ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914
1914-09-06 / 36. szám
XIX. évfolyam. Esztergom, 1914. szeptember 6. 36. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BÉLA. Kéziratok a szerkesztőség-, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. XV. Benedek pápa. — A „religio depopulata" jegyében. —• Esztergom, 1914. szeptember 5. (TV.) A régi próféciák precizitásával teljesednek az újkori pápákra vonatkozó középkori jóslatok. XIII. Leo igazi „lumen de coelo" (égi világosság) volt. Encyklikái tartalom és számra nézve első helyen állnak az összes pápák ebbeli működése terén. Még 90 éves korában háromnegyedórás lelkes beszédeket mondott és halálos ágyán oly latin disztikonokat irt, minőket ezután már alig ir más akár ép lelki erejének birtokában is. Igazi szellemóriás, zseniális ember volt. X. Piusról sem tagadhatja le, hogy igazi „ ignis ardens" (égö tűzláng) volt: egész működése a lelki élet emelésére, a kath. hitbuzgóság fejlesztésére szánt intézkedésekben telt el. (Gyakori szent áldozás, breviárium-reform stb.) Az uj pápára vonatkozó jóslat: religio depopulata (elnéptelenedett vallás) teljesülését nem is kell bevárnunk kormányzásának későbbi éveitől, hisz az elnéptelenedés, a világháború jegyében lett megválasztva. Elődje, X. Pius a világháború kitörésének iszonyával hunyt el augusztus 20-án és az uj pápa a világháborúnak korai békére való minden kilátása nélküli időpontján, szeptember 3-án lép szent Péter trónjára. Eddig már 20 millió katona áll kontinensünkön fegyverben, s már az eddigi egyhónapos csatározásnak áldozatai is felülmúlják az összes eddigi háborúk áldozatainak számát, s még nem tudjuk, mi következik ezután. Ki hitte volna, hogy a legutoljára kreált bibornok lesz az uj pápa, a kinek oly sokáig kellett várnia a biborra, bár a római kúriában viselt állása után már tiz év előtt soron lett volna. Igy lesznek az utolsók elsőkké. Tiz szavazásra volt szükség, mig a bibornokok testülete kétharmad többséggel egy jelöltben meg tudott állapodni. Most is, mint a legutóbbi választásoknál, felmerültek a szempontok: vájjon tudós, diplomata, vagy „vallásos" (a profán lapok stylusa szerint) pápa kerüljön X. Pius örökébe? Mindenesetre a világ legnagyobb méltóságához méltó szempontok; sokkal méltóbbak, mint a melyek szerint egyes sötétebb korokban történt a választás, midőn római nemes családok martaléka volt a legfőbb egyházi hivatal. Az egyedüli helyes szempont, hogy a legjobb pápajelöltek azok, a kik mind a három kiváló tulajdonságot: a hitélet, a tudomány és a keresztény politika iránti érzéket egyesitik magukban. S a sokoldalú egyéniségek nem olyan ritkák, mint némelyek gondolják, csak szabadság és függetlenség kell — mint a mostani vétó-nélküli pápa választáson volt — hogy érvényesülhessenek. Igaz, hogy az Úristen senkire se szorul; rendes körülmények között azonban a kegyelem a természetre épül. Az egyoldalú egyházfők kormányzása idején kis és középtehetségü egyének kerülnek a dolgok élére, qui non ponderantur, sed numerantur, akik legjobb akaratuk mellett is balfogásokat tesznek, halva született rendeleteket kovácsolnak vagy exponáltatják az egyházfőt olyan irányban, mely az utókor és a történelem előtt nem állja meg a kritikát. Ezek az emberi elemek a pápák kormányzásában, s e tekintetben különbség van pápa és pápa között, nem ritkán pedig valóságos ellentét két egymásután következő pápa irányzatában. Igy XIII. Leo minden országban elömozditotta a keresztény politikai akciót, s minden alkalommal tüzelt kimondottan keresztény pártok alakitására; a mi keresztény pártunknak alapitóját, gróf Ziehy Nándort pedig kitüntetéskép megölelte. X. Pius alatt a Vatikánban érvényre jutott a különös felfogás, hogy kimondottan keresztény pártokra nincs szükség, s kivált a papok ne avatkozzanak a politikai agitációba. T. i. Italia specialis és áldatlan viszonyaira vonatkozó norma általánosítva lett. Igy nyert római megerősítést 1905-ben a hírhedt győri körlevél, mely letiltotta a papságot a politikai agitációban való részvételtől Ennek dacára azonban 30 néppárti került ki a választási harcból. XIII. Leo kimondhatatlan nagy súlyt fektetett a klérus tudományos kiképzésére, még pedig a modern természettudományok vivmányai alapján való pozitiv kiképzésére. A katholikus lapok és tudományos folyóiratok lelkes pártolója és elömozditója volt. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A szerémségi rácok között. Irta: Vértesi Károly. A Zombori Műkedvelő Fényképészek Egyesülete társas vacsorára gyűlt össze a .„Kod ratara" cimzett vendéglőben, Palermo védszentjének, szent Rozáliának napján. A kedélyes együttlét alkalmával gyönyörködtünk Szimonovits Radivoj dr. egyesületi elnöknek gyönyörű, igazán művészi kivitelű, fényképeiben, melyeket a nyáron Dalmácia, Hercegovina és Krajna szirtes hegyei között mesterileg rögzitett meg. Földrajzi közlönybe való felvételek! Eszmetársitással szóba került, hogy jó volna az egyesületnek Szerem vármegyébe is ellátogatni és az érdekes útmentéröl, a szelid hajlású hegyekről, a gyümölcsös keblű völgyekről és nevezetesebb épületekről felvételt csinálni. Amit egyszer nagylelkűen odaajándékoztunk vármegyében, hozzuk vissza egy kis részben legalább is képekben. Az indítvány felvettetvén, csakhamar, mondjuk in flagranti határozattá vált. Sokszor szerencsésebbek a hirtelen elhatározások és gyakran jobbak, mint amelyeket vitatkozások előznek meg. Következő napokban Krump Vilmos egyesületi titkár az útirányt meghatározván, éppen egy hétre rá, mikor a szerbek vörös betűs Keresztelő sz. János ünnepét ülték, az ige testet öltött magára, útnak eredtünk. Társaságban együtt voltunk a nevezett Krump Vilmos kereskedelmi iskolai tanáron kivül: Bencze Béla mérnök, Fehér István droguista, Samarjai Béla gyógyszerész és e sorok irója, mint krónikás. Nem sok tagu, de egyetértő társaság. Déli Bácskát átszelve, utmentén a szerbséget láttuk ünnepelni, nőket, az aranypénzes füzért felöltve. Ritkaság őszidön a természetet ilyen zöld köntösben látni, mint az idén, a sok eső után. Még a tarló is kizöldült. Egy délután alatt Újvidéknél a Dunához értünk. A vacsora világ kigyulásakor együtt volt a társaság Újvidék főterén. Récsei Gusztáv nyári pompás kávéházában jó világ van. Szines gömbök hosszú sora, tarka füzére. A földrehozott csillagvilág képe. Az emiitettem házi gazda a társaságunkban ismerősöket látva, a legjobb boraiból hozatott fel. Bor és kávéház ! Megy ez együtt a Bácskában, mert mikor a mulatók azon tanakodnak, hogy borozás után hova menjenek fekete kávéra, mindig az határoz, ahol jó bor van. Társaságunkba jött még Fratricsevits István dr. újvidéki tb. főszolgabíró. Bizony jó későn jutott eszünkbe a „lefeküdni" szó. De amikor olyan szép és csendes volt a nyárvégi, őszeleji éjszaka ! Sohase sajnáljuk, ha a szabadban tölthetjük az időt, söt olykor jó az álomból is elvenni. Másnap, szeptember 12-én, reggelizés idejében ismét együtt volt .a társaság. Nem hiányzott senki, pedig megtörténhetett volna könnyen, mikor olyan eset is már megesett bácskaival, hogy a koronázásra küldött nem látta a király-koronázást. Azért imádkozunk: Mély álom el ne nyomjon, csalárd ördög meg ne csaljon stb. Jó anyám még gyermekkoromban tanított meg erre a praktikus könyörgésre. No, csakhogy a sátorfánk is együtt van, még pedig ugy van együtt, hogy a sok közül semmi kellék sem hiányzik, ami bizony műkedvelő fényképészeknél ritkaság, kiknél csaknem mindig kevés lemez szokott lenni. A dunai hid hatalmas testén recsegtek, ropogtak a vasbordák, mikor rajta átszaladt a vonatunk, gyors haladásban az acélpántok bukdácsolni látszottak. Mindez azonban csak káprázat volt, olyan nyugodtan állt a hatalmas szerkezet, mely mindig lehet a bámulat tárgya, mikor valakinek a technikából egy kis tudása van, de talán még nagyobbat bámul azon, akinek ahhoz nincsen semmiféle tudása s azon tűnődik, hogy tulajdonképen az épitést, hidrakást hol is kezdhették?! Nem érünk rá sokáig gondolkozni, a nappali fényt elnyeli hirtelen a legsötétebb éjszaka. A hegyfokot koronázó péterváradi vár alatt koromsötétben zakatol a vonatunk. Amilyen gyorsan futott be az alagútba, olyan gyorsan fut ki abból. Lauffen vára alatt, a schafhauseni vízesés mellett van ehhez hasonló. Egy képen, mondjuk egy látásra látjuk a vonatot az alagútból kirohanni s a Rajnán átszaladni. Vasárnap volt, esősen induló reggel, főtt a gond a fejünkben. Nekünk derült ég kell, hogy a világosság behatolhasson minden zugba s hivja elő a képeket, mint a miként a fényképész is a sötét kamarájából hivja elő a legszebbeket. A katholikus világban Mária nevenapját ünnepeltük. Az emberek, asszonyok, leányok tisztábban és szebben voltak öltözve. Mennek a templomba, akik máskor hétköznapi ruhában a piacra járnak. A Karlóca felé vezető ut mentén sok szép, eleven kép. Kerestük szemmel a fruskákat. No, majd talán többet találunk a Fruska-Gorában. Nagyot csavarodik a Duna, keskenyebbre szabott szalagja e tájon, de azután kitágul. Szép