ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-04-20 / 16. szám

Dehogy is 1 Sőt! Aminthogy számszerűleg többen vagyunk katholikusok, aminthogy bennünk is meg van a zsurnalisztikái rátermettség, nekünk magasabban kellene állanunk az ujságirodalom terén, mint a más irányú s most még felettünk diadalmaskodó sajtóorgánumoknak. Hogy pedig ilyen gyatrán állunk s hogy ilyen kezdetleges a sajtó irodalmunk, annak okait egyedül bennünk kell keresni. Mert ha egy pillanatnyi igyekezet volna bennünk, akkor nem kellene arról keseregnünk, hogy nem pártolja senki a kath. sajtót. Miért tud annyi sok újság vállalat boldogulni ? Miért? Azért, mert sajnos a mi sajtónk nem elégiti ki az olvasóközönség mai igényét. Sokan azzal áltatják magukat, hiszen untig elég a katholikus közönségnek a mai is. Igenis nem elég. Nem a közönségnek kell udvarolni a sajtónak, hanem megfordítva. Az igazi sajtó mindig kedvében akar járni az olvasójának. A mai közönségnek már a legfrissebb hirek kellenek. Aztán azokat a más különben unalmas semmitmondó híreket a szi­nesség mezébe kell öltöztetni s ugy kell beadni az olvasónak. A mi sajtóinknál ez hiányzik. Ha más újságok tudnak ilyeneket produkálni, mért ne tudna egy kath. lap is igy eljárni. Aztán meg nem szégyen ám, ha az ellenségeinktől tanulunk holmi taktikaféléket. De hát mindezek nálunk ismeretlenek. Pesten csak két napilap bir lézengeni. Persze, mert hiszen a pesti nép szereti a szenzációt. Talán mi nem tudnók az olvasó fantáziáját felcsigázni a kath. elvek betartása mellett? De mennyire. A másik hibánk pedig az, hogy a mi bevett szokásunk szerint nem neveljük, nem buzdítjuk az íróinkat. Nálunk az ördög se törődik az íróval, főképen ha katholikus 1 Bezzeg, ha a pesti Dob­utcában valamelyik liberális lap egy) görbelábú kis gyerekre bukkan, aki tudja a tollszárat szo­pogatni, akkor a szabadkőmives lapok rásütik már, hogy ez a talált gyerek micsoda lángész, micsoda isteni bölcs. Aztán a reklám nagydobján világgá kürtölik az ő nem létező zsánerjét. Igy terem a liberális író. Nálunk pedig elcsenevészesedik a kath. író. Miért? Azért, mivel a mi főerényünk a nem­törődömség és közöny. Egyszer már nem ártana talpra állanunk, amig talpunk alatt nem érezzük a föld mozgását. Jobb lenne észhez kapnunk s tanulnunk kellene az ellenségeinktől. Mert nem siránkozni és sopán­kodni kell nekünk, hanem tenni! Fidibusz. Krónika. Vén, fogatlan bácsik, ősz hajjal, szakállal, Reszkető két térddel, meggörnyedett háttal, Kik megfakult szemmel messze múltba látnak S akik a jelenből jövőt magyaráznak, Azt állítják nagyban, erős hittel vallva: Nem emlékeznek ők még ilyen tavaszra ! Nem emlékeznek még arra, hogy egyszerre Átfordult az idő fagyra, fergetegre, Dühös szél süvöltött, hóvihar kerengett, Félelmetes hangja búgta át a csendet És a csend elinalt valahova messze, — Tán hogy egy barátját megüdvözölhesse . . . Mikor ma itt irom rövid krónikámat, Újra sugárzó nap hinti be a tájat; Hó a bérctetőkön csak itt, amott látszik, A falevelekkel meleg szellő játszik. A némult madárkák újra csicseregnek, Piacon a kofák újra veszekednek. S amikor az utcát újra végig járom, A hirtelen télnek nyomát alig látom. Itt-ott télikabát, egy-egy téli sapka . . . (Nem lehessen tudni... az idő még csalfa,) De a télben most már nem hisz senki sem, mert A Kisdunán végre látni — a propellert! (-•) * A hercegprímás hazajött. Dr. Csernoch János tegnap, azaz szombaton délután érkezett vissza Esztergomba a 4 óra 42 perces vonattal. Kíséretében dr. Lepold Antal titkár volt. * Az uj pozsonyi kanonok. A pozsonyi sz. Mártonról nevezett társaskáptalanban a következő változások történtek: Való Simon dr. prelátus, éneklő-kanonok olvasó-kanonokká, Gaibl Sándor prelátus, őr-kanonok éneklő-kanonokká és Helcz János legidősebb mesterkanonok őrkanonokká lé­pett elő s az üresedésben levő legújabb mester­kanonokságra Ö Felsége a király dr. Csernoch János hercegprímás előterjesztésére Kazacsay Árpádot, a Szentháromságról nevezett plébánia apátplébánosát nevezte ki. A népszerű férfiút nagyon megkedvelték a pozsonyi katholikusok. Érdekében deputáció is járt a hercegprímásnál, hogy terjessze fel őt a kanonoki javadalomra annál is inkább, mert az egész kerület egyhangúlag őt kandidálta • a székesegyházi plébániára. A hercegprímás szíve­sen teljesítette a pozsonyi katholikusok kérelmét. Az uj kanonokot most a közel jövőben megfogják választani plébánosnak. Kazacsaynak ugy egyházi, mint társadalmi téren nagy érdemei vannak, s igy a kitüntetés méltó férfiút ért. * A hercegprímás a budapesti intézetek­ben. Dr. Csernoch János hercegprímás megláto­gatta a kath. intézeteket és igy volt a József fő­herceg nevelőintézetben, ahol Bussay kalauzolta. Megjelent a Gellérthegy-utca 7. alatt levő elemi iskolában, ahol az irgalmas nővéreket és a benn­lakó 92 növendéket látogatta meg. Fölkereste az Erzsébet apácákat és kórházaknak betegeit sorra megnézte, a Rákóczi-kollégiumot, amelynek ifjú­ságához és tanári karához a diszteremhen beszé­det intézett; az Óbudán Szentlélek-tér 11. alatt levő kath. elemi és polgári leányiskolát, a Jó pásztor intézetet, az Irgalomházat és a Szent­Alajos-Társulat székházát. Óbudán a plébániát is meglátogatta és azután Sagmüller kíséretében nézte meg a budai intézeteket. Megható volt a főpásztor és különösen az Irgalomház fogadása. Itt a női és férfiosztályon egy-egy gyógyíthatatlan beteg köszöntötte a főpásztort, aki maghatva vá­laszolt. Könnyek gyűltek a szemekben. Kedvesen elbeszélgetett az egyes betegekkel. A szt. Alajos társulatban előkelő hölgyek társasága és Fischer Ágoston a társulat lelke és vezetője fogadta. Madarasné, elnöknő kalaulozása mellett tekintette meg az intézetet. * Királyi elismerés. Ö felsége Waldkirch Frigyes 26. gyalogezredbeli századosnak kitűnő szolgálatainak elismeréséül legfelsőbb megelégedé­sét nyilvánította. * Főapát névnapja. Hétfőn volt dr. Hajdú Tibor panonhalmi főapát névnapja amely napon reggel ünnepi szt. mise volt a Szentferencrendiek templomában, délben pedig a rendházban 50 terítékű díszebéd volt a főapát tiszteletére, amelyre a város előkelőségei hivatalosak voltak. * Uj Főispáni titkár Dr. Reviczky Gábor központi szolgabírót bízta meg a belügyminiszter a főispáni titkári tendők elvégzésével. * Nyugdíjazás. Walter Károly posta-távirdai főfelügyelő, az esztergomi postahivatal vezetője a napokban saját kérelmére nyugdijaztatott. Az érdemes főfelügyelő csendben, de annál nagyobb lelkiismeretességgel és hozzáértéssel vezette a mozgalmas hivatal ügyeit. Szerénységénél fogva nem igen vett részt a nyilvános mozgalmakban, udvariasságával és szeretetreméltóságávai mégis meghódította városunk társadalmát. Az ő vezetése alatt nyerte a posta- és távirdahivatal a jelenlegi palotaszerű házat. Nyugdiját Esztergomban fogja élvezni. A megüresedett állásra már kitűzték a pályázatot és május végére valószínűleg dönteni fognak a magasabb körök. * Nagylelkű alapítvány. E hó 17-én tar­totta névnapját Erős Rezső jószágigazgató, mely alkalommal Esztergom társadalmának minden rétegéből sokan megjelentek a közbecsülésben álló jószágigazgató lakásán. A főkáptalani központi tisztikar teljes számban tisztelgett a jószágigazgató­nál nemcsak névnapi ünneplésre, hanem hogy hálájuk és köszönetüknek adjanak kifejezést azért a nagylelkű 40.000 koronás alapítványért, amelyet Erős Rezső jószágigazgató a főkáptalani tisztek leánygyermekeinek kiházasitása céljára a főkápta­lannál letett. Nagy és nemes cselekedet ez, amely­ben megnyilvánul az ember, a jóbarát s a gazda­tisztek sorsát szivén viselő hivatali főnök. Az egész tisztség nevében Seyler Vilmos főszámvevő megható szavakban mondott köszönetet és át­nyújtotta díszes kötésben, pergamentre irt s az összes uradalmi tisztek által aláirt hálafeliratot. * Köszönet a tanügy munkásainak. Schiffer Ferenc prelátus-kanonok volt főegyházmegyei fő­tanfelügyelő a következő sorokkal kereste fel lapunk szerkesztőségét: Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! Ö Főméltósága a Hercegprímás, miután hó­dolattal feltártam előtte, hogy kedvezőtlen egész­ségi állapotom miatt csak nagy nehézségek között teljesíthetem a főegyházmegyei főtanfelügyelőség sokoldalú és fáradságos teendőit, ezen állásomtól kegyelmesen felmentett. Ezen alkalomból a főegy­házmegye területén levő intézetek, tanítói testületek és tanügyi körök meleg hangú leveleket és távira­tokat küldtek hozzám s azokban őszinte szívvel mondanak köszönetet nekem azért, hogy az évek során mint vezérük velük működtem. A főtanfelügyelői tisztség letételével nem tettem le azt az állandó jóindulatot és szeretetet, amellyel a kath. tanügyet és annak derék, becsü­letes munkásait felkaroltam. Épen azért hő vágyam, hogy bárcsak személyesen megszoríthatnám azokat a munkás kezeket, vagy legalább is hasonlóan meleg szeretettel teljes sorokban búcsúzhatnék el minden intézet vezetőségétől és minden egyes tanügyi alkalmazottól. Sajnos azonban, hogy ugyanazon okok, ame­lyek a főtanfelügyelőségtől való megválásra kény­szeritettek, nem engedik meg, a bucsuzásnak és a köszönetnyilvánításnak ezen közvetlenebb, de egy­úttal igen fáradságos módját, azért az „Esztergomé­nak, mint a főegyházmegyei tanügy önzetlen köz­lönyének hasábjain mondom el általános, de sze­retetteljes köszönetemet mindazoknak, akik sora­ikkal megtiszteltek s kívánom, hogy az Isten segítse őket nehéz munkájukban s adjon fáradozásaiknak bő eredményt az egyháznak s a hazának javára. Esztergom, 1913. április 19. Kiváló tisztelettel Schiffer Ferenc prelátus-kanonok. * A pozsonyi székesegyház felszentelési évfordulója. Ma van a pozsonyi székesegyház felszentelési évfordulója, mely alkalommal d. e. 9 órakor ünnepi szentmise lesz majd utána szent­beszéd, melyet Gaibl Sándor prelátus-kanonok mond. E napon, valamint az ünnep nyolcada alatt is teljes bucsu nyerhető. * Adomány. Seyler Károly ny. esperes-plé­bános, szt. Adalbert-intézet tagja a Kath. Kör 20 éves jubileuma alkalmából egyúttal amikor örömük kifejezéséül, hogy a Herceg-prímás körün­ket, magas jelenlétével megtisztelte, a néhány év előtt a házalap javára adott 100 koronát 200 koronára egészítette ki s ezzel egyúttal alapitó tag lett. * Az óbudai kath. Legényegyesület ünnepe. F. hó 13-án dr. Csernoch János hercegprímás meg­látogatta az óbudai kath. Legényegyletet. A fő­pásztort mindenütt szeretettel fogadták, de az óbudai Legényegylet fogadásában volt valami kü­lönösen meleg szeretet. Hofbauer György egye­sületi elnök lázas buzgósággal a főpásztor köré gyűjtötte Óbuda legelőkelőbbjeit. Tengerészek arc­vonala előtt vonult be és ki a főpásztor s az éljenzugás között elemi erővel hangzott föl a katonák érces hurrá-ja. A hadsereg minden fegy­veres nemének tisztjei tekintélyes számmal voltak láthatók. Pazar diszités és a zászlók erdeje gyö­nyörködtette a szemet. Amit a legényegylet zene­kara produkált, az egyszerűen csodálatos. Wag­ner és Verdi egy-egy darabját játszotta meglepő művészi precizitással. Ennyit egy iparos-egylet ifjúságától igazán nem vártunk. Az ünnep közvet­lenségét és gyermeki bizalmasságát leghívebben kifejezte a kis Kleneisel leány, aki virágcsokorral a kezében páratlan kedvességgel köszöntötte a főpásztort, a prímás bácsit. A színpadon fölvonul­tak az egyház és a magyar haza géniusza, Páz­mány és Simor szelleme, a tanoncok, segédek és munkásnők csapatát, akik hódoltak a magas ven­dégnek. Hatásos jelenet volt, midőn a színpad és a publikum kürtök zenéje mellett elénekelte a himnuszt. Hofbauer beszédében is megnyilvánult az a közvetlenség, amely az egyletet jellemzi s amelyre épen az elnök öntötte ki szellemét. A főpásztor szép szavakban köszönte meg az ün­nepélyt. S mi csak elismerésünket fejezhetjük ki a vezetőségnek, hogy a hideg-havas estén oly meleg hangulatokat vitt a szivünkbe. * Szociális kurzus. Dr. Fischer-Colbrie Ágoston, kassai püspök úr diszelnöksége mellett folyó évi április hó 21—24-ig szociális kurzust rendeznek. Az érdeklődők jelentkezésüket miha­marább a központi legényegyesület elnökségéhez VII., Rotteinbiller-utca 20/22. juttassák. — Á sor­rend a következő: Hétfőn, 1913. április 21. Dél­előtt 11 órakor: A kath. legényegyesület törek­vései és sikerei a jelenben. Előadó : Schiffer Ferenc közp. elnök. Délután 3 órakor: A legényegyesü­leti elnök. Előadó: Msgr, Sweitzer, vezérélnök, Köln. Délután 5 órakor : A vallástanítás szüksé­gessége és anyaga. Előadó : Msgr. Schweitzer. — Kedden, 1913. április 22. Délelőtt 9 órakor: A legények útmutatása hitük gyakorlati érvényesí­tésére : Előadó: Msgr. Schweitzer. Délelőtt: 11 órakor: A legények erkölcsi nevelése. Előadó : Msgr. Sweitzer. Délután 3 órakor: A legények szakszerű kiművelése. Előadó: Dr. Schwer Vilmos. Délután 5 órakor: A mi egyesületeink oktatási Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom