ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-03-16 / 11. szám

Ripityom választókerületem felkérése az ország érdeke és felvirágoztatása és az én alól nézetem folytán a nemzeti munkapártól kilépek. Választó. Hah! Mily isteni szavak ezek! (függöny) II. FELVONÁS. (Történik egy szeparéban, ahol kábitó illat dereng a levegőben, pezsgők durrogása, cigányzene misztikus dallamával vegyül egybe. Személyek: az előbbi képviselő, az előbbi János szolga és munkapárti képviselők és több más nagy urak.) Egyik nagyúr. Üritem poharamat pártunk egyik volt oszlopos tagjára. Többiek. Éljen ő soká! Képviselő. Barátaim ! E percnek nagyszerűsége mélységes hatással van az én hazafiúi szivemre. Ha elgondolom . . . Többiek. Halljuk! Halljuk! Ne félj Gyuszi nem tud idejönni az ellenzék. Van még Pavlik a világon! Megvéd ő minket! Képviselő... ha elgondolom a kilépésem okát és módját, arra a szent meggyőződésre jutok, hogy tulaj donképen mi egyformák vagyunk. Mi mindannyian a forrón szeretett drága magyar hazánk önzetlen . . . Többiek. Igaz ! Ügy van ! Szolga (mosolyog) Képviselő (dühösen) Te huncut alak 1 Hogy mersz mosolyogni! De hol is hagytam el? Igen! Mi összesen a hazának önzetlen fiai vagyunk. Egy nagyúr. Hé fiuk! Töltsetek a Gyuszinak egyszerre három pohár pezsgőt. Három a magyar ! Igyuk ki! Te is Gyuszi! Képviselő (kiissza egymásután a három pohár pezsgőt) Barrátaim! A pezsgő pompázs! A levvegö mámmoritó és a ciggány zenné istenni! Többiek. Halljuk! Halljuk! Képviselő. A p-pezs-gő kitün-nö. A vil-lág der-rüs. ÉU-jen a bar-rátt-ság! Ut-tóvégg-re a haz-za se fog elpusz-tull-ni ha énn meg-gint munkkapárt-ti lesz-szek ! Többiek. Bravó! Éljen! Képviselő. A p-pezs-gő kit-tünő. Én meggint a tiet-tek vagy-gyok I Éll-jen amunk-kap-párt. ún-nis az vagy-gyok már. Szolga (súgva a képviselőnek) Hát a haza érdeke? Hát a Ripityom kerület? Képviselő. Füty-tyül-lök ráj-ja. (függöny) III. FELVONÁS. (Történik újból a képviselő lakásán, a nagy irodában. Idő: a párt vacsora utáni nap. Személyek : a képviselő, meg a János szolga.) Szolga. Nagysás uram ! Mi lesz a kerülettel ? Képviselő (fájósán) A kerülettel? Semmi! Megmaradok képviselőnek. Szolga. Hogyan ? Először kilép, másodszor belép? Képviselő. Az semmi. Például aki az ajtón kilép, az ugye vissza is lép?Nos nem remekegy hasonlat? Szolga. Gyönyörű! Képviselő. Ennek alapján én is igy teszek, már meg is irtam választóimhoz a nyilt levelemet: Polgártársak! Hazafiúi kötelesség arra szólit, hogy a munkapártba újból belépjek. Meggyőződésem az, hogy egyedül a munkapárt képes arra, hogy hőn szeretett hazánk felviruljon és felvirágozzék. Drága hazánk, a kerületem érdeke és az én csekélységem érdeke arra késztetett, hogy az elhagyott zászlót újból felvegyem és diadalra vigyem. Éljen Ripityom kerület minden élő lelke ! Nos jól van ez megszövegezve ? Szolga. Meg vagyok babonázva! (függöny) UTÓSZÓ. íme tehát már világosan láthatunk a festett falak mögé s nem kell pápaszemmel a tények mélyébe pislognunk. Fidibusz. Krónika. Beküldi egy fűzfapoéta, kinek csodálatosképen sikerült egy uj tavaszi felöltöt rendelni — persze hitelbe! — Tavaszi vers. — Tekintetes Szerkesztő Úr, alázattal kérem, Habár eddig tavasz volt is csaknem egész télen, — Ne vesse meg most, amidőn melegebb a Nap is, E tavaszi verset. Legyen melegebb a lap is. Ne legyen oly hidegszivű, alázattal esdem, Tegye be a lapba ezen kikeleti versem. Türelmes jó munkatársa leszek, ezt igérem, Nyáron nyári verset irok s téli verset télen. Tehát kezdem most a versem, melyet hozni kérek: Tavaszkor sir a kis madár és örül a lélek. Tavaszkor gyúl szerelemre a fű, a fa, virág S akkor kelnek az ajkakon a lágy melódiák. Ekkor rakja ki a kertész a szép tulipánját, Ekkor rendeli meg kiki tavaszi kabátját, (!) Ekkor teszik ki a zöldet a Központi előtt, Ekkor zongoraverklizik ki az agyi velőt! Ekkor kezdik öntözgetni a Széchenyi teret, Ekkor kezd ismét golyózni az utcai gyerek. Ekkor söpör Didi cigány és port ver erősen, — A világ szegény szemének nem kegyelmez ő sem! De a világ szeme ehhez hozzá van már szokva, Hiszen porral behinteni — ki az, ki nem szokta ? Még a város sem sajnálja a port, kérem ettől, Úgy csinál, mintha nem férne a sok idegentől . . . Nagy idegen forgalmunkat alig-alig látom, Van idegen, nem száz-kétszáz, de csak kettő-három; Felemelték hát mostan a bérkocsiknak számát, Hátha tán az idegen majd nem lát a szitán át. És el lesznek bájolva az állomások előtt, — „Jaj, micsoda forgalom van", zsonganak a delnők, Kik mint idegenek fognak forogni itt nálunk. Itt a tavasz; újra ez lesz a tavaszi álmunk! A tavasznak bűvös-bájos, mézes-mázos álma: Az idegenforgalom — bár valósággá válna, Bizony uccse, Szerkesztő Úr, hogy ne vétsem szómat, Szivesebben fizetném ki akkor — a szabómat! Leadta : (—.) Schlaehta Margit nővér két előadása. Valóban élvezetes és a maga nemében páratlan előadást tartott szerdán és csütörtökön a kath. körben Schlaehta Margit nővér, a szociális Missió-társulat érdemes alelnöknője. A lélek művésznője, művelt hölgy, aki nekünk olyan igazságokat hirdetett, ki hölgy- és férfivilágunkat oly magasztos eszmékkel telitette meg, a melyek kiemelnek a mindennapi szürke élet köréből és felemelnek a lélek világába. A boldogságról tartott igen tanulságos előadást Schlacha Margit. Kimutatta, hogy hogyan érhetjük el legkönnyebben az igazi boldogságot életünkben, s hogyan tehetünk arra szert főleg olvasmányaink által. . . . Akarsz boldogságot te ifjú, leány, férfi, nő és agg? Ne keresd a külső körülményekben, keresd magadban, a te világodban; belsődből, lelkedből kell kiindulnia az igazi boldogságnak. Akarat, erős akarat kell hozzá, hogy boldog légy, az Isten megadja a kellő kegyelmet, csak tőled, egyedül tőled függ, hogy boldog akarsz-e lenni vagy sem .. . Életed rövid, napjai hamar elmúlnak. Ha akarnád az igazi boldogságot, nem tartanád egyedüli feladatodnak: letépni a rózsát, ugy, hogy tövise meg ne sértse kezedet, élvezni illatát s kebledre tűzni, mely csak élvezet után rajong . . . Te nem eszmélsz, vak vagy, csak ha csalódtál, nyílnak meg szemeid és sirsz, de késő lesz bánatod, mert életed virága nem illatoz többé s a szép tavasz csak egyszer virul rövid életed hervatag ligetén ... A boldog jelennek éltél, de nem voltál boldog, nem törekedtél a tökéletesség után, lelked nem emelkedett az igazi magasságra, nem mentél excelsior I Itt maradtál e bűnös világban, itt kerested az örömet s könnyelmű szived hitt az álnok szavaknak, melyek rútul megcsaltak .. . Boldog akarsz lenni, keresd a boldogságot az Istennél, csak az tehet egyedül boldoggá. Krisztus keresztjéhez vezet ez az ut, bár göröngyös is, bár tövises is, de rózsák teremnek rajta, a lélek boldogsága sugárzik belőle. Bámulja Róma pogány világa is e boldogságot, mert ez nem mulandó, ez örök, ez teljesen kielégíti az ember lelkét. Azért dönti halomra Krisztus keresztje a pogány Rómát, mert a lelkek a keresztben és a rajta felfeszitett Üdvözítőjük követésében látják az igazi boldogságot... Ilyen apostoli lelkekre nagy szükségünk van, virágok fakadnak nyomukban, könnyeket törülnek le a nyomorgók szemeiről, javítják az elzüllött, vagy a züllésnek indult fiatal leányokat, vigasztalják, javítják a rabokat, a kiskorúakat, nevelnek a társadalomnak igazi Mártákat a Bethánia szeretet-házban, egyszóval terjesztik Krisztus országát e siralomvölgyben. Fenséges misszió, krisztusi hivatás! Esztergom kath. társadalma megmutatta, hogy szivét, lelkét le tudják kötni a szociális missió társulat nagy alkotásai és buzgó működése. Ott láttuk az előadáson a főkáptalan tagjai közül: Bogisich Mihály v. püspököt, Klinda Teofil dr., Horváth Ferenc dr., Brühl József, Koperniczky Ferenc dr., Machovich Gyula dr. prelátus-kanonokokat, Csárszky István dr. érseki irodaigazgatót az udvari papsággal, a közp. papság számos tagját és intelligens hölgy- és férfiközönségünk szinejavát. A szerdai előadást még kellemesebbé és élvezetesebbé tették az énekszámok. A főszékesegyházi énekkar ugyanis Büchner Antal karnagy vezetésével előadta Kersch Ferenc örökszép „Intér vestibulum"-ját, Szilárd Béláné Fáy Rózsika pedig Marosi Ferencné zongorakisérete mellett énekelt két igen kedves és megható dalt. Mindakét számot osztatlan tetszés és lelkes taps kisérte. A megnyitó beszédet Mátéffy Viktor plébános mondotta, ki röviden a Missió-társulat céljával ismertette meg a közönséget és szives figyelmébe ajánlotta Schlaehta Margit előadását. A rendezés fárasztó munkáját is ő végezte, amiért csak elismeréssel és köszönettel adózhatunk neki. A szerdai előadás után Klinda Teofil prelátus emelkedett szólásra, és szívhez szóló beszédében hálásan megköszönte az egész közönség nevében a nővér apostoli működését és buzgalmát. Beszédét nagy éljenzés kisérte. Csütörtökön délután 5 órakor folytatta a nővér előadását, mely alkalommal ismét igen sokan jelentek meg. Ezen az előadáson ismertette a társulat alapszabályait, működését, célját és rendeltetését. A végén ismét a boldogság útjához tért és főleg a szentgyónást ajánlotta, mint a mely krisztusi intézmény legkönnyebben tudja megszerezni lelkünknek az igazi boldogságot. Előadását most is lelkes tapssal honorálták, a hölgyek pedig szeretetük jeléül elhalmozták virágokkal. A kör előtermében felállított könyvsátor sok szép és élvezetes műhöz juttatta közönségünket. Főleg Foerster: „Az élet müvészeté"-t és „Élet és jellem

ft-ét vásárolták, mely könyvekből az előadónö is igen szép részleteket olvasott fel, majd Farkas Edithnek, a társulat buzgó és fáradhatatlan főnöknöjének „Hivatalos pártfogóját vették meg, többen pártoló tagoknak is léptek be, mások meg a társulat intézményeinek személyes tanulmányozását ígérték meg. Szóval Esztergom kath. társadalma ez egyszer boldog volt, hogy alkalma volt egy ihletett léleknek az igazi boldogságról szóló előadását hallani, vajha termékeny talajra esnének mindnyájuk lelkében azok az arany magvak, amelyeket Schlaehta Margit nővér elhintett. Jól figyeljünk! Mit is mondott? Csak tőlünk, egyedül tőlünk függ, hogy boldogok lehessünk. Tehát rajta, a boldogság útjára, ha erős és kitartó az akaratunk, a győzelem a mienk lesz ! Pauer Károly. * A hercegprímás visszaérkezése. Csernoch János dr. hercegprimás szombaton, azaz e hó 15-én délben visszaérkezett Budapestről, ahol résztvett a főrendiház ülésein. * A herceg-primási főszentszék ülnökévé dr. Roszival István prelátus-kanonokot nevezte ki a hercegprimás. * A nagyheti bazilikái szertartások sorrendje: Virágvasárnapon: Délelőtt 9 órakor barkaszentelés és körmenet. Tartja: dr. Csernoch János hercegprímás. Utána ünnepi szent mise, mondja : Roszival István prel.-kanonok, fszegyh. főesperes. Nagyszerdán: Délután 3 órakor zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a növendék-papok éneklik. Nagycsütörtökön: Reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise olajszenteléssel. Utána körmenet, majd lábmosás. Tartja: Csernoch János hercegprimás. Délután 3 órakor zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a főszékesegyházi igazgató és a karkáplánok éneklik. Nagypénteken: Délelőtt 9 órakor csonkamise, keresztleleplezés, körmenet. Tartja : Csernoch János hercegprimás. Utána szentbeszéd, mondja: Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános. Délután 3 órakor: zsoltárok éneklése lamentációkkal. Ez utóbbiakat a főkáptalan tagjai éneklik. Nagyszombaton: Reggel 7 órakor tüz- vizes húsvéti gyertyaszentelése a Bakácskápolnában, tartja Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise. Tartja: Csernoch János hercegprimás. Este 7 órakor ünnepélyes feltámadás, tartja ugyancsak Csernoch János hercegprimás. Husvétvasárnapján: Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise és utána szent beszéd, mondja : Csernoch János hercegprimás.