ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-01-21 / 4. szám

mából gratuláljon az egész családnak. A tisztelgők hosszú sorát a papság nyitotta meg, melyet Zandt Ödön prelátus-kanonok s székesegyházi plébános vezetett a főhercegi család elé. Zandt prelátus szivélyes üdvözlő szavaira maga a főherceg válaszolt. A papság után a katonaság fejei tisztelegtek, majd a megye, a város és az ottani jótékony intézmények és egyletek küldöttségei járultak a főhercegi család elé. * Kőszén az esztergomi földeken. Ma innen, holnap már amonnan hoznak be a határban járókelők egy vagy több darab kőszenet, mondván, hogy a vízmosásban csak úgy ásás nélkül is található. Állítják, hogy régi dolog ez már. Tudtak a szénről már az öregek is, csakhogy nem akartak összeállani a gazdák a jogaik érvényesítésére. Most, hogy dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Seyler Emil főorvos és Kapa Mátyás fertálymester összeállottak, hogy a kutatás jogát maguknak megszerezzék, egyre-másra tartják az olvasókörökben a gyűléseket. Perényi alispán és dr. Seyler már kész szerződéssel állottak a gazdák elé, akik azonban alapos tanulmányozás tárgyává teszik az ügyet s meghallgatják a jogászok véleményét is, nehogy az Isten által adott kincset eltékozolják. Jól is teszik. * Az új breviárium kötelezőleg csak a jövő 1913-ban kezdődik. A jelen évben azonban már facultative meg van engedve a használata egyeseknek és káptalanoknak is (ha a tagok többsége óhajtja). A reform nagy költséget nem okoz, mert elegendő az 1 márkás uj psaltériumot beszerezni. Nagyobb kényelemre igényt tartók bevárhatják a márciusban megjelenő Pustet-féle „Ideális breviáriumot", melybe az új psalterium már be lesz kebelezve. Az uj breviáriumát magyarázó füzetek is jelennek meg már a könyvpiacon; igy Gatterer S. J. tői. „Wie betet mann das neue Brevies?" (Rauch, Insbruck) 32 oldal, 30 fillér. Legközelebb pedig Piacenza, a Rítus-kongregáció protonotáriusa ir egy művet e tárgyról. * Eucharisztikus világkongresszus Wienben. Az 1912. év szeptember 12—15-ig tartandó eucharisztikus világkongresszusra a szomszéd Ausztriában nagyban folynak az előkészületek. Minden egyházmegyében külön bizottság készíti elő a kongresszus anyagi és szellemi organizációját. A kongresszuson részt venni akarók felvilágosítást nyerhetnek: Dr. Joseph Rottenbacher szemináriumi rektornál (Linz). Az osztrák püspöki kar átirt a szomszédos országok püspöki karához, hogy a világkongresszuson képviseltesse magát. A magyar püspöki kart dr. Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök fogja képviselni a magyar klérus 12 választott tagjával, kikhez nagyszámú világi hivők is csatlakoznak. * ,-,A vörös sapka". E cimü színdarabbal nyílt meg városunkban az idéi farsang, a szentgyörgymezői kath. olvasókör helyiségében rendezett jótékouycélú farsangi estélyen. A közönség nagyszámú részvéte, és meleg érdeklődése mellett mutatták be a kör műkedvelői e népszínművet, melyet Vidor Pál után a kör lelkes elnöke Pauer Károly dolgozott át olyképen, hogy a darab katholikus egyesületben is előadható legyen. A tanulságos és szép darab előadása nem hagyott kívánnivalót hátra, mert a kizárólagos földmivesekbol álló szereplők, az elnök ü^yes betanítása folytán, a legszebb sikert aratták. Különösen Erős Erzsike és Móczik Mihály voltak azok, kik hosszú szerepeikben oly kiváló játékot nyújtottak, hogy a darab egész sikerét nagyrészt az ö ügyes játékuknak lehetett tulajdonítani. Kivülök még ifj. Ridling János, Gál János, Érdi Imre, Gál Mariska, Belkovics Mariska, Trexler Mariska, Mitter József, és Erős Ignác tűntek ki hosszabb szerepeikben. A darab minden felvonását lelkesen megtapsolták s az elnök is sok elismerésben részesült a darab átdolgozása és betanítása körül szerzett érdemeiért. A színdarab után tánc következett, mely vidám hangulatban egész reggelig tartott: * Irigyelt szünidő és a tanítói napidíj. F. hó 14-én érdekes határozatot hozott a bajóti képviselőtestület a kath. tanilók gyűlésére vonatkozó fuvar- és napidíj tárgyában. Az alispáni hivatal fölkereste a vármegye összes községeinek elöljáróit, hogy méltányosnak találja, ha a tanítói gyűlések alkalmával felmerülő csekély fuvar- és napidíj összegét beveszik a községi költségvetésbe. Ezen alispáni rendelet után Bajts György bajóti jegyző kimondatta az engedelmeskedő képviselőtestülettel, hogy a községnek 8ü°/o adója van, tehát a kath. tanítók kérelme elutasítandó és ezek után a képviselőtestülethez érkező, a kath. iskola érdekében szóló Foltin János iskolaszéki elnök kérvénye, minden figyelmen kivüli hagyás mellett egyszerűen irattárba helyeztessék. Ezen képviselőtestületi határozatot Foltin János iskolaszéki elnök megfölebbezte. A törvényhatósági bizottság 911. számú rendeletével újból fölkereste a bajóti községi képviselőtestületet, hogy a vármegye alispánjának ez ügyben kiadott rendeletét újból vegye tárgyalás alá és figyelemmel az abban hangoztatott és nagyon is méltánylást érdemlő indokokra, hozzon ujabb szabályszerű határozatot. Bajts György jegyző fáradhatatlan a kath. iskola elleni törekvéseiben, a képviselőtestülettel azt a határozatot hozta, hogy vonjanak meg minden segélyt a kath. iskolától, mert a tanítók akkor is kapnak fizetést, amikor a nyári szünidő alatt henyélnek, tehát mért adna nekik a község fuvar- és napidijat, mikor ők nyáron át élvezik fizetésüket. Ha kath. tanítók napidijat kérnek, azonnal 86% adója van a községnek, de ha Bajts György 200 koronás fizetésemelést akar, a község nagyjövedelmű. A tanítók 3—4 korona napidija elutasítandó, de a teljesen ép és erösfalu községháza lebontása és annak 14.000 koronás költséggel való újbóli felépítése megszavaztatik, mert a jegyző urnák palotában kell lakni. A bajóti szánalmas és nevetséges képviselőtestületi határozatra felhívjuk az illetékes felsőbb hatóság figyelmét. * Adakozás. Vimmer Imre polgármester aláírásával, a szegénysorsú iskolás gyermekek felruházására kibocsájtott gyüjtöiven a következők voltak szívesek adakozni: Vimmer Imre, Bogisich Mihály, dr. Fehér Gyula, Klinda Teofil, Szegénypénztár 10—10 kor., Brühl József, Zubcsek Mihályné 6—6 kor., Blümelhuber Ferenc, Rott Nándor, Hübner János, Venczell Antal 5—5 kor., Mattyasovszky Lajos 4 kor., Schvach Sándor 3 kor. 10 fill. dr. Katona Sándor, Leitgeb János, Magurányi József, Erős Rezső 3—3 kor., Horváth Ferenc, Vaszary Mihály, Guzsvenitz Vilmos, özv. Oltósi Ferencné. Czobor N.-né, Brenner József, Schönbeck Mihály, Takarékpénztár 2—2 kor., Bellovits Gyuláné, Pathy Gyula, Szatzlauer János és fia, Diamant N., Marosi Ferencné, Schmidt Gyula, Virág és Szántó, Szöllősy testvérek, Schmideg Soma és Sándor, Vörös Józsefné, Reviczky Gáborné, N. N., Kemény Lajos, Jedlicska Rezső, Havas Soma, N. N„ Kaán Károly, Pathy Istvánné, Schrank B., dr. Gedeon K., Első magy. bizt. társ. főügynöksége 1—1 koronát, Mayer János, N. N., N. N., 60—60 fill., Korencsy Mihály 50 fill., Metzkerné, Mrella Imre, N. N., N. N., N. N., Schenkengel- Antal, N. N., N. N., W. N. 40—40 fill., Kulich Károlyné 10 fillért. A szives adakozók fogadják a szegény gyermekek háláját és köszönetét. * Mezőgazdasági értekezlet a városházán. Kisgazdáink boldogulásának módját beszélik meg mához egyhétre a városházán tartandó értekezleten, melynek tárgya: Esztergom határában és környékén az intenzív kerti gazdálkodás fejlesztése. A mozgalom Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisztertől indul ki, akinek megbizásából Guttenberg Pál, a „Kézimunkára nevelő Országos Egyesület" igazgatója jön városunkba. A f. év január 28-án d. e. 10 órakor tartandó értekezletre a város polgármestere Párkány, Ebed, Kesztölc, Csév, Dorog, Táth, Nyergesujfalu, Pilismaróth és Dömös községek elöljáróságait is meghívta. De szívesen látnak azon minden érdeklődőt külön meghívó nélkül is. * Farsangi estély. Az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör január hó 28 án házalapja javára a „Fürdő" szálloda termeiben szinielőadással kapcsolatos táncmulatságot rendez. Színre kerül: 1. A két süket. Bohózat egy felvonásban. 2. A falusi asszony. Jelenet. 3. Az első férj. Bagdad után. Kezdete este V28 órakor. Pénztárnyitás 6 órakor. Belépődíj: személyjegy 1 kor., családjegy (3 személyre) 2 kor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. * Vendégszoba. Az esztergomi járási községek elöljáróságait felszólítja a föszolgabiróság, hogy jelentse be, miszerint van-e községükben köztisztviselő részére teljesen felszerelt és alkalmas vendégszoba. Midőn ezt mi is közzétesszük a közérdek előmozdítására, sejtelmesen elgondoljuk, hogy csak nem a közigazgatás élénkítése miatt akarnak a köztisztviselők állandóan kiszállani?! * A szegény vakok érdekében. Nagy a földi nyomor, az emberek ezrei különböző körülmények között nyújtják felénk kezüket alamizsnát, segedelmet kérve. E számtalan szerencsétlenek között azonban legszánandóbbak azok, kik megfosztva a látás gyönyöreitől, még koldulni sem mehetnek látó embertársaik segedelme nélkül; pedig gyakran nemcsak a saját, de többtagú családjuk kenyeréért kellene könyörögniük. E vak embertársaink érdekében, kiknek száma hazánkban a 18.000-ret meghaladja, fordul a Vakokat Gyámolító Orsz. Egylet a nagyközönséghez, hogy csak egy percig képzelje magát az örökös sötétségbe, mindenkorra megfosztva a természet szépségeinek szemlélésétől, bizonnyal segítségére lesz szegény vak embertársainak. Most, amikor a tél zordsága, ugy a szegény vakokra, mint azok kis gyermekeire kétszeresen nehezedik, azt a kérelmet intézi a nemesszivü emberbarátokhoz, kegyeskedjenek adományukkal nagylelkűen hozzájárulni ahoz, hogy a szegény vakok közt tüzelő és élelmiszert oszthassunk szét, hogy a vak gyermekeket és a felnőtt vakok látó gyermekeit felruházhassuk és ezen szegény teremtéseknek örömet szerezhessünk. A szenvedők nevében előterjesztett kérelmünkre adakozók küldjék adományaikat Budapest, VII. Hungária körút 16. szám alá. * Az altisztek táneestélye. Az Esztergomban állomásozó helyőrség és csendőrség hivatásos altisztjei február 1 én a Fürdő szálloda nagytermében a báró Solis-Saglio nevét viselő cs. és kir. 76. gyalogezred hivatásos altisztjeinek segélyalapja javára zártkörű táncestélyt rendez. A közönség figyelmét ez uton is iparkodnak felhívni jótékonycélu mulatságukra s ezen törekvésüket részünkről is a legnagyobb igyekezettel támogatjuk. * Az iskolák erdője. A vallás és közoktatásügyi miniszter egy rendeletet adott ki újabban, amelyben az iskolák birtokát képező olyan erdők célszerű kezeléséről intézkedik, amelyek a közbirtokosságok közös erdejének határain belül léteznek. Csak az a megjegyzésünk, hogy kevés ilyen boldog iskola lehet, mert a törvény szerint nekik kijáró földet annak idején vagy ki sem hasították a földbirtokosok, vagy ha azt meg is tették, maguk a faluk lakosai törvényesen elbirtokolták. Ilyen esetekben persze már szólni sem lehet. * Nehéz idők járnak a kis Portugalliában. A kultúrharc legrománabb, vagyis legbrutálisabb módon folyik. Királypártiak és főleg a papság mérhetetlen szenvedéseknek és üldözéseknek vannak kitéve, sokat közülük minden középkori barbárságot felülmúló módon végeznek ki a modern köztársaságiak és szocialisták. A legszelídebb módja a kivégzésnek az idöközönkint Lissabonból a tengerre induló politikai foglyokkal telt bárkák, a melyek üresen térnek vissza: áldozataikat egyszerűen elsüllyesztik a tenger mélyén. A portugál rémuralomról köteteket irhát majd a történelem. De azért az egyház győzhetetlen és hajthatatlan marad. A köztársasági kormány száműzte MendezBello lissaboni pátriárkát, továbbá Algarve, Portalegre és Oporto püspökeit, tehát a főpapság felét. De annak dacára a portugál papság sorait megbontani nem képes. Mindenütt visszautasitja a papság az állami fizetést és az állami kultuszközségek alakítását. Tehát az „állami egyház* terve •— mint Franciaországban — ugy Portugalliában is csődöt fog mondani. * A népiskolák rendtartása. A népiskolák rendtartási szabályai a latin és görög szertartású magyar püspöki kar rendelete alapján ez év jan. 1-töl visszamenőleg életbe léptek. A rendtartás szabályait az országos kath. tanügyi tanács dolgozta ki s érvényes az összes hitvallásos elemi iskolákban, óvodákban és gazdasági ismétlőkben. Az uj rendtartás életbelépése annál fontosabb tény a kath. tanügy terén, mert az előbbi viszonyokon és állapotokon lényeges változásokat hoz létre. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergom. * A szent Erzsébetről nevezett jótékony nőegylet szegényeinek a táncestély megváltása cimén adakoztak: Graeffel János 50 kor., Meszleny Pál 25 kor., Meszleny Pálné, gróf Széchenyi Emil 20 — 20 kor., özv. Bedros Józsefné, Csupor. István, Sólyomy Lajosné, özv. Andrássy Jánosné, Grósz Ferenc, özv. Laczkó Pálné, özv. Földváry Istvánné, Schmidt Lujza, Mészáros Károlyné, Schteinbach Jánosné, Magos Sándor és neje 10—10 kor., Porgesz Béla, Havas Vincéné, Réger István, Horváth Kálmánné 6—6 korona, Erős Rezsőné, Virág és Szántó, dr. Perényi Kálmán, Pfalcz Józsefné, dr. Mattyasóvszky Béla, Mattyasóvszky Kálmán, özv. Niedermann Pálné, Nagy Antalné, Oblatt Lajos és neje, özv. Palkovics Jenőné, Magyary László és neje, özv. Geiger Ferencné 5—5 korona, Kemény Lajos, Marosi Ferenc, Berényi Gyuláné, Molnár István, Bellovits Gyuláné, HoÜósy Mórné, Wavrecka Rudolfné,