ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-19 / 21. szám

szetének a követői, csupán Pap Zoltánt lehet a nagy halhatatlan méltó utódjaként emlegetni. Az ő költészete ugyanabból a forrásból fakad, ahonnan Petőfi merítette örökszép dalgyöngyeit. Örömmel kell elismernünk, hogy a magyar költészetbe bevonult kozmopolita irány közepette az ő költészete mindenkor tiszta, nemzeti maradt." (K. H.) Igy irnak költői és zeneszerzői munkásságáról a krittikusok. Nagy örömünkre leszen, ha őt barátaival együtt városunkban üdvözölhetjük és azon emlékek között, melyekkel az olimpiai céllövőverseny Esztergomot megajándékozza, bizonyára a „Muzsikaszó" hangverseny lesz a legkedvesebb, legemlékezetesebb. Homor Imre. HIREK. Karcolat. Kovácspataki hangulat vasárnap. Ahogy a kis fürge testű propi a kovácspataki állomásához ért, az ember képzelete teljesen megváltozott és a városias, realizmussal rogyásig megtömött, kenyérért versengő ember lelkére és gondolatvilágára valami eddig szokatlan máz kenődött. És mikor lassacskán a révben megláncolva ingott a szegény köhögős gőzösünk, mindenki sietett mihamarább a parton lenni, mert hát sohasem tudhatj a az ember, mikor éri baleset. A Titanic példáján okulva, mindenki elsőnek akart a partra lépni és félre téve minden udvariasságot, csupán a saját becses bőrének megmentéséről gondoskodott. De hát ami késik nem múlik. Jött épen a „Ferdinand Max", az a' hatalmas, fehér testű személyszállító gőzös és lám milyen huncut volt az a nimöt hajó ! A saját csinálmányu hullámaival ugy megszorongatta ami kis hajónkat, hogy csak ugy ropogott az oldalbordája. De még ez mind semmi! A felkorbácsolt hullámok egész kis tengeri csendéletet teremtettek, mitől a gyengébb gyomrúak alapos kúrában részesültek. Egyéb komolyabb baleset nem fordult elő. Meggyógyultak azonban nemsokára a gyengébb gyomrúak is, mihelyt a Jani cigány hegedűjének nótás hangját meghallották. Ó, a hegedű hangja gyógyító erővel bir! Az arcokon olyan sajátságos érzés derengett, amely csak a hegedűnek varázslatos hatásától eredhet. És húzta a tíz szál cigány hol a szomorút, hol a vigat, amitől az ember lelke hol könnyezett, hol meg kacagott, ujjongott, mint az a csecsemő, amely az édesanya szavától kacagásba tör ki. De Isten tudja! Ez a nóta, ez az uj nóta mégse olyan mint az a régi. Hiányaik belőle a lélek, hiányzik belőle az érzés. A nóta minden üteméből mesterkéltség tűnik elő, mert már a városi cigányok előkelőbb része is kottából tanulja a hegedülést. Pedig csak az az érzéssel teljes, ami természetes. Milyen ózondús levegő! Az eltespedt városi ember keble szinte masina módjára szedi magába az üde, pormentes erdei levegőt. Gondozott uton néma csendben érjük el az „Ámor" forrást. Nahát nem tudom miért nevezték el ezt a forrást „ Ámorforrás "-nak. Hiányzik itt minden idillikus hangulat. Hacsak a szúnyogok siró-rivó zenéjében nincs valami idillikus hangulat! „Fánika pihenője" egész közelében van az „Ámor-forrás"-nak. Még itt sokkal több a hangulat mint az „Ámor-forrás"-nál. Közel és távolban néma csend van. Néhanéha megszólal itt-ott valami édeshangú madárka. Az erős levegő szinte hatalmába keriti az agyat; ugy megdolgoztatja. Hangos nevetés töri meg a csendet. Kacagó, nevetgélő szép asszonyok pajzánkodva, férfiak társaságában tartanak az „Ámor-forrás" felé. Ahogy előttem elhaladnak, mindenik hölgy hangosan olvasta el a felettem levő táblát: „Fánika pihenője". Tán azt hitték, valami randevú irányában üldögélek egymagamban és veszekszem szörnyümód a szemtelenkedő szúnyogokkal. íme, egyszer csak lágy muzsikaszó zendül föl az erdei magányban. Vén, őszbeborult cigány húzta a szive szerinti nótákat. És húzta egyremásra a régi magyar nótákat. Egyszerre csak elhallgatott a hegedű. Csupán a szép asszonyok üde kacagása visszhangzott az erdei magányban. Észrevétlenül megszólalt a száraz fa. Ott húzta a vén füstös cigány a padom mellett. A hogy a cigány fekete szemeibe nézek, mintha a fekete éjszaka csillagainak ragyogása csillogna azokból. Leintettem a# cigányt, s kértem, hogy meséljen. A vén füstös bütykös kezével legyint egyet lemondóan. — Hej téns uram, cudar a világ! Nehéz a szegény cigánynak megélni. Az urak már nem urak. Nem azok az urak, akiktől a szegény füstös cigány megélhet És ha muzsikáltatnak maguknak, azokkal a cigányokkal mulattatják magukat, kik írásból tanulják a nótát és ilyen magamfajta vén cigány koldulni kénytelen. Hangjából keserűség ömlik ki, mig lelkéből nehéz sóhaj tör elő. Igaza van neki! Nem ugy van már, mint volt régen, s nem az a nap süt az égen! Szótlanul elballag a vén cigány, hónalja alá csapva ócska hegedűjét , , . Fidibusz. Krónika. (Valamelyik esztergomi leányka papírkosarából.) írom e levelet Az én Mesteremnek, Bihari Ákosnak, Pislogó mécs mellett. Pislogó mécs mellett, Mert a szivem lángol, Annak tüze világítja A papirt magától. Papirosra irok, Pedig úgy szeretném, Ha irásom tűzbetükkel Égre vetíthetném. Mikor a sok csillag Szerteszéjjel ég fenn; Hogy ott lenne nagy szerelmem Felírva az égen! Talán elolvasná, Talán megérthetné S forró kezét a kezembe Szeretettel tenné. De hiába írom Égre, vagy papírra, Tovább ment és én itt mostan Búban élek, sírva. Második osztályon Utazott el Győrbe, Ott lesz ismét a nap hőse, A győri színkörbe' . . . Most még Győrben játszik, Aztán Fehérváron, Ki tudja, hogy őtet ismét Viszont mikor látom? Lehet, hogy már akkor Én rég férjhez mentem: S elfelejtem mindörökre —, Ez első szerelmem'! (—.) Passiójáték Esztergomban.* Közli: Pauer Károly. Bekövetkezett már végre-valahára az, amit mindnyájan oly régen vártunk: az igazi fenséges, szép magyar passiójáték. Kömley Károly Gyula igazgató az oberammergaui passiójátékok mintájára városunkban is előadatott egy oly kedves és minden izében meghatóan szép passiójátékot, hogy az mindnyájunk szivében felejthetetlen nyomokat fog hagyni. Ami a főszereplő személyeket illeti, azok határozottan a lehető legjobb alakítást produkálták. * Meg kell jegyeznünk, hogy a szöveg" nem az oberammergaui szöveg, minthogy azt bérbe senkinek nem adják. Amig egyrészt elismerés illeti a darab előadóit, magát a szöveget több szakértő kifogásolta. Versben lévén írva, a forma sok helyütt a szentírási szövegek rovására érvényesül, a leghatásosabb jelenetek meglehetősen meg vannak rövidítve és igen sok a néma szerep, (még Péter és János apostol is alig jut egy-két szóhoz) mi a műkedvelő szereplőket kevéssé ambicionálja. A jelenlegi szövegnek tehát csak relativ értéket lehet tulajdonítani. De igy is a népre és az ifjúságra kétségtelenül épületes hatást gyakorol. Kiadó. Első sorban Bihari Ákost, a vígszínház tagját kell megemlítenünk, aki Krisztus fenséges, de egyúttal igen nehéz szerepét kifogástalanul oldotta meg. Mimikája, taglejtései, a fájdalom es akin teljes átérzése s majesztétikus fellépése oly kiváló jelenség volt a színpadon, hogy többen sikerültebbnek találták művészetét az oberammergaui „Krisztus"-énál. Ez természetesen az ízlés dolga. Egyiknek ez a sajátság tetszik, a másiknak ismét más, a harmadiknak megint egy más stb. Biharinak hanghordozása, főleg a keresztút alatt és magán a keresztfán oly művészi volt, hogy kiválóbb alakítást már igazán nem várhattunk'. Nem csoda, hogy nem csak a tanulóifjúságot, de a keményebb szivű férfivilágot is könnyekre indította Bihari „Krisztus"-a. Esztergom közönsége, de főleg a műkedvelők nagyon lelkesedtek Bihari játékáért. Minden játék előtt imádkozott s kérte az Isten segítségét fenséges szerepéhez. Ö volt a főrendező, az igazgató, egy szóval ő volt a játék lelke, mindene, épen azért mindenki a legnagyobb kedvvel játszotta szerepét, mert látta a mester buzgóságát és lelkesedését. A másik főszerep Scheible Ilma úrhölgynek jutott. Ö játszotta el Mária fájdalmas szerepét mindnyájunk legnagyobb megelégedésére. Kedves, szelíd alakjához hozzájárult arcának szépsége, mi még jobban juttatta eszünkbe a Boldogságos Szűz eszményi szépségét. Fellépése igazán majesztétikus volt, hanghordozása kitűnő, taglejtései kerekdedek. A bethániai búcsúzás, a keresztút IV-ik stációja s a keresztrefeszités mind oly fájdalmas jelenetek, amelyek teljes átérzést kivannak. S ezt Scheible Ilma nagyszerűen alakította. Nem esett kétségbe még a legfájdalmasabb jelenetnél sem, hanem a Szűz Anya példáját követve, higgadt s mégis fájdalomteljes sóhajtással kisérte Krisztust eme véres utján, a Golgotha ormáig. Nagy dicséret és elismerés illeti Scheible Ilmát még azért is, hogy ezt a nehéz szerepet elvállalta, amiért is Kömley igazgató igazán hálás lehet neki, hogy a „szűz Ánya" szerepéhez ily kiváló tehetséget nyerhetett. A harmadik főszerep Ficzay Károly „Júdás"-a volt. Ficzay szintén műkedvelő és nem színész. Kömley és Bihari jóbarátja. Alakítása valóban művészi. Áz intrikust, a kétségbeesettet nála senki jobban nem adhatta volna elő. Egyes jeleneteiben majdnem felülmulta az oberammergaui Júdást. Mimikája, hanglejtése kitűnő. A közönség nem győzte eléggé csodálni zseniális játékát. A kisebb szerepekben meg kell emlékeznünk Kaifás és Pilátus remek alakításáról. Kaifás főpap szerepét Csányi József játszotta nagy művésziességgel. A maró gúnyt s Krisztus elitélésében megnyilvánuló gyűlöletet kiválóan juttatta kifejezésre. Épúgy Nagy Pál a Pilátus szerepében. A római császártól és a nép dühétől rettegő gyenge helytartót remekül alakította. Kiváló játékához hozzájárult még arcának ügyes maszkirozása is. Kiváló alakítást nyújtott még Skopecz Béla Nikodemus szerepében. Igen jók voltak a szent asszonyok közül Veronika és Magdolna is. Veronikát Magyarász Béláné adta igen hi ven és teljes átérzéssel. Magdolna szerepében pedig Borz Erzsike jeleskedett, kinek szép hosszú haja is igen jól illett bűnbánó szerepéhez. Az apostolok közül főleg Péter és János váltak ki. Pétert Magyarász Béla adta igen szép alakítással, mig János szerepében Miedler Irmuska mutatott kiváló alakítást. A többi apostol is a lehető legjobban oldotta meg feladatát, valamint a papok és Írástudók is, különösen Bárdos József és Bárdos Sándor. Csinosak és kedvesek voltak jelmezeikben az angyalok, köztük Gábor főangyal, kit Schurmann Margitka személyesített igen hiven, továbbá a prológokat mondók Borz Mariska, Nemesszeghy Gizike, Fritz Mariska, Varga Mancika. A passiójáték szép sikere körül az emiitett szereplőkön kivül nagy sikere van Mátéffy Viktor plébánosnak, aki a rendezés és toborzás nehéz feladatát teljesítette buzgón, nagy kitartással. Épúgy Táky Gyula karnagynak is, ki az egyes jelenetek alatt harmoniumon játszott és vezette az énekkart. Táky Gyuláné Stabart Mater-jében is gyönyörködtünk. Valóban a bethániai szomorú jelenet alatt szívhez szólóbb ésmeginditóbb éneket nem lehetett volna előadni. BERM A-AJÁNDÉKNAK *M alkalmas imakönyvek, szentképek, olvasók, kegytárgyak és ifjúsági iratok a legnagyobb választékban és jutányos árakon kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom.