ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-04-05 / 14. szám

játék mintájára Pathé-cég félmillió korona költséggel a szentföldön készíttette s minden parányi részében hű kortörténeti illusztrálása a magasztos tárgyú, szent eseményeknek. Alkalmunk volt a több, mint 2000 méter hosszú filmnek bemutató előadását látnunk s őszinte csodálattal kell elismernünk a jó szándék mellett a technikai kivitel nagyszerűségét. Különösen ajánljuk egyesületek, társulatok figyelmébe, kiknek csoportos megjelenése alkalmával esetleg külön előadást is rendeznek. Teljes elismeréssel adózunk Porgesz Béla áldozatkészségének, ki mindig a legjobbat, a legaktuálisabbat, a legkifogástalanabbat nyújtja a filmujdonságokból, amint hogy ez a film is csak a mult napokban készült el éppen a húsvéti ünnepek közeledtének alkalmából. * Kath. legényegylet Udvardon. F. évi március hó 22-én alakult meg Udvardon a Kath. legényegylet nagy lelkesedés közepette. Tagjainak száma jóval meghaladja a 180-at. Elnöke lett Manninger Károly káplán, igazgatója Szabó János ig.-tanitó, ifjúsági elnök Galla József. Első szereplése a gyönyörű „Népház" megáldásakor lesz. Adja Isten, hogy a fiatalság lelkesedése sokáig tartson! * Megnyílt a mai napon a fedett és fűtött uszoda. Rendelkezésre áll nőknek 8—11-ig, a nap többi óráiban férfiaknak. * Rátartós csacsi. Nemrégiben olyan művelt és városi természetű csacsiról volt szó, amelyik még az autó félelmetes bömbölésétől sem riad meg. Most pedig olyan csacsiról teszünk említést, amelyiknek esze száz bolond ember eszével fölér. A szóban forgó nevezetes csacsi az egyik kávéház részére vizet szállít, malavizet, dunavizet apró lajtocskában. Miután azonban az említett kávéház udvarába direkt bekocsizni helyszűke miatt fizikai lehetetlenség, tehát a csacsinak régi gyakorlat szerint egész a járdaszélig kell vonszolni a vizeskocsit, honnan pitlikben hordja be a kocsis a vizet. Eddig igy volt. A napokban aztán a csacsi uraság amint geometriai pontossággal odafarolt a járda széléig, egy őrizetlen pillanatban a sikos uton elcsúszott, minek folytán becses oldalbordáját alaposan megütötte. A jelzett eset óta azonban a rátartós csacsi a világ összes kincséért se menne azon az oldalon. Mikor odaér a szerencsétlenség tájékára, szépen átballag kocsijával az átellenes oldalra s a kávéház kapujával szemben okos pislogással megáll. Hiába az ostornyeles, a kocsis káromkodása, de a csacsi uraság aszongya, hogy ü se enged a negyvennyolcból. Lám, ilyen csacsik vágynak Esztergomban! * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1914. március 29-tői április 5-ig. Születtek : Tóth Rozália rk. vasúti munkás leánya, — Pivók Ilona Erzsébet rk. kőmivessegéd leánya, — Majtényi Lajos rk. földm. fia, — Sólyom Ilona ref. pincemester leánya, — Kolencsik Mária Anna rk. füszerkereskedö leánya, — Domaniczky Dénes József rk. közjegyzői irodavezető fia, — Harcsa Dániel Gyula ref. csizmadia fia, — Fazekas Rozália ref. gyári munkás leánya, — Sági Anna rk. irodaszolga leánya, •— Markovics (fiú) kocsis halvaszül. fia. Meghaltak: Megla Frigyes rk. 62 éves kályhássegéd (szervi szívbaj), — Steinbök Ferenc rk. 49 éves földm. (balláb üszkösödése), — özv. Horacsek Jánosné Szigetközy Anna rk. 84 éves (aggkór), — Farkasdi Ferenc rk. 6 hónapos (tüdőlob), — Bálint László rk. 17 hónapos (tüdőlob), —Kovács János ref. 82 éves földm. (id. veselob),— Szvoboda Ferenc rk. 49 éves sütősegéd (kétoldali tüdőgyuladás), — Juhász Jánosné Pintér Klára rk. 68 éves (szivbaj), — Kovács Ferenc rk. 16 hónapos (gyermekaszály). Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWIEEí* GŐZE KÉ K páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler &Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. Tanügyi hirek. Államsegélyek. Az 1913. évi XVI. t.-cikk alapján államsegélyt nyertek: Bagoly Béla kisujfalui ref., Baráth Béla párkányi, Virosztek Vilma csolnoki, Dicskó Jolán epöli, Zigmundik Anna muzslai, Krizmanits János bajnai, Kanszky Matild muzslai, Schäffer Mária csolnoki, Jászainé Kovács Erzsébet barti rk. elemi iskolai tanítónők, illetve tanítók. Szabadságolás. Dogossy Lajos Árpád sárisápi áll. tanitó betegség címén szabadságot nyert. Családi pótlék. Kertész Ödön gyivai állami tanítónak 200 K családi pótlék utalványoztatott. Tanitóváltozás. Ackermann Sándor oki. a dunamocsi rk. elemi iskolához megválasztatott. Költségvetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta a kurali állami óvoda, az esztergomi iparos- és kereskedő, a párkányi, piszkei és süttői községi iparostanonciskolák 1913/14. tanévi költségvetését. Az esztergomi községi iparostanonciskolának 4000, a kereskedő tanonciskolának 1300, a párkányi iparostanonciskolának 1500, a piszkeinek 500 és a süttőinek 800 korona államsegélyt utalványoztatott ki. A kurali állami óvoda bebútorozására 328 korona utalványoztatott ki. Iskolamegnyitás. A vörhenyjárvány miatt bezárt nyergesuj falui elemi iskolák megnyittattak. Irodalom és művészet. Munkácsy Mihály jubiláris kiállítása az Ernst Múzeumban. Ez a kiállítás arról az ötven esztendőről beszél, melyen a legmagyarabb, legdicsőségesebb festőnk, Munkácsy Mihály irta le asztalosinasságnál kezdődött, világhírnévhez ívelt pályáját. Az a tehetségében és festői hivatottságában kételkedő réveteg szemű fiatal ember, ki ötvenévnek előtte Pestre gyalogolt, hogy beteljesítse vágyainak-vágyát, hogy festő legyen, megajándékozta ezt az országot a XIX. század legnagyobbszerü festői szenzációival. Hosszú, szomorú és kilátástalan kezdet után ráköszöntött a siker, mely hozzá szegődvén, végigkápráztatóan gazdag és termékeny életén. Az idegenbe szakadt fiát babérokkal várta a milleniumi kiállítással ünneplő ezeréves Magyarország. Legutolsó, legemberfelettibb erővel megfestett képét hozta magával: a honfoglalást. Azután szomorú és nehéz csend lett. Néhány év multán halott lett ez a nagy ember . . . Az uj festészet hálátlanul hamarkodta el Munkácsyról való ítéletét, ugy hogy tízegynéhány évvel halála után „a rég túlhaladt" jelzőt kezdik használni, ha Munkácsy festészetéről van szó. Körülbelül az a sors, mint Jókaié, akit életében „a legnagyobb magyar író" jelzővel tiszteltek meg, halála után pedig hirtelen feledés köde borult alakjára. Mindkét „nagyunk" igazi és végleges értékelésétől manapság még el kell állanunk, részben, mert oly közel állunk még alkotásukhoz, hogy a megfelelő távlat hiányzik, mely pontos megállapításhoz elengedhetetlen, részben pedig, mert a mai művészeti forrongás annyira felforgatta az értékről alkotott fogalmakat, hogy csak az évtizedek múlva bekövetkező lehiggadás tiszta üvegén át láthatjuk majd kink-mink is volt nekünk tulajdonképen Munkácsy Mihály. A két ellentétes irány addig hadd kavarogjon, hadd forrjon, hadd dőljön el a kérdés, hogy szabad-e a vásznon lírának intuitiv-lélekhez szóló akciónak lefolynia, vagy csak tisztán szin és rajz, mozdulat és forma abstraktumok után való kutatás foglalja le. Akármint is dől el a dolog, az tény, hogy Munkácsyt illetőleg méltatlan volt a céhbeli utókor s mint Jókainál nem árt, sőt nagyon kívánatos, hogy a „hivatottak" ítélete ellen minél gyakrabban intéztessék appelláta azokhoz, akik ma is hívek e géniekhez, akik ma is hatása alatt állnak e suggestiv nagy névnek: Munkácsy Mihály. És ilyenek, hála Istennek, vagyunk igen sokan. A milleneumi kiállítás óta most került először bemutatásra Munhácsy Mihály festészete. Elszórtan ugyan láttunk itt is, ott is egy-egy müvet, de igy collektiv kiállításban azóta nem láttuk alkotásait. Az Ernst múzeum felkutatta és összehordta a messze idegenbe szétszóródott Munkácsy-képeket. És ha nem is sikerült a legnagyobb képeit mind megszerezni, hisz azok legnagyobb része az amerikai milliomosok magángyűjteményeiben vannak, elhozta az Ecce homo-t és összegyűjtötte Munkácsy minden alkotási fázisát erősen reprezentáló képeket, vázlatokat, rajzokat, melyekből igy egymás mellé sorakozottan tiszta kép tárul elénk Munkácsy életét kitevő festészetéről. Az Ecce homo viharosan nagy jelenetét ábrázoló festmény Munkácsy bámulatosan pontos és minuciosusan finom egyéb képein nagy komponálói tudása nyilatkozik meg. Minden alak hosszú izzáson megy át, mig végleges formában a nagy vászonra kerül. És a hosszú nehéz tanulmányok után is frissen, élettől lüktetőn helyeződnek el és vesznek részt az ábrázolt aktióban. Itt már nyoma sincs a különállóságnak, belesimulnak a kompozitiókba, mintha alkotójuk egyszerre adott volna alakot és lelket mind a szereplőknek . . . A Munkácsy vázlatok. Ezek nekünk tán még többet, nagyobbat jelentenek, mint a kicsiszolt, kész képek. Ezeken a vázlatokon át, mint egy tiszta, nagy ablakon betekinthetünk abba a gazdag műhelybe, melyben Munkácsy tervei grandiózus elképzelései hosszu-hosszu fejlesztés után testet öltöttek. Tanulságos, mély bepillantást adnak e vázlatok a Munkácsy munkametodusába. Érzik, hogy villanik meg az ötlet magva, hogy indul meg, hogyan válik hömpölyögve egyre szélesebb folyammá, mint ütközik ki a központ, a hős és mint raj ózza körül egyre számosabb egyre kiforrottabb mellékalak, mig végre teljes nagyszerűségében bontakozik ki a mestermü. Izgalmas momentumok, nehéz vajúdások menetét teszik ezek a vázlatok és mindegyike nyomán egy titok pattan ki. Sok vázlat, sok titok megoldása és végül előttünk áll pőreségében még gigászibb „nagyunk": Munkácsy Mihály. Nagy és méltó munkát fejtett ki az Ernst múzeum e kiállítás körül. Megtalálta és összerakta a legkarakterisztikusabb mozaik szemeket, melyek igy felsorakozva imponáló, mondhatni teljes keretben adták Munkácsy Mihály csodálatos sok változatú festészetét. Az Élet cimü szépirodalmi hetilap április 5-iki számában G. Miklósy Ilona folytatja a színészi életből vett „Johannka" cimü regényét. Elbeszéléseket találunk Blaskó Máriától és Bányai Károly fordításában Weyssenhoff József bárótól-; verseket irtak Lampérth Géza, Kosztolányi Dezső, Gyökössy Endre és Harsányi Lajos. Cikket olvashatunk e héten Pethő Sándortól és László Zoltántól. Ezenkívül a rendes heti rovatok és illusztrációk élénkítik e kitűnően szerkesztett hetilap legújabb számát. Szerkeszti Pethő Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Damjanich-utca 50. Előfizetési ár félévre 10 korona. A Regnum Marianum bájos gyermeklapja a Kis Pajtás legújabb számával úgy köszönt be a gyermekszobákba, mint a játszi tavaszi napsugár : csupa fény, csupa derű és vidámság, de valójában a gyermeklelket hatalmasan fejlesztő élet és erő. Krónikás nagyapó remekelt Szt. Lászlóról szóló legendájával. Mélyen hazafias és vallásos szelleme az idősebb kispajtások lelkében kitörülhetetlen s megbecsülhetetlen nyomokat hagy a kalandvágyó Világjáró Domokos Döme a tripoliszi háború kapcsán rengeteg tanulságos dolgot mond el. A picinyeknek Tüskés, a kis sündisznó története mesél a nagyravágyás és engedetlenség veszedelmeirőL A botanizálás örömeiről s veszélyeiről szól Parázs Dani és Vas Miki siralmas-tudományos kirándulása. A világhírű Robinson Crusoe művészi átdolgozása Gombos Albin Hájas Mukijának — a Kis Pajtások kedvencének — kalandjai az emberevők között, G. Miklósy Ilona Árva Rózsikája pedig az angol gyermekregények érdekességével s finomságával mondja el egy sokat szenvedett kislány tanulságos és megható történetét. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal: Budapest, VII. Damjanich-u. 50. Előfizetési ára egy évre — 20 szám és regénymelléklet — 4 korona. Szerkesztői üzenet. „Bubby". írásait, melyeket ön elhamarkodva verseknek nevez, kiadtuk birálatra lapunk viharedzett poétamunkatársának, ki már tengeri vihart, földrengést, mindent átélt, de ilyet — úgymond — még nem. Azóta is betegen fekszik, annyira megfeküdték az ön irásai az idegeit. Lássa Bubby, mi sohasem ártottunk önnek, miért okoz nekünk ilyen keserűséget? De hogy meg ne vádolhasson bennünket keményszivűséggel, mégis ide igtatjuk egyik versének legjobb strófáját: „Szép Ilonka szive Nagyot dobbant máma. Fehér a kalapja, kék a kabátja Nem szőke ő, — barna. Lássa Bubby, erre a szóra, hogy: barna, tudnánk egy frappáns rimet mondani önnek, de — nem mondunk. Mi nem vagyunk olyan lelketlenek, min ön. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV.