ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-03-23 / 12. szám

Ceremoniarius aeppalis: dr. Klinda Teofil. Primási keresztvivő: Machovich Gyula dr. Diaconi inser­vientes: Pauer Károly és Rolkó Béla karkáplánok, azonkívül az udvari papság és a növendékpapok. Az olajszentelés előtt megható volt az egész papság és a hívek szent áldozása, többi között a primási uradalmi és a főkáptalani gazd. tisztikar is, meg számos intelligens férfiú. Valamennyien a főpásztor kezéből vették az Úr testét. A mise végén a hercegprímás tizenkét aggastyánnak meg­mosta a lábát, utánozván Krisztus Urunk alázatos cselekedetét. Az agg férfiakat az nap délben meg­vendégelte a főpásztor és személyesen szolgálta ki őket. A főkáptalantól uj ruhát, csizmát és kalapot kaptak. A herceg ujveretü ezüstpénzt is adott nekik. Délután ismét Jeremiás siralmai következtek.£ , iíner Elemér főszékesegyházi igazgató, Pauer Károly és Rolkó Béla karkáplánok énekelték a lamentációkat. Nagypénteken a hercegprímás leleplezte a ke­resztet, azután levetette cipőjét és ugy indult a kereszt imádására. Utána a főkáptalan, a papság és a növendékek csókolták meg a keresztet. Kö­vetkezett a csonka mise, melynek végén a szent­sirhoz vitték az oltáriszentséget. A körmenet után Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyh. plé­bános mondotta nagy lelkesedéssel és szónoki hév­vel a szentbeszédet, melyet a hercegprímás is végighallgatott stallumából. Délután ismét Jeremiás siralmát énekelték és pedig ez alkalommal Bogisich Mihály v. püspök, Schiffer Ferenc prelátus-kano­nok és a növendékek négyszólamú férfikara. Nagy­szombaton, a Bakács kápolnában tüz, viz és hús­véti gyertya szentelése tartatott, melyet Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános végzett. Majd Csernoch János hercegprímás mon­dotta az ünnepi misét. Glóriakor megszólaltak a harangok, az orgona és elénekelték az Alleluját. Este 7 órakor az ünnepélyes feltámadás igen sok ájtatos hivőt vezérelt a bazilikába. A szertartást a hercegprímás végezte fényes segédlettel. — Ma vasárnap d. e. 9 órakor ugyancsak a hercegprí­más tartja az ünnepi szentmisét és a szentbeszé­det is. Húsvét hétfőjén d. e. 9 órakor Bogisich Mihály v. püspök pontifikál, Gyümülcsoltó Boldog­asszony ünnepén pedig Kinda Teofil dr. prelátus­kanonok pontifikál és Tóth Kálmán dr. theol. tanár tartja a szentbeszédet. * Eljegyzés. Magurányi József főkáptalani alapítványi és bányaügyésznek leányát Dittát a közeli napokban eljegyezte dr. Czobor Gyula közalapítványi kir. ügyész. A közszeretetben és tiszteletben álló családot ért örvendetes eseményt nagy rokonszenvvel fogadta városunk társadalma. * Alapitó tagság. Esztergom várm. törvény­hatósági bizottságát az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület alapitó tagjai sorába felvette, s az erről szóló díszoklevelet a várm. közönsége kép­viseletében a vármegye alispánjának megküldötte. * Főtanfelügyelő változás. Az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelője Schiffer Ferenc prelátus-kanonok állásáról lemondott s helyébe dr. Csernoch János hercegprímás és érsek dr. Macho­vich Gyulát, az uj prelátus-kanonokot nevezte ki főegyházmegyei főtanfelügyelővé. Schiffer Ferenc közel 6 évig vezette a főegyházmegye népoktatási tanügyét, a hosszú tanári működés alapján meg­szokott gyakorlottsággal, jóindulattal és a tanítóság iránt érzett szeretettel. Közvetlen, a hűhót kerülő puritán egyéniség volt, az egyházmegyei tanügy történetében mindenkor kegyeletes emlékben fog maradni. Utódját Machovich Gyulát szives rokon­szenvvel köszöntjük bizalmi fontos állásában. A népoktatási tanügy, az egyházmegyei kormányzat egyik legfontosabb alkotórésze s igy vezetője a föpásztorral állandó kontaktusban kell lennie. Az iskola jövő fejlődése össze van kötve a hitélet fejlesztésével is. És mert ismerjük Machovich Gyula dr. kiváló kvalitásait, nagy a bizalmunk működé­séhez. A főtanfelügyelő bármilyen kapicitás legyen is, különben első sorban jó modor és humánus bánásmód kell, hogy vezesse működésében, mert ezzel lehet az alantas közegek s a tanügy mun­kásainak jóindulatát, tevékenységét a katholikus iskola ügyének megtartani. Ma, amikor a kor köve­telményei, a tetemes államsegély igénybevétele sok tekintetben változott helyzetet teremtett a tanítóság és a vezetőség között. Nem a merő hatalmi adminisztrációval kell a tanítóságot trak­tálni, mert ezzel még jobban elidegenitjük ma­gunktól a tanítóságot, hanem azzal az okos takti­kával, amelyből a tanítóság meggyőződhetik, hogy a vezetőség értékeli működését, a tanügyben mun­katársnak tekinti s a főtanfelügyelő nemcsak a szigorú elbíráló, hanem egyben jóakaratú atyja is a tanítóságnak. Dr. Machovich Gyulát nemcsak nagy tudása, gyakorlati tanügyi működése, hanem lekötelező szives modora, müveit lelkű bánásmódja és szerető szive úgyszólván predesztinálja egyház­megyei tanügyünk vezetésére, melyben ő első tényező lesz. Ezekkel a kvalitásokkal ő a tanító­ságot s a lelkész-igazgatókat csak szorosabban fogja odafűzni hivatásuk szolgálatához. A szeretet jegyében jött uj főtanfelügyelö kinevezését az egész megyében nagy örömmel fogadják. A hercegprímás a következő kegyes hangú leiratban értesítette Schiffer Ferenc prelátus főtan­felügyelőt, hogy lemondását elfogadta : 1990/1913. Méltóságos pápai Prelátus-kanonok és Prépost úr! Méltányolva azon okokat, melyeket Méltó­ságod hozzám intézett tegnapi levelében kifejtett, Méltóságodat főegyházmegyei fötanfelügyelöi állása alól saját kérelmére ezennel felmentem. Szívesen felhasználom ez alkalmat arra, hogy hálás köszönetet mondjak Méltóságodnak azon sok évi hasznos szolgálatokért, amelyeket a tanügynek tett s hogy főpásztori elismerésemet nyilvánítsam azon odaadó és buzgó munkásságért, melyet Méltó­ságod a katholikus tanügy fejlesztése körül oly fáradhatatlanul kifejtett. Midőn ezt teszem, azon reményemnek adok kifejezést, hogy Méltóságod ezentúl is hasznosítani fogja bőséges tapasztalatait és ismereteit az egyház és katholikus tanügy javára. Többiben ájtatos imáiba ajánlottam őszinte jóindulattal vagyok. Esztergom, 1912. évi március hó 17-én. jóakaró főpásztora János érsek. Hasonló kegyes leirattal nevezte ki Ö Fő­méltósága dr. Machovits Gyula prelátust a főtan­felügyelői állásra. 