ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913
1913-02-02 / 5. szám
Mátyás. Számvizsgálók: Gabanitz Ferenc és Szoleczky János. Választmányi tagok lettek: Bandor József, Brukács János, Cziglényi Lajos. Csányi Ferenc, Dvihally Géza, Elek Ödön, Farkas Gyula, Gerlei Dániel, Gerlei Dénes, Gutray János, Homor Imre ifj., Hoífmann Ferenc lovag, Haulik Imre, Machácsek Gyula, Merényi Gyula, Lovas Ferenc, Pásztor József, Porubszki József, Rangl Antal, Rolkó Béla, dr. Sárgái János, Simcsák Albert, Schönvälder Kálmán, Speck Frigyes, Székely Imre, Szitás József, Szmrtyka Mihály, Szűcs István, Tóth Mihály, Török József, Trexler Sándor, Varga Béla. Póttagok: Imely Ferenc, Réger István és Vodicska István. A választás megtörténtével az elnök megható szavakban köszönte meg a beléje helyezett bizalmat és ígérte, hogy minden tehetségével és igyekezetével azon lesz, hogy a kör minél johban felvirágozzék és céljának megfelelőleg működhessen. Egyben pedig Gsárszky István dr. érseki irodaigazgatónak, a kör régebbi elnökének, aki személyesen is részt vett a közgyűlésen, újólag az eddig tanúsított jóindulatába ajánlotta a kört. Csárszky István dr. hálás szavakkal köszönte meg az elnök eme szép szavait és igérte, hogy mindenkor élénk érdeklődéssel fogja kisérni a kör életének és felvirágozásának minden mozzanatát. Végül az elnök lelkes éltetésével véget ért a közgyűlés. * A kath. Leg-ényegyesületnek táneestélye ma este 7 órakor lessz a Fürdő szálloda nagytermében. Szinre kerül a „Vigécek" fővárosi életkép. — A közönség figyelmét ez uton is felhívjuk iparos segédeink eme táncestélyére. * Esküvő. Grátzer Herminke, Grátzer János hidmester kedves leánya holnap hétfőn délben 1 órakor esküszik örök hűséget jegyesének Kimer Oszkár, miniszteri tisztviselőnek a Bakácskapolnában. Az esketési szertartást a menyasszony nagybátyja Grátzer Ferenc zohori plébános fogja végezni. * Leánygimnázium Győrött. Élénk mozgalom indult meg Győrött az iránt, hogy a minisztérium az ottani felsőbb leányiskolát főgimnáziummá szervezze. A helyi sajtó teljes erővel működik, a közönség pedig most írogatja alá a közreadott terjedelmes memorandumot. A „Dunántúli Hírlap" egy ezen mozgalomról szóló cikkében igy érvel: „Ezelőtt negyén évvel más volt a magyar középosztály helyzete: nem volt szükség arra, hogy önálló kenyérkeresetre neveljék a lányokat is. Iskolába járatták őket — „hadd ragadjon rájuk egy kis tudomány, és ne alkalmatlankodjanak otthon!" — Tizenhat éves korában kivették a bakfist az iskolából; — bálozott, korcsolyázott, zongorázott, regényeket olvasott és főzni tanult; amellett leste a jó szerencsét: a papucskormány ölelő karjaiba kívánkozó fiatal embert: a kérőt, — és ha ez nem akadt, akkor pletykás, savanyu vénkisasszonnyá vedlett át; ha pénze volt, akkor macska, papagály és pudlikutya tartásával szórakozott ; ha nem volt pénze, akkor a rokonoknál keresett menedéket. Ez volt a magyar nő sorsa: vagy háziasszony lett belőle, ha jól járt, vagy pedig céltévesztett, elszomorodott exisztencia. Nagy igzságtalanság történt avval a szegény nővel, kinek neveltetéséről hiányosan gondoskodtak. Kenyeret kell adni annak a leánynak is, aki férjhez nem tud menni, vagy aki családi és egyébb körülményei miatt dolgozni akar! Fel kell szabadítani a nőt alárendelt gazdasági helyzetéből! Ez lett a jelszava minden igazságosan gondolkodó embernek." * Mulatságok. Január hó 25-én a „Fürdő" nagytermében a helyőrség hivatásos altisztjei, a Magyar Királyban az Esztergomi Ipartestület, 26-án pedig a Fürdőben a Kereskedő Ifjak Egyesülete tartotta szokásos farsangi táncmulatságát. Mindhárom mulatság igen jól sikerült s különösen fényes és előkelő közönség vett részt a kereskedők mulatságán. E mulatságot igen vonzó műsor nyitotta meg, melyben Henning Árpád tárogatószólója, Marosi Ferencné zongorajátéka s Borús Endre hegedüjátéka egyformán magas és elismerésreméltó zenei élvezetet szereztek a közönségnek, mely őszinte, hálás figyelemmel s tartós tapssal jutalmazta mindhárom szereplöt. Igen kedves és élvezetes szórakozást nyújtott az a dialóg, melyet Lindtner Elly és Klement Irénke adtak elő annyi bájos és fesztelen közvetlenséggel s megnyerő kedvességgel, hogy igazán dicséretére válik a kitűnően érvényesített, — jóllehet nehéz, — szerep a két bájos műkedvelőnek. Igazi operai élvezetet nyújtott még Wilheim Rózsikának, a budapesti zeneakadémia harmadéves növendékének zongorakísérettel előadott szóló éneke, ki gyönyörűen iskolázott szopránhangjával tomboló lelkesedésre ragadta a közönséget. — Az Ipartestület bálján is jeles műkedvelői gárda szerepelt Krajniker Ferencné, Schweiczer Jánosné, Schweiczer János, Vörös Antal, Székely Imre és Kindl Gyula személyében, kik páratlanul fényes sikert arattak a két humoros színdarab, illetve dialóg keretében. Táky Gyuláné úrnő magánéneke gyönyörű előadásban ismét őszinte elismerést váltott ki Tákyné kincset érő hanganyaga iránt. Igen jók voltak a műkedvelő dalárda énekszámai is. — Persze fölösleges idejegyeznünk, hogy mindhárom mulatságnak e reggeli virradat és nem a jókedv hiánya vetett véget. * A bába szorong-attatása. A mi cigányaink még a boldog őskorban élnek és minden körülményeik között a maguk primitiv tudományára támaszkodnak. Orvosolják magukat és szaporodás idején házilag látják el a szülésznői teendőket. A győri cigányok azonban a családi öröm idején szülésznőt hivtak a téli hideg széllel bélelt sátorba. A nag}^ esemény gyászos kimenetelű volt, amennyiben a cigány asszony meghalt az egészséges csemete pedig, erőben és egészségben virágzik. Az anyátlan csecsemőt elvállalta egy cigány asszony, akinek egy hét előtt született gyermeke s most az újszülött gyermeke egy hetes kollégájával osztozik „a mindennapi kenyéren." Az asszony hirtelen halála azonban szeget ütött a cigányok fejébe s deputaciót küldtek a városi hatósághoz, hol nagy sirás, jajgatás között előadták, hogy a szülésznő megölte az anyát. A halottat felboncolták s ekkor kitűnt, hogy a vád alaptalan, amennyiben máj és szivelhájasodás következtében szivbénulás állott be. * A vasút kára. A kemény hideggel beköszöntött tél nyoma meglátszik a MÁV. vonatain is, amennyiben a kőszénnel megrakott teherkocsiknak végtelen sorai zörögnek és szaladnak a síneken mindkét irányban. Az élénk forgalom folytán huzamosabb ideig álldogálnak a tehervonatok a vidéki állomásokon, amikor azután ki vannak téve, a tolvajok lopási kisérleteinek. Köbölkúton is ezen körülményeket használták ki Illik István és az ő 15 éves István fia. Ügyesen megközelítették a szénnel megrakodott kocsikat és 7 métermázsa súlyú mennyiséget hamarosan ledobáltak s azt a sötétben tovább szállították. A tilos vállalkozásnak azonban hívatlan tanúi voltak, akiknek utján eljutott a dolog hire a csendőrség fülébe, amely a lopott szenet megtalálta és lefoglalta. Az utazó közönségre azért rótta rá a Máv. a drágább utazási költséget, hogy az ilyen vasúti tolvajok által okozott károkat abból a pénzből fedezhesse. • Móricz a postás. A „Szombathelyi Újság" irja le a következő esetet s mivel a postai tökéletesség mai korszakában nagyon különös jelenséget képez közreadjuk okulás céljából. 1912. évi július hóban nyílott meg a póstaügynökség Niczken. A posta vezetésével az igazgatóság Deutsch Móric — vasúti kiadó őrt bizta meg. A sok pénz felkeltette benne a fajának üzleti szellemét és a pénzzel üzérkedett s heteken át nem küldötte el a föladott pénzeket, az érkezetteket pedig nem kézbesítette. Szerencsétlenségére a postán rovancsoltak s ez meglepő eredményre vezetett. A közönséges leveleket csupa kíváncsiságból felbontotta és nem kézbesítette. Schlesinger Dezső pápai vadkereskedő a „Steiermärkische Eskompte Bank w által küldetett vadak ára fejében 700 koronát Szatlmayer János plébánosnak. A pénzes levelet Móricz felbontotta, de nem elégítette ki kíváncsiságát a pénzt kisérő levél tartalma, sőt félre is magyarázta, mert a pénzt zsebre vágta, a vevényre pedig a plébános névét ráhamisitotta. A postaigazgatóság belátta, hogy mégis igaza van a régi magyar közmondásnak : „nem jó a hájat ebre bizm" Móricot azonnal felfüggesztette állásától és megtette ellene a bűnvádi följelentést. 700 koronát még most sem téritette meg a posta a plébánosnak. * Vadházasság- vég"e. Közel tiz év óta élt bagóhiten Szlovenszki Antal sárisápi bányamunkás Kampfl Erzsébettel, az utóbbi időben azonban ráunt Szlovenszki a vadházastársára és ezért ki is adta neki az útját. Kampfl Erzsébet emiatt feltüzelte fivérét Kampfl Ferenc dorogi bányamunkást, aki elrándult Sárisápra egy barátságos eszmecserére amidőn Kampfl Ferenc és Szlovenszki oly annyira összezördültek, hogy Kampfl torkon ragadta Szlovenszkit és fojtogatni kezdte. A dulakodás közben Kampíl Ferenc kíváncsiságból ugylátszik, Szlovenszki fejét egynéhányszor az ajtón levő ablaküvegbe verdeste, vájjon melyik erősebb. Az eredmény az lett, hogy Szlovenszki feje nem oly törékeny, mint az ablak, amely betörött. Szloneszki emiatt feljelentést tett a csendőrségen a kíváncsiskodó Kampfl Ferenc ellen becsületsértés cimén, mig Kampfl Erzsébet ellen tulajdon elleni kihágás cimén azon az alapon, mert Kampfl Erzsébet a tőle való elköltözködéskor egy karbid lámpát ellopott és elvitte magával Dorogra, valószínűleg hogy ott a lámpással keressen magának erős koponyájú férfiút. * Őskori barlanglakások Esztergfommegyében. „Esztergom vármegye területén barlanglakók nyomaira nem akadtunk, mert oly barlangokat nem találtunk, melyek jeleket mutatnának fel arról, hogy egykor benne ősemberek laktak." Ezt olvassuk Esztergommegye monográfiájában. Csév fölött a Pilishegy nyugati oldalán lévő Chlapetz- ás Névtelen barlangokban mult évben végzett ásatások ez állítás ellenkezőjét bizonyítják. Az esztergomi turisták mult év május 5-én a mexikói erdészlaknál éppen pihenőt tartottak, amidőn a Földtani Társulat által kiküldött barlangkutató bizottság: Dr. Kadic Ottokár geológus, Bella Lajos archaeológus és Békéi Imre, Tirtsch Rezső főerdőmérnök társaságában Pilismaróthról megérkeztek. Másnap hozzáfogtak a barlangok megvizsgálásához, meglepő eredménnyel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett költségen három héten át végzett ásatás nagyszámú neolithkori (nukleus, obsidian pengék, átfúrt állatfog, csontárak, kőgyöngy stb.), bronz- és hallstattkori régiségeket, főkép cseréptöredékeket hozott felszínre, jeléül annak, hogy e barlangokat már évezredek előtt is lakták emberek. De találtak maradványokat a középkorból is a többi között bronzlemez-nyiradékokat és lapocskákat, hasonló nagyságuakat az akkoriban készített pénzekhez, sőt állítólag két darab hamispénzt is II. Lajos (1516—1526.) és I. Ferdinánd (2540—1564.) idejéből. A barlangban tehát hamispénzverök tanyáztak volna. A Chlapec-harlanghoz hasonló nagyobb barlang a megye területén még több is van, melyek felkutatása szintén fontos adatokat nyújtana Esztergom vármegye történelemelőtti őskorához. * Vasúti szarka. A magyar államvasutak esztergomi állomás főnöksége a minap feljelentést tett a rendőrségen hogy Német Antal esztergomi lakos, aki Brill; Gyula szállítónál kocsis, egy áruval rakott kocsira egy darab ócska talpfát felrakott „merő véletlenségből" és azt elakarta vinni. Görheny János pályafelvigyázó azonban hamar észre vettte a lopást s még idejében a vámház táján utolérte őt. A bűnjelként lefoglalt talpfát visszavitték az állomásra. A szarka természetű kocsis ellen a bíróság megindította a bűnügyi eljárást. * Háború lesz, Hol ? Szentgyörgymezőn ma este 7 órakor. Miként a tréfásan megszerkesztett behivó is mutatja, sok harcos fog megjelenni a mai kitűnőnek Ígérkező háborús estélyen. A rendezőség mindent elkövetett, hogy az estély egyike legyen a farsang legsikerüftebb estélyeinek. A ki kedélyesen szeret elszórakozni és jóizüen kacagni, az ne hiányozzék az estélyről. Kezdete este 7 órakor. Jegyek előre kaphatók d. e. 11—12-ig és d. u. 4 órától az előúdás kezdetéig a kör helyiségében. A tiszta jövedefem a kör házalapjáé. Fefüffizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az elnökség. * Vasvillával. Kernenden történt az eset, hogy Farkas András 19 éves legény vasvillával a vállán ballagott az utcán. Egyszerre szembe jött vele Diósi Sándor, akivel nem igen szenvedhették egymást. Most is még valami elintézetlen ügyük volt, ami nem is csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy a farsangnak még csak a közepén voltak, és igy elég idő állott még ezen célból rendelkezésükre. Az elintézetlen ügy folytán ellenséges tekintetekkel mérték egymást végig, majd megállottak szemtöl-szembe s kipakkoltak Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWIEE* GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítmény ben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.
