ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-02-09 / 6. szám

karnagy és Homor Imre tanitó végezték, kiket a közönség meleg ovációban részesített. Az estélyen nagy számmal jelent meg városunk intelligens osztálya is, ami még jobban fokozta az előadók és szereplők buzgalmát. A „háború" összesen 549 kor. 60 fillért jövedelmezett, ebből tiszta bevétel körülbelül 450 kor. Tekintve azt, hogy az estélyt leszállított helyárak mellett tartotta a kör, az' eredmény nagyon is kielégítő. Az előadás után tánc, majd világpósta volt. A tánc tényleg csak reggel érte végét, amikor a „Behivó" szerint a nap már felkelt. * Sorozás Esztergommegyében. A sorozóbizottság utazási működési tervezete beérkezett a vármegye hatóságaihoz. Esztergomban a sorozás április 4. 5. és 7-én történik meg. Az esztergomi járásban április 8. 9. 10. 12. 14. és 15-én soroznak. A párkányi járásban márc. 14. 15. 17. 18. és 19-én lesz a sorozás. A sorozó bizotrság elnöke dr. Perényi Kálmán alispán, helyettessei Pongrácz Kázmér és Szilárd Béla. Az orvosok : dr. Seyler Emil, dr. Huszár Gyula, dr. Wertner Mór, dr. AIdori Mór. * Népakadémia Szentgyörgymezőn. A szentgyörgymezői kath. kör első népakadémiai estélye f. hó 16-án este 6 órakor tartatik meg. * Gyermekvédelem. Évtizedes szokás Szőgyénben, hogy a legények a farsang három utolsó napját mértéknélküli mulatozásukkal egész esztendőre emlékezetessé teszik. Ennek ellensúlyozására s főkép a gyermekeknek a korcsmai mulatozástól való elvonására Bíró Béla kántortanító a helybeli segédlelkésszel három napon át vetített képekkel egybekötött felolvasásokat rendezett, melynek fényes sikere volt. Több mint ezer hallgató vett részt a felolvasásokon. Elgondolható, mennyi gyermek lett elvonva a korcsmai erkölcsrontó jelenetek szemlélésétől. Ezen sikeren felbuzdulva Bíró kántortanító a segédlelkésszel elhatározta, hogy az iskola részére egy modern vetítőgépet fognak beszerezni s a hozzá szükséges anyagi erőnek előterjesztésére minden lehetőt megtesznek. Bár minden községben meglehetne honosítani a gyermekvédelem uj ágát. * Csendes farsang. Szögyén községről sokszor megemlékezünk hireink rovatában, ami azonban nem azt jelenti, mintha a község népe nagyon rossz volna, hanem, hogy bizoyos selejtes alakok befészkelték magukat a becsületes nép közs. A fiatalság is bizonyára ilyenek befolyása folytán túlságosan elevenkedett az utóbbi időben, azért az illetékes főszolgabíró csak egy nagra adott a farsang alkalmából engodélyt a táncmulatságra. Reméljük, hogy a [lecke használni fog. * Az épületek vizsgálata. Az esztergomi érsekségi javak átvételét végző bizottság működésének terét áttette a vidékre, azonban Esztergomban is láthatjuk, hogy az épitészeti albizottság tagjai mily buzgón végzik munkájukat. Városunk jónevü építőmesterei és a gazdasági megbízottak mérnöki szerekkel és más feltűnő szerszámokkal járják be a város területén lévő épületeket s felveszik az épületeken tapasztalható rongálmányokat. A bizottság az utóbbi napokban a várban lévő épületeket vizsgálta át. * Legolcsóbb tüzelési mód. Kovács Béla annavölgyi bányamérnök panaszt tett a csendőrségen, hogy a bányatelepen, amely az ő kezelése alatt áll, a munkások hozzátartozói kőszenet és tüzelőfát lopkodnak. E feljelentés alapján a sárisápi csendőrség a mult napok egyik délutánján lesben állott a Sárisápra vivő uton; amidőn tetten érte Tót Józsefné, Pechó Julianna, Hesek Józsefné, Pechó Mária sárisápi lakosnőket, továbbá Molnár Gyuláné, Bajzi Mária, Horvát Katalin 19 éves. Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWIEE«! GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban ós az üzemben való takarékosságban. John Fowler &, Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. Basovszki Ilona 12 éves, Ludvig Magda 10 éves és Kollár Kálmán 12 éves sárisápi bányamunkások gyermekeit, amint azok a bányatelepről elkezelt fűtőanyagokat cipelték haza. Tót Józsefnénál és Hesek Józsefnénál 20—20 klg. szenet, a többieknél pedig tüzelőfát talált a csendőrség. A kárvallott bányatársulat panaszára a helybeli járásbíróság nevezettek ellen tulajdon elleni kihágás miatt az eljárást megindította. * Köszönetnyilvánítás. Meszleny Pál főispán 50 kor., Reusz Ferenc takarékpénztári tisztviselő pedig 10 kor.-t adományoztak a szentgyörgymezői kath. kör házalapjának. Mely becses adományokért ez uton is hálás köszönetet mond a kör nevében az elnökség. :|: A bátorkeszi tűz folytatása. Az ottani tűzoltók elég eredményesen eloltották a tüzet, az azonban ugy hidegen folytatódik a hatóság előtt. A mult év folyamán leégett Fuksz Jakab ottani istállója és félszere. Szegi Pál biró megjelent a helyszínen s a tűzkárt a tulajdonos 3500 koronás követelésével szemben 1450 koronára vették fel. A csendőrök a mentési munkálatokról jelentést küldtek be a hatósághoz, amelyben megjegyzik, hogy mikor a tűz javában dühöngött, a tulajdonos Bóna Pál 22 éves legényt küldte, hogy vágja el a marhák kötelét. Bóna Pál azt felelte: — Nincs késem! Erre Fuksz egy nagy konyhakést rántott elő a belső zsebéből s azt a legénynek adta, aki nem késett a gyanúsan előkerülő eszközt a jelen volt csendőröknek átadni. Ugyancsak a csendőrök jelentik, hogy a tulajdonos rászólt azokra, akik a félszerben levő rongyos hintót húzták kifelé, hogy hagyják elégni a hasznavehetetlen jószágot, nem érdemes vele küzködni. A hatóság most összegezi a tapasztalatokat és ujabb adatokat gyűjt a furcsa oltásról. * A régi cseléd. Kicsinden Tóth Károly szolgalegény megemlékezett arról, hogy nemrégiben még Engel József földbórlönéi volt alkalmazva s miután egy kis pénzre lett volna szüksége, az is eszébe jutott, hogy az egyes szerszámok hol vannak elhelyezve. Rövid tervezgetés után belátta, hogy egészen könnyű dolog lesz bejutni az ismerős helyre. Egy éjszaka belopakodott a nyílt istállóba, ahonnan elvitte a lótisztitó kefét, vaskapcsot, ollót, faragókést, fúrót. Szóval mindent, ami csak a kezébe akadt. A házőrző eb nem bántotta az ismerőst, de a körülmények mégis elárulták a tolvajt. * Szakácsnő és szobaleány háborúsdija. Kovács Zsófia szakácsnő és Dobronya Ilona szobaleánj'- egy helyen szolgáltak, együtt fogadták az egyenruhások udvarlását. Később azonban eddig ki nem derített okból összekülönböztek egymással, sőt a napokban az ellenségeskedés annyira ment, hogy Dobronya Ilona mind a tiz körmével végig simogatta Kovács Zsófia arcát, amitől aztán átéli idő dacára frissen szántott barázdák keletkeztek Kovács Zsófia orcáján. Sőt azonfelül még a bal kezének négy ujját oly erősen csavarta meg, hogy balkezére sokáig munkaképtelen lesz. Kovács Zsófit a kórházba szállították gyógykezelés végett. A rendőrség Kovács Zsófia panaszára a bíróságnál feljelentést tett Dobronya Ilona gyorskezü szobaleány ellen. Súlyos testi sértés vétsége miatt indult meg ellene az eljárás. * Ingyenes főző-tanfolyamok asszonyoknak és lányoknak. Dicsérendő módon immár majdnem minden nagyobb és közepesebb városban főzőtanfolyamokat rendeznek nök számára, a melyben azt tanítják, mikép lehet olcsón s a mellett mégis jól és Ízletesen főzni. Említésre méltó, hogy majdnem minden főző-iskola oktatási rendjébe fölvették azt is, míkép kell a Kathreinerféle Kneipp-malátakávét elkészíteni. A főzö-elöirásnak megfelelően, amint az minden ismert eredeti csomagon olvasható, a tanítványok hamar elsajátítják ezen legjobb kávépótlék helyes főzési módját a derék és értelmes tanítónők utján. Mennyire örvendetes látni, hogy milyen áldás terjed szét ama városokban, amelyekben főzőtanfolyamok létesültek! Az italok és ételek helyes készítési módja egész családokat tesz boldoggá. * Népmozg-almi statisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 1913. febr. 2-től 9-ig. Születtek: Bábszki Julianna rk. földm. leánya, — Gerendás Anna rk. földm. leánya, — Kovács (leány) máv. munkás halvaszül. leánya, — Marki József rk. házi cseléd fia, — Jancsó Ferenc rk. gépész fia, — Kovács Etelka Mária rk. házi cseléd leánya, — Slezák Gizella ág. h. ev. házi cseléd leánya, — Viszolai Gyula rk. városi hegyőr fia, — Szapinszki Ferenc rk. bádogossegéd fia. Házasságot kötöttek: Ersing Antal cipészsegéd és Kasztner Erzsébet Újpest, — Hartl János ács-segéd és Erős Erzsébet Esztergom, •— Dejczö István kéményseprő-segéd és Vánik Mária (özv.) Esztergom, — Kirner Ágost Oszkár minisztériumi irodasegédtiszt Rákospalota és Grátzer Herrn in Esztergom, — Péter Ferenc betűszedö-segéd és Strobli Rozália Esztergom, — Huber Károly kantinos Pilisszentiván és Sipeki Margit Esztergom, — Kertész János földm. és Tőkei Rozália Esztergom. Meghaltak: Maszár Ferenc rk. 21 napos (szül. gyenge), — Szedmer Ferenc rk. 2 hónapos (tüdőlob), Özv. Kermelyi Józsefné Heinczinger Terézia rk. 66 éves (szervi szívbaj), Özv. Drahos Károlyné Kis Anna rk. 66 éves magánzónő (kizárt csontsérv), — Maróján András rk. 81 éves kéregető (aggaszály). Irodalom és művészet. Gróf Zichy Nándor. Élet- és jellemrajz. Irta Bonitz Ferenc. Szt. István Társulat, 1012. Nyolcadrét, 38 ív. — Á magyar katholicizmus nagy vezérférfiáról a fenti cimen irt élet- és jellemrajzot nem is írhatta volna hivatottabb író, mint Bonitz, ki a katholikus eszmék nagy zászlósának olyan hűséges figyelője, nagy perspektivájú szándékainak olyan igazságos, tisztakezű krónikása volt. Bonitz értékes munkája tolakodás, ráerőszakolás nélkül mutatja be Zichy Nándor minden felfogású s bármely meggyőződésű intelligens embernek s ez az objektivitása e műnek a legbecsesebb tulajdonsága. Mondhatnók, fényképeket mutat a nagy politikusról, közéleti vezérről, a független, meggyőződésből hithű katholikus mágnásról, az utolérhetetlenül nagyszivü hazafiról s Bonitz ezekben a képekben művészi ízléssel választja meg a passpartoukat. De munkája hűséges történelmi tükre azoknak ez időknek, melyeket Zichy végigélt s mesteri festője azon politikai harcok levegőjének^ melyeket a néppárt nagystílű vezére végigküzdött. Az egyházpolitikai harcok s Zichynek e küzdelmek terén való erőteljes magatartása a legszebben feldolgozott része a nagy műnek. Hogy itt-ott a kronologikus sorrendhez, másutt viszont az adott helyekhez alkalmazkodva, nem épséges, az alig róható fel hibájául, mert az igaz szándék, mellyel Zichyt objektiv kritika tárgyává teszi pótolja a hiányt. Különben a mű a jelenlegi könyvpiacnak kétségtelenül legérdekesebb darabja. Az Élet c. szépirodalmi képes hetilap február 9-iki számában Krúdy Gyula folytatja Mari a téí leánya c. regényét, elbeszéléseket találunk G. Miklósy Ilonától, Árkosi Ferenczi Kálmántól és Rilke-tői Majthényi György fordításában. Verseket írtak Juhász Gyula és Lampérth Géza, cikkeket Kosztolányi Dezső és Pethö Sándor. Ezenkívül találjuk a rendes kritikai rovatokat, könyvismertetéseket, képeket a Müvészház és a futuristák kiállításáról. A Boldogságos Szűz Mária kis Zsolozsmája X. Pius pápának „Divino Afflatu" 1911, nov. 1-én kelt decretuma által lényegesen átalakítva; az újszövetségi szövegnél a legutóbb fordított P. Soós István féle kiadáshoz alkalmazkodva; az elvégzés módjáról, az általános szabályokról és az egyes imaórákról könnyen érthető oktatással ellátva,, sokaknak keresése folytán most már harmadik kiadásban újból megjelent és Ízléses kiálitásu fekete vászonkötésben, vörös metszéssel, példányonkint 90 fill, árban kapható a kiadónál: T. Karmelita Rendház, Budapest, VI., Huba-u. 12. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. VODICSKA ISTVÁN képesített kőműves mester, építési vállalkozó Esztergom (Szenttamás) Basa-utca l szám. Elvállal az építési szakba vágó mindennemű munkát és tatarozásokat teljes szavatosság mellett. Tervekkel, rajzokkal, költségvetésekkel szívesen szolgál. Levélbeli megkeresésekre az igen tisztelt épittetöknél személyesen megjelenik.