1990/1013. Méltóságos és főtisztelendő Prelátus, kanonok ur! Schiller Ferenc prelátus-kanonokot, főegy­házmegyei főtanfelügyelői állásától saját kérelmére felmentvén, Méltóságodat nevezem ki ezennel fő­egyházmegyei főtanfelügyelővé. Meg vagyok róla győződve, hogy Méltóságod azon tudással, buzgósággal, ügyszeretettel és tapin­tatossággal fogja betölteni e hivatalát, amelyekkel eddig is teljesítette kötelességeit, hogy szivén fogja viselni a katholikus tanügynek az egyházra nézve oly fontos érdekeit. Istennek bőséges áldása kisérje Méltóságod­nak tevékenységét e téren is s a katholikus tanügy felvirágzása legyen Méltóságod kifejtendő munkás­ságának a gyümölcse. • Részletes utasításokat élő szóval fogok adni Méltóságodnak. Többiben ájtatos imáiba ajánlottan őszinte jóindulattal vagyok. Esztergom, 1913. évi március hó 17-én. jóakaró főpásztora János érsek. * Uj diszegyenruhák a hercegprimás udvartartásában. A hercegprimás udvartartásá­nak több alkalmazottja részére díszruhát rendelt. A többek között kiválóan diszes a herceg szemé­lyes szolgálatára rendelt huszár egyenruhája, mely­lyel Pelczmann László hercegprimási udvari szál­lító remekelt. A díszruha égszínkék atilla, meggy­piros nadrág és gazdag perzsián prémes ugyan­csak égszínkék mentéből áll és minden darabja ragyogó ezüst sujtározással van díszítve és szinte művésziesen kimesterkélve. Megfelelő kucsma és csizma egészíti ki a szép ruhát. Ugyancsak ha­sonló díszruhát kapott a palota portása is. A napok­ban megérkezett már a hercegprimási diszhintó is. * Lelki gyakorlatok. A főkáptalan nagyheti lelki gyakorlatán résztvett dr. Csernoch János hercegprimás és az egész központi papság is. A szent beszédeket P. Spreizer jézustársasági atya tartotta. A papneveldében a papnövendékek lelki gyakorlatait P. Petticher atya vezette. * Adomány. Kudora János nagyölvedi es­peres plébános ujabb megnyilatkozását adta a népnevelés iránt tanúsított finom lelkületének, mi­kor plébániája területén fennálló iskolák javára 1000 koronát adományozott, melyért a m. kir. vallás és közokt. miniszter a következő szavakkal fejezi ki köszönetét: „Őrömmel értesültem, hogy Főtisztelendőséged a nagyölvedi és kurali r. kath. iskolák javára 1000 kor. tőkével alapítványt tenni szives volt. Fogadja kérem ezen, a tanügy érdekét előmozdító áldozatkészségéért őszinte köszönete­met. Zichy." * Az alkohol ellen. Üdvös intézkedést tett a vármegye törvényhatósági bizottsága a legutóbb tartott közgyűlésében, amikor a mezőgazdasági munkások és munkaadók közötti jogviszony sza­bályozása tárgyában a vármegyei Gazgasági Egye­sület és a várm. tiszti főügyész véleményének elfogadása után az erre kiküldött bizottság által tett szabályrendelettervezetet* jóváhagyta. Ezen szabályrendelet megalkotásával a vármegye kö­zönsége ugy a mezőgazdasági munkások, mint a munkaadók helyzetén javított, mivel az eddigi szokás szerint egyes munkaadók munkásaiknak a rendes béren felül pálinkát is adtak, mi által a munkásokat nemcsak az alkoholra szoktatták, de máskülönben is oly helyzet teremtődött, hogy a munkások csak oda mentek dolgozni, ahol a ren­des munkabéren felül még pálinkát is kaptak, és olyan munkaadók, kik munkásaiknak pálinkát nem adtak, egyáltalában nem kaptak rendes munkáso­kat, ugy hogy a mult év őszén is. a vármegye egész területén nagy munkáshiány volt, minek folytán a répatermelő vidékeken és másutt is a munka teljesen fennakadt és csak a beállott nagy fagyok alkalmával lehetett munkásokat kapni. * Királyi diszérmek. Őfelsége által a nyer­gesujfalusi önk. tűzoltók részére adományozott királyi diszérmeket f. hó 16-án d. u. 3 órakor a nyergesujfalusi Knoll-féle vendéglő nagytermében osztotta ki a várm. tűzoltó szövetsége nagy ünnep­ség keretében. * Zarándoklat Lourdes-ba. Az Országos Katholikus Szövetség április hó 28-tól május 8-ig terjedő időben rendezi a világhírű francia kegy­helyre a magyar katholikusok országos zarán­doklatát. A kibocsátott felhívás mindenütt élénk viszhangot keltett s a mind tömegesebben érkező tudakozódások, a legszebb siker reményével kecsegtetik a szövetségnek ezt a mozgalmát. A zarándoklat résztvevői útközben Milanóban, Genu­ában, Marszelléban. Visszafelé pedig Nizzában és ismét Milanóban töltenek hosszabb időt. * Az Esztergom Szenttamási és Vizivárosi Kath. Polg. Kör házalapja ujabb kimutatásunk óta ismét gyarapodott. A helybeli pénzintézetek voltak szívesek a záróközgyülésük alkalmából e célra adakozni és pedig az „Esztergom Vidéki Hitelbank'- 10 kor., az „Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank" 20 kor., az „Esztergom-megyei Pár­kányi Takarékpénztár" 20 kor. és az „Esztergomi Takarékpénztár" 50 koronát. Nevezett pénzintéze­tek vezetőségének nagylelkű kegyes adományaikért a nyilvánosság előtt is köszönetet mond a kör elöljárósága. * A mesebeli Atlantisz. Mind komolyabb képpel jelenik meg az újkori hisztérikusan kíváncsi tudomány dicsőségére az ókori mesék Atlantisza, vagyis a nagy világrész, mely az Atlanti óceán helyén létezett, melyről már a szaiszi templom papjai regéltek Solonnak. Még katholikus lapok és folyóiratok is felülnek „a 10—20 ezer év előtti kultúrának", mely bölcsője lett volna az európai civilizációnak, akkor, midőn még „Egyptom, Phoe­nicia és Tibet csak gyarmatai voltak a tenger által elnyelt nagy Atlantisz kontinensének", dacára annak, hogy a „World" és más amerikai lapok elevenitik fel a régi mithológia isteneinek fantasz­tikus hónáról szóló meséket arany kapuival és átlátszó templomaival, melyek a 6. Kan esztendő 11. Mulukján Zac hónapban borzasztó földrengéssel megrendültek s Atlantisz világrésze darabokra szakadt s 60 millió emberrel együtt elsülyedt. Különösen Schliemann Pál angol régiségbuvár adott nagy lendületet az Atlantiszra vonatkozólag megindult tudományos ábrándozásoknak. Nagy­apjától Schliemann Henriktől, a két egymás alatti Trója felkutatójától vette örökségül az Atlantisz felfedezésére célzó küldetést. Ez ugyanis Priamosz kincsei közt talált egy bagolyfejes bronzvázát ezen felírással: „Ghronos királytól, Atlantiszból". Az ifjabb Schliemann összehasonlítva Egypton, Tibet és Mexikó őskulturáját, sok rokonvonást talált közöttük. Ugyanolyan bagolyfejes vázát találtak Mexikóban. A föníciaiak üvegfestészete hasonlít az ösmexikóihoz, a mexikói aztékok hasonlítanak az ősegyptomi arcokhoz, a régi tibeti építmények az egyptomiakhoz és a mexikóiakhoz. Mindez szerinte nem magyarázható máskép, minthogy Egyptom, Mexikó és Tibet kultúrája közös forrás­ból : az elsülyedt Atlantiszból eredtek! Szó sincs róla, hogy a föld geológiai alaku­lásában nagy világkatasztrófák ne lettek volna s a jelenlegi kontinensek és tengereket más alaku­lások meg nem előzték volna. Az is valószínű, hogy az Atlantisznak víz által való elpusztulásában a bibliai vízözön hagyományaira lehetne következ­tetni. Ámde az Atlantiszra vonatkozó őskori mesék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom