ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-03-09 / 10. szám

Nagyfejű.: Nono! Kisfejü: Igen ! Mi szenttamásiak legalább a magasba, a menyországba avanzsálunk, de ti, ti belvárosi ürgék féltek a magastól és a föld alá bujtok s a pokol felé masíroztok. No hiszen jól néztek ki! . . , Nagyfejű: Veled se érdemes trécselni. Meglátszik rajtad a szenttamási virtus. Kisfejü: Szólj igazat és betörik a fejed. Agyiő! (Elröpül.) Fidibusz. Krónika. — Egy dorogi választó monológja. — Mit is csinált Szacelláry? Bennmaradt-e, kilépett-e ? Mást olvasok korán reggel, Ismét mást már késő este. Mért is van hát annyi újság És bennük hír annyiféle? Utóvégre azt se tudom, Képviselőm hal-e, él-e ? Miért hagyta ott a pártot, Hogyha talán ottan hagyta? Miért maradt benn a pártban, — Ha még mindig támogatja? Miért támadt hire annak, Hogy kilép majd, hogy ki nem lép? Ha semmit sem tudnék róla, Talán boldogabb is lennék! Lám, Esztergom milyen boldog, Van is reá oka bőven, Legfőkép, hogy nem csalódik Sohsem a képviselőben. Választói jogot ottan . . Nem hajhásznak, nem firtatnak, Tömegsztrájkot nem rendeznek, — Csak mosolygnak, csak hallgatnak. És e mosoly és e csend ül Szépen majd a vármegyére ; Míg felettünk elvonul egy „Történelmi idő

a-féle! (-•) * A hereeprimás utazása. Dr. Csernoch János hercegprímás hétfőn, azaz e hó 10-én délelőtt Budapestre utazik, ahol részt fog venni a főrendiház ülésein. * A hercegprímás a bazilikában. Dr. Csernoch János hercegprímás virágvasárnapon barkaszentelést fog végezni a bazilikában. Nagyszerdán, csütörtökön és pénteken délután 3 órakor részt vesz az u. n. „Matutinum Tenebrarum*

1on, nagycsütörtökön végzi az olajszentelést, nagypénteken és nagyszombaton a szentmisét és este a feltámadási ájtatosságot. Vasárnap pontifikálja az ünnepi szentmisét és szentbeszédet mond. * A főkáptalan lelkigyakorlatai. A főkáptalan a nagyhét első három napján végzi rendes húsvéti lelkigyakorlatait, a melyeken a hercegprímás meghagyásából, a központi papság is részt fog venni. * Machovich prelátus távozása Tardoskeddröl. Az elmúlt napokban távozott Tardoskeddről, volt hívei köréből Machovits Gyula dr. az uj esztergomi prelátus-kanonok. Aki ismerte tevékenységét, áldozatkészségét, nagy munkaerejét és páratlan buzgalmát, az el tudja képzelni, mi volt Tardoskeddre a hű lelkipásztor távozása. Sirt, könnyezett, zokogott mindenki, mikor eltávozott körükből az, akit rajongásig szerettek hivei. Még ily impozánsan egy lelki pásztor sem távozott a plébániáról. Ötven tagu bandérium kisérte Őt az állomáshoz, nagyon sok kocsi megrakodva néppel és gyalogossal, az egész község kisérte a bandériumot a falutól az állomásig. A szeretetnek ez az impozáns kifejezése Machovich szeméből is kicsalta a fájdalom könnyeit. Sírva, zokogva lépett fel a vonatra, hivei a vonat indulásakor harsongó éljenzésbe törtek ki, a hölgyek zsebkendőjüket lengették feléje. Még egy Isten-hozzád, még egy szeretet könny és Machovich eltávozott Esztergomba, hogy elfoglalja uj székhelyét és töltse be azt a munkát, amely reá itt a magyar Sionban vár. * Március 15. ünneplése Esztergomban. Esztergom város közönsége az idén is hazafias kegyelettel fogja megünnepelni 1848. év március 15-dikének emlékét. Reggel 9 órakor istentisztelet lesz a város kegyúri templomában, melyen a vármegye és város tisztikara és képviselőtestülete is megjelennek. Délután a közönség kivonul a honvédtemetőbe, hol az ünnepség a következő sorrend szerint lesz megtartva: 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Kemény László főgimn. VIII. oszt. tanuló. 3. Nemzeti dal. Petőfi Sándortól. Szavalja Dudás László IV. éves tanítójelölt. 4. Nemzeti dal. Férfi négyes ifj. Büchner Antaltól. Énekli az „Esztergomi Turista Dalárda." 5. A szabadságról. Prém Józseftől. Szavalja Merényi Dezső főreáliskolai VIII. oszt. tanuló. 6. Ünnepi beszéd. Mondja Nádler István tanítóképző intézeti tanár. 7. Ima. Mondja Perger Lajos eszt.-szentgyörgymezöi esp.plépános. 8. Szózat. Este V2 8 órakor a „Magyar Király" vendéglőben, a „Polgári Egyesület" helyiségében társas-vacsora lesz az öreg honvédek megvendégelésével. Ez alkalommal az ünnepi beszédet a Kossuth-serleggel kezében, Mátéffy Viktor esztergom-belvárosi plébános tartja. A polgármester felkérte a háztulajdonosokat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobogókkal ékesítsék. Kedvezőtlen időjárás (eső, sár) esetén az ünnepség a Széchenyi-téren fog lefolyni. * Az érseki tisztség húsvétja. Dr. Csernoch János hercegprímás a közelgő nagyhétre való tekintettel a következő rendeletet adta ki jószágigazgatójának : 1702. szám. Tekintetes Hajdú István jószágigazgató urnák Esztergom. A húsvéti ünnepek közeledtével figyelmeztetem Tekintetes Uraságodat az esztergomi érseki uradalmi tisztikarnak arra a hajdani dicséretes szokásra, hogy Esztergomban tartózkodó összes tagjai nagycsütörtökön a bazilikában főpásztoruk és földesuruk kezéből nyilvánosan és közösen vették a szent áldozást. A húsvéti szent áldozás minden hívőnek szent kötelessége. Ennek a kötelességnek teljesítését fokozott mértékben várhatja az egyház azoktól, akik az egyház patrimoniumán gazdálkodván annak jótéteményeit élvezik. Amikor a keresztény népnek ősi hitét mindenünnen veszélyek fenyegetik, az intelligenciának jó példát kell adnia igaz hithűségével, mert épen a közönyös intelligencia rossz példája rontott a legtöbbet. Elvárom azért összes tisztjeimtől, hogy vallásos kötelességeiknek híven és möködésök helyén nyilvánosan eleget tegyenek. Nevezetesen a húsvéti szent gyónást és áldozást végezze minden tiszt lehetőleg az állomáshelyének plébánia templomában, az esztergomiak pedig közösen a nagycsűtörtöki szent mise alatt. Tekintetes Igazgató Ur adja ezt a rendeletemet minden tisztnek tudomására és személyes jó példájával igyekezzék rájuk jótékony befolyást gyakorolni. Azonkívül megkívánom, hogy valahányszor a bazilikában ünnepies istenitiszteletet tartok, a tisztikar azon megjelenjék, a mennyire ezt a szolgálati érdekek megengedik. Egyébként állandó jóhajlandósággal vagyok Esztergom, 1913. március 3. Uraságod főpásztora János s. k. érsek. * Főegyházmegyei hirek. Pomothy Gábor alsóvámosi adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. Wéber Mihály tallósi káplán 3 évi időre elbocsáttatott a főegyházmegye kötelékébői s Amerikában felvették a pitsburgi egyházmegyébe. Takács Szeverin pesti hitoktató katonalelkész lett. Vályán Lajos vácegyházmegyei áldozópap Budapesten, mint hitoktató alkalmaztatott. Kriegs-Au Emil a szent László egyesület angyalföldi munkásházának vezetése végett felmentetett a hitoktatástól. Becsák István ny. récsei plébános f. hó 1-én meghalt Pozsonyban. 1908-ban nyugdíjaztatott. R. i. p, * Ünnepélyes vita a hereegprimás jelenlétében. Pénteken, aquinói sz. Tamás napján a szeminárium dísztermében d. e. V2 11-töl V2 l-ig ünnepélyes vita volt, melyet az intézet bölcselethallgató növendékei tartottak a fajok kifejlődésének problémájáról. A kitűzött tételek, melyek a kérdés jelenlegi állását felölelték, a következők voltak: 1. Az ősnemzés, vagyis az élőlényeknek élettelen anyagból való származása nem egyéb, mint a monista bölcselet postulatuma, mely ellentmond ugy a józan észnek, mint a természettudománynak. 2. A fajok mechanikai leszármazása, akár Lamarb, akár Darwin értelmezése szerint, még csak a hypothezis mértékét sem üti meg, annál kevésbé tekinthető bebizonyított tételnek. 2. Häckel Ernő biogenetikus törvényeinek, valamint ugyanazon szerző hamisításainak kritikája. 4. A P. Wasmann által képviselt mérsékelt és teleologikus (céltudatos) evolúció a hypothezis mértékét megüti, de positive a természettudomány által még nincs igazolva. 6 Az embernek a majomtól való származása, vagy a majommal való rokonsága a monisták koholmánya, mely sem az anatómiából, sem az embryologiából nem igazolható, legkevésbé pedig a palaeontologiából. 7. Tehát a fajok relativ állandósága mindeddig megdöntetlen thézis maradt, A tételek védője Kohutovics János, ellenvetők Ürge József és Gyetven Pál voltak. A közönség közül a vitában résztvettek dr. Kohl Medárd püspök és dr. Wiedermann Károly tanár. A hercegprímás elismerőleg nyilatkozott a vita tudományos színvonaláról és a növendékek dialektikai készségéről és buzdította a hallgatóságot a komoly tudományos munkásságra. * Adomány. Dr. Rott Nándor prelátuskanonok, a pesti központi papnevelde kormányzója 5 drb „Élef-kötvényt adományozott a Regnum Marianumnak 1000 korona értékben, miért is a fent nevezett intézet igazgatósága ez úton mond nyilvános köszönetet. * Bölcsészettúdor. Csinos Albin főreáliskolai tanárt az elmúlt napokban avatták bölcsészeti doktorrá a kolozsvári egyetemen. * A függetlenségi kör közgyűlése. A mult vasárnap délelőtt tartotta meg az esztergomi függetlenségi és negyvennyolcas kör a rendes évi közgyűlését a tagok és érdeklődők részvétele mellett a Fürdő-szálloda nagytermében. Az elnöki megnyitót Brutsy János pártelnök mondotta magvas szavakkal, utána Zwillinger Ferenc dr. ügyvéd olvasta fel általános érdeklődést keltő titkári jelentését, amelyből kitűnt, hogy a kör bár szerény és csendes alapokon, de hivatását minden tekintetben híven betöltötte. Bár a kör egyik árnyalathoz sem tartozott, mégis úgy a Kossuth-párt mint a Justpárt honmentő és országos érdekeket szolgáló és az ősi, hagyományos függetlenségi elvek keresztülvitelét töle telhetőleg előmozdította úgy a városi mint a megyei közéletben. Egyben pedig azon hő óhajtásnak adott kifejezést, hogy a két függetlenségi párt egyesüljön és az egyesülés erejével vessen véget a reakciós és önzsebére dolgozó, szuronyokkal és puskatussal argumentáló kormányzatnak. A titkár tüzes, szónokias jelentését a jelenlevők zajosan megtapsolták. A számvizsgálói jelentés után a tisztújítás következett. Farkas Tivadar indítványára közlelkesedéssel újból Brutsy János lett elnök, alelnökök Marosi József és Magyary László, titkár Zwillinger Ferenc dr., pénztáros Draxler Alajos, számvizsgálók Dombay Nárcisz és Prikkel Marián dr. A választás után Katona Sándor dr. indítványára Désy Zoltánt a közgyűlés táviratilag üdvözölte hazafias és önfeláldozó működéséért és a miniszterelnök valamint a kormány korrupt viselkedései felett megbotránkozásának adott kifejezést. Végül Magyary László és Szokob János felszólalása után az elnök a közgyűlést bezárta. * A hercegprímás a sz. Ferenc-rendieknél. Szerdán délelőtt 10 órakor szentelte meg a hercegprímás nagy asszisztenciával a sz. Ferencrendiek négy hatalmas uj harangját. A szertartás után, mely körülbelül fél óráig tartott, a főpásztor az egybegyűlt nagyszámú hivökköz szentbeszédet intézett. Kiindulva a harangszentelésnél elénekelt evangéliumból, intette a híveket, hogy ugy mint Mária és Mártha az Ur szolgálatában buzgólkodtak, ugy a hivők is a harangszót hallva, siessenek szintén az Ur házába az ő szolgálatára. Ugyanezt akarják hirdetni a harangok által sz. Ferenc fiai, amint azt a feliratok jelzik. Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWlER-iÉ!í GŐZE KÉ K páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.