ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-29 / 27. szám

sen Fényes Annuska ruhái nyomán készítette. Vasárnap: Délután a politikus „Diákélet" kerül szinre. Az énekes játék főszerepeit Fodor Oszkár, Báthori Miczi, Baróthi Antal stb. játszák. Este pedig a diadalmas „Rablólovag" kerül bemutatásra. Utóbbinak előadását mi sem jelzi jobban, mint hogy ennek a társulatnak interpretálásában 10 zsúfolt házat vonzott a győri színházba, amire prózadarabnál vidéken még nem volt eset. — Hétfőn : a „Koldusdiák" nagy operettet adják. — Kedden : a „Gül baba" daljáték kerül szinre. — Szerdán: a kacagtató „Póstásfiu és a huga", kabaréval tarkított énekes és táncos bohózat. — Csütörtökön: az „Elvált asszony" Fali-operettet adják. — Pénteken: a „Cigányszerelem", Lehároperette. — Szombaton ismét slágerpremiére: Jean Gilbertnek, az „Ártatlan Zsuzsi" világhírű komponistájának legújabb operetteje: a „Lengyel menyecske" kerül bemutatásra. * A képesitő eredménye a tanítóképzőben. A helybeli érseki tanítóképző-intézetben kedden hirdették ki az eredményt. Eszerint képesittetett 26 tanitó, félévre visszavettetett 3, egy évre pedig 1. A kihirdetés az egész tanári kar előtt történt s Schiffer Ferenc prelátus-kanonok, főtanfelügyelő szívből jövő beszédével végződött. * Uj vetítőgép beszerzése. Említettük, hogy Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, a szentgyörgymezői kör elnöke egy uj vetítőgépet szeretne szerezni a körnek, hogy advent és nagyböjt vasárnapjain vetített képek kíséretében tanulságos és ismeretterjesztő előadásokat tarthasson a kör tagjainak. A karkáplán eddig 160 koronát gyűjtött a gép beszerzésére. A napokban egy magát megnevezni nem akaró főúri család 200 koronát küldött e nemes célra s igy az eddig beérkezett összeg kitesz összesen 360 koronát. További szives adományokat köszönettel fogad az elnökség. * Sajtóhiba. Lapunk legutolsó számában a gr. és dr. Batthyány püspökről szóló hírben hibásan volt szedve a következő mondat: „A protekció száműzve van Nyitrapereszlényben", — helyesen következőképen szól a mondat: „A protekció száműzve van Nyitraegyházm egy ében." * Tátrai expressz. Marx Jánosnak, a m. kir. államvasutak elnökigazgatójának és Pulszky Garibaldinak a kassá—oderbergi vasút igazgatójának kezdeményezésére egy nagyobbszabásu tervet valósítottak meg az idei nyári szezon küszöbén. A budapest—poprádfelkai forgalomba beállították a tátrai expressz vonatot, amely kiállítási kocsikkal fog közlekedni. Az egész vonat semmiféle ujabb terhet nem ró a közönségre, csak előnyöket fog nyújtani. Ezen a vonaton érvényesek lesznek a kedvezményes áru és rendes bérletjegyek, valamint a szabadjegyek. Az uj vonat június hó 15-étöl kezdödőleg szeptember hó 15-ig közlekedik I. és II. osztályú kocsikkal és Budapestről reggel 9 óra 35 perckor fog indulni a keleti pályaudvarról és 5 óra 35 perckor érkezik Poprádfelkára, Poprádfelkáról 10 óra 45 perckor indul és 6 óra 25 perckor érkezik Budapestre. A Tátra vidék fellendítése érdekében forgalomban maradnak az eddigi járatok, nevezetesen a Budapestről este 10 órakor induló gyorsított személyvonat és, a reggel 6 óra 25 perckor induló gyorsvonat is. Az uj expresszvonat dijai ugyanazok maradnak, mint a rendes gyorsvonatoké. Ezzel a vonattal a Nemzetközi Hálókocsi Társaság a közönség kényelmére étkezökocsit járat. * A galgóczi állomás kibővítése. A galgóczi vasúti állomás kibővítésén serényen folynak a munkálatok. Uj sínpárt raknak le a meglévő vágányokkal párhuzamosan és az állomás épülete előtt uj rakodót építenek. A folyó év őszéig egy nagyobb méretű iparvágány is elkészül, melyet a gróf Erdődy-uradalom létesít és mely három kilométernyire húzódik a kavicsbányába. * Az érsekújvári uj leány-internátus. Érsekújvár egyik legimpozánsabb épülete a Flengerintézethez épített uj leány-internátus. A növendékeknek évről-évre való tömeges jelentkezése kívánta, hogy az intézetet megfelelő arányban, modern felszereléssel fejlesszék. Jelenleg a Flenger Mihályféle tan- és nevelő-intézetnek van négy osztályú polgári iskolája és vele kapcsolatos női kézimunkatanfolyama. Mindkét tanintézetbe róm. kath. vallású növendékek jelentkezhetnek bennlakásra. Az intézetben 35—40 bennlakó növendék részére berendezett, a higiénikus követelményeknek szigorúan megfelelő helyiségek állanak a növendékek befogadására. Az intézet vallásos és hazafias és a jelenkor követelményeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesiti a gyermekeket. A növendékekre való felügyelet teljes és folytonos még a hálótermekben és a szünórák alatt is. A táplálék egészséges, jó, változatos és bőséges. Jelentkezni lehet aug. hó 18-ig, mely időn túli jelentkezést az elöljáróság nem vehet figyelembe. Tájékoztató prospektust megkeresésre szívesen küld az intézet főnöksége. Cim: Flenger-intézet. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschbaummayer K. gyógyszertárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerárában Bártfán. * A két rímelő. Abban a „boldog" korszakban, melyben még a deres járta, a pandúrok behoznak egy csavargót a szolgabírósághoz. Humorista volt az istenadta s azt hitte, itt is ragyogtathatja szellemességét s folyton rímekben beszélt. A nacionálé felvételénél kérdi tőle a szolgabiró németül: — Hogy hívják? — Franz Ranzig. — Hová való? — Aus Danzig. — Hány éves? — Etliche zwanzig. — Helyes! — mond a szolgabiró (a hajdúhoz) gieb ihm fünfundzwanzig. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. június 16-tól 29-ig. Születtek: Fekete Erzsébet rk. szobafestősegéd leánya, — Pifkó Rozália rk. földm. leánya, — Heinczinger Antal József rk. ácssegéd fia, — Német Alajos rk. csizmadia fia, — Kumper Ilona ág. h. ev. kömives leánya, — Ötlik Erzsébet rk. földm. leánya, — Fekete Mihály rk. kőmives fia, — Kemény József izr. divatárúkereskedő fia, — Kovács Erzsébet rk. földm. leánya, — Dinnyés Anna rk. vasúti fűtő leánya, Herczog Zoltán izr. magánhivatalnok fia, — Laczkó László rk. üzleti ellenőr fia. Házasságot kötöttek: Cseszka Ferenc kőműves és Holdampf Magdolna Esztergom, — Stámusz Ferenc kőműves és Konyhai Erzsébet Esztergom, — Német József földm. és Gerendás Anna Esztergom, — Vilmos Mihály kántortanító Tát és Hegedűs Etelka Esztergom, — Kurucz István hivatalszolga és Gerendás Borbála Esztergom, — Kertész István földm. és Drozdgyik Julianna (özv.) Esztergom. Meghaltak: Simhart Károly rk. 58 éves kápitos (id. májlob), — Dubecz István rk. 57 éves földm. (szivhűdés), — Tóth János rk. 17 hónapos (ránggörcs) — Szenes Mihály ref. 65 éves földm. (tüdőtágulás), — Pavlovits György g. kel. 31 éves p. ü. számellenőr (általános hashártyalob), — Csatkai Gyuláné Horvát Rozália rk. 66 éves (szervi szívbaj), — özv. Reindl Ferencné Apiing Katalin rk. 58 éves (mellrák), — Kónyái Kyss Katalin rk. 6 hónapos (bélhurut), — Kirschner Klára rk. 60 éves takarítónő (aggkór), — Humai Antal rk. 83 éves kéregető (aggaszály), — Kis József rk. 33 éves földm. (tüdővész), — Góra József rk. 17 hónapos (torokgyik), —• Viszolai Anna rk. 3 hónapos (ránggörcs), — Brenner Mihály rk. 73 éves cipész (bélcsavarodás), — Tót Ignáczné Nagyzsák Anna rk. 55 éves (hashártyalob). Irodalom és művészet. Esztergom. (Város ismertető könyv, irta: Dvihally Géza. 12 iv, városi térképpel, Esztergom, 1912. Buzárovits Gusztáv kiadása. Ára 1-20 kor.) Ha valakinek ebben a mai, egyenes és nem egyenes adóval, hadügyi kiadásokkal és mi egyébbel agyonpiócázott világban néhány garasa még arra is marad, hogy néhány napra utazni menjen, az rendszerint azzal kezdi, hogy Leo Woerl úrtól Leipzigből egy Reiseführert hozat. A Reiseführer az egy olyan Städteführer, melyben garmond és petit szedéssel sok hasznos és még több haszontalan információ van felhalmozva rövid értelmetlenséggel. Teszem azt igy: Berlin Hotel Bauer P. o. 22 M. an. Ez azt jelenti, hogy napi 22 márkától fölfelé az idegen már kap lakást és naponta háromszor kosztot a Hotel Bauerban. Ott azonban azzal a kellemetlen kijelentéssel fogadják az embert, hogy az útikönyv még mult évi kiadás, azóta pedig a napi penzió ára 22 márkáról 25 márkára emelkedett fel. Amint ebből is látszik, a mai utikönyvek javarészt igen megbízhatatlan kalauzok, melyeknél nem annyira az utas tájékozása, mint inkább az a lényeges, hogy a könyvkiadó jó üzleteket csináljon. És megvallom, a magyar utikönyvek legtöbbje ezeket a német kiadásokat utánozza s éppen azért szinte jól esik az embernek végre egy önállóan megkonstruált és a szórakozásból, ismeretterjesztés céljából utazó közönségnek valóban ajánlható könyvet látnunk. Ilyen Dvihally könyve: az „Esztergom." Átnéztem ezt az új, igazán új városi kalauzt. Új,-— ismétlem, — azért, mert szakit a régi copffal, azzal a konzervatív felfogással, hogy egy útikönyvnek csak bizonyos megcsontosodott, avas, német rendszer szerint szabad készülnie. Az „Esztergom" tulajdonképen nem is útikönyv, nem is kalauz, nem is Baedeker, nem is monográfia, hanem mindebből az, ami okos és praktikus, ami fontos és szükséges. Egy jól megrágott történelmi áttekintés, komoly, alapos, a széles látkörű historikusnak is becsületére váló közvetlenséggel, utánna a város nevezetességeinek nem ledarált, de élvezetes, értékes és szórakoztató leírásával, kulturális és humánus intézményeinek hozzáértő méltatásával egy kis okos, de nem tolakodó reklámmal, melyet azért mondok okosnak, mert minden szava igaz s igy nem fog csalódást okozni annak, ki a könyv biztatására eljön megnézni Esztergomot. Végül a hirdetések között a szállodák és szórakozóhelyek, üzletek és gyárak ismertetésével. Esztergom nem olyan kis város, mint amilyennek konkurrens városszomszédai, no meg a mindenben tudákos s mindent keveslő mű-globetrotterek lekicsinyleni szeretnék. Esztergom nem is az a háztömbökből, strukturális nevezetességekből összerótt lakóhely, hanem egy históriai fogalom, egy történelmi drága és szent ereklye, melynek levegője telve van a magyar történelem legfontosabb eseményéinek varázsával. Dvihally Géza müvét, ezt a könyvet ez a szellem, ez a történelmi nimbus teszi értékessé. Az Esztergomot látogató idegen a mi szerény utcáinkat, középületeinket megtalálja otthon is, de azt a hazafiúi ihletet, melyet ennek az ősrégi városnak minden röge édes érzésként fakaszt minden jó magyar lelkében, azt meg nem találja az idegen másutt sehol az országban, csak itt. Olyan szépen, olyan barátságosan tud beszélni ez a könyv az idegennel. Nézze kérem, — mondja neki, — az a csodáskezű Szent István király, kinek ezeréves létünket köszönhetjük, itt ezen a helyen épp úgy született, patyolat ágyon, meleg családi fészekben, lobogó anyai szeretet ölén, mint akármelyikünk. De rajta volt már a Szentlélek csókja, az Idők praedestinációja, a barbár magyarok szent vágya a nemesítő, vallásos kultúra iránt. Valahogyan igy beszél ez a kiállításában is tetszetős könyv a várost látogató idegennel. Esztergomnak — úgymond — nincs ugyan nagyszerű múzeuma, mutatványos telepe, nagy kőszinháza, de vannak emlékei, művészete, múltja s e múltból fakadó erős hite a magyarság értékes faji tulajdonságai iránt. Esztergom, mint a legutóbbi időkben tapasztaljuk, a diákkirándulások gócpontjává kezd lenni. Komoly tanitók itt avatják be az ifjú generációt a nemzeti élet jövő misztériumaiba. Nos Dvihally megírta ennek a beavatásnak a szertartáskönyvét. Fönn, a nemzeti trikolor szent bástyáin a kultúra papjai: a tanárok áldozatokat mutatnak be a hazafiúi lelkesedés tiszta oltárán a diákhivők seregének. Dvihally ennek a szertartásnak a kántora, az előénekese: ö adja meg a szent gyülekezetnek az áhítat zsoltárának tónusát, a melódiáját. De Alapíttatott 1850-ben Eredeti FOWIER^ GŐZEKÉK páratlanok munkatelj esitményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler &. Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben*