ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-07-19 / 29. szám

végezni. Az illetékes köröknek dr. Sebők jutott az eszükbe a vezető keresésénél, mert ö már ismeri a világnak mindenféle nációját. Az amerikai tanár Dedek Cr. Lajos prelátus kalauzolása mellett megtekintette a kincstárt s ezalatt dr. Sebők mondja, hogy Mezőkövesdre is akartak menni, de az illető község népe most idegenben van aratási munka végett. Tanácsoltuk Sebőknek, hogy száll­janak ki Kéméndre, ott azután litánia tájban lát­hatnak furcsa toilettet: kurta szoknyákat, sárga csizmákat és rikító színeket. A tudósok követték is tanácsunkat de csak félig, mert csak Kőhid­gyarmatig mentek, ahol azonban a népviselet kevésbé érdekes mint Kernenden, a sok szoknya­divat Parisában. * Reform a tanítóképzőkben. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter reform­tervezetének megvalósítását azzal kezdte meg, hogy a tanítóképzőket revízió alá vette. Eljárásával azt akarja elérni, hogy ez iskolafajt közelebb hozza a való élethez. Az eddig szokásban volt házi fel­adványokat és kézügyességi munkákat kiküszöböli, az osztályozási módot pedig megváltoztatja. Az osztályozásnál a tanulóknak nemcsak az illető tárgyban való ismeretei vonandók elbírálás alá, hanem általános ismeretei is figyelembe veendők. A tervezet ezenkívül a jelöltek gyakorlati kikép­zésének helyesebb alapokra való fektetésével is foglalkozik. * Egyiptomi régiségek a múzeumban. A történelmi múzeum a napokban igen becses régisé­geket kapott ajándékul dr. Mosonyi (Dangelmayer Lipót theol. tanártól, aki Esztergomból Konstanti­nápolyba távozik, a török levéltárakban magyar vonatkozású kéziratok kutatása végett. A tárgyak mind Egyiptomból valók, ahol a tudós tanár már többször megfordult. Legérdekesebb az ajándékok között egy sötétzöld szinü mumia-alaku terrakotta­szobor (usebti), mely valamely ó-egyiptomi Fáraó sírjából kerülhetett elő, mert a 20 cm. magas szobrocska egy királynak múmiáját ábrázolja. Kezében a királyi hatalom jelvényei: a kormány­pálca és korbács vannak; a mellső részen egy ovális mezőben (cartouche) pedig a király neve van bevésve, hieroglif-irással. Ily szobrocskákból többet is helyeztek a múmia mellé. Néphit szerint a halott helyett ezek feleltek a túlvilági bírónak, ezek is vezekeltek, sőt ezek segélyével támadhatott fel az utolsó napon. Az ajándékok között becses még két cifrázott cserépből égetett olajmécses, szintén a Fáraók idejéből; de van egy ujabbkori terrakotta mécses is, felül egy zöldbéka alakjával. Érdekes régiségeket képeznek még egy sphynx­féjekkel díszített agyagkorsócska, valamint egy arab feliratos sirkötábla-töredék. Az egyiptomi régiségek az augusztus 15-én újból megnyíló mú­zeumban megtekinthetők lesznek. * Keresztény munkás szervezkedés. A XII. Országos Katholikus Nagygyűlés szociális szak­osztálya a keresztény munkás szervezetek létesí­tésének kérdését tárgyalta s az ennek során elő­terjesztett javaslat értelmében a nagygyűlés ugy határozott, hogy a munkástitkárságok szervezése érdekében a püspöki karhoz és a káptalanokhoz felir. Az Országos Katholikus Szövetség e határo­zat végrehajtásaként felirt az egyházi hatóságok­hoz figyelmükbe ajánlva az Országos Keresztény Szociális Szövetségnek e fontos mozgalmat. * Választás. Közeledik feltartóztathatlanul. Nemcsak a kalendárium jelzi, de a jelek is mutat­ják. A múltkor valami Rosenberg nevü párisi bankár lett báró, magyar báró, hogy mennyiért, azt Jeszenszky tudná megmondani. Most meg báró Rotschildot akarják grófi rangra emelni. Hát hiszen szép az, ha az előkelő külföldieket legalább ilyen réven, a cim, a rang révén akarják a magyar­sághoz csatolni. Csak az a furcsa, hogy mindig csak a gazdag, nagyon gazdag embereket báró­sitják és grófositják. Jó lenne a szellemi ariszto­krácia külföldi nagyjait is magyar bárói cimmel kitüntetni, ha azok épen szegények is, avagy nem oly pénzesek mint az emiitett bankárok. Mondom jó lenne pl. Weiszkirchnert, a bécsi keresztény­szocialisták egyik vezérét, Bécs város polgármes­terét is magyar bárói rangra emelni, hátha akkor a magyarfaló bécsi keresztényszocialisták megszelí­dülnének. De ezek nem kellenek a munkapárton. Ne gondolja senki, hogy azért nem kellenek, mert ezek keresztények, oh hiszen van ott a munka­párton sajnos, nagyon sok keresztény, no meg nem is azért nem kellenek, mert szocialisták, hiszen a szocialistákat nagyon szivesen látnák ők akár a Barát Ármin helyén is, csak legyenek munkapárti szocialisták. Azért nem kellenek, mert nincs pénzük, azaz, mert nem akarnak a báróságokért fizetni. Nekik pedig pénz kell, még pedig sok pénz. * Udvarias leszólás. Egy úr társadalmi összeköttetései révén teljesen idegen világnézetű és gondolkodású társaságba került. A házigazda hamarosan előhozakodott finom grammofonjával s megszólaltatta a legújabb pesti kuplékat és ki­csavart nyakú nótákat. A Vígszínház valamelyik „művész"-ének affektált magyarságú és macska­nyávogáshoz hasonló bravúros előadását andalogva, hipnotizáltan ide-oda lengedezve hallgatta a fajbeli művészért lelkesedő társaság. Az idegen úr minden erejét összeszedve teljesen a dohány élvezetének iparkodik szentelni minden figyelmét, mert a hangok idétlensége miatt szenved, de illetlenséget nem akar elkövetni. Az ének véget ér s mikor mindenki ömleng elragadtatásában, a házigazda megkérdi vendégét: — Önnek hogy tetszik e művész éneke? A vendégből végtére is kitör a befojtott kri­tikai düh és gúnyos mosollyal vágja ki bírálatát: — Tudja, barátom, maga zseniális ember, de nem áll egyedül e téren, mert én is először a komisz darabokat játszottam el vendégeimnek s csak azután veszem elő a tiszteségesebbeket. * A Duna áradásának következményei. A Duna áradása szünőfélben van. A vizáradás folytán akkora volt a vízállás, mint a tavaszi jégzajlás idején, minek következtében a primási palota előtt feltöltött és kiépített partot ismét elöntötte a szennyes ár s bűzös, iszapos béka­fürdőket hagyott hátra a közegészség rovására. E helyen se lehet sétahelyet létesíteni, mig a partot magasabbra nem épitik. A vizáradás második kö­vetkezménye, hogy a propeller nem tudott bejutni rendes állomására. A harmadikat pedig abban észleltük, hogy a Szálka felé vezető országút magas viz alatt van a közlekedés nagy veszélyére. Igaz, hogy ezen eset már emberemlékezet óta ismétlődik, de a jelenkorban már ilyen gyarló országutat nem lenne szabad tűrni. * Gondok. Az országnak most van az igazi mezőgazdasági képe s nemcsak a gazda, de az iparos és kereskedő is szinte áhítatos várakozással néz a szántóföldek felé, most dől el, hogy vájjon egy hosszú esztendeig lesz-e megelégedettség, lesz-e jólét, vagy ismét csak ujabb láncszemét érjük meg a sanyarú tengődésnek, mikor a gazdára, mint fogyasztóra túlságosan nem számithat senki, sem az iparos, sem a kereskedő, de még az adó­végrehajtó sem. A jelek azt mutatják, hogy valami nagyon felcsigázott reménységgel ne igen várjuk az idei aratás eredményét. Mindenből csak amolyan gyönge közepes termés van kilátásban s ez épen hogy elégséges lesz ahhoz, ami a földmivelő nép átlagos életfentartásához szükséges. Se jó se rossz — mint ahogy mondani szokták — az idei gazda­sági esztendő. Amolyan szürke, színtelen év, amikor ugyancsak gondosan kell vigyázni arra, hogy a gazdaember háztartási mérlegének az egyensúlya fel ne bomoljék. Lehet majd talán egy kis adós­ságot törleszteni, lehet majd egy kicsit beruház­kodni, az elkopott, eltörött gazdasági eszközöket és gépeket ujakkal kicserélni, de bizony rugdalózni, dinom-dánomokat csapni vajmi kevés embernek lesz módjában. Nem is olyan az idő, hogy dinom­dánomokra alkalmas lenne. A viharfellegek, amelyek a közgazdasági életet olyan szomorúvá teszik, ma is a megszokott módon tornyosulnak, a jövendő képe borús, tehát, ha még bőséges volna is a termés, ha minden földi jóban fenékig vájkálhatna is a magyar gazda, még akkor is elkerülhetetlenül szükségünk van az észszerű takarékosságra, a pénzügyi egyensúly megóvására. Legelső dolog tehát a termés betakarítása után számba venni az adósságokat és kifizetni azokat. * Színház. Az elmúlt héten a nyári színkör eddiginél is nagyobb látogatottságnak örvendett. Nem is csoda! Az egész színházi hét tele volt újdonsággal és érdekességgel. Vasárnap este a bájos zenéjü „Buksi" operett került másodszor szinre. Az elismerés pálmáját újból Mezei Margitnak, a társulat kitűnő primadonnájának kezébe kell he­lyezni. Méltó partnere volt minden dicsőségében a címszerepet játszó Szigethy Andor, akinek szín­padi tehetsége abban a darabban érte el talán a legnagyobb fokot. ízig-vérig szinésztehetség. Mind­ketten feledhetetlenné tették az estét. Tihanyi, Faludi, továbbá Nagy Imre, nemkülönben Guthy Sári, Fábián Linka, Sebestyén Rózsi játékát elis­meréssel halmozta el a publikum. — Hétfőn „Tímár Liza" került szinre másodszor a régi szereposztással. Nagy hatást ért el újból Dózsa Jenő drámai kész­sége. Barótiné Almási Julia ebben a szerepben is kedvence volt a közönségnek. Kovács Margit a címszerepben művészi sikeft ért el. Turai Sorr, Szigethy, Nagy, továbbá Harsányi Gizi és Guthy Sári sikerülten játszottak. — Kedden a társulat a régi szép zenéjü operettek királyát a „Vig özvegyiét vette napirendre. Mezei Margit a címszerepben előforduló énekszámokat sok bájjal, temperamen­tummal énekelte. Faludi, Tihanyi játéka elsőrangú volt megint. Fábián Linka, Sebestyén Rózsi és Guthy Sári graciozus jelenetei általános elismerést érdemelnek. — Szerdán negyedszer került szinre a „Szybill" meglehetős látogatottságtól kisérve. A szereposztás a régi volt. Mezei Margit, Fábián Linka finoman kreált játékát sok taps kisérte. Tihanyi, Faludi, Nagy, Szigethy, Sorr a régi am­bícióval játszottak. Még külön is dicséretet érde­mel Szigethy Andor pompás és kacagtató ötletes­sége és pajzán humora. — Csütörtökön elmés francia vígjáték „A zöld frakk" sok közönséget csalt a színházba. A sok kulisszatrükkel és francia pikantériával garnírozott vígjáték legelső bonvivantja Dózsa Jenő volt, aki ügyes és szellemes játékával a közönség meleg rokonszenvét vivta ki. Huzella Irén finom kreációja osztatlan elismerésben része­sült. Harsányi Gizi erőteljes készsége elsőrangú volt. Báródi Kató jelenése sok figyelmet érdemel. — Pénteken a mult évi operettsláger, az „Éva" diadalmaskodott újból. A címszerepet Viola Margit, a társulat bájos műkedvelő kis primadonnája ját­szotta. Viola Margitot még csak másodszor látta a publikum a deszkákon s máris szépen csengő, dallamos hangjával, érzelemteljes játékával, vidám temperamentumával, bájos, finoman árnyalt, hatá­sosan előadott énekszámaival a közönség osztatlan kedvencévé lett. Viola Margittal a társulat nagy erőt fog nyerni szerződtetése esetén. Mezei Margit a Pipsi szerepében megint jeleskedett. Tihanyi, Faludi, Turai, Nagy, Szigethy kreálása művészies volt. — Szombat este a fővárosi színházak slágere, a „Nemtudomka" csinált telt házat. * A rendőrök nyári ruhája. Amint tapasz­taltuk, más vidéki városokban is sanyarú sorsuk van a rendőröknek nyári időben a komisz posztó­ból gyártott ruha miatt. Azonban ezek a példák nem riasztanak vissza bennünket attól, hogy még tüzesebben kérjük az illetékes köröket, miszerint figyeljenek a humánusabb felruházásra. Ha mindig napirenden tartjuk az ügyet, talán több eredményt érünk el, mint a kövezetjavitás és a köztisztaság követelésével. * Primicia Szentgyörgyön. Szentgyörgy szab. kir. városban július 12-én tartotta Liszy Mátyás piarista tanár primiciáját. A manuduktor Klacskó István, a helybeli főgimnázium igazgatója volt. Evangelium után Kurutz János helybeli piarista tót szónok tüzes szentbeszédet mondott a pap nagy méltóságáról. Az áldás után a nagyszámú rokont és jóbarátot az ujmisés látta vendégül kellemes lombsátrak alatt. Az ebéd alatt több fölköszöntő hangzott el. A manuduktor az édes­anyát éltette, majd az ujmiséshez fordult s kérte, hogy mint jó pap és hazafi működjön pályáján. Az ujmisés meghatottan köszönte meg azok szíves­ségét, akik ezt a napot felejthetetlenné tették szá­mára. Majd szónoklatra emelkedett a fővárosi kath. egyesületek vezetéséről ismert Varga tanár, aki a hazafias piarista rendet, annak főnökét és a kö­zöttük megjelent Pazsitny Bonaventura római magyar gyóntatót éltette. Ki kell emelni még a helybeli karmesternek, Profeld Jánosnak buzgó­ságát is, aki fáradságot nem kiméivé, zene és énekkarával a templomi ájtatos hangulat emelésé­hez dicséretesen hozzájárult. * Szent István nap. Az Országos Kath. Nagygyűlések már több izben foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az országos körmenetek jellege nem megfelelően domborodik ki. Az e tárgyban hozott határozatok végrehajtásaként az Országos Kath. Szövetség az illetékes hatóságok figyelmét erre márt több izben felhívta. A most közeledő Szent István napi ünnepség körvonalai már olyan arányokban bontakoznak ki, amelyek ennek országos jellegét kidomborítják. A püspöki kar, a kormány, a hatóságok és hivatalok vezetői, a törvényhozás testületileg illetve nagy képviselettel csatlakozik a körmenethez, amelyet maga a bibornok herceg­prímás vezet. A különböző kath. egyesületek és intézmények és a vidékről felzarándokolók tömegei impozánssá fogják tenni az ünnepséget. Már eddig Mezőkövesdről egy 500-as csoportot, a felvidékről több száz résztvevőt jelentettek be és ez évben a lipcsei egyetemi hallgatóknak éppen akkor Buda­pesten tartózkodó 120 tagu csoportja, a Corda Fratres nemzetközi egyetemi szövetség magyar osztályának vezetésével szintén meg fog jelenni. Az Országos Kath. Szövetség a vidékiek nagyobb tömegének elszállásolhatása végett megkereste a székesfőváros polgármesterét, hogy az iskolákban számukra helyet adjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom