ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-05-18 / 20. szám

fáradtságtól gyötörve mély álomba merült. A fiu rejtélyes eltűnésére a munkások figyelmesek lettek és keresésére indultak. Hosszas kutatás után rátatáltak a szegény Furuglyás Bálintra, aki már megfulladt a levegő hiánya miatt. A fiu halála miatt a bűnügyi nyomozás megindult, vájjon ki az oka a szegény Furuglyás Bálint halálának. * Mérgezés a sörtől. Megrendítő szerencsétlenség érte városunk egyik jónevü kereskedőjét, Tatarek Józsefet. Körülbelül három héttel ezelőtt — amint a család beszéli — egy üveg sört bontottak fel s ebből ivott valamit Tatarek József, a neje és a cselédleány. Az ital élvezete után mind a hárman rosszul lettek. Tatarek és a cselédleány hamarosan megszabadultak a mérges folyadéktól, a fiatal asszony belső részei azonban felszívták a mérges anyagot. Három hét óta fekszik szinte élettelenül. A mesterséges étkezés és az injekciók semmit sem használtak. Szombaton nagyon rosszra fordult a szegény beteg állapota. Az egész város közönsége mélységes részvéttel vette tudomásul a szomorú eseményt, j * Megcsonkított ló. Nagy Sándor bátorkeszi lakos a közeli napok egyikén a saját alkalmatosságán keresztül haladt Dunamocson s ott valami dolga lévén, megállott a falu utcáján. A csendes természetű lovakat magukban hagyta s azok meg is feleltek gazdájuk bizalmának, amenynyiben szunnyókálva pihentették fáradt lábaikat. Csak a feltűnő hosszúságú farkukkal védelmezték testi épségüket a legyek és más vérszomjas tavaszi férgek ellen. Itt kezdődött az egyik lónak tragédiája Vincze József bátorkeszii lakos ugyanis észrevette a jámbor állatnak feltűnő hosszúságú legyezőjét és szemet vetett rá. Hamarosan ollót kerített s miután tisztának látta a határt, odalopakodott a pihenő állathoz s néhány mesteri vágással tőből levágta a farkát. A közben előkerült tulajdonos nagy felháborodással látta viszont a megcsonkított állatot és boszút esküdött a tolvaj ellen. A csendőrök ki is nyomozták a tettest Vincze személyében s a lopott kincs is megkerült, de a védő eszköz hián a paripa mégis kénytelen lesz tűrni a nyáron keresztül a legyek ostromát, bár a bíróság egész komolyan zár alá teszi a lelketlen csonkitót. * Tolvaj fogás. Plajer Ferenc köbölkúti gazdának a határban levő kazla elégett, de a tettesnek nem tudtak nyomára akadni. A falunak becsületes lakóit nem is merték gyanúsítani a kártétellel, hanem az országút rongyos csavargóira gyanakodtak, akik hajlék hiján szeretnek meghúzódni az őrizet nélküli kazlakban. A tűz utáni napon B. Ferenc ottani legény az elhamvadt kazal közelében szántogatott, mig a fölösleges ruhát s az ebédre szánt kenyeret és szalonnát az országút mellett a föld végén helyezte el. Egyszerre csak azt látja, hogy egy hiányos ruhájú csavargó turkál a holmija között s az eledeleket magához véve tova iramodik. Hamarosan kifogta az ekéből az egyik lovat s a hátára pattanva utána vágtatott. A legény szigorú fellépésére visszaadta az ennivalókat s kegyelemért esedezett. A legény tovább engedte az éhes utast, de sötét gyanú ébredt szivében, hogy hátha ez a gyújtogató. A hatóság azonban nem nagy lelkesedéssel fogadta ezen detektivi felfedezését, mert hiszen más csavargó is járhatott az úton három nap óta. Figyeljen a névre és kérjen mindig határozottan Erdőgyöngyét. Hasonnevű értéktelen utánzatok visszautasitandók! ERDÖGYÖNGYE-MÜVEK Moritz Löw Brünn-Hussowitz. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1913. május 11-től május 18-ig. Születtek: Fiedler Sándor rk. kőmives segéd fia, Mancza Erzsébet rk. földm. leánya, Sinkovics István rk. sirásó fia, Szabó-cimbaimos Anna rk. vasúti váltóőr leánya, Burges Mária Ilona rk. cs. és kir. őrmester leánya, Fazekas Erzsébet rk. gyári munkás leánya, Margó Pál Győző rk. ker. munkásbiztositó pénztári számellenőr fia, Rauch János rk. földm. fia, Etter Magdolna Mária Sarolta rk. tkptári könyvvezető leánya, Kis Julianna rk. kocsis leánya, Pereszlényi Gyula rk. mozdonyfűtő fia. Házasságot kötöttek : Dr. Vörös István fögimn. tanár Szolnok és Réger Irén Esztergom. Búzás István földm. és Bakutar Teréz Esztergom. György István vasúti pályamunkás és Heutschmeider Julianna Esztergom. Kümmel István asztalos segéd Tát és Hugyecz Erzsébet Esztergom. Pekánovich Károly férfi szabó és Prazsevicz Anna Esztergom. Jankovics Gyula ácssegéd és Szabó Ilona Esztergom. Szlavina János férfi-szabó segéd és Haschmayer Katalin Esztergom. Tölgyessy Jenő kéményseprő üzletvezető és Bokor Mária Esztergom. Meghaltak : Findt Erzsébet rk. 4 hónapos (tüdőhurut), — Molnár István rk. 65 éves gazd. kocsis (nyilt alszártörés), — Stefankó Menyhért rk. 44 éves háziszolg (agyhártyalob), — Koller Jánosné Patkó Erzsébet rk. 70 éves (aggkór), — Zsitni István rk. 53 éves vándor esernyöjavitó (tüdőgümökór),— Nóvák Józsefné Spenger Julianna rk. 48 éves (májrák), — Pap Emerencia rk. 20 éves betegápolónő (tüdővész), — Holli István rk. 44 éves földm. (bélzáródás). Tanügyi hirek. Az Esztergomvármegyei Általános Tanitói Egyesület megalakulása. Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő kezdeményezésére az esztergomvmegyei tanitók f. hó 13-án összegyűltek, hogy megalakítsák az Esztergomvármegyei Általános Tanítóegyesületet. A gyűlés Esztergom szab. kir. város tanácstermében tartatott meg, melyre az összegyűlt tanitók dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelöt küldöttségileg kérték fel a gyűlés vezetésére. A megjelent tanfelügyelő a tanitók élénk éljenzése mellett elfoglalva az elnöki széket, örömmel üdvözölte a tanítókat s előadta, hogy az országban Esztergomvármegye az egyedüli, melyben az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 147. §-ában elrendelt általános egyesület még megalakítva nincs. Csak általános óhajt és kívánságot vélt teljesíteni, midőn a törvény követelte egyesület megalakítása végett kartársait összehívta. Felkéri a megjelenteket, hogy a gyűlést közös megértéssel és egymást becsülve tartsák meg és mondják ki az egyesületnek megalakulását. Elnökül Kálnai Károly sárisápi állami igazgató-tanítót ajánlja, mint oly egyént, kiről felteszi, hogy általános megelégedéssel találkozik, aki magatartása után ítélve rátermett az elnöki tisztségre. Erre a közgyűlés az Esztergomvármegyei Általános Tanitói Egyesületet osztatlan lelkesedéssel megalakultnak kimondja s Kálnai Károlyt az egyesület elnökének megválasztja, mire a kir. tanfelügyelő az elnöki széket átadja Kálnai Károly elnöknek. Kálnai Károly elnök megnyitó beszédében örömmel konstatálja, hogy az esztergomvmegyei állami tanítóság régi vágya testet öltött. Hálásan mond köszönetet dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelőnek, kit a közeli napokban kimagasló érdemeiért a legmagasabb helyről kitüntetés ért, hogy körültekintő bölcsességgel és tapintatos kézzel az egyesület megalakulását előkészítette és a felmerült akadályokat elhárította. Mint szerető atya, jóságos türelemmel és érző szivével felépítette otthonunkat, az egyesületet. Isten áldását esdi rá és kéri őt, legyen továbbra is igazságos biró a tanitók ügyében. Ezután kartársaihoz fordul; félve és remegve foglalja el az elnöki széket, mert tudja, hogy az mily fontos és nehéz hely. De meghajlik a közóhaj előtt, mert meg akarja becsülni a kartársi bizalmat, mert tudja, hogy a kir. tanfelügyelő vezérlete mellett hathatós támogatókat talál az egyesület minden egyes tagjában. Programmja e rövid mondat: „Egy valamennyiért és valamennyi egyért!" ígéri és erősen fogadja, minden erejével törekszik, hogy méltó legyen és ne csalódjék kartársainak kitüntető bizalma benne. Isten áldását kéri az egyesület törekvéseire. Az elnöki megnyitó elhangzása után a gyűlés megalakította a tisztikart. I. alelnökké Vezér János süttöi áll. igazgatót, II. alelnökké Sziklai Ferenc piszkei áll. igazgatót, ügyésszé dr. Gróh József ügyvédet, főjegyzővé Stefkó Károly csévi áll. igazgatót, I. jegyzővé Ferenczy Kálmán szolgálattételre berendelt igazgató-tanítót, II. jegyzővé DePottné Bartha Erzsi szolgálattételre berendelt tanítónőt, pénztárossá Ormai Henrik süttöi és könyvtárossá Szabó Rácz János nyergesujfalui áll. tanítót választotta meg a közgyűlés. Rényi Miklós lábatlani áll. igazgató-tanítóindítványára dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő az egyesület disztagjává választatott meg. Választmányi tagok lettek: Gabanitz József

r Gősyné Karácson Eleonóra, Dogossy Árpád

r Heinczelmann Antal, Rényi Miklós, Lernyei József

y Kertész Ödön, Walter István, Kossalka Lujza

T Sándor Károly, Mendl József, Szabó Gergely, Vilmos Mihály, Hegedűs Sándor, Meszlényi Géza és Petróthy Tekla rendes, és Bitrai István, Kottra Rezső, Krivanek Rezső, Adler Samu, Pirhalla Eugénia és Krivanekné Erőss Karola póttagok. A választás megejtetvén, az alapszabályok olvastattak fel, melyeket a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután az elnök indítványára Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minisztert, Dr. Náray Szabó Sándor államtitkárt és dr. Neiszer Antal osztálytanácsost táviratilag üdvözölte a közgyűlés. A legközelebbi gyűlés helyéül Nyergesuj falu jelöltetett ki. Sándor Károly annavölgyi igazgató-tanit6 szólalt fel. Nehezményezi nemcsak ő, hanem a nem állami tanitók is valamennyien, hogy ezen gyűlésre csak az állami tanitók hivattak meg. Azelnök felvilágosítja és megnyugtatja, hogy az Általános Tanitói Egyesület csak akkor alakult meg végérvényesen, ha az alapszabályok jóváhagyást nyernek s mihelyt azok a felső helyen jóváhagyatnak, a vármegye összes tanítósága az iskolai jellegre való tekintet nélkül meg fog hivatni az egyesület üléseire. Alapító tagokul jelentkeztek: Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő, a lábatlani, sárisápi

7 süttöi állami és az annavölgyi bányatársulati tantestületek. Végül az elnök köszönetét fejezi ki Esz tergom szabad királyi város polgármesterének, Vimmer Imre úrnak, hogy a tanácstermet oly szives volt átengedni, mely után emelkedett hangulatban, a Himnusz hangjai mellett a gyűlés befejeződött. Állami tanitó. Az uj tanitói egyesület. Kedden délután megalakult az esztergomvármegyei általános tanitó-egyesület. A megalakulás az Almásfüzitő felé utazni szándékozók kérelmére a programmtól eltérőleg 2 órakor történt, miért is csak az állami

T a református, az izraelita tanitók és néhány kath. tanitó vett részt azon, akik értesültek a terminus változásáról. Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a folyó tanévben a helybeli érseki tanítóképző intézetbe dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelőt s az érseki óvónőképzőbe dr. Vass József pápai kamarást, a budapesti egyetemi Szent Imre kollégium igazgatóját küldötte ki miniszteri biztosként a képesítő vizsgálatokra. Eskütétel. Hasenbeckné Pilinyi Mária Csolnok-Auguszta bányatelepen alkalmazott tanítónő f. hó 13-án tette le a hivatali esküt dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő előtt. Tanitók fürdőkedvezménye. Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi május hó 3-án 1742. ein. sz. a. kelt rendelete alapján felhívja a vezetése alatt álló tankerület tanítóit és tanítónőit, hogy a Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWLERÜ! GŐZE KÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler &, Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.