ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913
1913-01-05 / 1. szám
XVIII. évfolyam. Esztergom, 1913. január 5. 1. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. I Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kéziratok a szerkesztőség 1 , előfizetések a kiadóhivatal eiraére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Még nincs teljes öt éve, hogy dr Csernoch János Esztergom város közönsé gétöT bucsut vett. 1908. jan. 12-én jelent meg a hivatalos lapban Csanádi püspökké való kinevezése és I május havában foglalta el első püspökségét. A búcsúzásnál akkor akárhány jó ismerős ajkáról tréfából elhangzott a búcsúszó: „adja Isten, hogy mint Hercegprímást láthassuk viszont!" De senki se hitte, hogy ez ige oly rövid időn belül testté válik. A mult év tavaszától kezdve, hogy Vaszary Kolos hercegprímás lemondásának hire kezdett szállingózni, a közvélemény különösen négy kimagasló egyházi férfiú körül Í kezdte szőni kombinációit: a jámbor I és önfeláldozó Majláth püspök, a gyakorlatias érzékű, agilis dr. Csernoch János, a zseniális Prohászka és a sokoldalú Fischer-Colbrie Ágost voltak mintegy a katholikus közvélemény prímás-jelöltjei. Ezúttal azonban nem volt semmi lótás-futás, semmi agitáció és korteskedés a primási székért, mint 21 év előtt; az illetékes tényezők úgyszólván minden alkudozás és habozás nélkül egyenesen dr. Csernoch János kalocsai érsek személyében állapodtak meg tavasz óta, s azóta csak az utódlás módozatai felett folytak a hivatalos tárgyalások, melyeknek sima és gyors lefolyást biztosított Vaszary Kolos bibornoknak nevember 27-én benyújtott formális lemondása. Dr. Csernoch János ugyan megkisérlette, mint a szatmári püspökségre való jelölése alkalmával is, a nagy méltóságnak, mely a kalocsai prsekségnél tizszer nagyobb terhet rak vállaira, visszautasítását. Akkor sikerült, de most nem sikerült. A drály akkor is, most a hangoztatta : „ich brauche gerade solche Bischöfe, die dicht Bischöfe werden wollen!" Dr. Csernoch János egynek örülhet 'gazán, midőn Esztergom érseki székét elfoglalja: hogy hazajön! A hét vármegyére erjedő föegyházmegyének minden zege;ugát ismeri, az abban divó nyelveket oerfekte beszéli, az egyházmegyének már egyizben kisprimása (hercegprimási irodaigazgató és oldalkanonok) volt. Az esztergomi főegyházmegye papsága is úgy fogadja, mint a mi vérünkből, a mi lelkünkből valót, ki érti és értékeli a legintelligensebb egyházmegye törekvéseit és szükségleteit. Esztergom város is úgy fogadja dr. Csernoch Jánost, mint legközismertebb polgárát és ismerősét, ki életének javarészét nemcsak Esztergom falai közt, de Esztergom fórumán, közélete terén töltötte, ki évtizedeken át a város és^ megye, az egyházi és társadalmi élet szerveiben úgyszólván fömozgató kereke volt. Azért mi nem féltjük az uj hercegprímást a sablonos klauzulától, melyet a kormány kinevezésébe beékelt, miszerint: „az országgyűlés tartama alatt túlnyomóan Budapesten tartozik időzni." E törvény eredeti értelme ugyanis nem a 367 napos obstrukciós országgyűlésekre vonatkozik, hanem a régi egy-két hetes országgyűlésekre; másrészt manapság részt vehet a hercegprímás Esztergomból is a főrendiháznak úgyszólván összes ülésein anélkül, hogy csak egy napot is megszállna Budapesten. Ép igy ott lehet a hercegprímás a főváros minden valamire való egyházi ünnepségén és mégis Esztergomban, az ősrégi primásvárosban tarthatja förezidenciáját. Az új hercegprímás még el se foglalta hivatalát, máris örvendetes prognózisát adta jövendő nagyszabású, agilis működésének. Mult év november 24-én volt a budapesti kongregációs ház felavatása, ugyanaznap az angyalföldi szükségtemplom és katli. munkásotthon felavatása és a hittanárok egyesületének közgyűlése. Dr. Csernoch János, kinek legközelebbi kinevezése akkor már nyilt titok volt, mind a három helyen ott volt és beszélt. A kongregációs ház felavatásánál a katholikus intelligenciához intézett öserötöl duzzadó konkrét beszédet. A hittanárokat pedig különös atyai szeretetéről biztosította, minthogy véleménye szerint a kiválóan fontos állásra a legbuzgóbb és legképzettebb papok küldendők. Esztergom város üdvözlő feliratára küldött válaszában hangsúlyozza, hogy az ősrégi prímás-várost oly polcra óhajtja emelni, amely a város történelméhez és hivatásához — mint a magyar Rómához — méltó. Az érseki szemináriumhoz intézett első atyai szózatában ez intézetet az egyházmegye virágos kertjénak nevezi, melyet féltékeny gonddal akar ápolni, s melyben ö is üdülését és vigasztalását akarja keresni. Ha mindehhez hozzávesszük a Budapesten építendő Zichy-templomra kiutalt 100,000 koronás adományt, s a küszöbön álló első kanonoki kinevezéseket: dr. Csernoch János valóban egy modern a kor magaslatán álló hercegprímás előjeleit vetette előre, ki a föegyházmegyének igazi föpásztora és Esztergom városának igazi hercegérseke leszen. Dr. Csernoch a nagy alkotásoknak embere, s e tekintetben csakugyan Símor prímás nyomdokain jár. Intézmények és intézetek várhatnak tőle nagyarányú támogatást, de alamizsnákra nem szereti pénzét elaprózni. És mintha a Gondviselés segítségére akart volna jönni az uj prímás nagyszabású terveinek: ép az idén folyósítják először a Kaszelik-íéle tízmilliós alapítvány kamatait, melyet a humánusan gondolkozó pesti háziúr, főleg elszegényedett uri családok felsegélyezésére hagyományozott, a szétosztást részben az alapítványi gondnokságra, (Budapest, Gizellatér 5.) részben a mindenkori hercegprímás diskréciójára bízva. És az uj hercegprímásra csakugyan nagy alkotások várnak. Nemcsak a bazilika
