ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-11-09 / 45. szám

papi jubileumát. Az esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő intézet a jubileum emlékére Imre nappal kapcsolatban szép tanújelét adá érdemes zárdaigazgatója iránti mély hálájának és elismerésének ama kedves ünnepség által, melyet nov. 5-én délután az intézet belnövendékeivel tartott. Családias volt az ünnep, vendéget nem hivtak, de egyes szülők tudomást véve az előadásról, mégis megjelentek. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Hummel Clown. Zongorán előadták Freytag L. és Janaáschek I., 2. Jubileumi ünnep. Allegorikus szinmü. Szereplők: Alszter V., Belovay E., Scholtész J., Kalaböck K., Janauschek I., Foerster I. 3. Stampf Tannhauser. Zongorán előadta Belovay E., harmóniumon kisérte tanítónője. 4. Köszöntő beszéd, mondta Schröder E. 5. Üdvözlő ének. 6. Magyar egyveleg. Zongorán előadta Majer Aranka. 7. Magyar népdalok. Cimbalmozta Rothnagel K. 8. A torta vándorlása. Vígjáték két felvonásban. Szereplők : Titteldorf I., Okolicsányi M., Freytag L., Bachel 0., Takáts J. * Temetés. November elsején ment végbe a belvárosi temetőben a váratlanul elhunyt Koperniczky Jozefinnek temetése. A szertartást Schiffer Ferenc prelátus-kanonok végezte. A város előkelősége impozáns számban való megjelenésével tanúsította részvétét. Zebegény községből 15 tagu küldöttség jött a temetésre, hogy a községnek a család iránti részvétét tolmácsolja. Ugyancsak küldöttségileg vettek részt a gyászban Nagyölved és Muzsla községek. * A Szent-István-Társulat november hó 8-án uj helyiségeinek és építkezésének ünnepélyes megáldásával kapcsolatosan szemléltető kiállítást rendez. A házmegáldásra s a kiállítás megnyitására a hercegprimás délután 4 órakor érkezik. * Tanitógyülések. Kedden d. e. két tanitógyülés is volt városunkban. A városház nagytermében az „Esztergom-járási róm. kath. tanítói kör" tartott igen szép rendben lefolyt közgyűlést Bertalan Vince ny. tanitó-képző int. tanár elnöklete alatt. Magas színvonalú megnyitó beszéde élénk helyesléssel találkozott. Az elnöki előterjesztések során kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Guzsvenitz Vilmos c. kanonok, főegyházmegyei s. főtanfelügyelőröl, majd több aktuális ügyről tett jelentést. Megható jelenet volt, midőn az elnök, ki maga is nyugdíjas, a két jelenlevő tanító-nesztort Rolkó János hajdúnánási ny. kántor tanítót és Halász Mátyás volt 48 as honvéd főhadnagy nyugalmazott bajóti kántor tanítót is üdvözölte a gyűlésen megjelent vendégek sorában. Egy érdemekben teljes életpályának megbecsülése nyilvánult az elnöki üdvözlésre felhangzott lelkes éljenzésben, melyre az ünnepeltek meghatottan mondottak köszönetet. A jegyzőkönyv hitelesítése után Homor Imre esztergomi tanító, lapunk belső munkatársa tartotta meg ünnepi előadását br. Eötvös József születésének százados évfordulója alkalmából, melyben a nagy írónak „A Nővérek" c. regényét ismertette pedagógiai szempontból. Utána Burány Ferenc esztergomi tanitó olvasta fel tartalmas értekezését a gazdasági és ipari érzék fejlesztéséről a népiskolákban, mely értekezése az Orsz. Kath. Nagygyűlés nevelésügyi szakosztályának is tárgya lesz. A sok uj gondolatot tartalmazó előadást a jelenvoltak nagy érdeklődése kisérte. Végül Bárdos József esztergomi tanitó korszerű felolv asasa fejezte be a gyűlés szellemi részét. Bárdos a fizetésrendezés és a családi pótlék ügyének hiányait és súlyos érveit dolgozta fel nagy szakavatottsággal. A tisztújítás megejtetvén, elnökké ismét, ez idén már a nyolcadik ciklusra Bertalan Vince választatott meg. Alelnökké Szoleczky János esztergomi igazgatótanító, jegyzővé Homor Imre, vál. jegyzővé Hágen József (Táth), pénztárossá Burány Ferenc választattak meg. — Az „Esztergom vármegyei általános tanitó-egyesület" a „Fürdő"-vendéglő kistermében gyűlésezett. A gyűlés legfontosabb tárgya a miniszterileg jóváhagyott alapszabályoknak tudomásulvétele és azok alapján a szabályszerű megalakulás volt. A közgyűlésen Kálnai Károly sárisápi áll. el. isk. igazgatója elnökölt, ki a közgyűlés végeztével szép szavakkal üdvözölte a jelenlevő dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelőt névünnepe és kir. tanácsossá való kitüntetése alkalmából. Pacséri az üdvözlést meleg szavakban köszönte meg, majd a jelenlevő tanítóságot meg is vendégelte. * A nagyszombati kath. kör Konstantin ünnepélye. A kath. egyház szabadságának XVI. százados jubileumát fényesen ülte meg Nagyszombat város társadalma. Az ünnepségek három napi ájtatossággal vették kezdetüket, melyeken a magyar ajkúak számára P. Somogyi Jenő, a tót ajkúak számára P. Csambál András és dr. Halmos Ignác apát-plébános fejtegették a jubileum jelentőségét. Befejezésül sok ezer résztvevőkből álló körmenetet vezetett a város plébánosa, dr. Halmos Ignác a város utcáin. Az ünnepségek második részét képezte a kath. kör előadása a többi kath. egylet közreműködésével a városi színházban. Előadták Veszély Géza karkáplán ez alkalomra irt ünnepi játékát: „A kereszt diadala". Az előadás ritka hatást ért el annyira, hogy kétszer adták elő zsúfolt ház előtt. Meg is érdemli a páratlan sikert ezen jeles mű. A kereszt diadaláért lelkesülő költői léleknek megnyilatkozása ez, mely vissza tud szállni abba a korba, amikor a „kereszt a pogányoknak még botorság" volt, markáns, erős vonásokkal festi le a pogány gőgöt, de szelídséggel párosult diadalmas hangon tud zengeni róla akkor is, midőn a „botorság"-ból — „győzelmi jel" lesz; utolsó része pedig a keresztnek valóságos ódája. A szavalók hűen tudták visszaadni a költő gondolatait. A prológot Hermann Ada; az I. részt „A kereszt a pogányoknak botorság" Kossaczky Ida és Weinlich Anna; a II. részt „Az üldözés" Ujházy Ilonka; a III. részt „E jelben győzni fogsz" Pottmann Elza; a IV. r. „A milviusi csata" Kossaczky Ida; az V. részt „A milánói rendelet" Weinlich Anna; a VI. részt „Az egyház győzelme" Ujházy Ilona; a VII. részt „Nyugtalan a mi lelkünk, mig benned meg nem nyugszik Istenem" Kossaczky Ida szavalta. A szavalat után a megfelelő élőképek pedig Jurka prefektus kiváló rendezése mellett felejthetetlen benyomást keltettek. Hasonlókép nagy munkát végzett a kör vegyes kara Skoluda József vezetése mellett, mert minden színnél klasszikus énekeket adtak elő. A szüneteket a kör zenekara Morócz Imre dirigálása mellett zeneszámokkal töltötte ki. Az első előadáson a székesfehérvári kath. kör küldöttsége is megjelent és megszerezte Veszély ezen művét és még e hó folyamán ott is fogják előadni. A nagyszombati kath. Kör néhány évi fennállása óta oly sok szépet produkált, hogy büszke lehet múltjára, ez utóbbi siker szintén a kör agilis vezetőségének és Veszély Géza karkáplánnak javára írandó. * Halálozás. Egy sokat szenvedett jólelkű úriasszony halt meg vasárnap éjjel. Meszéna Kálmán ügyvéd neje sz. Spiszár Mariska hosszas betegség után szeretteinek nagy szomorúságára elhunyt. Kedden d. u. 3 órakor volt a temetése. A régi esztergomi család kiterjedt rokonsága, a jóbarátok és tisztelök nagy csoportja állott a hoszszadalmas, sorvasztó s kinos betegségben elhunyt úriasszony virágokkal elhalmozott koporsója körül. A birói és ügyvédi karnak úgyszólván valamennyi tagja, a pénzintézetek tisztviselői és a vármegye tisztikara testületileg jelent meg a temetésen. Az egyházi szertartást dr. Fehér Gyula prel.-kanonok végezte. Mátéffy Viktor belvárosi plébános, Polczer Jenő és Horváth Rezső belvárosi káplánok segédletével. Szemergő esőben kisérte ki a gyásznép Meszéna Kalmánnét a temetőbe, hol menyaszonykorában elhunyt lánya mellé a családi sírboltba helyezték nyugalomra. * Nem kell a katholikus jelleg. Furcsa kis határozatot hozott a Nagyszombatvideki R. Kat. Népnevelök Egyesülete éppen sz. Imre napján. Kimondották, hogy nem ragaszkodnak a tervbe vett tanítói árvaház katolikus jellegéhez, hanem hozzájárulnak a felekezetlen árvaház eszméjéhez. Miről van tulajdonképen szó ? Egy létesítendő tanítói árvaházról, melynek eszméje a pozsonyi rk. tanítóktól indult ki. Természetesen ők azt rk. jellegűnek tervezték. Máskép vélekednek azonban a pozsonyi kir. tenfelügyelöség „jó katolikusai." Nekik nem kell a katolikus jelleg! Azért nosza-rajta fogta magát Pesthy segéd tanf. és Chityil iskolalátogató, leereszkedtek a kartársak közé, hogy őket fölvilágosítsák és a katolikus jellegtől eltántorítsák. Az a Chityil már azelőtt is úgy magánbeszélgetéseiben, mint nyíltan pl. a szornolányi esperesi köri gyűlésen a nem katolikus jelleg mellett agitált. Most is az összes lehető mézes madzagokat szerepeltette. Azt mondotta, hogy ha az árvaház nem lesz katolikus jellegű, az állam odaadja majd a pozsonyi vincellér iskola 14 holdas telkét és épületét az árvaház céljaira. (Ls ez igy igaz lenne ? ! Ügy látszik, hogy igaz, mert elhitték neki 1) Részt vett a nagyszombati gyűlésen két esperes Petrik és Peczkó. Peczkó a katolikus árvaház mellett szólalt föl, azonban Chityil frázisaival elhallgattatatta és még megcsipkedte az egyházmegyei Főhatóságot, hogy attól úgy sem várhatunk semmit, hogy az még a saját képzőjét se tudja megfelelő épületben elhelyezni. Igy természetesen meghajoltak Chityil argumentumai és Ígéretei előtt kimondották, hogy nem kell a katolikus jelleg. Amint ez megtörtént, valaki egy kis szójátékkal megjegyezte: Ale nás chitil ten Chityil! Azután pedig, mint aki jól végezte a dolgát (persze, hiszen Ígéreteivel eltántorította a tanítóságot a kat. jellegtől) elillant, be sem várva a további tárgysorozatot. Ezzel is megmutatta mennyire becsüli kartársait. Különben nagyon hangoztatta, hogy hiszen ő nem istentagadó. (Nagyon szép! Talán még egyházi érdemrendre is aspirál ?!) Elhisszük neki, hogy ő „jó katolikus." Csak az a furcsa, hogy katolikus egyesületben és egyesülettel nem katolikus árvaházat akar építtetni. Nyehittil. * Felhivás a müveit közönséghez. Az esztergom-városi tanítók önzetlen lelkesedése a bekövetkező téli időszak folyamán az analfabéták (irni-olvasni nem tudó felnőttek) részére tanfolyamot nyit meg, melyen a jelentkezők díjtalanul tanulják meg az írás, olvasás és számolás tudományát. A tanfolyamra eddig négyen jelentkeztek. A tanfolyam ügyét most müveit közönségünk figyelmébe ajánljuk és felszólítunk minden nemesen érző müveit embert, hogyha tudnak olyanokat, akik ezen tanfolyam által a műveltség legelső alapjait szerezhetik meg, azokat buzdítsák e tanfolyamra való jelentkezésre. Jelentkezéseket Mátéffy Viktor plébánosnál kell eszközölni, még pedig minél eiőbb. Elegendő számú jelentkező esetén a tanfolyam azonnal megnyílik. * A szentgyörgymezei kath. kör Katalin estélye. A szentgyöfgymezei kath. kör f. hó 16-án (vasárnap) este 7 órakor tartja az idei Katalin estélyét, melyre már javában folynak az előkészületek. Szinre kerül Bérezik Árpádnak „A parasztkisasszony" c. három felvonásos kiváló népszínműve, mely után tánc és világpósta lesz. Belépődíj I-ső hely 2 kor. H-ik hely 1 kor. 60 fill. III-ik hely 1 kor. 20 fül és állóhely 80 fill. Ételekről és italokról gondoskodik a kör szolgája. A kitűnőnek Ígérkező kedves estélyre, mely Szentgyörgymezőn mindig jól szokott sikerülni, ezúton hívjuk fel az érdeklődök figyelmét. * Az erkölcsi bizonyítvány. A minap egy öreg parasztasszony kopogtatott be az udvardi jegyzőhöz, hogy a fia számára, aki a vasúthoz akart bakterségért folyamodni, erkölcsi bizonyítványt instáljon. — Hát aztán jóra való ember a fia ? — kérdezte az öregasszonyt a jegyző. — Már hogyne kérem. Bátran irhát arrul minden jót. Finom gyerek a Pista. — No jó, akkor kiállítjuk a bizonyítványt, küldje el fiát, adjon neki egy koronát stemplire. Az öregasszonynak nem tetszik a dolog. Végre nagynehezen kivallja: — Nem jó lesz ez igy. Ha odaadom a koronát a fiam kezébe, amilyen gazember, bemén a korcsmába, oszt elissza. * A kincskeresők. A jablánci. csendőrőrs tilos kivándorlás gyanúja miatt letartóztatott és hazautasitott két nagyszombati embert, akik ellen a kihágási eljárás folyamatba lett téve. A hatóság előtt ugyan csakhamar beigazolták, hogy nem kivándorlók, de sehogysem akarták bevallani, mit kerestek a jablánci hegyek között, mert ama védekezésüket, hogy fát akartak vásárolni, még csak valószínűvé sem tudták tenni. Nagyon gyanúsnak találta ugyanis a hatóság, hogy egy hosszú kötelet vittek magukkal és egy lámpást, azonkívül egy hatalmas régi forgópisztolyt is rejtettek maguknál. Hosszas vallatás után végre beismerték, hogy nem is akartak fát vásárolni, hanem — kincset kerestek. Szvatopluk fejedelem kincseit, amelyek a monda szerint a jablánci hegyek közt egy barlangba vannak elrejtve. * Missió Pilisszentléleken. Kegyelmes Főpásztorunk engedélyével P. Tomsa Ambrus ferences áldozár, h. plébános, november elsejétől kezdödőleg, 8 napon át tartott lelkigyakorlatokat híveinek, mely alkalommal a világtól elzárt, jobb sorsra érdemes nép a kesztölci és csévi hívekkel együtt, a legnagyobb örömmel vett részt az ájtatosságokon, sz. beszédeken s a község aprajanagyja versengve járult a szentségekhez. * Helemba ünnepe. A világ háta mögött fekvő és évtizedekig elhanyagolt Helemba község évkönyvében .1913. év november 5-e aranybetükkel lesz beirva. E napon ünnepelte a község Árpád korából származó ősmagyar népe az esztergomi főkáptalan bőkezűségéből és a hivek önkéntes adományaiból restaurált templomának és az uj főoltárnak felavatását. A főkáptalan ugyanez alkalommal a rozoga plébánia-épületet is. Minthogy e nap (Szt. Imre napja) a községnek egyúttal bucsúnapja, nemcsak a lakosság, hanem a hivek is ünnepi ruhát öltöttek. Az egyházi szertartást Bogisich