ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-12-22 / 52. szám
— a dédó apró polgárai ékes versekben, párbeszédekben s alkalmi jelenetekben mondottak köszönetet az ajándékosztó kis Jézusnak. Igen kedves reminiscentiákat keltett az „Ötven év" cimü alkalmi jelenet, melyben az óvodások a dédó történetét mondották el apró rigmusokban, melyekhez Marosi Katinka polg. leányisk. növendék konferált bájos fesztelenséggel s igen szép stilszerü jelmezben. Az ünnepély végeztével dr. Fehér Gyula p.-prelátus, a társulat elnöke intézett a kisdedekhez, a szülőkhöz és vendégekhez megható beszédet, melyben a társulat eme 50 év óta fennálló intézményét a társadalom rokonszenvébe s szeretetébe ajánlotta. Ezután került kiosztásra az a tömérdek játék, csemege és ruhanemű, melyet a kisdedóvó jótékony hölgybizottsága ez alkalomra egybegyűjtött s adakozott. Marosi Józsefné urnő elnöklete alatt Bellovits Gyuláné, Bleszl Erzsike, Brutsy Gyuláné, Burány Ernőné, Cobor Gyuláné, Csupor Istvánné, Erőss Rezsőné, Etter Ödönné, Gönczy Béláné, Grósz Ferencné, Horváth Kálmánné, Jakoby Gáborné, Kemény Imréné, Kerschbaummayer Károlyné, Kurtz Antónia, Leitgeb Jánosné, Laczkó Vilma, Magurányi Józsefné, Magurányi Gizella, Mattyasóvszky Marianna, Marosi Ferencné, özv. Palkovich Jenőné, Reusz Ferencné, Rudolf Istvánné, Skopetz Gyuláné, Szabó Gézáné, özv. Szalkay Józsefné, Szilárd Béláné és Wawrecska Rezsőné úrnőkből áll ez a nemeslelkü hölgygárda, mely igazán sok fáradsággal és áldozatos szeretettel szerzi meg évről-évre a kisdedek karácsonyi szent örömeit s mely lehetővé tette ezidén is, hogy 18 kisded teljesen s mintegy 15 részben felruháztatott, azonkívül 120 kisded részesült játékszerben, csemegében s egyéb jókban. A hölgybizottság nemes működését a társadalom elismerése, a szőlők hálája s a kisdedek karácsonyi szent örömeinek erkölcsi értéke kiséri s jutalmazza meg. * Az uj hercegprímás üdvözlése. Azon testületekhez, melyek a minap tisztelegtek a hercegprímássá kinevezett kalocsai érsek előtt sorakoztak most, hogy az eskütétel után a hercegprímás Kalocsára érkezett, az Ipartestület, a Katholikus Legényegylet s az Oltár-Egylet. Az ipartestület szónoka Kiss Ferenc elnök volt; keresetlen, szép szavakban üdvözölte a főpásztort, ki kegyesen válaszolt szavaira. A Legényegyesület nevében Révay Tibor dr. elnök, az Oltár-egylet nevében Horváth Győző dr. köszöntötte az egyháznagyot. Mindenik egyesülethez voltak a főpásztornak atyai szeretettől sugalt szavai. — A Katholikus Kör üdvözletéről és bucsuzásáról lapunk más helyén emlékszünk meg. Megemlitjük itt, hogy az új hercegprímás üdvözlésére 530 távirat érkezett. A sürgönyök szavainak a száma 12,630. A leghoszszabb üdvözlő sürgöny 98 szóból állott. Volt még egy 93, egy 92, egy 85, egy 78, és több 50 szavas. — Levélben Ö Eminenciáját 254 en üd vözölték. * Az ünnepek korlátozása és az iskolák A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a napokban rendeletet fog kibocsátani a „motu proprio" cimü pápai bullában emiitett ünnepnapoknak az iskolákban való megtartása iránt. A közoktatásügyi minisztérium e tekintetben ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint az igazságügyminiszternek e tekintetben legutóbb kiadott rendelete, mely szerint a tényleges állapot egyelőre fennmarad és ilyképen az előadások az emiitett napokon az összes iskolákban továbbra is szünetelni fognak. * Adomány. Ö Eminenciája a bibornok érsek a kath. Legényegyesületnek 400 kor., a szent Erzsébet-egyletnek 200 kor., a Kolos-kórházi irgalmas nővéreknek 100 kor., a szegény iskolások 200 kor., dr. Fehér Gyula a belvárosi olvasókörnek 500 kor., a kisdedóvó társulatnak 100 kor. és egy 100 kor. névértékű Hitelbanki részvényt a szegény iskolások felruházására 100 koronát adományoztak. Fogadják ezúton is az egyesületek és mindazok hálás köszönetét, kikkel jót tettek. * Népakadémia. E hó 19-én tartotta az utolsó népakadémiai előadását az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polg. Kör. A műsornak minden egyes száma a lehető legjobban sikerült. Igy sokat tapsoltak Mayer Aranka bájos szavalatának, lelkesen megéljenezték Bencze Endre kétrendbeli lendületes szavalatát. Az estély tanulságos részét dr. Dangelmayer Lipót theol. tanár szentföldi magyarázata képezte. Az előadást a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta és a buzgó előadást melegen megtapsolta. Kovancsek Matildka hatásos versszavalata, Bernáth Margitka ügyes és sikerült monológja sok figyelmet érdemlett. Nemesszeghy István zenetanár, Nemesszeghy Gizuska és a kis Viki művészies zeneszámait a közönség zajosan megtapsolta. Sőt közóhajra a hírneves zenetanár a saját temprementumos szerzeményét is előadta meleg ováció mellett. Az előadás után Siposs Antal agilis elnök ugy a közreműködők fáradságát, nemkülönben az érdeklődök figyelmét pár rokonszenves szóval megköszönte. Az estélyek sikere főképen Szalva Ferenc vigalmi előadó és Domaniczky József titkár érdeme. * A női Mária-Kongregáció karácsonyi jótékonysága. A vízivárosi zárdával kapcsolatosan működő női kongreganisták az idei karácsony alkalmából is két szegény leánykát teljesen a harmadikat pedig meleg felsőruhával láttak el. E célra önmaguk között gyűjtést rendezve, összesen ötvenhét korona folyt be, amelyen tartós meleg szöveteket vásárolva, önmaguk varrták is meg az illetőknek. És pedig a varrásnál közreműködtek: a Bleszl nővérek, Bedross nővérek, Büttner Irma, Mattyasóvszky nővérek, Magos Margit, Mattyasóvszky Marianna, Nagy Margit, Nóvák Gizi és Vezér Mariska. Ez utóbbi még egy diszes fekete kötényt is ajándékozott. Az adományokat a következőkben nyugtatjuk az illetőknek: Adolf nővérek 2 kor., Bedross nővérek 4 kor., Bleszl nővérek 2 korona, Gzigler Jozefin 2 kor., Dudics Nusi és Irén 5 kor., Ebenführer Ilonka 2 kor., Fülöp Józsefné 2 kor., Guelminó Alajosné 8 kor., Écsi Gizella 1 korona, Grécs Vilma és Olga 2 kor., dr. Gedeon Endréné 2 kor., dr. Hamza Józsefné 2 kor., Magos Margit 1 kor., Magurányi Edith 2 korona, Mattyasóvszky Marianna 2 kor., Mattyasóvszky Olga és Mariska 2 kor., N. N. 1 kor., Reviczky Erzsike 2 koroza, Siposs Antal 4 kor., Spányi Margit 3 kor., Skopetz Gyuláné 2 kor., Tax Sárika 3 kor., Vezér Mariska 1 korona. A Szent Anna zárdában működő, külön kolóniát képező óvóképzös kongreganisták, e célra hat pár harisnyát és két pár keztyüt kötöttek és szolgáltattak be kiosztás végett. * Karácsonyi szinjáték a szemináriumban. Az esztergomi érseki papnevelő-intézet 1912. évi december hó 24-én délután 5 órakor tartja karácsonyi szinielöadását. Szinre kerül: A gyermek diadala. Irta Erdősi Károly. * Az uj hercegprímás arcképe, művészi heliograveurben már megjelent és kapható a Kath. Sajtóegyesület központi irodájában (Budapest, IV. Ferenciek-tere 7. sz. V. lépcső, I.) A nagyobb alakú és díszesebb kiállítású kép ára darabonként (39/50 cm. nagyság) 5 korona; a kisebb és egyszerűbb kivitelűé (30/42 cm.) 3 korona. Vidéki megrendeléseknél 50 fillérrel drágábbak a képek, mely összeg a gondos csomagolásra és a postadíjra fordittatik. A megrendeléseket csakis készpénzfizetés ellenében, forduló postával intézik el. * Küzdelem az orvosért. Vármegyénk legtávolabb eső községéből Farnadról egy szokatlan nagy elhatározásról éstesülünk. Megvagyunk szokva, hogy a községből a szociális munkálkodás s törekvés nagy eredményeiről regisztráljunk híreket, mégis az elismerésünket nyomatékosan kell kiemelnünk vezető egyéneivel szemben. Az orvosi rossz viszonyokban is a legrosszabb helyzetben volt mindezideig a község, távol 15—20 kmre az orvosi segélytől. Előbb községi orvosi állást szerveztek, majd azt a vármegye körorvosi állássá változtatván át, hogy leendő orvosának kellemes otthont adjon, egy modern szép lakás építésébe kezdett; de itt nem áll meg, hogy a megélhetést már előre biztosítsa, a körorvosi fizetést sajátjából 4000 koronára a képviselőtestület egyhangú határozatával, nemes eltökéléssel kiegészítette, nem számítva az apró járandóságokat. Többet nem mondunk, a néma alaknak is van szava. Meszes Ferenc jzö. * A tatai apátsági templom romjai. Mohi Adolf tatai apátplébános, Tata múltjának e lelkes kutatója, érdekes felfedezés nyomára akadt. Pogány Jenő dr. tatai ügyvéd Fürdő-utcai házának építésénél, mely a régi várbástya vonalába esett, faragott kövek kerültek napfényre. Mohi apát, aki megírta a tatai elpusztult egyházak történetét Tata plébánia története c. kiváló becsű müvében, most megállapította, hogy a várfalban talált faragott kövek a középkori elpusztult bencés apátság gótstilü templomából valók. A tatai bencések első templomát a tatárok, a másodikat a törökök pusztították el 1543-ban. Ferdinánd király ekkor a hires tatai vadászkastélyt várrá alakította át s egyúttal a város vároldali részét is falakkal és bástyákkal erősítette meg. A rommá lett apátsági templom kőrészeit is ezekben a falakban és bástyákban építették bele. Ilyen bástya részlet ez, amelyet dr. Pogány Jenő ügyvéd Fürdő-utcai házában a pinceásáskor találtak. Gazdagon tagozott gót bordázatok, virágos zárókövek és szép fali pillér részletek váltak ki a széles bástyafalakból. A nagyobb rész még csak ezután lesz feltárva. Azon körülmény, hogy ugyanott még meg nem bolygatott sírokra és emberi tetemekre is akadtak, arra mutat, hogy a temető is ott volt. Igy Mohi apát azt is tisztázta, hol állott a bencés apátság temploma. * A háború és a hidak. A feszültség s bizonytalanság, amely a balkáni háború folytán a nemzetközi érintkezésben támadt, elsősorban a közlekedési eszközök, műtárgyak szigorú őrizetét eredményezte. S jól lehet, hogy ez köztudomású, napirenden vannak éretlen csínyek, meggodolatlanságok, a melyek a bizonytalanságból eredő aggodalmakat növelni s a "jól értesülések" pletykálását elősegiteni alkalmasak. Igy a tarnóci vasúti hídnál egy környékbeli műkedvelő fényképész a hidat óhajtotta lefényképezni. Természetes, hogy a jelen idő legkevésbé sem alkalmas ilyen kedvtelésekre. Az őrség kémet sejtett benne s átadta a hatóságnak. Más alkalommal négy mulatozó legény kíváncsi volt arra, hogy a hidőrség éjjel is őrzi-e a hidat, jó kedvükben a hidnak indultak s természetes hogy az őrséget a helyén találták s megfogadták, hogy jókedvüket többé nem eresztik a hidnak. Egy galántai inasgyerek csaknem életével lakolt meggondolatlanságáért. Pozsony felől éjjel utazott, elaludt s igy Galántán a vonatról le nem szállt. Tornócon felébredt s a vonatról leszállva gyalog akart Galántára kerülni. A legrövidebb ut a vasúti hídon vezet. A hidat megközelíteni nem szabad, mire az a gondolata támadt, hogy kerülővel a füzes védelme alatt, a hid egyik oszlopát eléri, a hidra mászik. Meg is kísérelte ezt az átkelést a Vágón s csak a véletlen mentette meg attól, hogy vállalkozást életével nem fizette meg. Kedden délután egy szakasz 76-os baka vette őrizet alá a Nyitra folyón átvezető kőhidat Ugyancsak katonai őrizet alá kerültek a fahidak is. * Az Esztergomi Kath. Legényegyesület saját helyiségében l912. évi december hó 26-án (csütörtökön) karácsonyi szinielőadást rendez, mely alkalommal szire kerül: A két anya. Karácsonyi szinmü 4 felvonásban. Irta: Hofbauer György. Kezdete délután 5 órakor. Belépő-dij I. sor 2 kor., II—VIII. 1 kor., állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók az egyesületi házfelügyelőnél. * Rudolf trónörökös vadászkastélya. A máramarosszigeti erdőigazgatóság idei tiszti értekezletén Hoós Ernő erdötanácsos érdekes eszmét vetett föl. Máramarosvármegye rengeteg erdőségének egyik legszebb részén épült a mult század 80-as éveiben Rudolf királyfi részére az erdészvölgyi vadászkastély, amely lassan-lassan elpusztul. Mivel pedig az állam a tüdőbetegek részére állami szanatóriumokat szándékozik létesíteni, s miután az erdészvölgyi kastély eredeti rendeltetésének ma már különben sem felel meg, önként kínálkozik az alkalom arra, hogy az első állami tüdőbeteg szanatórium itt létesíttessék és az „Rudolf szanatórium"-nakneveztessék. A tiszti értekezlet Hoós erdőtanácsos indítványa ügyében érdemleges határozatot nem hozott. * „Esztergom és Vidéke" — politikai lap. A negyedszázados múlttal dicsekvő, de közben sok vihart látott laptársunk, az „Esztergom és Vidéke" ez idei karácsonyi számával uj korszakba lép, amennyiben Laiszky János nyomdatulajdonos kiadásában keresztény irányú politikai lappá alakul. Felelős szerkesztője dr. Gróh József esztergomi ügyvéd, főmunkatársa dr. Kőrössy László lesz, belső munkatársai pedig dr. Prikkel Marián és Homor Imre lesznek. A volt szerkesztők, Kernpelen Farkas és Varsányi Ignác szintén megmaradnak a lap kötelékében. Őszintén kívánjuk, hogy laptársunk a keresztény eszmék szolgálatában nyugalmasabb időket éljen, mint amilyenekben eddigi múltjában része volt. • * Bomba a vasúti síneken. Háborús izü tudósítás érkezettt a napokban szerkesztőségünkbe, nehogy azonban halálfia legyen a bátor tudósító, a község nevét szerényen elhallgatjuk. A tudósítás igy hangzik : A mi vasútállomásunkon nagy ria.dalmat okozott egy bomba. Annyira, hogy a megérkező ( ,vonatot is félóráig visszatartotta az indulástól. A bombát egy asszony vette észre, aki egy török lovast is látott ellovagolni a falu határában. Az eset mozgásba hozta az illetékes falusi tényezőket s a kisbíró tisztes távolból „respeg e-gel (távcső) meg is tekintette a veszedelmes jószágot. Senki a közelébe férni nem mert. A respegen mindenki láthatta világosan a gyujtókanócot. Végre abban állapodtak meg, hogy a vonat induljon
