ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-04-27 / 17. szám

és öleli magához szeretettel azokat akiket az Isten gondviselésükre bizott. Hálatelt szivvel és megnyugvással kell eltelve lennünk, akik ismerik a K. Sz. 0. Gy. M. vezetőségét akik ezen mü megalkotásával nemcsak a porlandó testet, hanem az örökéletű lelkek megmentéséről is gondoskodnak. A cél elérésére kiválasztott eszközök között külön kiemelendő Homor Imre esztergomi tanitó szerkesztésében megjelent alkalmi „Vezérkönyve". Nem száraz pályamunka ez, mert szerkesztőjét nem hírvágy és kincsvágy vezérelte ezen „Vezérkönyv" elkészítésével, hanem tanítói lelkületéből fakadó gyermek szeretet, amelynek átérzéséről tanúskodnak azon szépen költött szerzemények, amelyek gondos megválasztással sorakoznak egymás után. A műben foglalt vallásos énekek szivetemelő áhítatra indítanak. Imádság ez, mely Istenhez vezet. Népdalok remekei vannak koszorúba fűzve, melyek nem a mai kéjelgő, léha szellemet hánytorgató ponyvanóták, hanem az igazi mély érzést versbe foglaló lelkihangok megnyilvánulása. Külön ügyeimet érdemelnek azon alkalmi költemények amelyek a szív legrejtetteb húrjait érintik amidőn a szerencsétlen elhagyott árvák keserveit, cselekedeteit és imáit éneklik. A ma leginkább elterjedt és közkedveltségnek örvendő alkalomszerű párbeszédei és színdarabjai is méltóképen közelvisznek a gyermekszeretet müvéhez. Könnyekig megható tárgyával, gyermekek által könnyen megérthető nyelvezetével, szegényesebb körülmények között is előadható alkalmatosságával széles körben kedvező elismerést és méltánylást érdemel. Nem nagyhangú hirdetést kivan ezen kitűnően szerkesztett mü, hanem megértést és átérzést azon eszmének szolgálatában, amely az elhagyott gyermekek megmentését tűzte ki céljául. Lelkészkedő papság és tanítóság fogadjuk ezen művet oly szeretettel, amily szeretettel volt szerkesztve. Terjesztésével és közreműködéssel járuljunk azok közé, akik az árvák könyeit letörlik s meg lesz a jutalom attól, aki azt fogja mondani: Engedjétek hozzám jönni . . . azokat akik az elhagyottakat hozzám vezérlik. Esztergom 1913 ápril. 23. Hegedűs Sándor. HIREK. Krónika. Tavasz . . . virágok . , . szép madárdalok . . . S én asztalomnál krónikálgatok. Köröttem csend van . . . zengő némaság, Az ablakomban muskátli virág. De künn az utcán lárma, zaj, beszéd, Érzem, behallom az Élet neszét S amíg ringat a szavak csendülése, Felráz az Élet durva dübörgése. Milyen jó volna gyúlni kis dalokra, Amik felett más unva ellapozna, Miket nem olvas senki-senki, de Mikbe írója lelkét önti be! Nem, nem lehet, mert Krónikát akar A kiadó s az olvasói kar, Melyben az Élet száz ügy ét-baj át Látjuk csak újra csengő versen át. Ti rímek, hangok, versek lábai, Mikkel lehetne tova szállani, Egy tisztább, édesb, ragyogó világba: Jertek, befoglak ma is — talyigába! (-•) * Személyi hirek. Dr. Roszival István, dr. Klinda Teofil és dr. Machovieh Gyula prelátuskanonokok Vácra utaztak, hogy ott az alapítványok központi kezelését tanulmányozzák. — Schiffer Ferenc prelátus-kanonok Budapestről Esztergomba érkezett. * A hercegprimási udvarból. Dr. Csernoch János hercegprímás, mióta hazaérkezett Budapestről, naponkint fogadja a főegyházmegye minden részéből megjelenő egyházi személyeket és kihallgatásra jelentkező magánosokat. A herceg most jövő hó 2-áig marad székvárosában. Ekkor ugyanis a fővárosi bérmálások megtartására utazik, 10-én azonban a pünkösdi szertartások végzésére ismét haza jön. Május hó 13-ig marad Esztergomban, majd ismét a fővárosba szólítják fontos dolgai. Budapesten május 14-én a Szociális Missió Társulat, 15-én pedig a Szent István Társulat közgyűlésén fog elnökölni és ugyancsak 15-én nyitja meg az Országos Oltáregyesület kiállítását. A hercegprímás személyesen vezető szereplése a kath. intézmények élén, óriási horderejű, megbecsülhetetlen jelenség. * Külföldi látogató. Msgr. Schweitzer Ferenc a kath. legényegyesületek kölni vezérelnöke a Budapesten tartott elnöki szociális kurzus befejeztével városunkba is eljött, dr. Csernoch János hercegprímásnál hosszabb kihallgatáson volt és a kurzus lefolyásáról kimerítő jelentést tett. Szintúgy az érseki helynöknél, dr. Rajner Lajos püspöknél is tisztelgett. A nevezetes egyházi férfiú itteni tartózkodása alatt Schiffer Ferenc prelátus-kanonoknál, az egyesületek központi elnökénél volt szállva. Megtekintette a vendéglátó prelátus vezetése mellett a főszékesegyháznak és a primási palotának nevezetességeit. * Keresztjáró napok. F. hó 28. 29. és 30-án, azaz hétfőn, kedden és szerdán a főszékesegyházban a következő sorrendben tartatik meg a keresztjáró ájtatosság: Hétfőn d. e. 9 órakor szentmise, utána szentbeszéd és a szokásos ájtatosság. Kedden 8 órakor szentmise, utána processzió a vízivárosi plébánia-templomba, ahol szentmise és szentbeszéd lesz, utána a szokásos ájtatosság. Szerdán a sorrend ugyanaz mint kedden kivéve, hogy a processzió a szentgyörgymezői plébánia-templomba indul s visszamenve a bazilikában Te Deum énekeltetik. * Áldozóesütörtök. Áldozócsütörtök ünnepén a főszékesegyházban d. e. 9 órakor ünnepi szentmise lesz, amelyet Graeffel János nagyprépost-helyettes tart. A szentbeszédet Brühl József prelátus-kanonok mondja. * Primási látogatás. Kellemes meglepetésben volt részük hétfőn a Szent Anna zárda nővéreinek és a kisdedóvónőképző intézet növendékeinek. Dr. Csernoch János hercegprímás ugyanis a jelzett nap délutánján meglátogatta a zárdát és a vele kapcsolatos intézetet. A nővérekkel leereszkedő atyai szeretettel társalgott és a növendékekhez is volt egy-egy barátságos szava. Majd Számord Ignác igazgató kalauzolása mellett megtekintette az óvónőképző intézet termeit, valamint a Szent Anna templomot, amelynek szép és ízléses festése fölött ismételten tetszését nyilvánította; de különösen a csinos, uj Mária oltár vonta magára a figyelmét. Az intézetből távozva, Számord Ignác lelkész lakására ment, ahol hosszabban időzött. E szerény, de áldásosán működő intézet meglátogatásával dr. Csernoch János hercegprímás ujabban tanújelét adta a kath, nevelő intézetek iránt viseltető jóindulatának és a nevelés fontos munkájával foglalkozók megbecsülésének. * Corona. F. hó 22-én tartotta meg az esztergomi esperesi kerület papsága tavaszi gyűlését Pehatsek Arthur kerületi esperes elnöklete alatt. Szentmise után a Szent Ferenc-rendi atyák székházában folyt le a gyűlés, melynek tagjai igaz lelkesedéssel ünnepelték dr. Csernoch János hercegprímást kineveztetése alkalmából. Majd letárgyalták az esperes által előterjesztett folyó ügyeket. A gyűlésen résztvett a kerületnek káplánkorában majdnem 13 évig volt tagja: Seyler Károly kiérdemült baj esi esp.-plébános is, kit egyhangú lelkesedéssel a kerület tiszteletbeli tagjává választottak meg a fratresek. A gyűlés után a Szent Ferenc-rendi atyák vendégszerető asztalánál ebéd volt s pokárköszöntőkben nem volt hiány. * Áthelyezések. Az államvasutak esztergomi osztálymérnökségénél működő Jámbor Jenő mérnök Jászberénybe helyeztetett, kinek helyébe Tatatóvárosból Liszek Dávid mérnök lett ide helyezve. * Varmegyei élet. A főispán Zsiga János tb. szolgabíró közigazgatási gyakornokot a központi szolgabiróságtól az árvaszékhez helyezte át. * Tanulságos köszöntő. A barsmegyei küldöttséggel Ruffy Pál min. tan. az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője is tisztelgett dr. Csernoch János hercegprímásnál s a küldöttség tiszteletére adott ebéden Ruffy Pál szólásra emelkedett, mondván : „56 ezer árva és elhagyott gyermek üdvözletét tolmácsolom Főméltóságod előtt s nagy súlyt helyezek ezen üdvözletre, mert az árvák és elhagyottak imája és dicsérete legjobban tetszik az Úrnak a Szentírás szavai szerint, ahol ezeket olvassuk: „Ex ore infantium et lactentium perfecisti laudem." A hercegprímás meghatottan felelt ezen. szép szavakra s őszinte szavakkal kívánta a miniszteri tanácsosnak, hogy az eddig követett keresztény szellemben sokáig vezethesse a rábízott gyermekeket. * Előadás a kath. körben. A Szent László Társulat széles körű munkásságot fejt ki a budapesti munkások között. Mint minden egyesületi tevékenységhez, úgy ehez is pénz szükséges, ha a kellő szervező erők megvannak. Kriegs-Au Emil a társulat titkárja Esztergomban agitációt óhajt kezdeni a társulat érdekében, azért nem elégszik meg azzal, hogy lapunk hasábjain egy ügyes cikkben vázolta a vezetése alatt álló egyletek helyzetét, hanem személyesen is eljön és kedden, azaz e hó 29-én a kath. körben előadást fog tartani d. ü. 5 órakor. Az érdeklődök megjelenését ez úton is kéri. * Kováespatakon megkezdődik az élet. Május 1-én megindul a csavargőzös és a már tavalyról ismert menetrend szerint szállítja az utasokat, vagy kirándulókat. A telepet homokpartfürdővel, nap és légfürdő sátrakkal láttatja el az igazgatóság, igy hát látványosságban lesz része a közönségnek, amint azt a képekkel ellátott prospektus is bizonyítja. A vendéglőnek új bérlője van s a telepet is külön igazgató fogja vezetni teljesen szakszerűen. Szóval lesz minden, ami csak az egészséget és a szórakozást elősegíti. Most csak a közönségen van a sor, hogy ezeket a jókat felismerje és használja is. * A szentkereszti ünnepségek. Annak az emlékére, hogy az anyaszentegyház 16 század óta élvezi a Nagy Konstantin császár által kivívott szabadságot, az Esztergomhoz közel fekvő búcsújáróhelyen, Szentkereszten nagy ünnepségek lesznek május 3-án, amikor is a nevezetes évforduló megünneplése céljából hatalmas méretű bronz keresztet fognak felszentelni s a szent kereszt ereklyéjét ünnepies körmenetben körülhordozzák. Azonkívül lesz szentbeszéd, szentmisék fognak tartatni s az oltáriszentséggel körmenetet tartanak. * Főegyházmegyei hirek. Kovácsi Kamilló hattyupataki plébános Pozsonysárfőre neveztetett ki. — Matolay Gyula nyug. bussai plébános meghalt Gázlóson. Született 1836-ban és 1861-ben szenteltetett pappá. R. i. p. * A szárazpataki magány. A Jézustársaságnak nagyszombati házfőnöke tudomására hozza a lelkészkedő papságnak és a kath. tanítóknak, hogy a társaságnak szárazpataki nyaralóját, melyben évenkint annyian végezték üdvös lelkigyakorlataikat kibővitteti s ehhez az érdekeltek támogatását kéri. A ssőlöhegyen levő villában a terv szerint 20 szoba fog az elvonulók rendelkezésére állani. * Mennyibe került a munkapárti választás? Az „Egyetértés", az 1910. évi választások előkészítéséről a következőket írja: „Autentikus forrásból vett értesülésünk szerint közölhetjük, hogy a Khuen-kormány bemutatkozásától a választás befejezéséig harminc millió folyt be a munkapárt pénztárába és ez az összeg az utolsó fillérig elfogyott, sőt a választás befejezésével még jelentékeny kiadások maradtak fedezetlenül. Voltak egyes kerületek, melyek 250.000—350.000 koronába kerültek s legalább száz oly kerület volt, amely százezer koronába került. Ezenkívül a rengeteg katonai és csendőri-költségek, bankettek, küldöttségek utazása és egyebek sok százezret emésztettek fel, olyannyira, hogy a végén a hitelezők, akiknek a harminc millióból már nem jutott, még perrel is fenyegetőztek." A Désy-Lukács-pör tárgyalása majd ki fogja deríteni, hogy mi igaz azokból a híresztelésekből, melyekkel a többség sírját akarják megásni. * Főreáliskola ünnepélye. Felette sikerült Széchenyi kultuszt istápoló önnepélyt rendezett e hó 19-én a helybeli főreáliskola ifjúsága a kaszinó dísztermében. Áz ünnepélyen a város társadalmának főbb tényezői is megjelentek, hogy tanúi legyenek főreáliskolánk fokozatos fejlődésének és létjogosultságának. A tartalmas müsoru ünnepély szónoka Bencze Nándor VIII. o. t. volt, aki szívhez szóló, meleg és hatást keltő szavakkal ecsetelte gr. Széchenyi István hazafiúi nagyságát és korszakalkotó tetteit. Nagyon kiemelendő volt Merényi Dezső VIII. o. t. önképzököri ifjúsági elnök szavalata is, aki Vörösmarty: Szép Ilonkáját dicséretes finomsággal adta elő melodrámában. Pompásak voltak még az ifjúsági énekkar által produkált énekszámok is, amelynek sikere főképen dr. Rayman János ének és zenetanárt illeti. Az ünnepély végén Grusz Ede igazgató mondott még rövid, de magvas szép beszédet, mely után a sikerült ünnepély véget ért. * Turista menedékház és kilátó építésére kért engedélyt a Magyar Turista Egylet Esztergomi Osztálya. A menház és kilátó szilárd anyagból az innenső Vaskapu-hegy tetején épül, ahonnan gyö-