ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-08-11 / 33. szám

menetelt nem tennének, vagy ellenük bármely okból kifogás merülne fel, 5 napi felmondás mellett elbocsájthatók anélkül, bogy emiatt bármi igényt támaszthatnának. A folyamodók közül előnyben részesülnek, akik vizmenti községek mellett gyü­mölcstermelő vidékeken, vagy oly nagyobb városok közelében laknak, ahol a piac zöldséggel kellőképen ellátva nincs, vagy ahol a zöldségtermelés idegen kézben van. Felvétel végett 1 koronás bélyeggel ellátott kérvénnyel a m. kir. földmivelésügyi mi­niszterhez kell folyamodni. A kérvényben a folya­modó munkásnak meg kell jelölni, hogy a ker­tészet melyik ágába (zöldségtermelés, vagy gyü­mölcstenyésztés) kivan foglalatoskodni. A kérvényt legkésőbb 1912. október l-ig kell benyújtani, vagy pedig az illető község elöljáróságánál, mely tar­tózik a beérkező kérvényeket felettes hatóság utján a földmivelésügyi minisztériumhoz a fenti idő­pontig felterjeszteni. Későbben érkező, vagy hiá­nyosan felszerelt kérvények nem vétetnek figye­lembe. A folyamodók a fel, vagy fel nem vételről értesítést fognak nyerni. * Lehet-e pap községi előljáró? Elvi je­lentőségénél fogva nagyon érdekes határozatot hozott egy lelkésznek községi elöljáróvá történt választása dolgában a közigazgatási bíróság. Az ügy előzménye az, hogy Perényi Antalt Vesz­prém rendezett tanácsú város tanácsosává válasz­totta meg. Egyik városi polgár azonban Perényi Antalnak városi tanácsossá választását azon az alapon kérte megsemmisíteni, hogy a nevezett, mint lelkész, az 1886: XXII. t.-c. 75. §-a értel­mében községi elöljáróvá nem választható. (Az idézett 75. § rendelkezése szerint „a lelkész" községi elöljáróvá nem választható.) A közigazga­tási bíróság azonban a panasznak helyt nem adott s azt a következő indokolással utasította el: A törvény ezen kifejezéssel a „lelkész" nem mint gyűjtőfogalommal általában a lelkészi állásra álla­pította meg az összeférhetetlenséget, hanem ha­tározottan egy bizonyos lelkészt jelöl meg, aki az illető községben a lelkészi teendőket tényleg ellátja. A veszprémi püspök 1911. január 11-én kelt hivatalos bizonylata szerint azonban Vesz­prémben a róm. kath., lelkészi teendőket nem Perényi Antal, hanem Ádám Iván kanonok városi plébános és káplánjai végzik. Ezért a bíróság a panasznak helyt nem adhatott. * Elégett a termés. Csúzról jelenti tudó­sítónk, hogy ott augusztus 4-én (vasárnap) este 10 órakor kigyulladt hátulról Michnya István csúzi gazda szérűje és csakhamar lángbaborult minden gabona és takarmány készlete a szomszéd Delé Mihály-féle szérűvel együtt. Ez utóbbinak árpa és lendekasztagját még is sikerült megmen­teni. Nagy segítségünkre volt, hogy a fűri fecskendő is jókor megérkezett Tubák Béla tanitó vezetése alatt. A tűz keletkezésének okát még nem lehetett kideríteni. * Védekezés a gombamérgezés ellen. Az ehető gombát a mérgestől igen egyszerűen meg lehet különböztetni. A módszer a következő: A fogyasztásra szánt gombából néhány darabot egy kettévágott vöröshagymával együtt meg kell főzni. Ha a gomba ehető, akkor a vele főtt hagyma megtartja eredeti fehér szinét. De ha a hagymát mérges gombával főzzük, akkor az kék, zöld, sárga, vagy piros szint kap; szóval: elveszti eredeti szinét. Ez esetben a gomba feltétlenül mérges és megsemmisítendő. * Letartóztatott életmentő. Vasárnap a lipótvári vonalon egy utazó, aki az ablakból ki­nézett, észrevette, hogy a Vág folyóban egy le­gény fuldoklik. Az utazó meghúzta a vészféket, a vonat megállt és az ügynök a vonatról leugorva, néhány pillanat alatt a vizben volt és kimentette a fuldoklót a hullámokból. A következő állomáson az életmentőt előállitották. Hiába bizonyította, hogy megmentett egy embert, letartóztatták és csak néhány óra múlva bocsátották szabadon. * Ellopták a pénzét. A kiskorú tolvajok száma egyre szaporodik a nyári időben, amikor a gyermekek — iskola nem lévén —• kellő felügye­let és foglalkozás nélkül lopják az időt. Nemrégen kis leányok a nyitott ablakokon keresztül loptak el egyes dolgokat a lakásokból, most pedig egy stílszerű piaci tolvajlásról értesülünk. Sumig Már­tonné árus asszony a végzett munka után elfá­radva leült a piac valamelyik sarkában s ott megpihent. Egynéhány kamasz tüstént elkez­dett körülötte settenkedni, mig végre is egy nekik szerencsés pillanatban ellopták az asszony asztalá­ról a pénzt. Sumigné, mikor körültapogatta ma­gát, rémülten vette észre a hiányt s jelentést tett a rendőrségen, amely kiskorú fiuk személyé­ben meg is fogta a tolvajokat, akik a pénzen sétapálcákat és más fényűzési dolgokat vásároltak, amik az ő kezükben kinos feltűnést keltettek és igy a hatóság nyomozását is jelentősen meg­könnyítették. * Baleset. Csúzról jelenti tudósitónk : Mult szombaton Hercz Herman aratói kötelet csinál­tak. A kötélcsináláshoz való zsuppot szalmakazal­ból szedték. Egyik marokszedő, Huszák János, ki rövidlátó volt, oly szerencsétlenül esett le a kazalról, hogy ballábát törte. A szerencsétlen csa­ládot a község részvétével vigasztalta meg. * Megharapta a kutya. Jakab Józsefné idevaló lakos jelentést tett a rendörségnél, hogy az ő Ferenc nevü fiát a Mária-Terézia-utca 34. sz. alatt lakó Stróbl József kutyája veszedelmesen megmarta. Ilyenkor persze mindig a kutya a hibás, tehát a hatóság rendelkezése szerint a merénylő eb kiszállíttatott a város gyepmesteré­hez, aki a halálos ítéletet végrehajtja rajta. A megmart gyermeket dr. Aldori Mór tanácsorvos vizsgálta meg s egyelőre a szülői házban hagyta, de a hatóság abból indulván ki, hogy a harapós kutya veszett is lehetett, intézkedéseket tett, hogy a veszettség meggátlására és minden szerencsét­lenség elkerülése végett Jakab Ferenc szállittassék fel a budapesti Pasteur-intézetbe. * Elvágta a nyakát. A dorogi csendörőrs­nek főzőnője Obercián Zsuzsanna e hó 4-én délután 5 órakor a legénységi szobát magára zárva az egyik csendőr borotvájával felvágta a nyakán és a kezein az ereket. A gyorsan odahívott orvos el­állította a vérzést, ekkor azonban heves szív­görcsök szállották meg a hisztérikus asszonyt s rövid vergődés után meghalt. A szomorú tettre a szerelmi bánat vitte rá a fiatal főzőnét. * Felsőgallán szétválasztják a verekedő asszonyokat. *A Felsőgallához tartozó mutahegyi telepen Kovács Pálné és Csirke Józsefné össze­vesztek és alaposan elpáholták egymást. Már kez­dett a helyzet veszedelmessé válni, de sehogy­sem lehetett a verekedőket szétválasztani, mig aztán az egyik nézőnek az az ötlete támadt, hogy vizzel kell őket öntözni. Beszaladtak a konyhába és viztek hoztak ki a küzdőtérre. Jobbról-balról egy-egy puttony viz érte a harcias asszonyokat, locsolták, öntözgették őket, és minthogy még mindig egymásba voltak kapaszkodva, hát lajtok­kal állottak neki a szokatlan fürösztésnek. Ennyi hideg viz mégis csak lelohasztotta a harci tüzet, széjjel váltak és a helyzet komikuma azt ered­ményezte, hogy a két haragos ott a helyszínen és csurom víz kibékült egymással. {Mindegyikük azonban titokban megfogadta, hogyha verekedni fog, hát a Szahara-sivatagot fogja a háború szín­helyéül választani. * Kaszával vágták. Még a múlt hó végén történt, hogy Bátorkeszi utcáján éjnek idején épen 12 órakor Rigó Sándor ottani lakost egy egész kis csapat támadta meg botokkal és kaszával. A szerencsétlen Bigót alaposan helyben hagyták a haragosai, akik a véres munka után elillantak. A csendőrségnek azonban sikerült kinyomozni a vere­kedőket Varga János, Samu Ferenc és Bóna Pál 20 éves odavaló suhancok személyében. * Élelmes fiúk. Ugocsavármegye alispánja a következő körözvényt küldte szét az országban. Az ugocsavármegyei „Perényi" közkórházban f. évi június hó 19-én két egyén jelentkezett felvé­telre, akik Waldmann Samu 17 éves és Wald­mann Salamon 13 éves nagyszőllősi lakos talmud tanulóknak vallották magukat, s az általuk be­mondott adatok szerint atyjuk Waldmann Mór kereskedő, anyjuk Klein Hani Kovácsréti lakosok. Mindkét egyén barna rövidre nyirt hajzattal és erősen csigázott halánték fürtökkel. A kórház­ból folyó évi június 28-án eltávozván, a Kovács­rétre kiküldött értesitő azon megjegyzéssel érke­zett vissza, hogy nevezettek ott teljesen ismeret­lenek s a nagyszőllősi izr. rabbi értesítése szerint ily nevü talmud tanulók nincsenek. Felkérem a hazai hatóságokat, hogy nevezettek után nyomoz­tatni és feltalálás esetén személyazonosságukat megállapítva, személyi viszonyaikra kihallgatni s erről hivatalomat értesíteni szíveskedjenek. * Értesités. Mindenféle diszes ruggyanta­(gummi-) bélyegzőt festékező párnával, számozó­gépet iparosok, kereskedők, ügyvédek, pénzinté­zetek, egyletek, hivatalok, községek részére leg­olcsóbban készit az Első Czeglédi Ruggyanta­bélyegzőgyár Czegléden. — 10 koronán felüli rendelésnél a rendelő 100 drb. pergamentnévje­gyet kap, tetszés szerinti betűvel. Ugyancsak különféle reklámtárgy kapható. Utazók és helyi képviselők magas jutalék mellett felvétetnek. Tessék árjegyzéket kérni. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek pró­bák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása foly­tán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szöve­tet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschbaummayer K. gyógyszer­tárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógy­szertárában Bártfán. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban T az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. augusztus 4-től 12-ig. Születtek: Nóvák Ferenc rk. földm. fia, — Gálicz István rk. földm. fia, — Varga Béla rk. vendéglős fia, — Móczik Ilona rk. ácssegéd leánya. Házasságot kötöttek: Herr Ádám múzeumi laboráns és Herr Erzsébet Esztergom, — Mihalusz Gyula rk. vasesztergályos-segéd Budapest és Nyuli Ilona házi cseléd Esztergom, — Simonyi Mihály földm. és Szenczi Anna Esztergom. Meghaltak: Német János rk. 10 napos (veleszül. gyengeség), — Joó István rk. 48 éves kocsis (szivhüdés), — Bodacz György rk. 76 éves kéregető (id. veselob), — Sári Anna rk. 3 hóna­pos (ránggörcs), — Angyal György József rk. 24 éves 76. gy. e. közlegény (öngyilkosság), — Uramovszki Lajos rk. 5 hónapos (ránggörcs). Tanügyi hirek. Személyi pótlék utalványozása. A vallás­os közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1907. évi XXVII. t.-c. 4. §-a alapján a népoktatás terén elért érdemeinek elismeréséül Schroth Amália eszter­gomi igazgató tanítónő részére fizetés természe­tével bíró 200 korona személyi pótlékot utalvá­nyozott. Őszinte szívből gratulálunk a kitüntetéshez. Szolgálattételre berendelés. Dr. Pottné Bartha Erzsébet pomázi áll. el. iskolai tanítónőt a kultuszminiszter a kir. tanfelügyelőséghez szol­gálattételre rendelte be. Tanitói kinevezések. A kultuszminiszter a f. évi szeptember 1-től kezdődő hatállyal a nyer­gesujfalui áll. el. iskolához Szőllőssy Ilona epöli rk. és a sárisápi áll. el. iskolához Balvin Róza annavölgyi magán elemi iskolai tanítónőket ne­vezte ki. Tomanóczyné Benkó Ilona nyergesuj­falui áll. el. isk. tanítónőt pedig a kolozsvári áll. el. iskolához helyezte át. Nyugdíjigény helyesbités. Dogossy Árpád sárisápi áll. el. isk. tanitó nyugdíjigénye helyes­bittetett. Igazgatótanitókká kinevezte az egyházi főhatóság Hencz Mihály párkányi, Sepák Ágos­ton bozóki, Kozma János magyardiószegi, Stibló István dejtári, Jónás Ferenc vágfarkasdi, Bajnok József csatái, Dalos József Selmecbányái, Huszág Adolf istvánházai, Szpiska János hodrusbányai, Csávára Pál pozsonyivánkai, Clementis László budaőrsi és Vilim József balassagyarmati tanító­kat, és az egyházmegyei népiskolákra vonatkozó rendszabályokban az igazgatótanitók részére biz­tosított jogkörrel őket felruházta. Kerületmegosztás. A bazini egyházkerületet az iskolák élénkebb ellenőrzése és az iskolaügyek intenzivebb ellátása céljából az egyházi főhatóság Ernyei Lajos modori apátplébános indokolt elő­terjesztése alapján ketté osztotta és mig a mo­dori kerületet az eddigi tanfelügyelő, az agilitá­Alapittatott 1850-ben Eredeti FOWLERJíií GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom