ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-12 / 20. szám

Úgyszólván a legutóbbi napokig ugy látszott, mintha a színészet és a színház csakugyan a keresztény világból, végleg kikapcsolt és a keresztény világ közepében szabadon dühöngő külön világ lett volna, amely nem ismer más urat mint az érzékeket s amelynek más célja nincs, mint a szabadon eresztett irózsenik erkölcsellenes dühöngéseinek megtestesitése a színjáték művészete által. Ámde minél alább sülyedt a szellem e téren, annál nagyobb fordulásnak kellett bekövetkeznie. S ezen fordulásnak az első perceit éljük jelenleg, amidőn a színészet emberei a keresztény öntudatra ébrednek s kijelentik, hogy a művészet hamis definiciójának nem hajlandók tovább felülni, nem terjesztik azt a mételyt, amely által a saját keresztény meggyőződésüket kell előbb összegyötörniök. A színművészet emberei között tört ki a forradalom, amely megundorodva a modern szini termékektől, követeli a „fehér színházat", ahol arc pirulás nélkül játszhatik a művész és arcpirulás nélkül szórakozhatik a közönség. Ezen korszakalkotó fordulat jelenségei közé sorozzuk a passiójátékok terjedését is, amely azt jelenti, hogy ezután már nemcsak tisztességes, de a szent tárgyú színművészetnek is szabad, sőt kell is virágoznia. Magyarországon Kömley Károly Gyula igazgató kezdte meg a nagyarányú passiójátékot, még pedig a városok intelligens közönségének bevonásával s eddig már nagy erkölcsi sikereket ért el Temesvárott, Nagybecskereken és Kalocsán. Esztergomban, bár a szereplő személyek összeválogatása a helybeli társadalmi szeszélyek miatt egy kis nehézségbe ütközött, sikerült a legtehetségesebb egyéneket megnyerni a pas3iójátékra. A passiójátékot egy meg nem nevezett kath. pap irta s a darabban meglevő tervszerűséggel és megrendítő müvésziességgel rendezte el az Üdvözítő életének és halálának nagy eseményeit. Az első előadás tegnap, szombaton este folyt le a nyári színkörben, a következő urak és hölgyek közreműködése mellett: Krisztus, Bihari Ákos. Mária, Scheible Ilma. Magdolna, Borz Böske. Veronika, Magyarász Béláné. Apostolok: Péter, Magyarász Béla. Jakab, Dvihally Géza. János, Midier Irma. András, Nemesszeghy István. Fülöp, Szentgyörgyi József. Bertalan, Dombay Árpád. Máthé, Marsall Pál. Tamás, Ferenczy Kálmán. Jakab II., Hoffmann József. Taddeus, Muzslay N. Simon, Zempléni István. Júdás, Ficzay Károly. írástudók: Náthán, Körhegyi József. Phares, Lovas Ferenc. Nikodemus, Skopecz Béla. Kaiphás főpap, Csányi József. Ammon pap, Bárdos József. Farizeusok: Jubal, Bárdos Sándor. Lévi, Bajnok Lajos. Pilátus, Nagy Pál. Első katona, Patkóczi József. Második katona, Homor Imre. Gábor főangyal, Schurrmann Margit. Jeruzsálemi leányok: Hágár, Zsömbörgy Etuska. Eszther, Feledy Auguszta. Kisebb szerepeket játszottak még: Varga Erzsébet, Homor Margit, Farda Ilona, Osvald Margit, Osvald Erzsébet, Zsömbörgy Juliska, Fazekas Juliska, Ujváry Anna, Anyistik, Margit, Horváth Terus, Hóz Karolin, Fazekas Erzsi, Fazekas Ilona, Gonda Jolán, Gonda Erzsike, Fazekas Janka. A Krisztus szerepét alakító Biliary művész és a hivatásos Ficzay Júdás játéka úgyszólván kritikánkon felül áll, a helybeliek közül pedig egyenlőre csak a nagyobb szerepeket vivő egyénekkel foglalkozunk pár sorban, s mint az elsők között is a javát kell említenünk Scheible Ilmát, aki a szűz Mária szerepét játszotta meglepő átérzéssel és tehetséggel, továbbá Skopecz Béla a Nikodemus szerepében, Csányi József, Bárdos József és Bárdos Sándor tanító, mint a vének tanácsának tagjai tüten ki; Magyarasz Béla több szerepben, Magyarászné mint Veronika, Midler Irma mint szent János tanítvány és Borz Böske mint Mária Magdolna jeleskedtek. A prológok szavalói nagy hatással teljesítették feladatukat. A város közönsége körében, a felsőbb és alsóbb körökben óriási az érdeklődés, azért jól teszi mindenki, ha iparkodik a jegyét mielőbb és több estére is megváltani, mert aki egyszer látja a gyönyörű passiójátékot, újra meg újra is szeretné megnézni. A mai előadáson kivül még hétfőn és kedden este is lesznek előadások. Civis. * A főegyházmegyei főtanfelügyelő Schiffer Ferenc prelátus-kanonok a tegnapi nap folyamán leutazott Budapestre, ahol az angol kisasszonyoknál tartandó polg. tanítónői képesítő vizsgákon fog elnökölni. Ma, vasárnap lesz a bekezdő ünnepély, mely után a vizsgák egészen pünkösdig fognak tartani. Az ünnepek után a főtanfelügyelő prelátus Nagyszombatba utazik, hogy az ottani nőnevelő intézet vizsgáin elnököljön. * Főúri vendégek városunkban. Luxburg gróf bajorországi nagykövetségi tanácsos és neje csütörtökön Wienből városunkba jöttek s megtekintették annak nevezetességeit. A fősz.-egyházi kincstárban Bogisich Mihály v. püspök, a kincstár őre szolgált szives magyarázattal a magas főúri párnak, mely a legnagyobb elragadtatással távozott a magyar Sión ormáról. * Kollányi prelátus városunkban. Kollányi Ferenc pápai prelátus, nagyváradi kanonok, jaáki apát, a hiteleshelyi levéltárak országos főfelügyelője kedden városunkban tartózkodott és megvizsgálta a főkáptalan újonnan átalakított hiteles helyi levéltárat. A prelátust Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, a hiteíeshelyi levéltárnoka kalauzolta a levéltárban. A főpap a legnagyobb dicséret és elismerés hangján nyilatkozott a szép rendről, a levéltári anyag helyes és pontos beosztásáról s az uj fiókoknak nagyon praktikus módon való elkészítéséről. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a főkáptalan ezen értékes és sok régi okmányt tartalmazó levéltár helyreállítására közel 10,000 koronát költött, mely nemes áldozatkészségével a levéltárát Kollányi prelátus szavai szerint az ország egyik legelső, legrendezettebb és legszebb levéltárává alakította át. * Bérmálás Esztergomban. Pünkösd vasárnapján a főszékesegyházban a délelőtti ünnepélyes szent misével kapcsolatban bérmálás lesz. A bérmálás szentségét Rajner Lajos dr. püspök és általános érseki helytartó fogja kiosztani, s ugyancsak ő fogja tartani a bérmálást megelőző szentbeszédet is. A bérmálandók kellő időben szerezzék meg a bérmáláshoz szükséges cédulákat, hogy a szentség feladását semminemű akadály ne zavarja. * Keresztjáró napok. F. hó 13., 14. és 15-én, azaz hétfőn, kedden és szerdán a főszékesegyházban a következő sorrendben tartatik meg a keresztjáró ájtatosság : hétfőn d. e. 9 órakor szentmise és a szokásos ájtatosság, tartja: Bogisich Mihály v. püspök. Ugyanekkor a sz. beszédet Rolkó Béla karkáplán mondja. Kedden 8 órakor sz. mise, utána kedvező idő esetén processzio a vizivárosi plébánia-templomba, ahol szentmise és szentbeszéd lesz. A processiót Klinda Teofil dr. prelátus-kanonok vezeti. Szerdán a sorrend ugyanaz, mint kedden, kivéve hogy a processzio a szentgyörgymezői plébánia-templomba indul, s visszamenet a bazilikában Te Deum énekeltetik. A processiót dr. Horváth Ferenc prel.-kanonok vezeti. * Áldozóesütörtök. Csütörtökön, Krisztus Urunk mennybemenetelének ünnepén a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepi szentmise lesz, melyet Graeffel János főkápt. nagypréposthelyettes pontifikál. A szentbeszédet ez alkalommal Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános mondja. * A budapesti proeessió. Pünkösd hétfőjén a régi szokáshoz hiven budapesti processzio érkezik a főszékesegyházba. A pestiek külön hajón jönnek fel városunkba, ahol a bazilikába illetve a Bakácskápolnában tartják ájtatosságukat. Az ünnepélyes szentmisét e napon d. e. 9 órakor Lollok Lénárd prelátus-kanonok mondja, a szentbeszédet pedig Molnár János prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő tartja. * Hódoló feliratok. A párkányi esperesi kerület a mult hét folyamán tartotta tavaszi kerületi gyűlését, amelyen az egybegyűlt papság egyhangúlag állást foglalt azon támadások ellen, amelyek a bizonyos napilapok részéről a bibornokhercegprimást érték. A kerületi gyűlés feliratban is kifejezte ragaszkodását, különösen kiemelvén azt, miszerint a legnagyobb megnyugvással veszi a papság tudomásul, hogy a feltüntetett látszat ellenére nem a főegyházmegye papságából került ki a cikkek irója. A nagycétényi kerület felirata. A nagycétényi kerület a következő felirattal fejezte ki tiltakozását az Ö Eminenciája ellen intézett hírlapi támadások ellen : „Főmagasságu és Főtisztelendő Bibornok! Hercegprímás és Érsek Ur! Kegyelmes Urunk és Atyánk! Fájdalmas elkeseredéssel járulunk Eminenciád elé mi, a nagycétényi kerület papsága, hogy legnagyobb megbotránkozásunkról tegyünk bizonyságot azon rut hírlapi támadások fölött, melyek a legutóbbi időben Eminenciád magas személye ellen intéztettek. Jól tudjuk ugyan, hogy Eminenciád főpásztori trónját azok benső valótlanságuknál fogva a legkevésbbé sem szennyezhetik be, de azért annál kevésbbé hagyhatjuk azokat szó nélkül, minél világosabban látjuk azoknak sátáni célját. Nem egyéb az, mint az egyházmegye benső életének megmérgezése; a főpásztort és a papságot egybekötő szeretet szétszakítása s minden egyházi tekintély lerombolása, hogy igy annál biztosabb reménnyel legyen kivethető a szabadgondolkozás hálója azoknak bekerítésére, kiket katholikus hitük, keresztény meggyőződésük ettől a lelki mételytől mindeddig megmentett. Hazánknak, Mária országának, szet István örökének teljes elvallástalanitása itt a cél. Apostoli erővel áll ennek útjába Eminenciád s útjában áll az Eminenciád bölcs főpásztorsága alatt sáfárkodó főegyházmegyei papság. Útjában is fog állani minden cselvetés dacára! Azért emelt fővel jelentjük ki: bennünket a mi Isten által rendelt Föpásztorunktól soha semmi elválasztani nem fog; Eminenciád- iránt való hűségünket, bizalmunkat e világon semmi megrendíteni nem fogja; szeretetünket a mi szivünkből senki kitépni nem birja. De tovább megyünk! Ismerjük híveinket s teljes bátorsággal nyilatkozunk azok nevében is. Csak az imént ünnepelték velünk együtt Eminenciádnak nyolcvanadik születésnapját; csak alig pár hónapja örvendeztek velünk együtt Eminenciád érsekségének husz éves jubileumán, hálát adva a Mindenhatónak, hogy oly főpásztort adott nekik, kinek apostoli munkája nyomán lépésrőllépésre lendült föl a katholikus hit s a vallásos meggyőződés oly erőre kapott, hogy azzal az országban mindenkinek számolnia kell. Mindezeket tudva híveink nevében is kijelentjük, hogy ők e magasztos pillanatban velünk tökéletesen egyetértenek s utálattal fordulnak el a rágalmaktól, melyekkel hőn szeretett Főpásztorukat az ő szemükben kisebbíteni akarták. Esedezünk, fogadja kegyesen Eminenciád ezen ünnepélyes nyilatkozatunkat. Szerető gyermekei jönnek ezzel, hogy a mennyire tőlük telik,* írt hozzanak jóságos Atyjuknak mélyen sebzett szivére. Viszont saját, felháborított szivüknek vigasztalását, lecsendesitését, megnyugtatását keresik a legjobb szeretetében. Kérjük azért, hogy reánk és híveinkre legkegyesebben főpásztori áldását adni méltóztassék. Kik szentelt biborát csókolva legmélyebb hódolattal maradunk Nagyemöke, 1912. május 8. Eminenciádnak engedelmes fiai és alázatos káplánjai Horváth Rezső ker. esp. Jakabovics János ker. jegyző, Simor Móri'c nagycétényi plébános, Zsák János felsőszőllősi plébános, Grancsics Mihály szentmihályuri plébános, Cservenka Kálmán nagyhindi h. plébános, Ravasz István nagylapási h. plébános. Pintér József nagycétényi káplán, A nagybeteg vajki plébános nevében: Vassicsek József, verebélyi káplán ideiglenes helyettes. Dr. Kohl Medárd püspök ő méltóságához is intézett a ker. ezen alkalomból feliratot. Dr. Kohl püspök iránt érzett legőszintébb tiszteletének hálájának és szeretetének adván kifejezést annál is inkább, mert a hercegprímás ellen intézett támadások keserűségét senki a főegyházmegyei papok közül annyira nem érezhette, mint éppen a püspök, ki a Főpásztor iránt érzett kegyeletes szeretetét a saját élete föláldozásával is kész volt bebizonyítani. A szomolányi esperesi kerület papsága f. évi május hó 9-én Bélaházán tartott tavaszi gyűléséből Ő Eminenciájához intézett hódoló feliratban tiltakozott azon kíméletlen támadások ellen, melyekkel legújabban a „Budapesti Hírlap" illette kegyelmes Főpásztorunkat. * Főesperesi látogatás. Jedlicska Pál, nyitrai főesperes a radosnai egyházkerületben június első felében fogja megtartani a főesperesi látogatást. * „A tékozló fiú". E cimen folyt le f. hó 4-én az a kedves, szép zenés-szinjáték, melyet a főgimnáziumi ifjúság adott elő.Megvalljuk őszintén, hogy a különben nehéz tárgyú és épen a sok zenei részlet miatt meglehetős komplikált színjátékot oly precizitással, átérzéssel és annyi művészettel adta elő az ifjúság, hogy arra a sikerre, amelyet az nap este aratott, épen a darab nehéz voltát tekintve — nem számítottunk. A néző közönség valóságos operai részletekben gyönyörködött, melye-