ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-01-19 / 3. szám

ellenük jogosan. A járási orvosoknak, a vármegyei és tanügyi hatóságoknak volna halaszthatatlan kötelességük, hogy az illetékes tényezőknek ilyesnemü mulasztása ellen szigorúan fellépjenek, miután leginkább egy-egy hanyag földmivelö iskola-gondnoknak nemtörődömségéből származnak az ilyen állopotok. Leggyakoribb az olyan eset, hogy hamarább elfogy az iskola fája, mint sem ujabb szállítmány beszerzéséről gondoskodnának, vagy pedig a fűtést teljesítő iskolaszolga — a kevés fizetést tekintve — hanyagul, vagy épen nem teljesiti fűtési kötelességeit. Röviden mondva sztrájkol! Az iskolai mulasztások ugy is hallatlan számra emelkednek évenkint a bírságok be nem hajtása folytán, mi lesz hát, ha a szülők egészen jogosan rászoríthatják gyermekeiket az iskolakerülésre azon cim alatt, hogy fűtetlen az iskola ?! * Az Esztergomi Ipartestület házalapja javára 1913. évi január 25-én, szombato este 8 órakor a „Magyar Király" vendéglő termeiben ének és szinielöadással egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. Műsor. 1. Ének. Előadja a Kath. Legényegyleti ifjúság vegyeskarú dalköre. 2 Szórakozott apák. — Színdarab. 3 Magánének, Előadja Táki Gyuláné. 4. Próba — Dialóg, előadják: Krajniker Ferencné és Vörös Antal. 5. Ének. — Előadja a Kath. Legényegyleti ifjúság vegyeskari dalköre. 6. Tánc. — Belépődíj: Személyjegy 2 K, családjegy 3 személyre 3 K. * A győri székesegyház tornya. Báró Forster Gyula v. b. t. t. a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke és Csányi Károly az Iparművészeti Múzeum igazgatója fölkeresték dr. Várady L. Árpád megyés püspököt, akivel megállapodtak a székesegyház restaurálásának további tervére nézve. Elejtették azt az eddigi tervet, hogy a székesegyházhoz két tornyot építenek s elhatározták, hogy a meglevő tornyot restaurálják és szervesen kapcsolják az egész épülethez. * Tej-vizsg'álat. Az esztergomi rendőrség szombaton reggel az összes tejárusokat, helybelieket és vidékieket beterelte egy helyre s ott a tejet a Budapestről hivott Tornóczy Ernő vegyész megvizsgálta. Bodonics Julit, mint visszaeső hamisítót a rendőrség 600 koronára büntette. 11 tejszállitó ellen az eljárást megindították. * Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete a „Fürdő" nagytermében 1913. évi január hó 26-án könyvtár alapja javára zártkörű műsoros táncestét rendez, a következő műsorral: 1 Kuruc nóták. Előadja tárogatón cigány kísérettel Henning Árpád úr. 2. Dialóg. Előadják : Lindtner Elly és Klement Irénke úrleányok. 3 Parla Walzer. Luigi Ardiditől. Énekli Wilheim Rózsika úrleány, énekművésznő (Budapest). Zongorán kiséri: Wilheim Ernő úr (Budapest) 4. Ghamináde: a) Automne. b) Air de Bal let. Előadja zongorán Marosi Ferencné úrasszony. 5 n) Elgár: Salut d' Amor, b) Hubay : Mazurka. EIöadja hegedűn Borús Endre úr (Budapest). Zongorán kiséri ifj. Büchner Antal úr. 6. a) Piros rózsák, Noroditól. b) Herceg kisasszony. Lehártól. Énekli Wilheim Rózsika úrleány, énekművésznő (Budapest). Zongorán kiséri Wilheim Ernő úr (Budapest). 7. Kuplék. Előadja Jedlicska István úr. Zongorán kíséri Takách Gyula úr (Budapest). Kezdete 8 órakor. Belépődíj: személyenkint 2 korona. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula díszműáru üzletében. * A „Slovensky Dennik" istenkáromlása. Az ultratótok egyik főorganuma, a luteránus szellemű „Slovensky Dennik", melyet sajnos a mi kath. tótjaink is olvasnak, karácsonykor oly förtelmes, istenkáromló cikket közölt ünnepi számában, hogy merészebbet, istentelenebbet, aljasabbat még nem olvasott a világ. „Mi történt karácsonykor" címen teljesen hamis világításba állítja a cikkíró a kis Jézus születését, a legnagyobb tiszteletlenség hangján emlékezik, meg a Szüzanyáról és sz. Józsefről, egyenesen tagadja, hogy a három napkeleti bölcs megjelent volna a kis Jézus jászolánál, stb. Egyszóval a cikk luteránus irója a hitetlenség mezébe burkolva akart hozzáférkőzni a jámbor katholikus tót nép szivéig. S vájjon hányan szenvednek majd hajótörést hitükben, kik a cikket elolvassák és a benne felhalmozott sületlenségeknek hitelt adnak? íme ennyire jutottunk! Ki ennek az oka ? Ki lármázza fel a tót népet egész Pozsony és Nyitramegyében, hogy még életét, vérét is adja oda az ö tótságáért, za tú naSu slovenfrnu ? Juriga, Tomanek és a többi agitátor. A tót nép szentírásnak vette minden figyelmeztetésöket, megvetette, s megveti még most is azon lelkipásztorait, akik nem akarnak Tomanekék fütytyére táncolni, elébe helyezték a vallásnak az anyanyelv kérdését, kiadták a jelszót: először vagy tót, csak azután katholikus, s a nép nagy része ráment a lépre. Előfizetett a lapjokra, s idővel mindenét a tót nemzetiség molochjának áldozta fel. Ezt a rövidlátóságát felhasználták azután a felvidék tót luteránus lapszerkesztői, elhalmozták a kath. tót népet az ő hitetlen, eretnek tót lapjaikkal, a Dennikkel, a Tyzdennikkel és a HIásnikkal. A kath. tótok imigyen gondolkodtak: előfizetünk ezekre a lapokra is, hisz ezek is a mi politikánk, a mi elveink szószólói, támogatói; nem gondolván meg azt, hogy voltaképen mézzel bekent maszlagos nadragulyát kaptak az ő jótevőiktől s ez év karácsonyán már be is vették az első mérges lapdacsot a Dennikben. Hiába protestál most Tomanekék lapja az istentelen förmedvény ellen, hiába iparkodik a lap bojkottálására birni a kath. tót népet, már késő. Ha a jámbor, hivő kath. tót nép hitetlenné, szocialistává válik, azt Tomanekék és Jurigáék számlájára írjuk. Ha nem agitáltak volna annyit a kerületben, ha nem lázították volna fel a katholikus tót népet mindazok ellen, akik nem hivei az áldatlan tót nemzetiségi politikának, ma nem olvasta volna a kath. tót nép a Dennik istenkáromló förmedvényét. Mea culpázhatnak most az agitátorok, ügyük el van veszve, fölöttük majd csak az örök Biró fogja elmondani az igazságos sentenciáját. * A szentgyörgymezői Kath. Kör farsangi estélye. Igen szépen sikerült farsangi estélyt adott a szentgyörgymezöi Kath. Kör vasárnapon. Szinre került ugyanis Győry Vilmosnak „Nótás Kata" c. pályadíjat nyert kedves és kacagtató népszínműve, melyet erre az alkalomra Pauer Károly karkáplán, a kör elnöke alakított át és alkalmazott szinre. A darab előadása sokakat vonzott a körbe, már a főpróbát is telt ház nézte végig. A szereplő gárda a lehető legjobban iparkodott feladatának megfelelni. A helyszűke nem engedi, hogy minden egyes szereplőről külön emlékezzünk meg, elég ha konstatáljuk, hogy mindnyájan a legszebb sikerrel adták elő szerepeiket. Főleg Belkovics Mariska, Trexler Mariska, Erős Juliska, továbbá Móczik Mihály, ifj. Ridling János, Gál János és Mitter József váltak ki a főszerepekben. Az estély körülbelül 500 koronát jövedelmezett a kör házalapjának. Az előadást kedélyes tánc követte, mely csak a reggeli órákban érte végét. * Nyilatkozat. Minthogy a „Slov. Lud. Noviny" az 1911. évi dec. hó 15-én megjelent 50. számában leközölt s személyemet sértő cikkét az 1913. évi 2. számában „Chyry" rovatban tévedésen alapulónak jelentette ki és az eset felett sajnálkozását kifejezte : a nevezett lap ellen beadott sajtóperemet visszavontam. Kelt Konyha, 1913. jan. 14. Kiv. tisztelettel Bozsek Péter, plébános. * Az „Esztergomi Kath. Földmives ifjúsági egyesület" saját helyiségében 1913. január hó 19-én, (vasárnap) házalapja javára táncmulatsággal egybekötött szinelőadást rendez. Szinre kerül „A vén bakancsos és fia a huszár." Eredeti népszinmü 3 szakaszban. — Irta: Szigeti József. Kezdete este 7 órakor. Belépődíj : I—IV. 2 K, V—VIII. sor 1 K 40 fii., IX sortól 1 K 20 fii., állóhely 1 K. * Különös vigasztalódás. Eddig csak a művelt urak hódoltak annak a szokatlan szenvedélynek, hogy a bennük:;dúló nagy érzelmeknek kifejezésére mulatság közben, vagy hajnalban az utcára kikerülve revolvert rántanak s a közbiztonság veszélyére cél nélkül lövöldöznek. Ujabban egy bajóti parasztlegény próbálta meg a mulatságnak ezen módját, amennyiben betérve az Ernsztféle korcsmába a külön j szobában jól beszedett az italból, majd elővéve pisztolyát a plafonba lövöldözött. A hatóság kérdőre vonta a legényt, Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOW1ER4!! GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. kinek Kálai Gábor a neve s ekkor kiderült, hogy szivének csillapítására követte el e rendzavarást, mert a szive bálványát képező leány nem akarta meghallgatni. A pisztolyt nem találták meg, mert a fiú apja beledobta a gyár kemencéjének tüzébe, ahol dolgozott. * Tréfás estély. A szentgyörgy mezői Kath* Kör farsang utolsó vasárnapján (február 2-án) este 7 órakor tartja tréfás kabaré estélyét, mely minden esztendőben oly kiválóan szokott sikerülni. Az estély rendezői Pauer Károly elnök, Táky Gyula és Homor Imre mindent elkövetnek, hogy az a lehető legjobban sikerüljön. A tréfás zsánerű meghívók a jövő hét folyamán bocsáttatnak ki. * Elkezelt lábak. Napokban levélbelileg értesítették a dorogi csendőrséget, hogy Ország István tokodi lakosnál két darab, körülbelül negyven kor. értékű vas ágy-láb van, amely a bányatelepről való. Ország István lakásán a csendőrség tényleg meg is tartotta a házkutatást; amidőn Országné elő is adta az ágyból a kérdéses lábakat, ahol azok eldugva voltak. A nyomozás során kiderült, hogy Turai Sándornénál is vannak ágy-lábak. A csendőrség meg is találta a lábat Turaiéknál is. A vallatásnál a két asszony egyöntetűen az adta elő, hogy ők még a nyár folyamán a bányatelepen lakó, de már azóta Csornán tartózkodó Maszarovics Lajosnétól kapták, amiért ők napszámba dolgoztak Maszarovicsnénál. A lábak lopott voltáról egyik se tud. Maszarovics Lajosné ellen lopás, mig Ország Istvánné és Turai Sándorné ellen orgazdaság vétsége miatt indult meg az eljárás. * Verekedő vendéglős. Gasparek János bajóti cipészmester könnyű testi- és becsületsértés cimén feljelentette a bíróságnál Ernszt István bajóti vendéglőst, mert nevezett vendéglős őt az elmúlt napokban a korcsmában minden különös ok nélkül, kétszer pofonütötte és a földhöz vágta, ugy hogy jobb fülére azóta nagyot hall, azonkívül bal karjában erős szaggatásokat érez. A harcias vendéglős ellen a bünfenyitő eljárás folyamatba tétetett. * Idegeneknek tilos a járás. Eddig csak azt tudtuk, hogy Budaőrsön nem tanácsos az izraelita házalóknak járkálniuk a rakoncátlan legények miatt, most azonban nyilvánvalóvá lett. hogy Szögyénben minden néven nevezendő idegent ellenségnek néznek s hirtelenebből elbánnak vele, mint Szerbiában a betévedt magyarral. Himara József köbölkúti lakos ballagott lassan Szőgyén utcáin, gondolva, hogy a közbiztonság már ott is meghonosodott. Azonban szomorúan csalódott, mert az afrikai lelkületű benszülöttek már sóvár szemekkel lestek az utast, hogy véréből valamelyest kicsapoljanak. Három legény — nevüket nem emiitjük — neki fogott a szegény Himarának, a földre lökték, megrugdalták, a fejét megbicskázták, azután a kalanddal megelégedve, a vérében fetrengve hagyták az áldozatot. * Az árokba mennek. — Mama, hova mennek az automobilozók, mikor utazást csinálnak ? — Rendesen az árokba s onnan többnyire a kórházba. * Népmozg-almi statisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 1913. jan. 12-től 19-ig Születtek: Igaz Julianna rk. kovács leánya, — Antal Margit rk. gépész leánya, — Skapecz (fiu) földm. halvaszül. fia, — Januska Gyula rk. cipész fia, — Scheible Géza Imre Mária Antal rk. cs. és kir. főhadnagy fia, — Pifkó Rozália rk. városi helypénzszedö leánya, — Horváth Gyula rk. vasúti kalauz fia, — Maszár Ferenc rk. földm. fia, — Skultéti Julianna rk. bérkocsis leánya, — Kőrös (fiu) cipész halvaszül. fia, — Kutyka Elemér rk. vasúti munkás fia. Házasságot kötöttek: Illés Sándor kereskedő-segéd és Kún Gizella női szabó Esztergom, — Zalába József városi irodatiszt és Fray Anna Mária Esztergom, — Fodor István cs. és kir. 26. gy. e. közlegény Győr és Tőkei Erzsébet Esztergom, — Rogrün Jenő szigorló orvos és Salamon Etelka Esztergom. Meghaltak: Arm Katalin izr. 12 hónapos (tüdölob), — Hegedűs József rk. 51 éves földm. (öngyilkosság fejbelövés által), — özv. Korányi Józsefné Heidbauer Paula rk. 73 éves (gyomorrák), — Német József rk. 18 éves üveggyári munkás (tüdőgümőkór), — Kasza Anna rk. 55 éves (szívbillentyű elégtelenség), — Sáska István rk. 1 hónapos (veleszül. gyengeség), — Szóda Mihály rk. 47 éves földm. (id. veselob), — Klotz János rk. 79 éves cipészmester (érelmeszesedés). Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV.