ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-08-30 / 35. szám

s lelkesedéssel hajtotta végre. — A gyászmisén részt vett a megyei és városi tisztikar Meszleny Pál főispán és Perényi Kálmán dr. alispán, illetve Vimmer jmre polgármester vezetésével. Azonkivül ott láttuk a hercegprimási és főkápt. uradalmi tisztikart, a járásbíróságot és a helybeli katonaság több tartalékos tisztjét. A bazilika hajóját teljesen megtöltötte az ájtatos hivők serege. * Főegyházmegyei hirek. Moser Sándor pozsonyi dóm-plebániai segédlelkész mint katona­lelkész a hadsereg kötelékébe elbocsáttatott, helyébe Sághy Sándor ujmisés küldetett. * A háború ideje alatt az esztergomi szt. Ferenc-rend templomában minden kedden délelőtt 9 órakor szent mise lesz fegyvereink győzelmeért. * „Aranyat-vasért" mozgalom Esztergom­ban. Örvendetesen felbuzdult városunk közönsége árháború kitörésekor s a bibornok hercegprímás ellenállhatatlanul meggyőző felhívására készséges szívvel hordta rakásra adományait, hogy azokkal a hadba vonuló katonák szivéről elűzzék az aggódást kenyérkereső nélkül maradt családjuk sorsa felől. — Az eddig összegyűjtött adományok azonban osak kezdetét jelentik annak a nagy adakozásnak, amelynek tulajdonképen ezután kell megindulnia, mert a háborúval járó bajok csak ezután fognak jelentkezni igazi alakjukban, amikor is a magán­vagyonnak kell a közjó szolgálatába lépni a lehető­séghez képest. Az arany e komoly pillanatok­ban nem arra való, hogy testünket ékesítsük •csillogásával, hanem arra, hogy nemzeti létünk megvédésére szükséges hadi eszközöket: élel­met, fegyvereket rajtok megszerezhessük. Meszleny Pál, vármegyénk főispánja tehát ez uton is felszólítja a hazát szerető közönséget, hogy ékszereit, melyek fölösleges vagyont kép­viselnek, rakja le a haza oltárára. Kaán Károly, az esztergomi iparbank főkönyvelője a délelőtti hivatalos órákban a pénzintézet hivatalos helyisé­gében minden nap rendelkezésére áll az ékszere­ket beszolgáltató hazafiaknak. Az arany tárgyakat megméri s elismervényt ad róluk. Mikor annyi •ékszer lesz együtt, amennyit szállítani érdemes, beküldi azokat József főherceg főpénztárába, ahonnan megküldik a vasgyűrűket. Ezek a vasgyürük lesznek az igazi ékszerek, mert mutatják a lélek ékességeit: az áldozatkész­séget és a hazaszeretetet. Ne mondjuk e felhívásra kicsinyeskedő lélekkel: — Adjanak azok, akiknek nagy birtokaik vannak és a takarékok külön szekrényében őrzik kincseiket. Ha csak ők adnak, egyedül az övék lesz az érdem, a mi lelkünk pedig egy elszalasztott érté­kes pillanattal szegényebb marad a lelki nemesülés terén. A gazdagok adjanak százezreket, tízezreket, a szegények pedig hordják össze filléreiket. Külön­ben meggyőződésünk, erős várakozásunk, hogy a százezrekkel birok is jobban ki fogják nyitni erszé­nyeiket, ha látják, hogy a kisemberek szinte ere­jükön felül segítik az államot, amelynek kincsei még elégségesek, de a hosszú háborúban nem kimeríthetetlenek. * Tanév megnyitás. Az esztergomi érs. rk. tanítóképzőben a behatásokat és javítókat a ren­des időben megtartják. * Névnapi megváltás. Oberth Ágoston tani­tóképezdei tanár a f. hó 28.