ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-03-24 / 13. szám
XVII. évfolyam. Esztergom. 1912. március 24 13. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. PT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~W valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 Egyes ssám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könj F» kereskedésében. Esztergom, 1912. március 23. — A választójog bolondjai. Tudjuk jól, hogy vannak olyan kérdések, amelyeknek megoldása a hivatott tényezőknek elengedhetetlen kötelessége s amely kérdéseknek megoldásából sok haszon és előny háramlik az országra, de, hogy egy kérdésen, a választójog kérdésén fordulna meg az ország sorsa, amikor sok más baj szorongatja a magyar nyakát, azt egyszerűen nem hisszük s annak, aki ilyesmit állit, a szemébe vágjuk: Hazudik és félrevezeti az embereket! Nem a választójogi reformból háramlanék az országra minden jó, hanem abból, ha a létesítése mellett kardoskodó és mindent letaposó egyéneket az alkotmányos jogokkal biró polgárság lesöpörné a közszereplés teréről. Semmiképen sem látjuk megindokoltnak azoknak az eljárását, akik már évek óta gyerekes makacssággal megállítják a törvényhozást csak azért, hogy egy még kiforratlan és — valljuk be — nálunk, Magyarországon még időelőtti választójogi reformot megvalósítsanak. Hiszen az a Bécs, amely a mostani, úgynevezett „osztályparlament"-nek óhaját és felfogását nem méltányolja, a demokrata alapon begyűjtött „népparlament"-et sem fogja respektálni, ha a hadseregről és igy a féltett hatalmi kérdésről lesz szó. Ha mégis az általános választójogtól várják a fanatikusok a törvényhozás megakadt gépének megindulását, azt nem képzelhetjük el másképen, mintha a népparlament hálából a „titkos általánosáért mindent megszavaz, amit csak Bécs elébe ád. No hát az ilyen nemzeti vívmányból egyáltalában nem kérünk s azt hisszük és méltányosan hisszük, hogy az ország sorsa még az erősen liberális többség kezében is jobb helyen van, mintha azzal a hazátlanságra hajló elemek játszanának. Jó lesz tehát a kerekkötöknek félreállani az ő egyéni feltolakodásaikkal! Induljon meg a megbénított alkotmányos élet és ha a józan tör vényhozási munkák között megérik a választó jogi reform, nem lesz kifogásunk ellene, ha kell< megfontoltsággal kiterjesztik a jogokat. j{ a j£ n A sokfejű szörny. A sokfejű szörnyeteg, amelyről szóin akarunk, először csak az időt, a nemze idejét falta, majd minisztereket kezdett enni söt ráéhezett a magyar alkotmány jogain s hogy bele nem harapott, csak azon mult bogy a háta mögött álló és uszitó gene ralisok idő előtt berekedtek. S ami a dologban a legsajátságosabb, ezt a politikai szörnyet ez egyszer nem Í sokszor legyalázott osztrák ármány küldte ránk, hanem épen a hagyományos magyai élhetetlenség és férhetetlenség fabrikálta, z midőn a kormány által előterjesztett és lehetetlennek látszó véderöjavaslat mellének s szociáldemokraták „általános titkos "-át szegezte. Addig keverték, kötözgették s oldozgatták az egész dolgot, mig végre is a ma: szörnyű helyzet állott elő, amelyből a magyar törvényhozás a bizarr sokoldalúság miatt nem tudott kijutni, bár felülről és alulról egyaránt hajtották, szorongatták. A legtermészetesebb bizonyára az ellenzéknek a jelenig folytatott azon eljárása volt, hogy mindannyiszor, valahányszor a közös hadsereg fejlesztéséhez ujabb anyagi terhekkel és emberanyaggal kellett hozzájárulnia a nemzetnek, a legvégsőig menő harcokban követelte, hogy a terheknek megfelelő mértékben a jogok is kiterjesztessenek s a magyar nyelv és jelleg a hadseregben feltűnőbb módon nyerjen kifejezést. Amennyire természetes volt ezen eljárás, annyira furcsa és logikátlan volt Justhéknak azon újítása, hogy a hadi áldozatokért cserében a választó jog reformját követelik még pedig oly kérlelhetetlen csökönyösséggel, mintha a nemzet nagyobb részétől nekik erre egyenes és kifejezett megbízásuk volna s mintha ebből kiszámithatatlan előnyök származnának a magyar állami életre. Holott mindenki jól tudja, miszerint a választójogi kérdésnek ezen furcsa kisajátítása mögött nem rejtőzik más, mint a közérdek köpenyébe burkolt egyéni és pártérdek, amelyet a szétszakadt függetlenségi pártnak Justh-féle csoportja a Kossuth-párt legyűrésére és háttérbe szorítására ily módon akar érvényre juttatni. A választójogi kérdés jelenleg már anynyira ki van élesítve, hogy úgyszólván más politikai kérdésről alig esik szó a pártoknak központi és vidéki értekezletein s ha más kérdéssel foglalkoznak is, ezt csak azért teszik, mert a mai lehetetlen helyzet a legnagyobb ravaszsággal ugy alakitódott ki, hogy bármerre is akarnak fordulni a politikával foglalkozók, mindig a választójoggal találják magukat szemben. •Aszabadkömives, a szociáldemokrata s a velük egy követ fújó radikális zsidó és másféle lapok napról-napra ezt az egy nótát fújják s a népszerűség kedvéért a tisztességes irányú lapok is kemény hanggal segítik e furcsa koncertet, bár jól tudják, hogy AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A modern kor hajnalán. — Hofbauer szent Kelemen Mária élete. —• Irta Bveznay Béla dr. egyetemi tanár. Minden szent Isten végtelen jóságának remeke. Csodálatos alkotás ; csodálatos szív és lélek, telve misztikus megérzéssel, látással; felékesítve a rendkívüli kegyelmek és titkos képességek megfoszthatatlan erőivel. Ugy járnak a földön mint az üdvözítő szeretet és mint Isten bölcsességének kedves játszi fénysugarai. Természetes uton hiába magyarázod, emberi mértékkel hiába méred őket, kinőnek az észnek kategóráiból és a közönséges emberi szivek érzésvilágából. Hofbauer sz. Kelemen Mária ugy jelenik meg a történelem látóhatárán, mint csodálatos jövevény. Szegény fiu, pékinas, aki azonban titkokat rejteget szerény külseje mögött. Ölében hordozza mesterének szeretetét, hátán a süteményt s a kik látják, rámutatnak: ime sz. Kristóf. ValóVíftn I A mit írulnkinolr <A lpfrlj-iQpVihpl.' Irnyfil PSPIPkedtek,azt nekem cselekszitek", mondja az Úrjézus A krisztusi lelkület „Krisztust-hordozóvá" tette őt Mikor pedig mint péklegény szolgálja Lambecl premontrai praelátust és látja a később hiressi vált Jahnt s azt mondja neki: „János neked többe kell imádkoznod és kevesebbet olvasnod, máskü lönben téged valaha még baj érhet." A szómon jóslat beteljesedett. A kiben mások is megérzik a lelkületet, s í kinek az isteni bölcsesség ily csodálatos szemeke adott, nem maradhat az meg a kemence torkában keres az magának utat Istennel való bensőbb egye sülésre. Csodálatos erő hivja őt az egyház fővá rosába Rómába; csalogató hang vezeti ki Tivoli ba, hogy remete élet és megszentelő imádságol között derengjen fel lelkében a hivatás öntudata Isten akaratának meglátása és a jövő munkásság kedve. Redemptorista lett és működésének székhe lyét az isteni gondviselés Bécsbe tette. Micsodf világ volt az ! Gondoljunk a francia forradalon materializmusára és az ezen talajból kinövő csúfolkodó voltairi felvilágosodásra; gondoljunk a; egyház elleni ellenséges hangulatra; az állam gyámkodásra, a szószék profanációjára; az elhacrxTriH crvnntatócizpkrp. • a mp.ornmlot.t. fip-vp.terni katedrára; a szabadkőmivesség szemtelen gyalázásaira. Ily környezetbe jött szentünk Bécsbe. Ne mondja azt senki, hogy a mai világ szellemileg komplikáltabb ; világnézetünk veszedelmesebb ; tudományos törekvéseink és érdeklődésünk súlyosabb kérdések elé állítják az egyházat, a vallási lelkületet, mint abban az időben! Ez nagy tévedés! Soha válságosabb helyzetben nem voltunk, mint szentünk életében. Akkor az anyagelvüség egész Európában oly tetszetős, oly közérthető nyelven szólalt meg irodalomban és tudományban egyaránt, hogy szinte vakított! Az állam oly gyámkodóan lépett föl, hogy szinte megfélemlített! A felvilágosodás oly cimer volt, amely minden képtelenséget megdicsőített! Ma az anyagelvüség túlhaladott álláspont; a felvilágosodás nagyon szerény, megelégszik hittel és valószínűséggel; az állami hatalom előtt önálló célok lebegnek; a történelmi kritika pedig nagyon laza talajon áll és már is sokat veszített sokat igérő varázsából. Hofbauer Kelemen tehát szikes talajra lépett és improbus labor volt előtte. De volt egy ereje, amely vonzóvá, hóditóvá tette őt: ez isteni hivatása, a mely életszentségében virágzott ki. A lángész és a szent hatalmasabb erőt összpontosítanak mao-ukban. mint es-v iól szervezett hadsereg 1 .
