabad vallásgyakorlatot. Ma nem kell földalatti üregeket, düledező épületeket, a rengetegek mélyeit keresni a katholikusoknak, hogy kielégithessek vallási vágyakozásaikat, ma kimagasló nagy épületek, égbenyúló tornyokkal, díszes belsővel, felékesített oltárral és rajta a tabernaculumban jelenlevő Üdvözítőnkkel, várják és hívják azokat, kiket Jézus drága vérével megváltott. És . . . és ha megzendül az ércnyelvek hívó csengése, melyet a lég fuvalma messze tájra elvisz, jelezve, hogy Megváltónk várja, hívja azokat, akiket szeret, kikkel együtt lenni óhajt, és mi belépünk Isten házába : azt sokszor majdnem üresen találjuk, vagy legalább is nem találjuk ott azokat, kik legjobban megérthetnék Jézust, az intelligens ketholikusokat. Oh! Mily keserű pillanat, mily szomorú állapot Jézusra nézve. Ma az arany és ezüst pénznek hangja sokkal kedvesebb a füleknek, mint az oltárnál lévő kis csengetyü, mely Urunk jelenlétére figyelmeztet. Pedig az írás szavai szerint: „mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja. A kincsek utáni vágyakozás ölte ki az emberek szivéből az Isten és felebarátaink iránti szeretetet, és növelte nagyra a téves önszeretet, az irigység rút bűnét, mert ma minden ember gazdag óhajt lenni és irigyli a mások szerencséjét, sőt kifejezést ad bűnös vágyainak: miért nincs neki annyija, sőt többje, mint a másiknak. Nem azért hogy abbból a közös szükségletre adjon, a keresztény szocializmust támogassa, hanem hogy gyönyörködhessen és érzéki vágyait kielégíthesse. Pedig m. t. Közgyűlés! habár megvénültem, még sohasem tapasztaltam, de a világ kezdete óta feljegyzést sem találtam arról, hogy valaki kincseit magával vitte a másvilágra. Tapasztalhattuk, hogy gyermekeivel alig törődő szülő is, természetében rejlő tulajdonságánál fogva, ha gyermeke rosszat tesz, engedetlen, megfenyíti, megbünteti; mennyivel inkább várhatjuk a fenyítést a jó Atyától, ki bennünket teremtett, megváltott és üdvözíteni kíván, ha szavait nem követjük, ha parancsait meg nem tartjuk, ha neki nem engedelmeskedünk, ha ellene szegülünk. Fényit, büntet is minket mennyei jó Atyánk, a reánk bocsájtott csapásaival, hogy figyelmeztessen a megjavulásra: mert o nem elveszíteni, de üdvözíteni akar bennüeket. Tőlünk függ, rajtunk múlik, milyen lesz az Ö megmásithatlan, igazságos ítélete halálunk óráján. * M. t. Közgyűlés! Sok, nagyon sok még az, amit felemlíteni óhajtottam volna, de tovább nem merem béketűrésüket próbára tenni, azért még és Esztergomban is a kör tagjai számára kath. körhöz méltó helyiségeket teremtene. Helytelen e kérdést a nagyközönség elé úgy odaállítani, mintha az egyesület vezetősége volna ezen fölötte kívánatos és fontos tervnek megakasz- | tója; sőt ellenkezőleg! A vezetőség nagyon is érzi és látja e tekintelben való elmaradottságunkat. A legnagyobb örömmel és jóakarattal segítene — legalább én igy tudom — ezen igazán hangosan kiáltó hiány megoldásán, de nincs rá módja, nincs anyagi eszköze. Mult évben is ezen célra megindított fáradozása — mely pedig igazán őszinte és odaadó volt — egyes tagok részvétlenségén és alap nélkül való aggodalmain tort meg. Tény az, m. t. közgyűlés, hogy körünk jelenleg, amikor közel 30.000 kor. adóssága még törlesztésre vár, épiteni a maga erejéből képtelen. De azért ne adjuk fel reményünket, hanem fogjunk össze mindannyian e nemes cél megvalósításában! Buzgólkodjunk tervünk keresztülviteléért vállvetett munkával, ügyes körültekintéssel s hiszem, hogy fáradozásunk eredményes lesz. Erősen remélem, hogy a Gondviselés küldeni fog a mi egyesületünknek is egy-két áldozatra kész, nemes gondolkozású és érzésű pártfogót, akik nehéz helyzetünkben segítségünkre jönnek s ekkor mi sem fog útjában állani a mi legforróbb, várva-várt régi vágyunk teljesedésének és megvalósításának. Adja a jóságos Ég, hogy reményünk mielőbb valóra váljék! Ezen feltűnő hiány orvoslásának késedelmében látom az okát annak is m. t. közgyűlés, hogy tagjaink száma évek óta ingadozik s inkább fogy, mint szaporodik. Jelenleg van egyesületünknek 227 rendes és 37 vidéki, tehát összesen 264 tagja. csak azt említem fel, hogy Krisztus Urunk születése előtt (164 évvei) a pogány korban, mikor Antiokus Epifanes elfoglalta Jeruzsálemet és a zsidókat arra akarta kényszeríteni, hogy a pogány istenek bálványainak áldozatot nyújtsanak és az áldozati sertéshúst megegyék, akadt egy hőslelkű anya, kit mivel Isten törvényei ellen véteni nem akart, hét (7) fiával együtt a legnagyobb kinoztatások között kivégeztetett. Ezek a Makkabei 7 testvér és anyjuk volt. Vájjon mi adott ezen hős anyának erőt, hogy végig tudta nézni, elviselni hét fiának kinoztatását és kivégeztetését ? sőt buzdította őket az álhatatosságra, és mi adott neki erőt? hogy végül maga is egyesüljön velük a halálban. Mi más, mint az Isten iránti szeretet, törvényeinek megtartása iránti hűség. Pedig ő nem volt keresztény, nem járt előtte Krisztus a földön, de volt élő hite, szeretete Istenben, erős akarata törvényeinek megtartásában. És mi, kikért Üdvözítőnk e földre szállt, hogy megváltson a gonosztól s akik az Ő nevében felvettük a keresztségét, kikért annyit szenvedett és meghalt, kiket szent lelkével megerősített, akiknek megjelölte az utat, mely hozzá vezet: vájjon mi képesek és készek volnánk-e Ö érette ezeket megtenni ? Tekintsünk a pogányok gyalázat fájára, ami üdvünk eszközére, melyen Megváltónk sebeiből vérzik és erőt fogunk nyerni azok elviselésére. Adja az Isten, hogy a mi kedves körünk, ha valamikor fényes palotája lesz is, legyen mindig a jelenkor katakombája, az igazi erős katholikus hit és e hit szerinti élet melegágya, amelyben a keresztény erények dúsan virágozzanak és messze földre árasszák szét illatukat. Többi jelentések. Hatalmas éljen és tapsorkán közben fejezte be az elnök megyitóját, melynek lecsillapultával Dombay Nárcisz főgimn. bencéstanár magas irodalmi színvonalon álló bensőséges érzésekkel és gondolatokkal, dicséretekkel és magasztalásokkal teljes titkári jelentése következett, melyet tárca rovatunkban közlünk egész terjedelmében. A pénztári jelentésből kitűnt, hogy a kör jövedelme több ezer koronára rúgott, melyet aztán az adósságok törlesztésére fordítottak. KI inda Károly tanitóképezdei h. igazgató pedig a könyvtár fogaimárról számolt be nagy részletességgel. A tisztikar választás. A jelentések megtétele után az elnök szívélyesen megköszönve a bizalmat, tisztikarával együtt lemondott az elnöki tisztségről. Egyben felkérte Magos Sándor ny. kúriai bírót, hogy a korelnöki tisztséget szíveskedjék elvállalni. Magos Sándor egy kissé szabadkozva e megtisztelő bizalom elöl, de mégis örömmel tett eleget az óhajnak és elfoglalta az elnöki széket, a közEzek között van 7 tiszteletbeli, 20 örökös és 75 alapító tag. A tagok számában a mult évi létszámhoz viszonyítva 11 az apadás. A lefolyt évben ugyan 18 uj tagot vett fel a választmány, de egyrészt a kilépések és eltávozások^ másrészt meg a kérlelhetetlen halál pusztító munkája folytán apadt meg tagjaink száma. Az elmúlt, súlyos veszedelmekkel teljes esztendőben is bekopogtatott egyesületünkbe a kegyetlen halál és kiragadott sorainkból több lelkes, derék és buzgó tagot. Elvesztettük id. Brenner Józsefet, Brunner Ferencet, Fleckenstein Ödönt, Guzsvenitz Vilmost, Kakass Lászlót, dr. Mihályi Imre tagokat. Legyen emlékük áldott és nyújtson nekik a kegyes Mindenható a boldog Örökkévalóságban csendes pihenést! Körünk szellemi életét és anyagi ügyeit a tisztikar és a 30 tagból álló választmány vezette és irányította. Bátran mondhatjuk, hogy azok az egyének, akiket a legutóbbi közgyűlés bizalma vezető szerepre hívott, mindenkor lelkiismeretességgel, teljes hozzáértéssel és ügyszeretettel teljesítették kötelességeiket egyesületünk életének vezetésében és irányításában. De körünk nemcsak a bennünket közelről érdeklő, helyi vonatkozású ker. mozgalmakból vette ki részét, hanem örömmel jelenthetem, hogy a ker. kath. ügy országos jellegű eseményei is fölkeltették tagjaink érdeklődését. Ezt bizonyítja az is, hogy a mult év novemberében megtartott kath. | nagygyűlésen egyesületünk tagjai szép számmal vettek részt és fényes bizonyságot tettek arról az ország szivében, hogy ők lelkes, bátor és hithű keresztények. Adja az Ég, hogy sok ilyen érzelmű, tettre kész és hitvalló fia legyen egyházunknak és gyűlés elé azt az indítványt terjesztette, hogy válasszák meg újból Maityasóvszky Lajost elnöknek. Zugó éljenzés, zajos és szűnni nem akaró taps volt erre a válasz. Az újonnan megválasztott elnök ajánlására alelnöknek dr. Machovich Gyula prel.-kanonok lett megválasztva az eddigi alelnök dr. Fehér Gyula prel.-kanonok helyébe. Ugyanis az eddigi ügy buzgó és tevék'-ny alelnök másbeli nagy elfoglaltsága miatt nem vállalta továbbra a sok fáradságot igénylő alelnöki tisztséget, aki azonban ott a közgyűlésen határozott ígéretet tett, hogy nem szűnik meg továbbra is a kör lelkes támogatója lenni. A közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel dr. Fehér Gyulát a kör felvirágoztatása és előmozdítása terén tett fáradozásai és elévülhetetlen érdemei fejében a kör disztagjává választotta. Megejtetett a többi tisztviselő választása is. Titkár lett Dombay Nárcisz, pénztáros Perényi Árpád, könyvtáros Klinda Karoly, háznagy Milakovszky László, jegyző Bárdos Sándor. A választmány. Következett a választmány megválasztása. Előbb azonban a szavazatszedő bizottságokat jelöltek ki. majd kiosztották a szavazó cédulákat és megindu't a szavazás. Vesztegetés, etetés-itatás nem volt, szép csendben és gyors tempóban fejeződött be a választás. A választás kihirdetése után az elnök lelkes éljenzése közt a közgyűlés fél hét után ért véget. A társas vacsora. A megjelent körtagok végül a kör nagytermében közös vacsorára gyűltek össze szép számmal, melynek során több felköszöntö hangzott el. A tagok sokáig maradtak együtt vidám hangulatban. HÍREK. Csattanó. Kegyelmes nyomások. Reggel ment a parancsolat, violaszín (jobban mondva fekete sárga) pecsét alatt, a borítékon ott tündöklött a fogvacogtató intés, hogy bizalmas! A miniszteri ukázban pedig meg vagyon irva, hogy az állami hivatalok vezetői fej és jószág, a földi és másféle boldogság különbeni elvesztése mellett kötelesek mosolygós orcával, keztyűs kézzel a hivatalbeli alattvalókat szigorúan utasítani, hogy mielőbb jelentsék, kik azok a boldog halandók, akik az egyedül üdvözítő munkapárti szövetkezet társas céhében ragyogtatják honfiúi ügyességüket. Jelentsék továbbá azokat az oktalan földi lények neveit a miniszter úr őnagyméltóságának, akik botorul és oktalan birka ésszel nem kívánkoznak be a fentnevezett munkapárti gyülekezésbe, hogy élvezhetnék a gyarló földi élet ezer és ezer gyönyörét. Szegény magyar állami tisztviselők! Menynyire lehet titeket szánni. Ó de mennyire. a mi szerény, de magasztos célt szolgáló egyesületünknek ! íme, m. t. közgyűlés, megismertettem önökkel egy hosszú, eseményekben elég gazdag év történetét. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az esztergomi kath. kör a lefolyt esztendőben is régi, dicső hagyományaihoz méltóan fejtette ki nemes társadalmi tevékenységét. Lefestett és megismertetett működése fényesen igazolja, hogy azt a magasztos célt, amelyet még alapítása alkalmával zászlajára irt s amelyet hiteles alapszabályai is nyíltan hangoztatnak, mindenkor szem előtt tartotta az elmúlt év folyamán. Nem ugyan hangos, a közönség bámulatát fölkeltő működéssel, hanem inkább komoly és csendes társadalmi munkával, gyönge anyagi erőinek folyton szemmeltartásával fáradozott az elmúlt évben is egyrészt Esztergom város, másrészt meg Esztergom környékén lakó keresztények szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdításán. A mult sikere és eredménye buzdítson bennünket, m. t. közgyűlés, a jövőben is önzetlen, nemes fáradozásra, kitartó és bátor munkára 1 Az összetartás szelleme és az igazi szeretet édes melege hozzon össze és forrasszon össze mindnyájunkat, hogy teljes megértéssel, kölcsönös jóakarattal és támogatással, tettre kész, igaz keresztényekhez illő szellemben munkálkodhassunk a most I megkezdett uj év folyamán is nemes céljainknak elérésén és sikeres megvalósításán. S most megköszönve értékes és megtisztelő bizalmukat, arra kéremaz Egek Urát, hogy tartsa meg egyesületünket igen soká és virágoztassa fel azt Esztergom városának boldogitására!