-ára eső névnapja al­kalmából 20 koronát küldött a harcbavonult derék katonáink visszahagyott családtagjai támogatására alakult bizottság pénztárosához, ki a követendő szép példáért ezúton mond hálás köszönetet a nemeslelkű adakozónak. * X. Pius és a mi háborúnk. Ismeretes már az elhunyt pápa egyik nyilatkozata a kitört világháborúról. „Ausztria-Magyarország háborúja igazságos, nagyon igazságos!" A napokban még egy érdekes nyilatkozatáról értesültünk. Augusztus 15-én — tehát öt nappal X. Pius halála előtt — szentelte Pompili bibornok, a pápa római viká­rius-püspöke a német-magyar kollégium hetedéves növendékeit pappá, s ez alkalommal a Szentatya nevében meghagyta nekik : hogy imádkozzanak a győzelemért, még pedig nem akárminő győzelem­ért, hanem az Isten nevében harcba ment hatalmak győzelméért a keresztényellenes hatalmak ellen (értve alatta a szabadkőműves Franciaországot és a szakadár Oroszországot.) * Az Oltáregyesületek működése. Az esz­tergomi Oltáregyesület szép munkája nemcsak gazdag eredményről tesz tanúságot, hanem egy­úttal példaképéül is szolgál hasonló egyesületek­nek. Igy a muzslai eucharisztikus Szövetség és Oltáregylet a Vörös-Kereszt esztergomi fiókja szá­mára gyűjtést rendezett, mely gazdagságával maga dicséri a község buzgóságát. A gyűjtés rendezői, kiket elsősorban illet elismerés, Kanszky Matild és Erzsébet tanítónők voltak. Fáradozásaikban nagy segítségükre volt Vajda Rozália, muzslai gazda leánya. A statisztika eléggé hirdeti a munka sikerét. Összegyűlt: 100 darab férfiing, 68 darab lábravaló, 56 db. törülköző, 14 db. lepedő, 1 db. takaró, 2 db. zsebkendő, 3 db. párna huzattal, 21 pár kapca, 50 db. tányér, 20 db. pohár, 2 db. csésze, 44 db. evőeszköz. Azonkivül kilátásba he­lyeztek a sebesültek részére tojás, baromfi, gyü­mölcs és tej ingyenes szállítását. Továbbá ingyen munkájukat is fölajánlották a sebesültek támoga­tására. — E szép adatok dicsőségére válnak Muzslának, melynek polgárai büszkék lehetnek tanítónőikre. Bárcsak lennének utánzóik ! * Bukovinai lövészek Esztergomban. Pén­teken 30—40 főből álló lengyel önkéntes lövész­csapat járt Esztergomban. A szép szál intelligens arcú csapat 450 orosz foglyot hozott a harc­térről Budapesten keresztül. A foglyokat a barak­táborba szállították. Nagy feltűnést keltett a zöld hajtókás, sötétzöld szinű egyenruhás, rövid kardos csapat megjelenése. Az önkéntesek sokféle nem­zetiségből kerültek ki. Román, lengyel, kisorosz, német, volt egy-két bukovinai magyar is köztük. Magyar ajkú vezetőjük büszkén emlegette, hogy ez a lövészcsapat dalolva, tréfázva megy a leg­nagyobb golyózáporba, szuronyszegezve. Nem nézi sose, hány főből áll az ellenség. Csak előre! Mesélték, hogy az oroszok főképen' a magyar huszároktól félnek. Azoknak megjelenése pánik­szerű félelmet okoz bennük. A bátor kis csapat nemzeti pántlikákkal, zászlócskákkal cifrázta fel sapkáját. Este felé két hatalmas nemzeti zászlót ajándékoztak nekik a polgárok. Mindkettő virág­koszorúkkal ékesítve. Este nyolc után szép rend­ben sorakozva, hatalmas néptömegtől kisérve, be­járták a várost. Lelkesen énekelve, magyar és osztrák hazát, királyt, Vilmos császárt, hadsereget százszorosan éltetve vonultak végig az utcákon. Néhol megállottak, ahol az osztrák és magyar himnusz akkordjaival lelkesedtek. Mire Ferencz József-uton, Vízivároson, Mária Valéria-uton, Lő­rinc-utcán át az ezrekre menő tömeg ismét a Széchenyi térre jutott, a széles útvonalon végleg megakadt az esti közlekedés. A lövészek rajon­gással éltették folytonosan -a magyar vitézséget, melynek csodálatos megnyilatkozásairól sokat tud­tak beszélni. * Az is vitéz. A nagybajuszu népfölkelő bácsik mindinkább beleszoknak a rég levetett katonaruhába s oly pontosan vágják a bakancs talpát masirozás közben a kövezethez, mintha egész életükben mást se tettek volna. A népfelkelő őrmester úr csizmában, nagy bajusszal, szélesre hizott termetével harciasan lépked a század mel­lett. Egyszerre hangos kiáltás hallatszik a sorokból: — Ne kaszálj a lábaddal, te cigány. Ni, hogy lóg az orrod ! Az őrmester úr méltatlankodva fordul a ka­tonák felé s leadja az üdvös oktatást ugy, hogy az egész közönség hallja: — Nem cigány az most hé ! Hanem vitéz, aki kész meghalni a hazáért. A katona elkomolyodik s azon gondolkodik nyilván, hogy a háború ledönti a gazdag földmives és a muzsikus cigány közötti társadalmi különb­séget. * A tanév megnyitása az esztergomi áll. s. községi főreáliskolában. A javító, pótló és felvételi vizsgálatok aug. hó 31.-én és szept. 1-én fognak lefolyni. A beirás szept. 2.-án, 3.-án és 4.-én törtönik d. e. 8 órától 12 óráig a főreál­iskola épületében. Indokolt esetben a beirás szept. 15.-ig foganatosítható. Ugyancsak szept. 2.-án és 3.-án folynak le a magánvizsgálatok. A javitó és érettségi vizsgálatok szept. 9.-én délelőtt a kecs­keméti áll. főreáliskolában fognak megtartatni. A tanév ünnepélyes megnyitásáról és az előadá­sok kezdetéről a tanulók és a t. szülők későbben fognak értesülni. * Önkéntesek Ipolyságról. Szombaton reg­gel hat óra előtt a bazilika bejáratánál kettős so­rokban, katonai rendben állott vagy 25 fiatal em­ber megkoszorúzott nemzeti zászló alatt. Hat óra­kor bevonultak a templomba és a Bakács-kápol­nai misét példás buzgósággal hallgatták végig. Ezen ifjak péntek este jöttek Ipolyságról, hogy mint önkéntesek Esztergomban sor alá álljanak és a haza védelmére fegyvert fogjanak. Ugyan­csak ily célból érkezett 300 akadémikus Selmec­bányáról. Az ipolysági önkéntesek között vannak iparosok, kereskedők és fiatal kisebb hivatalnokok. * Ujabb ajándékok a segély-akció céljaira. A hadbavonult katonák hátramaradt családtagjai­nak segélyezésére ujabban a következő adomá­nyok érkeztek Bleszl Ferenc bizottsági pénztáros kezéhez: Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. adománya 1000 K, az Esztergomi Izraelita Hitközség 1000 K, a női Mária Kongregáció 8 drb gyűjtőivén befolyt 548*78 K, a Kereskedelmi és Iparbank 400 K, özv. Feichtinger Sándorné elhalálozása alkalmával ko­szorú megváltása cimén befolyt 328 K, Skopetz Gyuláné gyűjtése 287*60 K, Wawrecska Rezsöné gyűjtése 268 K, Bogisich Mihály 200 K, az Eszter­gomi Református Egyház 100 K, Bayer Károly 100 K, dr. Breyer István 50 K, dr. gróf Pongrácz Frigyes 50 K, Viszolai István földmives (Brucsi Márton veje) 50 K, Grósz Ferenc 50 K, Seyler Károly 25 K, Szoleczky János 20 K, Sztankay Kálmánné 20 K, Schmidt Gyula 20 K, Schmidt Lujza 20 K, Hagara Antal 20 K, Kollár Péter 20 K, Schönbeck Ignác 20 K, dr. Wiplinger Ödön 10 K, Meszleny Pál névnapi üdvözlet megváltása cimén 10 K, Etter Ödön 10 K, dr. Kirz Oszkár 10 K, özv. Sándorné Koperniczky Boriska 10 K, Oltósy Ferenc 5 K, özv. Mack L.-né 2 K. Kapisztóry Mici és Szecskay Marianna gyűj­tése 1500 K, Reviczky Erzsike gyűjtése 316 K, Szegedy Ancy gyűjtése 210 K, az Esztergom­vidéki Hitelbank 200 K, az Esztergomi Fökáptalan (havi részlet) 150 K, Bedros Mancy gyűjtése 57 K, Kreutz Antal gyűjtése 30*80 K, Hübschl Sán­dorok 20 K, Obert Ágoston névnapi üdvözletek megváltása cimén 20 K, Fürdő mozgófénykép­szinház 10 K, Bártfay Gézáné gyűjtése 7*80 K, szentgyörgymezöi Szt. Antal perselyből 6 K, Kürner Mädy 3 K. A nemesszivű gyűjtőknek és adakozóknak ezúton is hálás köszönetet mond a segélyző-bizott­ság pénztárosa. * Beirás. Az esztergomi izr. elemi népisko­lában a beírások szept. 3.-án és 4.-én, naponként d. e. 9—12 óráig eszközöltetnek. Ugyanakkor lesznek a közép és polgári iskolai hittani beírások. A közép és polgári iskolai tanulók közül, azok akik tandíjmentességben akarnak részesülni, eziránti kérvényüket szept. 4.-ig adják be az iskolaszék elnökéhez. * Katonanap Ürményben. Vasárnap, e hó 23-án, Ürmény község is megtartotta a katona­napot. Már előzőleg szent István napján Bilek Rezső esperes-plébános tüzes szavakkal buzdította hiveit a katonák hátramaradottjairól való gondos­kodásra, vasárnap pedig Mucha József káplán lel­kesítő szavakkal szólította fel a népet, hogy itt az alkalom hazafias kötelesség teljesítésére. Á szép eredmény nem is maradt el, mindenki adakozott tehetsége szerint; a majorok munkásai, a község gazdái, intelligenciája mindnyájan vetekedtek az adakozásban. A templom bejáratánál elhelyezett perselyben 111.64 K gyűlt össze ! a tulajdonké­peni gyűjtés azonban nem itt történt. Őméltósága Hunyady Lászlóné grófné gyermekeinek magyar nevelönőjével várta a templomból kijövő népet s a nemzeti színekből s fekete-ságából csinosan ösz­szeállitott kokárdákért vagy ivre való feliratko­zással gyűjtötte az adományokat. A Mária-kon­gregáció ifjai és leányai pedig otthonukban ke­resték fel a családokat s igy gyűjtöttek szép ered­ménnyel. Mire beesteledett már együtt volt 1278 K 30 fii. s igy az egész gyűjtés eredménye a templomi persellyel együtt 1389 K 94 fii., mely a községből bevonultak hátramaradottainak segé­lyezésére lesz fordítva. Isten fizesse meg a nemes adakozók nagylelkűségét! * Harcias szellem. A város felől éktelen lármával jött fel a várúton egy szentgyörgymezői polgár csütörtökön este 10 órakor. Minél feljebb ért a fökáptalani házsorhoz, annál magasabbra eresztette a hangját. Bizonyosan nagyon be volt rúgva, azért emlegette sűrűn a szentségeket, mi­közben kifejezte sértett voltát is mondván: — Engem lökött meg? Engem, a becsületes polgárt ?! — Megállj, ne szaladj! Most felelni fogsz! — Bakter úr! Fökáptalani bakter úr! Jöjjön tüstént segítségemre és fogja el ezt a szemetet! Csakugyan utána jött az állítólagos sértő, de a bakter úr nem rohant neki, hanem csendre in­tette a részeg embert. De az tovább erőszakoskodott: — Nem segit? Nohát akkor én rohamozok. Egy nagy roham és maga meghal, mert én katona voltam ! — Szaladj, mert rohamozok! Lehet, hogy kint a külvárosi mély sötétben csakugyan megtör­tént az igért rohamozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom