ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-11-01 / 44. szám

Hogyan? Hát hozzánk még idegenek jönnek? És az idegenek nem zugnak, pörölnek, Hanem fényes autó hozza őket helybe S úsznak kényelemben, mint legyek a tejbe .. . ? Hiszen akkor nincs ősz, tagadom kereken, Kopik még a gummi a hintókereken, Nyílnak még szobák a szállodákban egyre, Sőt kilátós ház jön a Vaskapu hegyre! A rég várt Jövőre van is kilátásunk: A nánai uton nemcsak sarat látunk! Több idegen vendég jár majd itt, mint nyáron, Jaj, csak a kolera ide ne találjon ! (-•) A hét. A munkapárt hamar összehívta a házat, nehogy az ellenzék elérhesse célját. És mi történt? Az ellenzék maga sem tehette volna jobban! Mert 1. A munkapárt is elvetette az uj házszabályt azzal, hogy egy párt nevében hivták össze a házat. 2. Tisza elismerte, hogy erkölcsi kár a játékbarlang, továbbá, hogy kaptak pénzt és a pártkassza céljaira kapta a pénzt. Hát akart többet az ellenzék? Igen! Még a következményeket akarta levonni, amit Tisza elfelejtett . . . * „Arról az egyről biztosithatom a t. képviselő urat (Szabó Istvánt), hogy állami üzletekért a pártkassza céljaira pénzt követelni és elfogadni nem szándékozom" — mondotta Tisza okt. 25-én. Ut desint vires, tarnen est laudanda voluntas. * A magyar Aero-szövetség küldöttségileg tisztelgett Tiszánál és kérte őt, hogy engedje meg Deacourt aviatikusnak a Budapestre szállást. Egyben a németországi példára, magyar légjogi intézkedést kértek tőle. A Budapestre szállást megengedte, de a légjogra nem tett Ígéretet. Minek? Mikor jun. 4-ike óta minden jogunk: légjog .. . Furcsa módon értelmezik a munkapártban a bírói tekintélyt! Jogerős ítélet ellen tüntetni: merénylet a bírói tekintély ellen. Ezt cselekszi a munkapárt, valahányszor tapssal fogadja Európa panamistáját. De lehet, hogy nem is gondolnak merényletre, csak similis simili gaudet. Nem tehetnek róla! Egy tanú nem akart vallani azon megokolással, hogy neki abból anyagi és erkölcsi kára lesz. A törvényszék mégis kivette belőle a vallomást. Kár volt. Mert hiszen az előbbi kérelme a lehető legértelmesebb vallomás! De mortuis nil nisi bene. Az a vádló úgyis halott már erkölcsileg, minek fölhánytorgatni, ami már régen volt. Ilyen tapintatos volt a tanú ur. De a vallomásban is tapinzével megérintette remegő vállát s az feleszmélt, kék szemével rátekintett, melyekből nehéz könnycseppek gurultak alá. — Oh mondd Lacim, megbocsátsz nekem — rebegi töredező hangon — nézd már én is árva vagyok, meghalt a férjem, meghalt a fiam. Nincs senkim már a földön, csak a régi, fájós emlékek, s a jelen keservei. A vadász azonban néma maradt, egy árva „jaj* sem tudott kifutni torkán, pedig az ajka mozgott, remegett. Lerogyott ő is a sirra, Ilonka fejét melléhez szorította és ugy hallgatott. Beszéltek az emlékek. Örök hűséget fogadtunk egymásnak, de a sors sziklás bércei közibénk álltak. Az öreg remegett, de folytatta. Az akadályok eltűntek s most szabadon állunk. A vadász kezdetben megijedt e gondolattól: itt a Micó sírjánál, de végre is megemberelte magát. Megfogta Ilonka kezét, azt a finom női kezet s az ugy az övébe illett. — Mond Ilonkám, nem jönnél el hozzám, oly üres a fészek, már kihalt a madár, jöjj, vidámítsd fel azt. És elindultak, a vadász átkarolta őt, az meg széles vállaira hajtotta fejét s mentek az uton, az uj otthon felé. A közeli pagonyban megszólalt a sárgarigó, fütyült-fütyült, búcsúzott a naptól. Esteledett. (Kissé furcsa esetnek látszik ez elbeszélésnek a végkifejiődése, de én nem tehetek róla, mivel a bajsai matrikulumba hiteles adatok bizonyítják e két fél egybekelését.) Z. Gy. tatos volt ám, mert nem említette, hogy mikor jöttek be a szászok, pedig tudta . . . * Brassó város tanácsa nagy pszychologus. Tudja, hogy ha a munkapárt bűnül rója is fel az ellenzéknek azt, hogy mindenből taktikát csinál, azért még nem mentes a taktikától; sőt tudja, hogy a munkapárt — ha megengedi — csak taktikából engedi meg a kért halotthamvasztást: azért, mert az ellenzék ellenzi. Csakhogy a pszychologia nem exact tudomány s lehet, hogy a munkapárt következetes lesz és nem taktikából intézi majd el a folyamodványt . . . Budapesti. * Mikor lesz az idén Halottak napja? Tudvalevő, hogy az idén Mindenszentek ünnepe szombatra, nov. l-re esik. Másnap, november 2-án vasárnap van és hétfőn, november 3-án Halottak napja. A temetőkben a sirok megkoszorúzása, kivilágítása mindig Halottak napjának előestéjén történik. Természetes tehát, hogy az idén, mivel a november elseji Mindenszentek és a nov. harmadiki Halottak napja közé egy vasárnap ékelődött be, melyet a Halottak napja ki nem szoríthat helyéből, a temetők megkoszorúzása és kivilágítása nem nov. 1-én, Mindenszentek ünnepén, szombaton este, hanem nov. 2-án, vasárnap este fog megtörténni. Ekkor lesznek a templomokban az esti ájtatosságok s hétfőn nov. 3-án, Halottak napján az egyház összes templomaiban a gyászmisék. Ezek jelzésével szolgálatot kívánunk tenni a nagyközönségnek, hogy az esetleges zavarokat elkerülhessék. * Istenitiszteletek rendje a főszékesegyházban. Mindenszentek napján 9 órakor az ünnepélyes szentmisét Graeffel János nagypréposthelyettes celebrálja s utána Brühl József prelátuskanonok szent beszédet mond. — November 2-án délután 5 órakor veszi kezdetét a halottakért mondandó officium, melynek végeztével sz. beszéd lesz és ájtatosság a halottakért. — Halottak napján a requiemet dr. Csernoch János hercegprimás tartja. * Miniszteri elismerés. A nagyméltóságú vallás- és közokt. minisztérium f. é. október 15-én kelt 153.798. számú rendeletével elismerését fejezte ki Hasenauer Andornak, főreáliskolánk egyik kiváló tanárának azon önzetlenségért, mellyel a fizikai gyakorlatokért őt megillető diját 3 éven át az intézet fizikai szertárának gyarapítására adományozta s igy a fizikai szertár állományát 370 kor. értékű szerrel gyarapította. * Főegyházmegyei hirek. Muha József verebélyi és Tarek Mihály ürményi káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. * A főszékesegyház Bakács-kápolnájában, tekintettel azon körülményre, hogy halottak napja nov. 3-ra esik, az októberi rózsafüzérájtatosság befejezéséül Mindenszentek napján délután 4 órakor mondják az utolsó rózsafűzérájtatosságot a halottakért. * Városi közgyűlés volt csütörtökön d. u. a városházán. A város háztartásának mult évi zárszámadását hányták-vetették meg és keresték a módját a jobb gazdálkodásnak. Brutsy János volt az elégületlenség szószólója, indítványt is nyújtott be a városi termesztmények jobb értékesítésére és a rendkívüli kiadások megfontolására nézve, amit a közgyűlés elfogadott. Tudomásul vették, hogy a belügyminiszter Pálfí Rezső rendőrirnokot állásától végkép elmozdította. Végül elfogadták a Dunasor szabályozásának vonalára vonatkozó mérnöki javaslatot, hogy a szépítő egyesület a fasorok ültetésével megkezdhesse munkáját. A délutáni ülésen nem sok városatya volt jelen. * Halálozás. A váratlan halálesetek száma ismét szaporodott eggyel s a gyász és fájdalom dr. Koperniczky Ferenc prelátust érte, amennyiben szeretett nővére Koperniczky Jozefin okt. 30-án hajnalban meghalt. Az elhunyt ismeretes volt jószívűségéről és vallásosságáról. Az ismerősök, kiknek körében megfordult, mint kedves, szelíd lélekre emlékeznek rá, a családnak pedig valósággal szive volt, akit mindnyájan nagy szeretettel vettek körül. Gyönge szervezete nem birta tovább az élet harcát, lelke tehát visszatért Teremtőjéhez. A család a gyászos esetről a következő jelentést adta ki: Alulírottak fájdalmas szívvel, de Isten szent akaratába való megnyugvással jelentik, hogy feledhetetlen testvérük, illetve rokonuk Koperniczky Jozefine a haldoklók szentségeinek keresztény áhítattal való felvétele után életének 55. évében, rövid szenvedés után, 1913. okt. 30-án reggel V23 órakor adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. Az engesztelő szent miseáldozat október 31-én 9 órakor lesz az esztergom-vizivárosi plébánia-templomban bemutatva. A szeretett halottnak földi maradványai pedig az esztergom-királyvárosi temetőkápolnából november hó 1-én délelőtt 11 órakor lesznek a Jópásztor-kápolna kriptájában, a feltámadásig való pihenésre elhelyezve. Esztergom, 1913. október 30. Nyugodjék Krisztusban! Dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonok, Koperniczky Julia férj. dr. Prenoszil Ivánné, Koperniczky István, Koperniczky János, Koperniczky Boriska özv. Sándor Endréné testvérek. Dr. Prenoszil Iván kir. tan., jószágkormányzó, Szádló Mária férj. Koperniczky Istvánné, Chemez Mária férj. Koperniczky Jánosné sógor és sógornők. Klinda Károlyné, Dr. Prenoszil Béla ügyvéd, Félix Endréné, Koperniczky Ferenc, Koperniczky Irma, Koperniczky Iréné, Koperniczky Boriska, Koperniczky József, Koperniczky Stefi irg. nővér, Koperniczky Laci, Koperniczky Sári, Koperniczky István, Koperniczky Lajos, Koperniczky Imre, Koperniczky Juliska unokaöccsei és unokahugai. * Tanitógyülés. Az „Érsekújvári Róm. Kath. Népnevelök Egyesülete" november hó 5-én délelőtt 10 órakor Érsekujvárott az „Arany Oroszlán" szálló dísztermében tartja XXXII-ik rendes közgyűlését. Programm : 9 órakor szent mise a plébánia templomban. 1. Hymnus. 2. Elnöki megnyitó és jelentés. 3. Egyesületi ügyek. 4. Tisztújítás. 5. A minősitésről. Előadó : Kardhordó István kurtakeszi esp. plébános, udvardi esp.-kerületi tanfelügyelő. 6. Iskolamulasztások. Előadó : Horváth Alajos peredi kántortanító. 7. Pozsonyi tanitók-háza. 8. Indítványok. 9. Szózat. * Újoncok oktatása. Szerdán, azaz a mult hó 29-én ment végbe a laktanyában az újoncok oktatása. Az oktatást Eitner E. Ákos főszékesegyházi igazgató, Mátéífy Viktor plébános és dr. Drahos János levéltáros végezték magyar-német és tót nyelven. Különösen súlyt fektettek arra, hogy a katonák elé állítsák kötelességeiket, a katonai erényeket és a védkötelezettség fontosságát. Továbbá óva intették őket az antimilitarizmus veszedelmétől. November 1-én lesz az ünnepélyes katonai eskü. 10 órakor Eitner és Mátéffy magyar-német-tót nyelven sz. beszédet mondanak. Azután ünnepélyes sz. mise lesz áldással. Végre a laktanya udvarán a tisztikar, az ezredparancsnok és a fungáló papok jelenlétében leteszik a katonák a hűségesküt három nyelven. * Elhunyt lelkész. Némethy Rudolf volt hontnádasi esp. plébános, Adalbertinista, vasárnap még elmondta szent miséjét. Gyöngeségröl panaszkodva ágynak dőlt. Délben evett. Félnégy órakor halva találták. Temetése 28-án délután 3 órakor volt. Végrendeletet hagyott s a szegényekre hagyott mindent. A kerületi papság csaknem teljes számban megjelent. Stibló Ágoston báti esp. plébános végezte a szertartást segédlettel. Nagy néptömeg vett részt mélyen meghatva a temetésen. Á sirnál Csejty és Ernyei plébánosok mondtak beszédet s Molnár körjegyző ez alkalomra készült elégiáját olvasta fel. * Kérelem a ft. papsághoz. Az Országos Pázmány Egyesület, mint ismeretes, a Jedlicska Pál praelátus-kanonok, érseki vikárius által javasolt, a magyar katholikus papság működését és érdemeit 1850-től tárgyaló pályamunkának megírásával engem bízott meg. Áz anyaggyűjtés legnagyobb részét immár be is fejeztem. De a ft. papság sorából többeknek működéséről, minthogy közvetlenül adatokat nem küldöttek, csak hézagos följegyzéseim vannak. A munka lehető tökéletessége érdekében tehát tisztelettel felkérem mindazokat, akik akár nem jutottak az egyházmegyei hatóságok szívességéből szétküldött kérdőívekhez, akár pedig valamely okból ki nem töltötték : legyenek szívesek címemre rövid tudósítást küldeni az egyházi és a közélet, az iskola, általában a közművelődés, a jótékonyság, népjólét előmozdítása, katholikus társadalmi mozgalmak, irodalom és művészet terén kifejtett munkásságukról és adományaikról. Ne a személyi dicséret tendenciáját véljék ebben, amelynek aggodalma egyeseket tartózkodóvá tesz, hanem az egész magyar katholikus papság és az egyház ügyét, minthogy ennek a munkának az a célja, hogy egyrészről hiteles és hathatós védelmi forrásmunka legyen a minduntalan terjesztett könnyelmű és kicsinylő támadások ellen, másrészről a mult példájával bevilágítson a jövő cselekedetek útjára, a világi hi vöt pedig az egyházi rend munkájának