ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-12-28 / 52. szám

Ezek a nagy urak előbb ridegen kizárták büszke kastélyaikbői és még büszkébb szivükből a népszabadság szellőit s az aklakréseken betolakodó modern légvonatok csontig-velöig megborzongatták őket, mert bennük sivított az utcákat terrorizáló szociáldemokrácia s az éj sötétjét és a magas hivatalokat kisajátító szabadkömivesség békétlen hangja. Ez az elzárkózottság nagyon is észszerű volt attól az osztálytól, amelynek létalapjait támadták az uj eszmeáramlatok. Annál észszerütlenebbnek látszik tehát előttünk és csaknem mindenki előtt azon eljárás, amelyet sokan követnek és gyakorolnak nemzetünk főnemesei közül s amely abban áll, hogy gondolkodás nélkül nyakig belevetik magukat abba az áramlatba, a melytől eddig hermetikusan elzárkóztak s amelynek terjedését összes anyagi és szellemi erőikkel gátolták, akadályozták. Igaz, hogy a vérengző dúvadat nem mindig pusztítják el csapdával, méreggel és robbanó golyókkal, hanem okkal-móddal kalitkába juttatják, látványos produkciókra beoktatják, sőt azt is el tudják érni, hogy jeladásra ordit, egyébként pedig hallgat mint hal a vizben. Ezen műveletnél azonban igazi férfi kell a gátra, akinek helyén van a szive és az esze. Az eszmék forradalmában szereplő, demokrata sipkát és vakolót hordozó szörnyek megfékezésére prófétalelkü és gondviselésszerű férfiúra volna szükség, hiszen nem kisebb feladatot kellene teljesítenie, minthogy rábírja a farkast, hogy békében együtt lakozzék a báránnyal. Nagy kétségben vagyunk aziránt, hogy ez a prófétalelkü és gondviselésszerű férfiú épen Károlyi Mihály volna. Pedig e főúr már sokkal tovább ment, hogysem felsülés nélkül visszafordulhatna. Gróf Károlyi nemcsak belevetette magát a kétes célú törekvések árjába, hanem már erősen úszik és át van nedvesedve a fejebúbjáig. Nem tudjuk elhinni róla, hogy már rosszhiszeműségről kellene vádolnunk. Nem hisszük, hogy teljesen átadta volna testét-lelkét a keresztény társadalmat ostromló démonoknak. Károlyi Mihály gróf előtt nagy célok lebegnek: a haza jövője, a magyar nép boldogsága, a teljes népszabadság és a tökéletes alkotmányosság. Meg vagyunk győződve, hogy ily szép célok felé törekszik, amidőn küzd és harcol mágnás ruháját és cipőjét nem kímélve. Tudjuk, hogy Tisza Istvánt és az ö rendszerét gyűlöli, de akkor gyűlölje az ö eszközeit is. Ne hagyja magát a szenvedély által vezettetni, ne öltse karját olyan egyének karjába, akikkel azelőtt nem sétált volna végig a Kossuth-Lajos-utcán. Ne legyen szócsöve a tehetséges, de kaján ugratóknak, a kik nevének varázsát a saját céljaikra akarják kiaknázni. A jogos küzdelem nem ad jogot arra, hogy minden eszközt megengedjünk magunknak. A közönség, az ország népe nem kivánja az alkotmányos vívmányokat sem, ha a jóizlésnek végzetes kárával kellene azokat megfizetnie. Nagy mértékben demoralizálta a magyar népet a munkapártnak eddigi szereplése, de semmivel sem kisebb botrányt okoz az, amidőn a liberális lapok hasábos tudósításokban, vezércikkekben tálalják fel a magyarnak: gróf Károlyi Mihály a Beilisféle vérvád elleni tiltakozó gyűlésen; Károlyi gróf interpellál a delegációban a romániai zsidókért; Károlyi Mihály a békéscsabai választási harcban keményen agitál Purjesz Lajosnak, a szabadkömives „Világ" felelős szerkesztőjének érdekében. A függetlenségi párt nagyon csúnya sakkhúzással akarta kiütni a munkapárt figuráját a békéscsabai mandátumból. Anynyira csúnya volt a Purjesz-féle sakkhúzás, hogy botránkozásunk csak ezen egy szóban tud felolvadni: — Csodálkozunk!! Nem igen törődnénk mi azzal, hogy Károlyi gróf mily mélyen ereszkedik a keresztényellenes társaságok játékaiba, ha egyedül az ö személyéről volna sző. Károlyi azonban vezéríerfia a függetlenségi pártnak, amely tiltakozott az ellen, hogy keresztényellenesnek tartsák. Purjesz Lajos szabadkömives vezér a függetlenségi párt hivatalos jelöltjeként szerepelt, bár a pártnak élén gróf Apponyi és más nagy katholikus főurak állanak. Tessék megengedni, hogy ne vonjuk le ezen tényből és gróf Károlyinak szenvedélyes szerepléseiből az önként felajánlkozó következtetéseket. Nem vonjuk le, mert azoktól a következtetésektől nekik is halálra kellene rémülniök. A békéscsabai példa veszedelmesen bizonyítja, hogy az ellenzéknek ilyen taktikája valósággal rázuditja a leköpdösött munkapártra a népszerűséget. Semmi sem kell más, minthogy keressen az ellenzék minden kerületbe egy-egy Purjeszt, akkor azután meg is Írhatják az ellenzéknek párti céduláját. Hagyja csak Károlyi Mihály a romániai zsidókat! Több erejük van nekik a diplomáciában, mint az összes magyar mágnásoknak. A szabadkömivesek sem szorultak rá, hogy Károlyi Mihály ringassa csemetéiknek politikai bölcsőjét. Kivakolják ők egy éjszaka folyamán azt az eredményt, a melyre a keresztény tábor féléven át dolgozva sem tud eljutni. Hova-tovább azt kell hinnünk, hogy Károlyi Mihály lesz az ellenzék balkezese, vagyis azt a szerepet fogja betölteni, amit Tisza István a munkapárton. Csak adná az Isten, hogy Károlyi Mihály gróf ne találna követökre a magyar főurak sorában, R. A keresztény gyermekvédelem ünnepe. Jól előkészített, ügyesen rendezett, kiváló müsorú és előkelő közönségű matiné volt ma egy hete a Fürdő-szálloda nagytermében. Valami ünnepélyes érzés szállotta meg a lelket, amikor az ünnepelni vágyó közönséget egybegyűlni láttuk. Azok a jószívű hölgyek és emelkedett gondolkodású urak, akiket megtalálhatunk egyik-másik charitativ egyesület névsorában, ezen a napon — úgyszólván — találkozót adtak egymásnak a matinén, mintha csak valami ismeretlen nagy erő füzögettte volna össze a szeretet munkásait. Ez az ismeretlennek mondott erő nagyon is ismeretes előttünk, hiszen lépten-nyomon találkozunk a jelenlegi napokban az embermentés tényeivel, amely akciónak kétségtelenül legbecsesebb ága a gyermekmentés, amelyet a „független morál" hivei a humanizmus nevében, a divatozó közönség a sport szempontjából, a keresztény hivő Isten iránti szeretetből pártol és gyakorol. A gyermekmentők táborában az igazi alapon a keresztény világnézet áll, amely nem a versengésre, sportra épiti fel művét, hanem a szellemi indítóokok legnagyobbikára — a szeretetre. A nagy erő tehát működött. Hozták az emberek szivükben a tettrekész jóakaratot, lerakták a szent cél oltárára adományaikat s midezekért megbecsülhetetlen értékeket kaptak cserébe azon emlékekben, amelyekkel a művészi színvonalú ünnepségről hazatértek. Valóban elmondhatjuk, hogy szerencsés az a törekvés, amelynek olyan vezérei, mozgatói, mecénásai és pártfogói vannak, mint a keresztény gyermekvédelemnek. A legmagasabb pártfogás nem hiányzott, amennyiben országunk legfőbb pásztora, dr. Csernoch János hercegprimás már előzőleg tudatta a vezetőséggel, hogy meg fog jelenni. Ezzel biztosítva volt az ünnepély fénye, mert Esztergom közönsége tüntető szeretettel keresi az alkalmakat, ahol főpásztorát láthatja és ünnepelheti. A keresztény szeretet művének méltó vezére dr. Rajner Lajos püspök. Sőt nemcsak vezére, hanem létrehozója, megalkotója, kinek személyes tulajdonságai biztosították a nagy közönség rokonszenvét és érdeklődését ezen intézmény minden életjelenségénél, tehát a most szóban forgó matinénál is. A jól előkészített matinénak legfőbb vonzóereje volt Móczik Felicián főhercegi udvari káplánnak ifjúsági énekkara, melynek bravúros, de főleg művészi szerepléseiről már sokat olvastunk a napilapok hasábjain is. Itt meg kell említenünk Schiffer Ferenc prelátus-kanonoknak az egyesület iránti álkozatkész lelkesedését, miután szerény titkolódzása dacára is köztudomásúvá lett, hogy a jó ügy érdekében a prelátus fedezte az énekkarnak összes költségeit. Móczik Felicián énekkara majdnem egyedül álló jelenség hazánkban annyira, hogy városunknak egyik finom érzékű műkedvelő zenésze nem késett megjegyezni a matiné során: — Ez az éneklés még a művészek számára is kellemes csemege. Már méltattuk az egyesület legfőbb pártfogóját, értékes lelkű vezetőjét, önzetlen mecénását, most tehát a matiné fáradhatatlan rendezőjéről kell megemlékeznünk, akinek köszönhető, hogy a matiné neve elé a „jól előkészített," „ügyesen rendezett," „kiváló műsorú," „előkelő közönségű", jelzőket odatehettük. E fáradhatatlan rendező Kemény fy K. Dániel vízivárosi plébános volt, akire nagyobb dicséretet nem mondhatunk, minthogy az előbbi sikereket agilitásának tulajdonítjuk. Szorosan vett tudósításunk a következő: A „ Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" egyesület dec. 21-én d. e. 11 órakor a „Fürdő" szálloda nagytermében Móczik Felicián főhercegi udvari káplán pozsonyi ifjúsági énekkarának szives közreműködésével az egyesület javára fényes ünnepélyt rendezett. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk Csernoch János dr. hercegprímást, a főkáptalan számos tagját és városi életünk egyébb kimagasló alakjait, a művészetért lelkesülni tudó növendékpapokkal. A matiné kimagasló fénypontjai voltak P. Feliczián országoshírű énekkarának énekszámai, amiknek művészies kidolgozásait óriási tapsviharokkal honorálta a jelenlevő magas közönség. Ily élvezetesen csak P. Felicián kara tud működni. Városunk aligha fogja elfeledni az itt szerzett benyomásokat. Mesteri vezetés, fegyelmezettség, lelkes átérzés jellemzi a kellemes hangú fiatal művészeket. Nem kevésbbé sikerülteknek mondhatók Szabó Margitka és Szegedy Anci úrleányoknak bájos hangon előadott szavalatai, mikhez intermezzóként járult Nemesszeghy István úrnak hegedű-szólója, amit zongorán kisért leánya Gizike ; akik megszokott művésziességükkel emelték az ünnepély fényét. Legjobb benyomásokkal hagytuk el a nagy termet, miután Rajner Lajos püspök úr meleg hangú beszédben mondott köszönetet a szereplőknek, kiemelve egyúttal az egyesület érdemeit s annak fontosságát, mire aztán kegyelmes Főpásztorunk mondott köszönetet Rajner Lajos egyesületi elnöknek fáradozásaiért, mint akinek főérdeme az egyesület létezése és virágzása. Dr. Rajner Lajos püspök beszéde. Főméltóságu Hercegprimás Úr! Mélyen tisztelt Közönség! A Ker. Szeretet Országos Gyermekvédő Müve iránt való nemes érdeklődés hozta létre az imént lefolyt lélekemelő ünnepséget, melyet a jeles pozsonyi ifjúsági énekkar művészi előadásával régi jó hírnevéhez ujabb babérokat fűzve emelt valóban magas színvonalra és melynek sikerét városunk kiváló erői szavalataikkal és zenéjükkel előmozdítani szívesek voltak. Fogadják mindannyian fáradtságot nem kimélő áldozatkészségükért és sikerült közreműködésökért a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve egyesület valamint az általa pártfogolt elhagyott gyermekek nevében a hála és köszönet legbensőbb kifejezését. Mindannyian pedig, kik itten megjelentünk, előadók és hallgatók, nemkülönben a kath. gyermekvédő egyesület összes tagjai osztatlan hála-