ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-07-05 / 27. szám

van téve a bibornok birétum. A méltóság mind­két jelvényét akkor veszik használatba, amikor a nyilvános konzisztoriumban a kalapot megkapták, Róma tituláris vagy protektori templomaiban gyakran látni a magasban felfüggesztve az elárvult kalapot; a bibornok halála után sirja fölé szokták a kalapot függeszteni. Ma, minthogy a templomok többé nem szolgálnak a titulárisok temetkezési helyéül, rendszerint a ravatalra helyezik, esetleg a kriptában is a koporsó felett marad. A gazdag bojtokkal ékesített bíbornoki kalap ott is életet jelent, a történelmi életet, melyek a kalappal díszített egyházfejedelmek tetteikben élnek. Ma a bibornokok ceremóniái még két kala­pot ismernek: a kisebb római kalapot, mely piros selyemszőrméböl készül s gazdag arany zsinór­zattal ékes. Ezt használják mindannyiszor, ha tel­jes bíborba öltözötten funkcióra mennek, vagy ha jurisdikcionális ténykedést végeznek, továbbá, ha a pápát vagy fejedelmeket látogatják. A pápa halála alkalmával az aranydiszt a kalapokról le­veszik s egyszerű vörös paszománnal helyettesitik. A fekete kalapot, mely szintén arannyal áttört piros szalaggal és bojtokkal van diszitve, egyéb ünnepies alkalmakkor hordják. íme a szükségteremtette fejlődés mily gazdag és tartalmas jelentőséggel bir. Hasonló történeti és jogi vonatkozásaiban a királyok koronáihoz, me­lyek szintén hatalmat és méltóságot juttatnak ki­fejezésre. És hasonlóképen kiváltságos, fejedelmi személyek fejét ékesíti, amit a koronakardinálisok­nál legmarkánsabban jellemez az a tradíció, hogy a birétumot a fejedelem, vagy meghatalmazottja teszi az uj bibornok fejére, jelezvén ezzel azt, hogy a bíbornoki méltóság a trón legmagasabb lépcsőjéig emeli viselőjét. DP. Luttop Ferenc. HIREK. Tarkaság. Nagy gond. (Hüs, rezeda-illatú, reneszánsz stilü szobában beszélget két légi utas.) Dongó. Hová merült el szép szemed világa? Legyecske. Valamin töprengek. Dongó. Sose töprengjél. Megtalálsz bolon­dulni tőle. Tán bizony az alagi lóverseny miatt? Legyecske. Szépen! Dongó. Nohát akkor micsodán? Legyecske. Micsodán? Hát te ilyen nem­törődöm vagy ? Pfuj 1 Szegyeid magad! Dongó. No bizony! Legyecske. Persze. Szegény Jenőké ugye hogy nincs az eszedbe. Pedig lásd, pár hét múlva leérettségizik. Dongó. No és? Mi közöm hozzá? Ha sikerül neki az érettségi, az az ő privát szerencséje lesz. Mit búsuljak azon? Legyecske. Hm. Mit-e? Dongó. Persze. Ha sikerül az érettségije, szabad út lesz neki a nagy világba. Legyecske. Hisz épen e miatt töprengek I. Esztergomi főegyházmegyéből a) esztergomi érseki helynökség területéről 31, b) a nagyszom­bati érseki helynökség területéről 16, c) a buda­pesti érseki helynökség területéről 27, összesen 74. II. Kalocsai főegyházmegyéből 22. III. Pécsi egy­házmegyéből 58. IV. Erdélyi egyházmegyéből 8. V. Szombathelyi egyházmegyéből 5. VI. Veszprémi egyházmegyéből 6. VII. Nyitrai egyházmegyéből 3. VIII. Székesfehérvári egyházmegyéből 5. IX. Győri egyházmegyéből 8. X. Csanádi egyházmegyéből 2. XI. rozsnyói egyházmegyéből 14. Összesen 204. Ezek közül körülbelül 137 otthon (szegény, de nem züllött környezetű szülőknél), vagy jó szellemű családoknál van elhelyezve; 67 pedig apácák vezetése alatt álló otthonokban s árva­házakban. Természetes, hogy sokkal többen for­dultak még egyesületünkhöz, sokat lehetne még elhelyeznünk, örökbe fogagásra is gyakran kérnek gyereket, de nincs módunkban a gyakori kérelem­nek az egész vonalon eleget tenni. Gondozottjaink között 2 évesek is vannak. Általán mind iskoláz­tatjuk, aki megfelelő korú; a tehetségesebbeket középiskolába is taníttatjuk. Az idegen családoknál súlyt helyezünk arra, hogy jobb módú korrekt katholikus szellemű iparoscsaládok legyenek, hogy igy a gyermek az ipari kenyérkereset elemeibe is bevezettessék. A budapesti Urinők Otthonában 4 leánykát cselédnek képeztetünk ki. A gondozottak fölött való felügyeletben s ellenőrzésben az egy­házmegyei igazgatóknak a helyi plébánosok segí­tenek. A családoknál való elhelyezésnek megvan nap-nap után. Még az étel se izlik. Az álom is kerülgeti szemeimet. Mi legyen Jenőké? Dongó. Hogy mi legyen ? Barátom ez könnyű dolog. Legyecske. Azt hiszem, nagyon is nehéz. Dongó. Hát menjen Jenőké jogásznak. Fess pálya nagyon. Keveset kell tanulni. És ez a fő. Majd csak által vergődik a motollákon. Aztán úr lesz. Nagy úr, még miniszter is lehet. Legyecske, Ojjé ! Ez nem irányadó. Kinek van kedve manapság miniszterségre. Barátom, a mai világban a miniszterség olyan mint a vekker­óra. Hamar lejár. De aztán ritkán akadnak olyanok, kik felhúznák az órát. Dongó. Nagyszerű. Menjen tanári pályára. Legyecske. Isten ments! Hát az is pálya? Nyomorogni? Hitvány bérért kiköpdösni a lelkét a sok beszéddel. Dongó. Talán mérnök ? Vagy esetleg állam­hivatalnok. Jó fizetést kapnak. Legyecske. Hogyne. Untig elég az éhen­haláshoz. Dongó. Vagy bánom is én. Mi közöm hozzá ? Nekem se ingem, se gallérom. Menjen orvosnak. Legyecske. No most jól eltaláltad. Persze, ugye körorvosnak? Szépen nézne ki Jenőké jövője. Egy unalmas, szürke falusi orvos élete rosszabb . .. Dongó. No, no, ne olyan erősen. Legyecske. Tehát nem találtál koponyádban Jenőké számára alkalmatos pályát? ó te lütyü­fejü. Kár, hogy Dongónak hivnak és nem csacsinak. Megérdemelnéd. Dongó. Jó, jó csak sértegess. Legyecske. Aki igazat mond, az nem sérthet. Dongó. Ne filozofálj! Mondd meg inkább, melyik az a pálya. Legyecske. Hogy melyik? No nem lehet azt olyan egyszerre megmondani. Dongó. Ne izélj! Legyecske. Nem is. Jenőké számára kerí­teni kell egy miniszter nagybácsit. Érted? Majd valamelyik pesti naptárból kinézhetjük. Dongó. És? Legyecske. És mikor a miniszer nagybácsi már meglesz, Jenőkét kegyelmes protekcióval be­kebelezik a kegyelmes minisztériumba. Mondjuk díjtalan címzetes irodasegéd-fogalmazó-gyakornok jelöltnek. Mikor egy év múlva Jenőké elég erősnek érzi becses karjait . . . Dongó. Helyes. És? Legyecske. Akkor belekapaszkodik a szamár­létrának nevezett nyulványos alkalmatosság leg­alacsonyabb fokába és kúszik felfelé. Az se baj, ha mások visszacsúsznak is. Dongó. Helyes. És? Legyecske. Kegyelmes úr kinevezi Jenőkét miniszteri s. fogalmazónak. Érted mi az ? Nem sajátkezű fogalmazónak ám 1 Aztán teljes gőzzel udvarolni kezd a miniszteri tanácsos leányának. Vagy esetleg államtitkárénak. Az allezánsz! Meg­nősül Jenőké. Érted? Dongó. Hogyne. Hisz magyarul beszélsz. Legyecske. Nősüléssel együtt meglesz a többek közt az a hasznos oldala, hogy gondozott­jaink nem nélkülözik a családi élet melegét, amit otthon a rossz környezetben nem találtak meg. Mivel sokszor nehéz egyes vidékeken teljesen meg­bízható családokat találnunk, egyesületünknek már 2 éve érdemleges gondját képezi egy állandó s megfelelő gyermekotthon létesítése, hogy igy tel­jesen keresztény szellemben s a gondozás nevelő s lelkileg átalakitó eszközeivel legyünk képesek talpra állítani a gyermekeket, eme kis útszéli virá­gokat. Adja a jó Isten, hogy a társadalom részé­ről történő fokozottabb felkarolással s áldozatkész nagylelkű mecénások segítségével eme nagy hord­erejű száodékunkat is mihamarább megvalósíthas­suk. Egyesületünk különben gondozottjaival, ha kikerülnek szárnyai alól, fönntartja az összeköttetést s nekik pályájuk elérésében is segítségükre van. 1. Az egyesület törzsvagyona (alapítványok) . . . . . 50.141 K 45 fill. 2. Takarékpénztárban elhelye­zett forgó tőke 18.839 „ 25 „ 3. Pénztári készpénzkészlet 426 „19 v Az egyesület jelenlegi vagyona 69.406 K 89 fill. VII. Kiadvány. A gyermekvédelmi munkás­ság népszerűsítése és terjesztése érdekében egye­sületünk támogatásával jelent meg Keményfy K. Dániel „Gyermekmentés Lélekmentés" munkája Rajner Lajos püspök előszavával. karrier is. Mikor már méltóságos úrrá avanzsál, otthagyja a minisztériumot. Dongó. Csak nem evett bolondgombát. Legyecske. Meglátszik, hogy nem születtél íilozopternek. Kegyelmes irányítással valami puha, börfotelos, zsiros, életfogytiglani állami vállalat élére kerül. Dongó. Tényleg ez a legjobb. Legyecske. Légy nyugodt. Dongó. Pardon! Ne sértegess! Nem vagyok én légy. Legyecske. Ennek én is örülök. Lásd Jenő­kének ilyen pályát szántam. Ez az igazi modern élethivatás. Semmi gond, semmi munka és sok fizetés! Fidibusz. Krónika. — Éji látogatás Konopistban. — Három árva sír magában A nagy, sötét palotában, Zivatar dúl sziveikben: Apjuk-anyjuk többé nincsen! „Édes apám, édes anyám!" Sír fel mind a három ajkán. Járnak össze-vissza, szerte A sok gyászos, nagy terembe. És fenn virraszt mind a három, Nincs szemükben boldog álom: Vigaszt nincs, ki rájuk hintsen, Nem kapni ezt semmi kincsen! A termeket egyre járják, Apát, anyát mintha várnák . . . De üresek mind a termek S elnyelik a sok keservet. Végre a kis kápolnában Találkoznak mind a hárman, Hol a mécses gyönge fénye Sziporkázik a sötétbe. A szentségház előtt halkan Egyesülnek egy sóhajban S mint az apa, anya tette : Ránéznek a feszületre. Imádságuk alatt belül A fájdalom lassan elül És szivükre balzsam árad, Mely betölti mind a hármat, S mintba a szentségház zárja Felpattanna és kitárva Két kezét, kilépne rajta, Ki az árvák édes Atyja . . , S szólna: „Jertek kebelemre, Mint az apa, anya tette; Szeressetek nagyon engem S vigaszt leltek bizton Bennem!" És egy percre nagy fény árad: Fénye csodás mennyországnak — S apát, anyát fényben látják Jézus mellett a kis árvák! (-•) Memento móri. . . Két félelmetesen vakitó, lelket megremegtető villám cikkázott keresztül a komor, sötét, fekete éjszaka egén . . . Aztán vérfagyasztó, hatalmas mennydörgés reszkettette meg a fülledt levegőt és gondtalan sziveket . . . S aztán . . . aztán két nemes lélek szive dobbanása halt el örökre . . . Könyörületes Ég 1 Ne ostorozzál annyira vét­kes hibáink miatt . . . És ismét a Gonoszság győzött. Ismét. Mint annyi másszor. Halálthozó vasöklével rásújtott két ártatlan, finom, érzékeny lelkű, minden bűzös földi salaktól ment, csodálni való emberóriáson s vészes ütések nyomain sorvasztó fájdalom és keserű csalódás, néma szenvedés és közönnyel terhes lelki csüggedés ült két hatalmas birodalom lelkére... Gyászlobogók ijesztő erdeje, tömjénfüst és bánatos miserere hirdette világgá, hogy az egykori daliás királyfi, akinek határtalan szerelme, forró vére, kivételes felfogása, csodás ideái túlszárnyal­ták legendás ősei mindegyikét, rajongásig szere­tett hitvesével elvonult a világ bántó zaja elől... el a csendes, nyugodalmat adó artstätteni kápolna hűvös rejtekébe . . . távol a lármás, a gőgös bécsi kriptaboltozattól. És árvánhagyta megtört, ősz uralkodóját, legszeretőbb hadurát . . . bánkódó népeit és . . . három kicsi árvát. Akik igazi árvák lettek. Hatal­mas, irigyelt születésük és rangjuk dacára. Szegény, siratni való árvák, kiknek üde, virágos szép arcáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom