ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-02 / 23. szám

Olga,- Görög Mária, Grátzer Erzsébet, Hordó Lujza, Koditek Erzsébet, Lengyel Franciska, Miller Irma, Mühl Matild, Oberth Laura, Rajner Margit, Scheible Irén, Starkbauer Ilona, Starkbauer Julia, Sturm Mária, Sziklai Lujza, Tamás Mária, Tax Sarolta, Téesz Irma, Toldy Gizella, Torma Erzsébet, Tóth Mária, Újlaki Margit, Zeke Margit, Zsiga Anna, Zsilincsán Jolán. Ez évben először felvételt nyertek a helybeli óvónőképző jelöltjei közül is tizenheten és pedig a következők: Boncsek Berta, Böhm Ida, Dragoner Mária, Eitler Elza, Erdélyi Sarolta, Fehér Gizella, Komáromi Irén, Kocsis Ilona, Nisky Anna, Pethy Erzsébet, Prösztl Olga, Radich Ilona, Riska Mária, Tesléry Mária, Wriessnig Mária, Zacskó Teréz, Zenalkó Etelka. A felvételi szertar­tás után díszes okmányokat kaptak, hogy ezzel mindenkor igazolhassák bekebeleztetésüket. * Igazgató választás. A székesfőváros ta­nácsa az I. ker. várbeli felsőbb leányiskola igaz­gatójává Wolf Ágoston főegyházmegyei áldozárt és oki. gimnáziumi tanárt választotta meg, aki több mint tiz éve tanárkodik a fővárosi középis­kolákban. * Tanitók gyógyfürdője és üdülő-telepe. Á nagy társadalommal összeforrott tanítóság gaz­dasági érdekeit egyetlen jelenség oly közelről nem érinti, — a fizetésrendezéstől eltekintve — mint a tanitók társadalmi gyógyfürdője és üdülő-tele­pének szervezése. A hazai tanítóságon, tanító­egyesületeken kivül az egész nagy társadalom, pénzintézetek, vállalatok, a községi és városi kép­viselőtestületek sietnek részvény jegyzéseikkel a közegészségügy szolgálatába állítandó fürdő hat­hatós támogatására, mert ez nemcsak az összta­nitóság, de egyúttal az egész nagy társadalom és tanuló ifjúság olcsó árszabásu gyógyfürdője lesz a Szejkén Székelyudvarhelyt és üdülő-helye az Uzonka fürdőn Nagybaczonban. A tanítóság ezen országos intézménye iránt érzett kiváló ro­konszenv megnyilatkozásának számtalan példája jelentkezik nap-nap után, de a 280 lelket szám­láló Székelymogyorós község képviselőtestületének és lelkes tanítójának példája tán a legmegkapóbb. Ugyanis midőn a képviselőtestület megtakarított csekély községi vagyonát mindenképpen a tanitók fürdőjének részvényvásárlására akarja fordítani, de ez nem tesz ki 26 koronát, Rozsondai István tanitó ennek kiegészítésére felajánlja a község által fizetett tanitógyülési napi és fuvardijat s igy vesz egy részvényt, csakhogy elősegítse a tanító­ság és a társadalom együttes közérdekét. Sáros­vármegye kir. tanfelügyelője pedig lelkes fel­hívásban kéri a tankerületében működő tanítókat, a tanitók társadalmi fürdőjének részvényjegyzés­sel és részvényjegyzés gyűjtéssel való támogatá­sára. Az alakulás alatt álló fürdői részvénytársa­ság ügyeit Gyerkes Mihály ig. tanitó Székely­udvarhely intézi. * Dr. Fr. W. Förster lemondása a zürichi egyetem magántanárságáról az utóbbi időben köz­beszéd tárgya volt és az esetet különfélekép "kommentálták. Maga a világhírű pedagógus a minap a „N. Züricher Zeitung^-ban nem a rendes tanári katedrába való kinevezés mellőzését mondja lemondása okának, hanem a mellőzés megindo­kolása az egyetemi tanács részéről példátlan dolog, de főkép oly önkényes, hogy a zürichi fakultásra a tendenciózusság bélyegét süti. A jeles megindo­kolás nem mond kevesebbet, mint hogy „Förster pedagógiai nézetei oly ingadozást mutatnak, melyek felfogásának még le nem szürtségére engednek következtetni." Céloz a cenzúra Förster munkái­nak azon fejlődésére, mely a keresztény eszmékkel való szimpátiától őt egész a bevallott keresztény világnézetre vitték. Azoknak, akik a vallásos meg­győződésből hihetetlen bukdácsolásokkal az atheiz­musig fejlődtek, sohasem tesznek az egyetemek szemrehányást, s ha Förster ily „ingadozásokat" mutatott volna, kiérdemelte volna a katedrát. De a pozitív keresztény hit — mint meggyőződés is — szálka a „szabadkutatás tí zászlóvivőinek sze­mében. * Tanulmányi kirándulás. A székesfővá­rosi I. ker. várbeli felsőbb leányiskola 120 növen­déke Wolf Ágoston igazgató vezetése alatt meg­tekintette városunk nevezetességet szombaton. * Nem tud férjhez menni. Mint elhagyott gyermek került Siroki Berta sok évvel ezelőtt az újpesti tápintézetbe, honnan Vég Gerö nevű cipész kivette gondozás végett. 3 évig volt nála a leányka, de mivel ekkor a házasélet felbomlott, a budapesti VIII. ker. elöljáróság a kis Bertát a szegedi men­hely kötelékébe vétette fel. 1908-ban Demeter Istvánné vette magához s azóta folyton nála tartózkodik. Demeterné most a megkedvelt leánykát szeretné örökbe fogadni s minthogy 17—18 éves lehet, férjhez is adná, azonban a neve sem bizo­nyos, arról meg éppen fogalmuk sincs, hogy mikor és hol született. Az örökbefogadás és a boldog házasság megkötése tehát mindaddig húzódni fog, mig csak a hatóság fel nem hajszolja az adatokat, vagy pedig a teljes lehetetlenség esetén el nem tekint az iratok bemutatásától. * Nyári mulatság. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör június hó 2-án (vasárnap) házalapja javára a Fürdő szálloda ter­meiben és kerthelyiségében szinielöadással kap­csolatos táncmulatságot rendez. Színre kerül: A botcsinálta doktor. Vígjáték három felvonásban. Irta : Moliére. Fordította: Gabányi Árpád. Előadja a kör műkedvelő ifjúsága. Utána tánc. Táncverseny. Kezdete este fél 8 órakor. Belépődíj: személyjegy 1 kor., családjegy (3 személyre) 2 kor. Felülfize­téseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. * Mulasztások az építkezések körül. A községek elöljáróságai a vármegye által 1907-ben érvénybe léptetett építkezési szabályrendeletet nem tartották meg s a főszolgabírói hivataltól a lakhatási engedélyt egyáltalában nem kérték a tulajdonosok, amiből arra lehet következtetni, hogy a felépített épület felülvizsgálása sem történt meg. Érdekes körülmény, hogy Reviczky Elemér tb. főszolga­bíró épen e héten adta ki az utasító rendeletet a községi elöljáróságoknak, amidőn Párkányban az ismeretes szerencsétlenség történt az épít­kezésnél. * Az anglikán államegyház alkonya. A kis Wales angol tartomány kezdte ki a hivatalos anglikán államegyház százados prestigét, amennyi­ben nem rég 81 szavazattöbbséggel kimondta az egyház és állam különválását a tartományban. Dacára, hogy az anglikán vallás, VIII. Henrik szomorú hirű alkotása, eddig is tisztán csak állami támogatásnak köszönhette fennmaradását, a ka­tholikusok nem örvendenek e szeparációnak, mert szabadkömives forrásból ered. Az angol intelligen­cia visszatérése a kath. vallásra azonban termé­szetesen ezután még tömegesebb lesz. * A növendékpapok Magyar Iskolájából. Ifjúi hévvel és kitartó lelkesédessel munkálkodó Iskolánk folyó hó 25-én zárta le idei működését. Összesen 22 gyűlést tartottunk, gazdag tartalommal. A szeminárium dr. Koperniczky Ferenc rektor, Venczell Antal praelátus-kanonok, Lőrincz János vicerektor és Pécsi Gusztáv theol. tanár adomá­nyaival jutalmazott pályamunkák szerzői : Hujsza Á. II. é. (dogmatika), Ackermann K. III. é. (egyház­tört.), Tihanyi A. III. é. (egyházjog), Czistler J. III. é. (erkölcstan), Manninger K. IV. é. (lelkipászt.), Fazekas L., Rédler J. II. é. és Kohutovics J. I. é. (bölcselet), Petrovics L. II. é. (sztirástud.), Jandik J. III. é. („Rerum novarum" enciklika kifejtése). Az Iskola az évközben beérkezett legjobb munkák szerzőit is jutalmazta. Szóbeli működésükért jutal­mat kaptak: Manninger K. (rendes- és verseny­szónoklat), Rédler J. II. é. (rögtönzés), Strohmayer L. IV. é. (szabadelőadás), Halmos B. I. é. (r. szavalás), Gyurkovits E. I. é. (versenyszavalás). írásbeli műkö­désért : Farkas G. III. é. (theol.-ért.), Barkóczy G. IV. é. (prof.-ért), Kosztka J. III. é. (szépirodalom), Rabenseifer A. IV. é. (beszéd), Szalma J. I. é. (költ.), Ackermann K. és Kosztka J. III. é. (fel­olvasás). A jövő évre megválasztott tisztviselők: Kosztka József III. é. elnök; Farkas Gergely III. é. alelnök; Rédler István II. é. főjegyző; Tihanyi Aurél III. é. pénztáros és Győry Vilmos III. é. főkönyvtáros. K. J. * Az Országos Tűzoltó-Szövetség hazai tüz­oltóintézményünk fejlesztését célozván, a fennálló tüzrendészeti kormányrendelet célzatainak minél szélesebb körben való megvalósítása végett a folyó év nyarán kerületi tüzoltószaktanfolyamot rendez Győrött, alkalmat és módot óhajtván nyúj­tani ezáltal a tűzrendészet és tűzoltás iránt ér­deklődőknek, hogy a lehető legrövidebb idö alatt és aránylag kevés költséggel a tűzoltói szakmá­ban megfelelő kiképeztetést nyerjenek, tüzoltótes­tületek szervezéséhez és azok szakszerű vezeté­séhez, a tűzrendészet kezeléséhez megkívántató alapismereteket megszerezhessék. Kellő tájékozta­tás céljából a következőket közöljük: Tanfolyam­hallgató lehet minden 18—42 éves, feddhetetlen előéletű, ép testtel biró férfi. Mégis tekintve azt, hogy a tanfolyam elsőrendű célja az, hogy a tüzoltótiszti állás betöltésére mindenben alkalmas erőket neveljen, kívánatos az, hogy a tanfolyamra általános műveltséggel — lehetőleg érettségi bi­zonyítvánnyal, jegyzői vagy tanítói oklevéllel biró, kellő társadalmi állást betöltő, katonaviselt egyé­nek küldessenek ki. A tanfolyam vezetősége azon­ban képesítések nélküli jelentkezőket is felvehet. A tanfolyam 1912. évi július hó 8-án kezdődik. * Nemzeti zarándoklat Lourdesba. A július hó 29-én induló zarándoklat iránt a magyar kath. világ dicséretes érdeklődést tanúsított, melynek egyik jutalma a biztos különvonat. Ez kényelmet, rendet és gyors utazást jelent, vagyis az idő jó kihasználását, ellentétben azokkal a keservekkel, mik a menetrendszerű vonatokkal való utazással (nagyobb társaságnál) — vele járnak. Jelentkezett eddig 150 zarándok az I. II. osztályra és 280 a Ili-ikra. Hely van még 24 II. és 46 III. oszt. Ha ez betelik, meglesz az 500, mely a résztvevők maximuma. Ennél többet a rendezőség nem fogad el. Jelentkezéseket ugy mint eddig Gaibl Sándor apát-kanonok fogad el Pozsony, Káptalan-utca 3. * Két halott az építkezésnél. Párkányban egy nagy háznak átalakítását építőmesteri vezetés nélkül egyszerű kőműves-segédek végezték. Nem az első eset ez és bár most szerencsétlenül vég­ződött a vállalkozás, nem is lesz az utolsó, mert a nagyobb kereset vágya nem csak a kőművesek­nél, hanem másoknál, a nagyobb állásúaknál is sokszor olyan munkára viszi az embereket, a mely tehetségüket messze felülhaladja. A párkányi takarékkal szemben levő ház tulajdonosnője Háber Ignácné, aki jelenleg lipótvári lakos. A tulajdo­nosnő az ablak nélküli falakat áttörette s a köz­falakat kiszedette Meszes Imre kőmives által, a ki még két más kőmivessegéddel Kovács János­sal és Kovács Sándorral dolgozott az épületen. A hatóságnak a nehezebb munkákat nem jelen­tette be Meszes, a közönség pedig, amely látta, hogy az építésnél nem megy rendben minden, hallgatott, nem akarván rontani a kőmivesek üz­letét, pedig amint a következmények igazolták, nagyon jó lett volna, ha egy spion találkozik, aki a törvényellenes sőt észellenes építésről jelentést tesz a hatóságnak. Meszes több hibát követett el már az előbbi munkáknál is, azonban a szeren­csétlenség a vasgerendák felrakásánál következett be. A vasgerendákat nem helyezte fel a falakra a szokásos méretekben s a felvontatáshoz is si­lány, vékony fából összetákolt állványokat alkal­mazott, amelyek csütörtökön délután a vastömeg súlya alatt összerogytak, a vasgerenda lezuhant, magával rántva a már felrakott mennyezet, ge­rendákat is. Meszest a fején s az oldalán életve­szélyesen megsebezte a lehulló tetőzet, a két Ko­vácsot azonban már csak halva húzta ki a zajra odafutott tömeg. A munkánál alkalmazott gyere­kek a ropogás hallatára korán kimenekültek. A két halott a párkányi hullaházban volt kiterítve, ahol hozzátartozóik jajgatva vették őket körül. Meszest a Kolos-kórházban ápolják. A felgyógyu­lásában remélnek az orvosok. A hatósági szemlét megtartották s most szakértői vezetés alatt taka­rítják el a romokat, köztük a túlterhelés alatt tel­jesen összehajlitott vasgerendákat is. * A börzéről. A börzén egy ur igy szól a másikhoz: — Te, én akárkiről megmondom, hogy milyen vallású, csak arra a kérdésre válaszoljon, hogy szereti-e a sárgarépát ? — No, erre magam is kíváncsi vagyok. — Hát ha egy ember azt válaszolja, hogy: — nem szeretem, de megeszem, — akkor ez az ember katholikus. Ha azt feleli, hogy: szeretem is nem is — akkor ez bizonyosan lutheránus. Ha azt feleli, hogy: — szereti a fene, — akkor es­küdni mernék, hogy kálvinista. Végül, ha azt fe­leli, hogy: — már miért ne szeretném ? — ak­kor ... ez az ember a mi felekezetünkhöz tartozik. Alapíttatott 1850-ben Eredeti FOWLERS GŐZEKE K páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom